Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-19 / 92. szám

10. OBDAL - Petőfi Népe TISZTELT SZER KESZTŐSÉG! 2000. Április 19., szerda __________________________Cikkünk nyomán_________________________________ A törvény a pokolban is az Sajnálatos tény, hogy az újság ha­sábjain keresztül szembesültünk a megdöbbentő szülői vélemény­nyel, miszerint a Harmónia Ott­hon miatt került a település hát­rányos helyzetbe, és veszített el ezáltal több millió forintot. Átérezzük a problémák súlyát, melyekkel most meg kell küzde­nie a községnek annál is inkább, mert jó néhány „szülő” is dolgo­zik az intézményben. Ez a ház pontosan egy évtizede biztosít megélhetési lehetőséget számos kaskantyúi családnak, vagyis több mint ötven embernek. A he­lyi önkormányzat minden évben - az intézmény fennállása óta - megkapja a bejelentett lakóink után az állami támogatást. Szomorú az a valóság, amely nemcsak a községet jellemzi, ha­nem számos kistelepülést. A fa­lu elöregedett. Nincs infrastruk­túrája, nem vonzza a fiatalokat. A Harmónia szinte az egyetlen munkalehetőséget jelenti. Azt azonban minden szülőnek, la­kosnak látnia és tudnia kell: hiá­ba lenne 1100 fő alatt a polgárok száma, ettől sajnos még nem lesz több gyermek. Tehát csak pilla­natnyi megoldást jelentene. Az sem változtat a jelenlegi helyze­ten, ha mutogatunk egymásra, és mindenáron bűnbakot keresünk. Vajon mi magunk és a falu veze­tése megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe? Azt pedig vég­képp nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a törvény - még ha rossz is - a pokolban is törvény. A HARMÓNIA OTTHON ______ DOLGOZÓI KOLLEKTÍVÁJA L elkigyakorlaton Dabas-Sáriban Nemcsak testben él az ember, hanem lélek­ben is - tartja a közmondás, és érezzük mi, kecskeméti piarista diákok. Úgy próbálunk élni az iskolában, hogy lelkiekben is gyara­podjunk. Ennek az egyik területe a lelki- gyakorlat, amely az életünkben nagy szere­pet játszik. A közelmúltban átélt, kétnapos lelkigyakor­latunkról szeretnénk beszámolni. Először is elvonulunk megszokott környeze­tünkből, hogy jobban tudjunk magunkra figyel­ni. Idén a dabas-sári plébánián építgettük lelki templomunkat. Nehogy azt higgyék, hogy csak imádkozunk! Ellenkezőleg. Sok érdekes játék és csoportfoglalkozás segít megismerkedni önma­gunkkal, megtudni, kik is vagyunk. Választ Beszélgettünk arról is, hogyan élünk környeze­tünkben, hogyan használjuk fel az időt magunk és társaink gyarapodására. A beszélgetések so­rán közelebb kerültünk egymáshoz, és sokat ta­nultunk társainktól. Nagy élmény volt a közös éjszakai alvás, pon­tosabban a nem alvás is. Szokatlan volt szá­munkra a hálózsákos, nagy létszámú hálószoba, amelyben mindig volt valakinek mondanivalója. Különleges élmény volt a mi keresztutunk, ahol Lelkigyakorlaton a piaristás diákok. mindenki elmondhatta saját gondját, örömét, és imába foglalhatta kéréseit. így hangzott egy ta­nulótársunk könyörgése a szentmisén: „Uram, köszönöm, hogy megadtad a lehetőséget a lelki- gyakorlaton saját lelki templomom építésére. Köszönöm, Uram, hogy a lelkigyakorlaton a já­ték során közelebb kerülhettem társaimhoz.” Mi pedig köszönjük szüléinknek és vezetőink­nek, hogy ilyen élményhez juttattak bennünket, és irányították lépteinket. A 8. A OSZTÁLY KÉPVISELETÉBEN ___________________________________________ATTILA. DÁNUL ÉS ANDOR M anci nénit nem feleitiiik Megélhetési bűnözés és kutyainvázió A kutyaprobléma, ami másnak „lerágott csont”, nekünk minden­napos gond. A Szeleifalu, Alsó- széktó és Kis-Kecskemét lakói munkások, szegény emberek, zömében kisnyugdíjasok. Kinek a házhoz tartozó telkén, kinek a városon kívül van kertje, amit művelne, termelne rajta, hogy megélhetését biztosítsa. Ha nem volna a sok gazdátlan, kóbor kutya, no meg a felelőtlenül sza­badjára engedett kutyák. Akik egy életen át dolgoztak a házért és egy hobbiért, elkeseredve lát­ják a megrongált kerítést, amit nincs miből megjavítani. A saját otthonban félni kell a kóbor ebek támadásától, az ut­cán járásról nem is beszélve. Probléma még az is, hogy a ke­rítésen belül sincs biztonságban semmi. Minden elvész, ami nem mozdítható, az is. Nagyfokú a megélhetési bűnözés. Ismerjük e témát. Sajnos, hogy így van, de nem lehet tovább tűrni egyiket sem. Kérjük a kedves gazdákat, tart­sák kutyáikat szabálynak megfe­lelően, mert a fent említett terüle­ten lakók összefogtak, és min­dent megtesznek, hogy megvéd­jék magukat a kutyainváziótól, valamint a megélhetési bűnözők­től. Ezt mi is megélhetésünk ér­dekében tesszük. Igaz, nem szí­vesen. Sokkal jobb volna, ha az illetékesek intézkednének. Ha ilyen jelzést nem kapunk, kény­telenek leszünk magunk tenni valamit. ALSÓSZÉKTÓ LAKÓI NEVÉBEN: S. K. S. ALSÓSZÉKTÓ Rigófi a templomban Az alábbi történet akár a legek könyvébe kívánkozó, színes életkép is lehetne. Beszökött egy rigófi a kecske­méti Nagytemplomba. Szomba­ton, a hét óra-fél nyolc közötti időben együtt trillázott az orgo­nával a szentmise ideje alatt. Miközben a pap az igét hirdette, a rigó körbesétálta a szószéket, a rajta lévő igen szép, fehér te­rítővei fedett karfáját. Majd to- vábbszállt. A madár trillái után csend volt. A hangja nem rémü­letét, hanem kellemes tavaszi hangulatát jelezhette - hosszú szünetekkel. Gondolom, a húsvétot is ott fogja tölteni, hacsak valami lele­ményes madarász ki nem csalo­gatja párjához, a templom előtti boltokba. De hogyan? Jó fényképezést, és madár­csalit, valamint vidám húsvétot kívánok: EGY OLVASÓJUK A magyar gazdaságért Amikor az ország az ár- és a bel­víz miatt nehéz helyzetben van, a Mezőgazdasági Szövetkezők Or­szágos Szövetsége meg - valószí­nűleg politikai meggondolásból - tüntetést szervez, mert keveslik a támogatást. Hazánkban 1956 után, a rossz emlékű kollektivi­zálás előtt már volt egy magántu­lajdonon alapuló, ráfizetés nél­küli, virágzó kis- és középparasz­ti mezőgazdaság, szervezett ke­reskedelemmel, fejlett feldolgo­zó- és kiszolgáló iparral. Minden­ki megtalálta a maga boldogulá­sát. Még a vásárló is. A munka- nélküliség ritka vendég volt. Ám ehhez az kell, hogy a mezőgaz­daság ne legyen a politika játék­szere (mint most), hanem annak a gerince, rugója legyen. Ne ke­zeljék az ország legsikeresebb alapját bürokratikus alapon. A politikusok engedjék át a teljes cselekvést az elmélet, a gyakorlat és a kereskedelem együttesen dolgozó szakembereinek. Ha ez megvalósul, úgy biztosak lehe­tünk abban: a gazdaság soha nem látott virágzásnak indul. Ezt pedig nem búzaégetéssel, tüntetésekkel lehet elérni, hanem a gazdatársadalom fáradhatatlan munkabírásával, leleményessé­gével és tehetségével. ____________BALOGH GERGELY, TIBSAKÉCBKK K öszönet az ápolásért A nagy családot segítik Emlékezetes kirándulás Sokszor kapunk olyan le­velet, aminek soraiban va­lamelyik egészségügyi in­tézmény dolgozóit dicsé­rik. Ezt tette egy tiszaalpá- ri olvasónk is, aki egyúttal a Pax Otthon lakója. A megyei kórház kettes belgyó­gyászatán, a hetedik emeleten, a 714-es szobában voltam. Sú­lyos állapotban kerültem oda. Szédülés és végtaggyengülés miatt vittek be. Ezúton szeretnék köszönetét mondani dr. Gurzó Mihály osztályvezető főorvos úrnak, dr. Naszódi Péter belgyógyász szakorvosnak, valamint az UH neurológusának, dr. Vörös Ani­kó adjunktus asszonynak és nem utolsósorban az összes ápolónak a becsületes, odaadó munkájukért. Egy hosszú hé­ten át ápoltak, gyógyítottak. Ezért hálás szívvel emlékezem rájuk. Odaadó munkájukat sok tisztelettel ezúton is megköszö­nöm. Szintén szeretnék gratulálni a Pax Otthon összes dolgozójá­nak, ápolójának és még a taka­rítónőknek is. Dicséretet érde­melnek a kiváló munkájukért, amit nap mint nap végeznek. Köszönöm szépen nekik is a ki­váló helytállást. A PAX OTTHON BETEGE ÉS LAKÓJA, LEDNICZKI DÉNES, ____________TISZAALPÁR, HTVÁMÚJFALU 87. M anapság, amikor naponta ér bennünket anyagi és erkölcsi megaláztatás azért, mert nagy családban élünk, ritkaságnak számít, ha segítő emberek for­dulnak felénk. Ismerőseink, sőt még a roko­nok között is akadnak olyanok, akik úgy gondolják, hogy igény­telenségünkből fakad életvite­lünk, öltözködési stílusunk. Azt hiszik, hogy csak azért járunk mások által kinőtt, megunt ru­hákban, és nem veszünk még a turkálóból se semmit, mert így kényelmesebb. Éppen ezért még azt is elveszik, ami van, vagy ami járna. Szűkös anyagi helyzetünk miatt már élelmiszerre is alig jut. Nagy öröm számunkra, hogy vannak, akik szeretettel hordoz­zák gondjainkat. Itt szeretnénk megköszönni mindazoknak az adományát, aki névvel vagy név nélkül segítettek nekünk. Ki­emeljük a Tescót, ahonnan élel­miszercsomagot kaptunk, és egy nagyon kedves adakozót, aki az utóbbi időben sokat tett értünk. Köszönjük szépen! TÓTH CSALÁD, KATONATELEP Apukák az óvodáért Óvodaszépítő napon serényke­dett a lajosmizsei központi és a Rákóczi utcai óvoda gyermek­szerető csapata. A kisvárosban összefogtak a szülők. Legtöbbjük persze az erősebb nemhez tartozott. Az édesapák kitettek magukért. Ter­mészetesen az óvoda dolgozói is velük serénykedtek. Valamennyiőjük összefogásá­val elkészült egy kerítés, ugyanis azt is építettek. De végeztek fel­újítást, betonozást, javítást, és festettek is. A gyerekek kedvenc helye, az udvar sem maradt ren­dezetlen. Azt is szépítették, ta­karították az önkéntesek. Nyírták a sövényt, színpompás virágokat ültettek. A mintegy hetven apuka és jó néhány anyuka alaposan ki­tett magáért. Az óvodák dolgozó­ival együtt több mint kétszázöt­venezer forint munkadíjat takarí­tottak meg. A gyerekek nevében ezúton is köszönöm mindazok­nak, akik bármilyen módon hoz­zájárultak e két szombati nap si­keréhez (gépekkel, eszközökkel, járművekkel, munkával). Ezúton is szeretném a köszönetemet ki­fejezni a családoknak, a lelkes és dolgos, kemény munkát végző apukáiknak, valamint az óvoda minden dolgozójának. A nemes célokért érdemes összefogni. OLÁH ILLÉSNÉ ÓVODAVEZETŐ A helvéciai Wéber Ede Központi Általános Iskola hetedik és nyol­cadik osztályos tanulói március végén egy csodálatos kirándulá­son vettek részt. Ellátogattunk a kecskeméti repülőtérre, ahol megnézhettük a vadászrepülő­gépeket, az irányító központot, valamint a gyakorlatozást a má­jusban tartandó repülőnapra. Ezután elmentünk játszani az arborétumba. Majd meglátogat­tuk a mentőállomást is. Ott meg­tekinthettük a mentőautók fel­szerelését. Sok élménnyel gaz­dagodva tértünk haza. Ezúton köszönjük a Helvécia Kultúrájáért Alapítvány elnöké­nek, Szalayné Kállai Veroniká- | nak ezt a nagyszerű napot. FARKAS ANITA, HOLLÓ MÓNIKA HETEDIKES TANULÓK MOBILTELEFONT NYERT. Fülöp Jánosné (balról) kunadacsi kedves olvasónk egy Nokia 5110-es mobiltelefont nyert a Petőfi Népe hétvégi játékán. Az egy év elérhetőséget biztosító, Pannon Praktikum kártyával felszerelt telefont Szűcs Edit, a kecskeméti, Petőfi Sándor utcai képviselet vezetője adta át a szerencsés nyer­tesnek. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Akiket naponta várunk Mózer Gábor nem bicikli­versenyző, mégis napon­ta több tíz ki­lométert teker drótszamará­val. Azt mond­ja: összekap­csolja a kellemest a hasznossal. Imád kerekezni, s mindeközben kiviszi lapunkat az olvasókhoz. Gábor már harmadik éve min­dennap éjjel kettőkor kel, hogy időben eljuttassa a Petőfi Népét kiskunhalasi előfizetőinkhöz. Naponta hatvan utcát jár be, és tesz még egy kört a tanyavilág­ban is. A hajnali biciklistát már a kutyák is megszokták, meg sem csaholják. Az a 230 előfize­tő pedig, aki hozzá tartozik, bi­zalommal fordul hozzá, és szí­vesen látott vendégként fogad­ják. Olvasószolgálat HA MÉG SZERETNE bekap csolódni a Peugeot 206-osért fo­lyó nyereményjátékba, megtehe­ti! A Petőfi Népe kézbesítőinél, a terjesztési ügynökségeken, az Olvasószolgálatnál vagy a nyere­ményautó mellett előfizethető az újság. Három hónapra szóló előfizetés pedig részvételt és nyerési esélyt jelent! A nyere­ményautó ma Kalocsán tekint­hető meg. 21-én, pénteken pedig Tiszakécskén, a piac mellett nézhetik meg kívül-belül az ér­deklődők. Szombaton Kiskun- majsára visszük a Peugeot 206- ost. Ismerje meg, mielőtt meg­nyeri! Régi és új előfizetőink egjyenlő esélyekkel indulnak a sorsolá­son! Először május 12-én sorso­lunk, számítógépes progra­munk száz előfizetőt választ ki. Ők mindannyian ajándékot kap­nak és egyúttal meghívást a má­jus 27-i fődíjsorsolásra. A meg­hívott, személyesen megjelenő előfizetőink között szombat dél­előtt egy műsor keretében sor­soljuk ki a nyereményautót. Ér­demes megjélölni a naptárban! Még semmi nem dőlt el! Az első sorsolásig még bárki előfizethet májusra, júniusra és júliusra, ezzel esélyt szerez a nyere­ményautóra, miközben minden­nap elolvashatja a Duna-Tisza köze napilapját. MA DÉLUTÁ­NIG várjuk hétvégi játé­kunk pályáza­tait! Ezúttal egy Pannon Praktikum­csomagot sor­solunk ki No­kia 5110-es mobiltelefonnal mindazok kö­zött, akik a szombati lapszám­ban talált szelvényt megfejtve és kitöltve beküldik címünkre. Sok szerencsét kívánunk! HA ÖN IS a kényelmet választ­ja, nyerhet! Április végéig tartó akciónkhoz csatlakozhatnak még mindazok, akik számlave­zető pénzintézetüknél megbí­zást adnak a Petőfi Népe előfi­zetési díjának rendezésére. A fo­lyószámláról (elő) fizetők között egy 100.000 forintos takarékbe­tétkönyvet és 4 db Westel 900-as mobiltelefont sorsolunk ki Do- mino-kártyával. Ön is a kényel­met választja? Ha akciónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, munkatársunk várja az Ön hívását a 06-80/480-756-os tele­fonszámon. A hívás díját mi fi­zetjük (hétfőtől péntekig 8 és 11 óra között). Címünk: 6000 Kecs­kemét, Szabadság tér 1/A. írógépbillentyűk és a sztenogra- mok nagymestere. Igazi Tanító. 1945-54-ig tanárként dolgozott az intézményben, ahol ezt köve­tően igazgató lett. Ám a kis tan­testület vezetése mellett is vállal­ta a gyermekek példaértékű okta­tását. Emlékét sokan őrizzük. _________________________________«QY ÖR1QOIÁK vankilenc évesen elment örökre. A Máltai Szeretetszolgálat Pest­szentlőrinci Idősek Otthonában hunyt el. Nem várt meg minket. Pedig tanártársával, dr. Saskői Er- nőné Klári nénivel nemrégiben egy kiállításon találkozva megbe­széltük, hogy néhányan megláto­gatjuk. Manci néni mester volt, az A 60- évek végén voltam a kecs­keméti Gyors- és Gépíró Iskola di­ákja. Anno még kétéves nappali képzés keretében oktatták ezt a szakmát. Tanárom - s egyben az iskola igazgatója 1954-től 1970-ig - Söröly Margit volt. Manci néni. így ismerték oly sokan. A napok­ban olvastuk róla a hírt: nyolc-

Next

/
Thumbnails
Contents