Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-22 / 95. szám

■ 10. oldal - Petőfi Népe HÚS VÉTI MAGAZIN 2000. Április 22., szombat A kókányolástól a locsolkodásig A húsvét az élet igenlésének ünnepe. Régmúlt korok népszokásai máig őrzik a keresztény hagyományokat. Számtalan játékkal ünnepelnek húsvétkor. E napokban a mulat­ság szinte már rituális formákat ölt: „Risus paschalis” - húsvéti nevetés - néven emlegette a kö­zépkori Európa a szinte kötele­ző örömet, amit ilyenkor érezni illett. Ennek érdekében a máskor komoly templomi beszédekbe humoros adomák, játékos szöve­gek kerültek. Vidám húsvéti játék volt vala­mikor a kókányolás, vagy ahogy Göcsejben mondják: a kókolás. Annyira jellemező szokás volt ez, hogy a XIV. században a fehér­vasárnap mint a „tojások össze- ütésének napja” szerepelt a ka­lendáriumban. Mi is az a kóko- nyolás vagy tojásütés? Két fiúcs­ka főtt vagy nyers tojásokat üt össze, és amelyik játékos tojástö­rés nélkül megússza az ütközést, azé lesz a vesztes fél tojása, ha ugyan maradt abból valami. A nagyböjtben előrehaladva a népszokások mindinkább a hús- vétra mutatnak a Duna-Tisza közén is. Karsai Ferenc Jánoshal­ma néprajzáról írt könyvében számos ilyen hagyományt fölele­venít. Ezek szerint a húsvétot a nagyhét, azt pedig a fekete hét előzi meg. Mindkettőt a külön is megnevezett vasárnap vezeti be. A fekete vasárnap már igazi gyászt hordoz, ezért ilyenkor az asszonyok-lányok fekete ruhában mentek a misére. Ám virágvasár­nap színes ruhákat öltöttek ma­gukra, kibarkásodott fűzfagallya­kat vittek, s azokat a templomból hazavíve villámcsapás ellen az eresz alá tűzték. Nagyszerdán is­mét megszigorították a böjtöt. „Nagypénteken mossa holló a fiát” - mondja a népdal. Régi tisz­tálkodási szertartás tér vissza a múlt század nagypénteki lóúsz- tatásában is. A tanyán lakóknál az volt szokásban, hogy a laposok vizében szőrén ülve megúsztat­ták a lovaikat, hogy egészségesek legyenek, vagy hogy saját virtusu­kat bizonyítsák. De vannak konk­rét emlékek arra is, hogy maguk az emberek is megfürödtek, még­pedig ruhában. Nagypénteken délután a templom sem volt üres. Az emberek tömegesen keresték fel a bal oldaloltárt, amely előtt a sírban fekvő Jézust egy nagy szo­bor jelképezte. Mellette imádkoz- gattak, énekelgettek. Majd prose- ció ment a temetőbe, ott a ke- resztutat végigjárták, s fájdalmas olvasót imádkoztak. A szombat esti feltámadási körmenetre és a két húsvéti ün­nepnapra az asszonyok és a nagy­Minden locsolónak kijár a hímestojás. lányok színes selyemruhákat vet­tek magukra. Azt mondják, a múlt században még húsvétva- sárnap hajnalán tartották a feltá­madási szertartást és a körmene­tet. De sokan nem keltek fel olyan korán, mások meg mire hazaér­tek a sonkának, kolbásznak csak hűlt helyét találták. A kevésbé áj- tatos, de annál éhesebb „hívek” elorozták előlük. így aztán a fel­támadás előre jött szombat dél­utánra... A feltámadás ünnepéhez a nép a tavaszi megújulást, az új életet is társította, ezért vált ezen ün­nep egyik jelképévé a tojás. Ter­mészetesen ünnepi köntösben: feldíszítve, festve, hímesen jele­nik meg. Nagyszombaton készí­tették őket: a nagymamák az unokáknak, a nagylányok a legé­nyeknek. A szülők húsvétvasár- nap hajnalán ilyen színes tojáso­kat és egyéb ajándékokat tettek lopva a gyerekek által már előké­szített, szalmával bélelt kosár­kákba, szakajtókba, s azt mond- ták, azt a nyuszi tojta. ________■ P arfüm, kölni, rózsavíz A legcsodásabb éjszakai „öltözék” egy hölgy számá­ra, ahogy mondják, egy csepp parfüm. Am ilyentájt nem minden kölni célja, hogy elbolondítson. A locsolkodáshoz kevesen vá­lasztanak márkás szereket, pedig eredetileg a szokás (igaz, még csak vízzel való megöntés formá­jában) éppen a termékenység fo­kozásáról, illetve az ehhez szük­séges férfierőről is szólt. A mai illatszeres változat finomabb, s bár sokan folyamodnak az olcsó, jelzés nélküli kölnikhez, egyre többen vannak, akik nem sajnál­va a fáradságot, különlegességek után kutatnak. A millenniumi hangulatban újra fellángolt az érdeklődés a századforduló stílusa iránt az il­latszereket tekintve is. Akkoriban divatos illat volt a rózsa, az orgona, a gyöngyvirág, az akácia és a tuba­rózsa, egy időben pedig a sikerlistát heliotrop vezette, édes vaníliaillat­tal. Voltak olyan romantikus par­fümök is, mint a gardénia, a jáz­min, a kamélia, de a sikkes asszony mégis az ibo­lyát, a rezedát, az íriszt részesí­tette előnyben. Természetesen már akkor is a francia szereket kedvelték a legjobban, ezek sok­szor akár négyszeres erősségűek is voltak, s az üzletekben töltöt­ték át üvegekbe. A nagyobb cé­gek azonban már akkor is elzár­kóztak az effajta kiméréstől, le­hetőleg eredeti üvegben kínál­ták a portékát. Nem is olcsón, hi­szen például egy 50 grammos márkás parfüm ára 1 korona volt, ami 1 amerikai dollárnak felelt meg. Ez a századelőn soknak számított. Ma a világ legdrágább parfüm­jéből 10 ml 300 dollárba kerül. Ma már az amerikai és olasz cé­gek is beleszólnak a piac alakulá­sába. Kedveltek a virágos illatok, de a sportos, citrusfélékkel dúsí­tott változatok is. Egyre népsze­rűbbek a személyre szabott, J5SP* saját kezűleg kevert illatvariá- dók is. ■ Húsvéti Sokan hallottak már a Húsvét- szigetről, ám ismerni kevesen is­merik. E sziget a Csendes-óceán-- ban fekszik, Ausztrália és Dél- Amerika, mintegy 3600 kilomé­terre Chilétől, amelynek fennha­tósága alá tartozik. Területe 166 négyzetkilométer. Őslakói poli­nézek, ma mintegy háromezren élnek a kellemes, örök tavaszt földrajz idéző földdarabon. Ide még nem áramlanak tömegesen az idege­nek, ahhoz túlságosan is az Is­ten háta mögött van e sziget. S honnan a neve? A sajátos név eredete meglehetősen egyszerű: a Jacob Roggeveen holland ten­gernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvét vasár- nap lépett ott partra. _________■ H a magunk festjük a tojásokat, időben lássunk munkához. ■ Húsvéti asztal ünnepi ruhában Az ünnep fényét nemcsak az ajándékok, a díszes terítés, az apróbb figyelmességek is emelik. Húsvétkor a természet maga gon­doskodik színpompás ünnepi dekorációról, ajándékokról - nézzünk csak ki az abla­kon! Legyen a húsvét az élénk színeké. Ötleteket a kert, az utca ad. A virágba borult gyümölcsfák, a zsenge fűben pompázó tulipán és nárcisz, a napfény és az ég kékje vidámságot hozhat a la­kásba is. Az ünnepi asztalon meleg napsárga lehet a terí­tő vagy akár a tányérok is. Az abroszt megbo- londíthatjuk leheletnyi csipkével, selyemszala­gokkal, kisebb-nagyobb rafinált masnikkal, fod­rokkal. Kellemes kiegészítői a sárgának a kék és a zöld különböző árnyalatai, variáljuk ezeket bátran! Ügyeljünk arra, hogy a szalvéták színe is harmonizáljon a terítővei. Feltétlenül tegyünk a vázákba virágcsokrokat, il­latukkal betöltik a lakást. A vázában megbújhat­nak hurkapálcára erősített, apró figurák is: kis­csirkék, libák, nyuszik. Hagyományos húsvéti jelkép a barka: szerény, de szép dísze lehet az asztalnak. Barkaágakra vagy virágzó gyümölcs­faágakra aggathatunk hímes vagy festett tojáso­Barka, tüli, tojás, csipke - egyszerű, mégis gyönyörű. ■ kát. A jó ízléssel díszített tojásfa látványban ve­tekedhet a karácsonyi fenyővel is. A virágáru­soknál kapható kis koszorúalapot is könnyen feldíszíthetjük színes szalagokkal és tarka tojá­sokkal. Az asztal egyszerű díszei közé tartozhat a virágokkal vagy nagyobb virágszirmokkal bé­lelt üvegtálka vagy alacsony pohár is. Az asztal közepén megbújhat egy-egy kaspó, kosárka is. Még csak kézügyesség sem kell ahhoz, hogy fű­vel kibéleljük ezeket. Ha kész a fészek, csoki­vagy plüssnyuszit tehetünk bele, s köré tojás­drazsét szórjunk. Ügyesebbek lemosható üvegfestékkel csibét vagy nyuszit festhetnek erre az alkalomra a po­hárra, bögrére, kancsóra, vagy ugyanezeket a formákat rá is varrhatják a textilszalvétára. Ötlet ötletet szül. S ha idén már nincs is idő hasonló csodák elkészítésére, semmi baj: húsvét lesz jö­vőre is! ■ Jó tanácsok locsolkodóknak Aki sok helyre megy locsolkodni, vigyázzon az evéssel-ivással! Aki töménnyel kezdi az ivást, az­zal is folytassa, mert ha borral vagy pezsgővel ke­veri, biztos a „fejlövés”. Aki borral kezdte, azzal is folytassa! Hasznos a locsolókörút előtt olajába tört szardíniát, zsíros sajtot vagy egy-két marék olajos magot enni. Ezek az ételek gátolják az alko­hol felszívódását. ■ ßß Kamatmentes műtrágyahitelhez juthat állami támogatással! Önnek is hitele van nálunk, ha Ön: • regisztrált termelő, • 300 ha-nál kisebb szántóterületen gazdálkodik, • A 6/2000 FVM rendelet 3. melléklete szerinti növényeket termel, • előző évi árbevételének többsége mezőgazdasági tevékenységből származik, A kedvezményes hitelben az alábbi műtrágyákból válogathat: Szolnok gyártelepi ár: Megnevezés Összetétel Ömlesztve nettó ár Ft/to 12% ÁFA Ft/to 50 kg-os csomagolásban nettó ár Ft/to 12% ÁFA Ft/to Gran. szuperfoszfát 24.400 2.928 26.900 3.228 PK 10-24,5 33.900 4.068 36.400 4.368 PK 18-18 42.700 5.124 45.200 5.424 PK 15-15 34.200 4.104 36.700 4.404 PK 13-13 29.200 3.504 31.700 3.804 Fogjon össze más helyi gazdával, és ha május végéig igényelnek áruhiteles műtrágyát, akkor azt vasúton INGYEN LESZÁLLÍTJUK 20-25 tonnás tételben az Ónok által megadott vasútállomásra. Sok költség megtakarítható! Gondolják meg! Fizetni ráérnek 11 hónap múlva! A műtrágyázás a mezőgazdaság legjobb befektetéseimért háromszorosan térül meg a terméstöbbletben. Keresse fel falugazdászát és érdeklődjön az áruhitel igénybevételének feltételeiről! Bővebb információi kérhet: Tis/amenti Vegyiművek Rt. 5007 Szolnok, Tószegi út 50. Tel.: 06-56-422-174, 06-56 425-377 Telephely: 4320 Nagy'kalló, Új fehértói u. I. Tel.: 06 42-263 409 Területi képviselőink: Heves János 06-30-9853-707 Pénzes Antal 06-30-9853-706 Lányi Zoltán 06 30 9853-711 MUTRAGYAZZON MOST! 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents