Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

? '| 2000. ÁPRIUS 5., SZERDA Petőfi Népe - 11. oldal TISZTELT SZÍ RKESZTŐSÉG! Gondban a kis falusi iskolák Elismerő oklevél az otthonnak Nem szoktunk névtelen le­veleket közölni, az alant következővel azonban kivé­telt teszünk. Erre az írásmű témája, megfogalmazása ad okot. A.2000. év sajnos nem azt hozta, amit Kaskantyú lakosai szerettek volna. Nem akartunk mi semmi luxust, csak élni, ahogyan eddig is, de sajnos most ez egyik pilla­natról a másikra veszélybe került. Történt ez egy kormányrendelet miatt, amely nemcsak Gátért hoz­ta nehéz helyzetbe, hanem Kaskantyút is. A mi községünk lakosainak száma 1158, vagyis 58-cal több, mint az a bizonyos 1100-as határ. Ez miatt a polgár- mesteri hivatal elesik 7-8 millió forint állami támogatástól, ez pe­dig veszélyezteti az iskola mű­ködtetését. Ha 58-cal kevesebben lennénk, nem is „fájna a fejünk’’, mert minden feltételnek eleget tudnánk tenni. 1100 lakos alatt ugyanis az in­tézményi kihasználtságnak 50%- nak kell lenni, tanulócsoporton­ként 7 főnek. 1100 lakos felett az intézményi kihasználtságnak 70%-nak kell lenni, tanulócsopor­tonként 14 főnek! A szülők nem értik azt, hogy hogyan juthatott az országgyűlés erre a matematikailag is képtelen értékek elfogadására. Hogyan le­het az 50 és 70% között kétszeres a különbség? Kaskantyú lakosai 58-cal vannak többen, mint 1100, vagyis az 58 főnek kellene dupla létszámú osztályokat biztosítani, ez képtelenség! Jól tudjuk, hogy valahol meg kell szabni a határt, de mindenütt van közöttes érték, vagy fel- és lekerekítésre mód. Miért nem lehet a határt kitolni és miért kell azt egy konkrét számra korlátozni? Miért nem lehet a le­vagy felkerekítést választani, ha azt indokolja az, hogy a megadott érték között nem túl nagy az elté­rés? Jelenleg akkor lennénk jobb helyzetben, ha 58-cal kevesebben jnnénk, akkor nem kellene osz­tályösszevonáson, megszorító in­tézkedéseken gondolkodni. Mi mégis örülünk annak, hogy in­kább többen vagyunk, mint keve­sebben. Akkor is jobb helyzetben lennénk, ha a megyei önkor­mányzat nem itt működtetné „Harmónia Otthonát”. A rendelet alapján azok a lakók, akik három hónapnál hosszabb ideig tartóz­kodnak az intézményben, állan­dó lakosnak számítanak. Az ott­hon lakóinak létszáma most 100 körül van. A falu évek óta jó kapcsolatban van a „Harmónia Otthonnal”, megnyitásával sok embernek lett munkája a faluban is. Nem az ott­hon hibája, hogy a falu ilyen ne­héz helyzetbe került, hiszen az intézmény is csak a rendeletek betartásával tud működni. Az ott­hon lakói viszont a gyerekek szempontjából inaktívak. Tud­juk, hogy kevés a gyerek, de ez nem a falu hibája. Az iskola - ke­vés gyerekkel is - egy ilyen kis te­lepülésen létfontosságú! Ha nincs iskola, a fiatalok nem maradnak a községben és ez hosszú távon nem fejlődéshez, hanem vissza­fejlődéshez vezet. Nem értjük, hogyan lehet egy falu sorsát számokkal és tollvo­nással megpecsételni. KASKANTYÚ! AGGÓDÓ SZÜLÖK A műborkészítők győztek? Önök, mint Magyarország legnagyobb me­gyéjének, de úgyis, mint hazánk legtöbb bort termelő megyéjének hírmondói, az utóbbi időben keveset írnak a műborkészítőkről. Pedig mindig nagyobb méreteket ölt a tevékenységük. Ennek egyik oka, hogy a hatóságok kissé elné­zőek a hamisítókkal szemben? Most már ott tar­tunk, hogy a műbort nemcsak a „háromszög­ben” csinálják, hanem az egész országban. Több száz éves foglalkozási ág van letűnőben, ami nekünk, tisztességes úton bort előállító ter­melőknek nagyon fájdalmas. Három év óta a tartalékainkat éljük. ígérgetéseket kaptunk a hegyközségek megalakulásakor, a jövedéki adó bevezetésekor, hogy vissza lesz szorítva a műborkészítés. Három képviselő ül városunkból a parlamentben, azok sem tudnak ez ügyben tenni semmit. Sokan mondogatják, hogy a mai világban vagy nagyon gazdagok vagy nagyon szegények az emberek Magyarországon, amit nagyban elősegít a borhamisítás is. Minden jel arra mutat, hogy ezt a folyamatot megállítani nem lehet. 1 liter műbor előállítási költsége 30 Ft, 11 szőlőből készült boré pedig 80 Ft. Ez az árkülönbség idézi elő a gyarapo­dást, valamint az elszegényedést a borkészítés területén. Nagy átalakuláson megy át ez a termelőágazat. Megállapítást nyert az, hogy Magyarországon évente 1,5 millió hl műbort készítenek és ezt el is fogyasztja a lakosság. Akkor kapna életre a szőlőtermelés, ha 1 kg cukor ára 260 Ft lenne. De ezt még mi, termelők sem kívánjuk, pedig akkor lenne egyenlő arányban a kétféle bornak az előállítási költsége. Most pedig arra kérem a kedves olvasót és azokat, kik e cikket átgondol­ják, főleg a bajba jutott sorstársaimat, ismerjük el, hogy ebben az ádáz küzdelemben a műborkészítők lettek a győztesek. Ismétlem, hogy ennyi pénzért képtelenség szőlőből bort készíteni. A szőlőnek mint növénynek az utóbbi időkben nagyon elsza­porodtak a „kórokozói”. Hogy mik ezek, nem sorolom föl, mert egy egész újságlap kevés lenne rá. Még az is előfordult több ízben, hogy a szép ter­méskilátás egy' félóra leforgása alatt semmivé vált (fagykár, jégkár, stb.). Sok szó esik arról, hogy régen három vagy négy permetezés elegendő volt a termés megvé­dése érdekében, a mai tizennégy vagy tizen- nyolcszori permetezéssel szemben. Ez való igaz, mert én a 30-as, illetve 40-es években történő permetezéseknek szenvedő alanya voltam, mert nagyon sokszor nem bírtuk a termést megmen­teni a kórokozókkal szemben. Ilyenkor fogtuk a nagypapától örökölt parasztzsákot, átalakítottuk hátizsáknak, belecsomagoltuk a kenyeret, sza­lonnát és irány Budapest, Bábolna, Kömye, stb. és kilincseltünk munka után. Hegyközségi gyű­lésen vettem részt a napokban, ahol a szőlőter­melők nagy elkeseredésüknek adtak hangot. írá­sommal az illetékes szervek figyelmét szeret­ném felhívni, mert ebben az ágazati foglalkozási körben nagy az elbizonytalanodás. Számunkra a nagy kérdés, hova tovább? __________________________K. G., SOLTVADKERT A bűz szinte elviselhetetlen Szentkirályon lakom, a falu egyik főutcáján. A szomszé­domban tojótyúktartás fo­lyik nagyüzemi állattartó telepként. 1996 óta folyik ez a tevékenység egyre szaporodó létszámmal. Először szép szóval próbálkoz­tunk, de semmi hatása nem volt. Ezt követően bejelentéseket tet­tem a helyi polgármesteri hivatal­nak, az ANTSZ-nek és a kecske­méti polgármesteri hivatal mér­nöki irodájának, mivel a lakóépü­leten kívül építési engedélye egyetlen téglára sem volt. A tyúkok zaja és a jó idő beáll­tával a bűze elviselhetetlen. Köz­vetlen szomszéd vagyok és csak egy drótkerítés választ el. Sajnos, nekünk nincs annyi pénzünk, hogy magas téglafalat építsünk az oldalhatárra. Borzasztóan félek a melegedő időtől. Már az épületek falait is átjárta a szag. Mondják meg, kérem, hogyan lehet így él­ni? Már eljutottunk oda, hogy el­adnánk a házat, melyért eddig dolgoztunk. Minden pénzünket beleöltük és egy életre terveztük azt, hogy itt lakunk. Eddigi érdek­lődőink, ahogy megmondtuk, vagy megérezték rögtön elmen­tek. A helyi illetékesektől semmi­féle segítséget nem kaptam, de a polgármester úr azt mondta, hogy összeférhetetlen vagyok. Városból költöztem ide, itt kezd­tünk építkezni egy nyugis élet reményében. Ez lett belőle! „Sajnos” nem bírom elviselni az ilyen dolgokat, amelyek sze­rintem emberileg sem mégen- gedhetőek. De itt Szentkirályon mindent szabad! Már annyi leve­let írtam, de csak tologatják a pa­pírokat egyik helyről a másikra. FARKAS GYULÁNÉ, SZENTKIRÁLY A panaszos levéllel Szentki­rály Község Önkormányzatához fordultunk, ahonnan a követke­ző tájékoztatást kaptuk: Farkas Gyuláné, Szentkirály, Kossuth Lajos u. 40. szám alatti lakos 1998. augusztus 16-án tett bejelentést szomszédja, Hajagos Imre baromfitartásával kapcso­latban. 1998. szeptember l-jén a pol­gármester úrral személyesen jár­tunk a helyszínen. Hajagos Imre ígéretet tett az ügy békés lerende­zésére, például téglafal kerítést épít Farkas Gyuláék felől. Tájékoztatom továbbá, hogy állattartási rendelete az önkor­mányzatnak nincs, az Általános Rendezési Tervben szabályozta az épületektől, illetve fúrott kúttól mért védőtávolságot. Hajagos Imrének az állattartó épületre fennmaradási engedélyt kellett kérnie, mivel engedély nél­kül építkezett. Az engedélyezési eljárásra 1998. január l-jétől Kecskemét város polgármesteri hi­vatala az illetékes. Az önkormányzatnak az Álta­lános Rendezési Terv megalkotá­sára van hatásköre. Ezentúl azon­ban a jogszabályok keretein belül egyaránt kötelessége a helyi lakos­ság megélhetési feltételeinek biz­tosítása, beleértve ebbe úgy a csa­ládjáról, esetleg ellentmondásos körülmények között gondoskodni kívánó községi lakosok, mint a fa­lusi környezetet elsősorban pihe­nő övezetnek tekintő falusiak igé­nyeit. Hivatalunk eddig sem zárkó­zott el az eltérő érdekek egyezteté­sétől, ám a jogszabályok és a sze­mélyes közbenjárás esetenként csak sokára hoznak mindenki számára elviselhető eredményt. SZABÓ MÁRIA JEGYZŐ, SZENTKIRÁLY Pontosan tíz éve nyitotta meg kapuit a gyógyulni vá­gyó alkoholbetegek előtt Kaskantyún a „Harmónia” Szenvedélybetegek Otthona. A semmiből nőtt naggyá egy évti­zed alatt. A megpróbáltatásokkal és kudarcokkal tarkított ösvény, mára széles úttá változott. Olyan úttá, ahol látható ki merre tart, látható a cél. Neve ma már ismerősen cseng határainkon túl is. Az alkoholbe­tegek gyógyításában, rehabilitá­ciójában tómagasló eredménye­ket ért el az otthon dolgozói kol­lektívája az intézmény igazgató irányításával. Szakmai munkájukat számos színvonalas rendezvény fémjelzi a kulturális programok szervezé­sétől a speciális szakmai napo­kon át, a nemzetközi konferenci­ákig. Az egyik legszebb születésna­pi ajándékot a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium által ado­mányozott elismerő oklevelet 2000. március 13-án a minisztéri­umban vehette át az intézmény dolgozói kollektívája Harrach Pé­ter miniszter úrtól. A tíz év alatt többen hozzájá­rultak ehhez az elismeréshez, ezért április 3-án ünnepi munka- értekezletet tartott az intézmény, melyre meghívták azokat a volt dolgozókat is, akik már nem a „Harmóniában” tevékenyked­nek, hogy együtt örülhessenek és ünnepelhessenek. BÖBÉK JÁNOSNÉ, KASKANTYÚ Mi lesz a duplán befizetett számlákkal? A kecskeméti Telemozi újabb ön­kényeskedésével találkozhat­tunk. Március 29-én, 16 órakor dobta be - nem a postás - egy magánszemély (tehát a kézbesí­tés időpontjáról nincs maradan­dó nyom) a márciusi előfizetési díj számláját, befizetési csekkjét a postaládába. A borítékban volt a „TeleHír” 2-es száma, amiben - többek között - tájékoztatnak: „Ha a havidíj tárgyhó 30-ig nem érkezik meg folyószámlánkra, a következő hónapban dupla előfi­zetési díjról fog számlát kapni”, mármint az előfizető. A Telemozi egy szolgáltató „társaság”, vagy hatóság, hogy jogot formál magának pénzügyi bírság kiszabásához? Ilyen rövid határidő - egy nap - nem túlzás egy kicsikét? A számla kelte: 03. 01., a számla esedékessége 03. 16., a számla kézbesítése 03. 29. Ismerek né­hány szolgáltató vállalatot, ahol a számla befizetésére általában 5- 10 nap határidőt adnak. Nem ér­dekes ez a mohóság az előfize­tőkkel szemben akkor, amikor a saját portáján a Telemozi ekkora lazaságot megenged? Sajnos, ilyen kézbesítési „visszaélés” eb­ben az évben már nem az első! A SELYEM UTCAI ELŐFIZETŐK Olvasóink levelével Ökrös Ger­gelyhez, a kecskeméti Telemozi Kft. ügyvezető igazgatójához for­dultunk, aki a következő választ adta: „Valóban megtörtént, hogy az egyik kecskeméti utcába késve jutottak el csekkjeink. Sajnos kül­sős kollégánk hibázott, amién ez­úton is elnézést kérünk vala­mennyi érintett-tői. Bírságról pe­dig szó sincs. Egyébként a kikül­dött 22 ezer számla közül mind­össze 15 darabbal volt gond, azokkal, amelyek a Selyem utcá­ba érkeztek. Ha valaki már befi­zette a megfelelő összeget, nem veszíti el a pénzét, kérésre vissza­térítjük, illetve a következő hó­napban beszámítjuk. ” Rossz szomszédság török átok Amikor három éve Kecske­métről kiköltöztünk Tiszaalpárra, tele voltunk tervvel, bizakodással. Lesz kis kertünk, abban majd minden megterem, közel a Tisza, majd horgászgatok, meg egyéb... Aztán a valóság egészen más­képp alakult. Kiderült, hogy há­zunk kiválasztásakor nem vol­tunk eléggé körültekintőek. Beér­tük azzal, hogy a ház ép, kertje szép. Az, hogy szomszédainkat is megnézzük, eszünkbe sem ju­tott. Ebből lett a baj. Jobb oldali szomszédunk ugyanis állattartással foglalkozik. Korábban tanyán élt, az állattar­tást még ott kezdte. Később be­költözött a faluba, és állatait is magával hozta. Ez önmagában nem jelentene gondot, hiszen ar­ra való a falu, hogy állatot tartsa­nak benne. Ám korántsem mind­egy hogyan. Nos, szomszédom istállója eleve rossz helyre épült. Mivel rá­adásként nem is túl sűrűn takarít benne szinte állandóan elviselhe­tetlen bűz terjeng a környéken. Nyaranta a bűz mellé annyi légy társul, mint csillag az égen. A bűz és a tömérdek légy miatt szinte lehetetlen szellőztetni. Hiába szóltunk neki, mi is, az ÁNTSZ, sőt az önkormányzat is. Eddig már két esetben megbírsá­golták, de a helyzet nem válto­zott. Már arra is gondoltunk, el­adjuk a házat és visszamegyünk Kecskemétre. De ki az a bolond, aki ilyen környezetbe házat vásá­rol? ___________________T. J„ ÚJFALU O lvasónk panaszával megke­restük Bánon András polgármes­tert, aki elmondta ismert az ál­datlan helyzetet. Eddig a polgár- mesteri hivatal is tehetetlen volt, de a közelmúltban beállt a válto­zás. T.J. szomszédja hosszas győzködés után beleegyezett, hogy átalakítsák istállóját. Az is­tállófal és az -ajtó áthelyezését az önkormányzat saját költségén, közfoglalkoztatottak segítségével oldja meg. Amint az időjárás ezt lehetővé teszi. Több mint kötelességérzet Nemrégiben történt, hogy várat­lanul rosszul lettem és egy gyöt- relmes éjszaka után felhívtam a háziorvosomat, aki készségesen megvizsgált, és mivel súlyosnak találta az esetemet, saját kocsijá­val vitt a sebészetre. Úgy találta, hogy azonnali műtétre van szük­ségem. Ez be is bizonyosodott, és ő csak akkor távozott, amikor meggyőződött róla, hogy jó volt a diagnózisa és jó kezekbe kerül­tem. Hamarosan át is estem a műtéten. Meggyógyultam és ta­lán az életemet köszönhetem a gyors orvosi beavatkozásnak. Ezért ezúton is szeretném meg­köszönni dr. Tóth Zoltán házior­vosnak (Kecskemét, Czollner tér), hogy túl a kötelességén - időt és fáradtságot nem kímélve - segített rajtam. Lelkiismeretes példamutató munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok a magam és a családom nevében. ______EGY HÁLÁS BETEGE, KECSKEMÉT A kiket naponta várunk Drozdik Móni­ka fél évtizede dolgozik a Pe­tőfi Népénél. Naponta több mint három­száz kiskunfél­egyházi család­nak hordja ki újságot a város főutcáján és an­nak közvetlen környékén. Reg­gel három órától talpon, vagyis kerékpáron van. Mónika termé­szetesen nemcsak kézbesítés­sel, de díjbeszedéssel és előfize­tők gyűjtésével is foglalkozik. Az elmúlt félévben 72 újabb elő­fizető tisztelte meg bizalmával. Munkáját azonban sokszor megnehezíti, hogy hiányoznak a házszámok. Olvasószolgálat KECSKEMÉTEN A PEUGEOT 206-0S! Mától a Szil-Coop áruházban ismerked­hetnek meg előfizetőink tavaszi nyereményjátékunk fődíjával, a Peugeot 206-ossal! Régi és új előfizetőink egyenlő esélyek­kel indulnak a májusi sorsolá­son: 12-én számítógépes prog­ramunk 100 előfizetőt választ ki. Ők ajándékot kapnak és egyúttal meghívást a 27-ei nyil­vános fődíjsorsolásra. A meghí­vott, személyesen megjelenő 100 előfizetőnk közül a legsze­rencsésebb a Peugeot 206-ossal mehet haza. De még semmi nem dőlt el! Megismerhetik a nyereményautót több mint egy héten át a Szil-Coop Áruházban, utána ismét ellátogatunk több településre. A helyszíneken, az autó mellett munkatársaink örömmel tájékoztatják az érdek­lődőket az akció részleteiről, és a helyszínen elő is fizethető a Petőfi Népe. Olvasószolgálatunk ingyen hívható zöldszámán (06- 80/480-756) is válaszolunk a kérdésekre, és az újságot is megrendelhetik olvasóink. MOBILT NYERHET! Ön is a kényel­met választja?- Előfizetőink közül egyre többen adnak számlavezető pénzintéze­tünknél meg­bízást a Petőfi Népe előfizetési díjának rende­zésére. Ők már biztosan részt vesznek a 100 000 Ft-os taka­rékbetétkönyv és négy mobilte­lefon (Domino-kártyával) sorso­lásán. A folyószámláról fizetés a feltétele ugyanis a sorsoláson való részvételnek. Más teendő­jük nincs is előfizetőinknek, hi­szen automatikusan, számítógé­pes programmal választjuk ki a nyerteseket. Az akció április vé­géig tart, mindazok, akik április 30-áig adnak a banknak megbí­zást, eséllyel indulnak a betét­könyvért vagy a mobiltelefono­kért. Felhívjuk előfizetőink fi­gyelmét, hogy az első banki megbízásnak bizonyos átfutási ideje van, ezért előfordulhat, hogy a legelső havi előfizetésü­ket a pénzintézet még nem tel­jesíti. Ilyenkor készpénzes számla ellenében, kézbesítő munkatársainknál célszerű a Petőfi Népe előfizetési díját ki­egyenlíteni. A DÍJAT Ml FIZETJÜK. Kérdé­seikkel, észrevételeikkel olvasó- szolgálatunk munkatársához fordulhatnak, hétfőtől péntekig délelőtt 8 és 11 óra között a hí­vás díját mi fizetjük: 06-80/480- 756. Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. __________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents