Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-29 / 74. szám

2000. Március 29., szerda HAZAI TÜKÖR VILÁG TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal Meghívó az Europolba A szervezet bekapcsolódhat a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelembe Brüsszel Az Európai Unió tagországa­inak bel- és igazságügyi mi­niszterei utasították az EU rendőrségi együttműködést irányító szervezetét, az Europolt, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a tagjelölt államokkal és más nemze­tekkel a szorosabb együtt­működésről. Rádi Gyula tanácsos, az EU mel­lett működő magyar misszió belügyi integrációért felelős at­taséja elmondta, hogy már meg is érkezett a meghívó, amelynek értelmében az első tárgyalásra április 26. és 28. között kerül sor. Hozzátette, hogy a meghí­vott országok és az Europol kö­zött két- és többoldalú megbe­szélések egyaránt várhatók. Magyarországnak a korábbi közlések szerint jó esélye van ar­ra, hogy a legelsők között alakít­son ki szoros, jóformán tagszerű együttműködést a Hágában mű­ködő szervvel. Az Europol igaz­gatója, Jürgen Storbeck korábban Pintér Sándor belügyminisztert személyesen biztosította arról, hogy hazánk az elsők között kap lehetőséget a csatlakozásra. A magyar miniszter akkor reményét fejezte ki, hogy Magyarország és az Europol között nem jelképes, hanem gyakorlati munkakapcso­lat létesül, amelyhez Budapesten is külön belügyi szervezeti egy­ség kapcsolódik majd. Az uniós mandátum több mint egyéves késlekedés után született meg. Ennek az volt az oka, hogy a tagországok nehezen tudtak megegyezni, milyen mértéket en­gedélyezzenek az Europolnak az együttműködésben. Utolsóként állítólag Hollandia adta fel ellen­kezését a tárgyalások megkezdé­se miatt. A nem EU-országok- kal az együttműködés elsősorban a kölcsönös információcserére összpontosít majd. Az Europol létrehozásáról az Európai Unió tagországai még 1992-ben döntöttek, de működé­sét hivatalosan csupán másfél éve kezdte meg. A szervezetnek egy­előre csakis uniós országok a tagjai, most a tizenhárom tagje­lölt mellett Izlanddal, Norvégiá­val, Svájccal, az Egyesült Álla­mokkal és az Interpol nemzetkö­zi nyomozóhivatallal kezdenek tárgyalásokat. Az eurorendőrség várhatóan bekapcsolódik a terro­rizmus elleni nemzetközi küzde­lembe is, a nemzeti rendőrségek hatáskörébe azonban nem avat­kozhat be. ■ EURÓPAI VENDÉGEK ZÁGRÁBBAN. Javier Solana, az Európai Unió külügyekért felelős biztosa és a 'k'öízösség soroSelhölcségét'betöltő Portugália külügyminisztere, Jaime Game Horvátországban tárgyalt Ivíca Rácán miniszterelnökkel és más horvát vezetőkkel. Az ország csatlakozásának lehetőségei megnőt- tek a legutóbbi elnökválasztás óta.______________________________________________fotó, feb/reuters A Stasi tudott a CDU pénzügyeiről Bizonyítékok, amelyeket nem óhajtanak figyelembe venni A keletnémet állambiztonsági szervek 1976 óta tudtak a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) törvénybe ütkö­ző pénzügyi műveleteiről - állítja a Stasi hagyatékában felbukkant iratokra hivatkozva a Der Tagesspiegel. Németország A berlini újság keddi számában közölt beszámoló szerint az NDK állambiztonsági minisztériumá­nak III. főosztálya több mint tíz éven át módszeresen lehallgatta és kiértékelte a CDU pénzügyi igazgatósága főmegbízottjának, Uwe Lüthjének a telefonbeszél­getéseit. A kelet-berlini szervek előtt legkésőbb 1980-ban világos­sá vált, hogy az uniópárt sváj­ci bankszámlával rendelkezik, amelyre fedőnéven érkeznek át­utalások az NSZK-ból. Mint a Stasi ügyiratait őrző berlini hivatal szóvivője kedden megerősítette, a keletnémet ál­lambiztonsági szervek Lüthjén kívül rendszeresen lehallgatták Walter Kiep kincstárnoknak és Horst Weyrauchnak, a CDU adó- tanácsadójának és könyvvizsgá­lójának a telefonjait is. Nem derül ki viszont az eddig átvizsgált ira­tokból, vajon a Stasi felhasználta- e az így szerzett ismereteket, il­letve hogy továbbította-e azokat Erich Honecker államfőnek. A régmúlt ügyet az teszi izgal­massá, hogy Kohl mindeddig ta­gadta: tudott az általa vezetett CDU külföldi bankszámláiról. A most felbukkant iratok fényében megdőlni látszik az egykori párt­elnök és kancellár állítása. Sze­rencséjére azonban a titkos párt­adományokat és a homályos fegyverügyleteket vizsgáló parla­menti ad hoc bizottság kedden úgy döntött, hogy nem fogadja el bizonyíték gyanánt a Stasi lehall- gatási jegyzőkönyveit. ________■ B etelepítés helyett családpolitika A tegnapi kormányülést követő sajtótájékoz­tatón - korábbi, időnkénti látogatást ígérő bejelentéséhez híven - személyesen Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt a nyilvános­ságot leginkább foglalkoztató kérdésekre. Budapest A kormányfő a legfőbb ügyész által készített, olajos ügyekről szóló jelentéséről elmondta: az már megérkezett titkárságára, de elolvasni még nem volt ideje. Hangsúlyozta, hogy a kormány és ő maga is kiemelt figyelmet fordít a korrup­ciógyanús ügyletek kivizsgálására. Szándékuk­ban áll az is, hogy Györgyi Kálmán jelentését fel­használva később könyv formájában tárják a nyüvánosság elé, mi is történt valójában. A mi­niszterelnök kitért a népességfogyás megállítását célzó elképzelésekre is. Közölte: a külföldről va­ló betelepítést egyáltalán nem támogatja, inkább az erőteljes családpolitikai intézkedések híve. A Tisza Romániából kiinduló szennyezésével összefüggésben arra a felvetésre, hogy milyen a két kormány kapcsolata, elmondta: a magyar kormány rendszeresen kér információkat part­nerétől, de olykor válasz helyett csupán türe­lemkérő sorok érkeznek. Orbán megjegyezte: nincs hiteles lista a potenciális román veszély- forrásokról, noha kértek már ilyet, saját, hozzá­vetőleges lista viszont létezik. Orbán Viktor cáfolta azt a brit sajtóforrásból származó hírt, miszerint a magyar kormány a hazai média megzabolázásra törekszik. Szerinte ez már csak azért sem lehetséges, mert a sajtó- orgánumok többsége magánkézben van. A kötelező sorkatonai szolgálat eltörléséről vagy megtartásáról eltér a kormány tagjainak véleménye, ám abban mindenki egyetért, hogy nyolc fél éven át fokozatosan csökkenteni kell a sorkatonai állomány létszámát - mondta a mi­niszterelnök. TAKÁCS MARIANN Kevesebb szervezett vasutas lesz? Az érdekképviseletek félnek a meggyengüléstől A szakszervezetek a Vasúti Érdekegyeztető Tanács teg­napi ülésén még egy kísér­letet tettek arra, hogy meg­győzzék a MÁV vezetőit: a munkáltató is jobban jár, ha levonja a bérekből a tagdíja­kat. A vasúttársaság azon­ban hajthatatlan: április 15- től felmondja a tagdíjlevo­násról szóló megállapodást. Budapest ____ A vasutas érdekvédők attól tarta­nak, hogy ha a MÁV - beváltva ígéretét - áprilistól nem vonja le a tagdíjat a dolgozók béréből, je­lentősen csökkenhet a szakszer­vezeti taglétszám. Gaskó István, a Vasúti Dolgo­zók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke tagadta, hogy a sztrájkot követően aláírt há­roméves megállapodás felrúgá­sával fenyegetőzött volna. Any- nyit azonban elárult: amennyi­ben a MÁV nem a megkötött megállapodás szellemében keze­li a döntésre váró ügyeket, azaz például a teljesítményjutalék ki­fizetésénél aszerint mérlegel­nek, hogy ki vett részt a sztrájk­ban, és ki nem, akkor a VDSZSZ megfontolja a megállapodás fel­mondását, és kilátásba helyezi az érdekvédelem sajátos érdek­érvényesítési eszközeit. Gaskó Istvánhoz hasonlóan a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) alelnöke, valamint Borsik János, a Mozdonyvezetők Szak- szervezetének ügyvezető alel­nöke is azt sérelmezi, hogy az olyan szórt munkahelyen, mint amilyen a vasúttársaság, nem oldható meg úgy a tagdíjlevonás, illetve -beszedés, mint más cég esetében. Szerintük a MÁV dön­tése mindenkit hátrányosan érint - a szakszervezetek mellett a munkavállalót, de a munkálta­tót is. A dolgozó ugyanis adó­alapjából levonhatja a szakszer­vezeti tagdíj mértékét. Ezt a ked­vezményt ezentúl csak utólag érvényesítheti. Ugyanakkor a be­fizetést igazoló papírokat - több tízezer munkavállaló után - minden hónapban könyvelnie kell a MÁV-nak, ami jelentős többletteher. Az érdekvédelmi szervezetek elsősorban attól tar­tanak, hogy a jövőben kevesebb dolgozó tartozik majd a szerve­zett munkavállalói réteghez, s így gyengülhet érdekérvényesí­tési képességük. HORVÁTH Terv az értékálló nyugdíjakról Hat év múlva érik el az 1990. évi szintet Az Idősügyi Tanács legutóbbi soros ülésén kiemelt napiren­di pontként foglalkoztak a nyugdíjak értékállóságának biz­tosításával. A kormány ezzel kapcsolatos terveiről kérdez­tük Szikszainé Bérces Annát, a Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások Főosztályának vezetőjét. Budapest Az Idősügyi Tanács ülésén el­hangzott, hogy a kormány a gaz­dasági növekedés függvényé­ben, belátható időn belül pótolni akarja a nyugdíjak elmúlt tíz év­ben elszenvedett értékcsökke­nését. 1990-től majdnem 30 szá­zalékot veszítettek ugyanis érté­kükből a nyugdíjak, és 1997 óta még csak 10 százalék visszapót­lására volt lehetőség.- Hogyan garantálható az értékmegőrzés?- Már 1999-ben differenciált emelést hajtott végre a kormány, amelynek átlagos mértéke 17 százalék volt. Ez már reálérték­növekedést jelentett. A 2000. év­re tervezett 8 százalékos emelés is meghaladja az infláció terve­zett 6-7 százalékos mértékét, ami szintén biztosítaná ez évre a nyugdíjak vásárlóértékének emelkedését. Amikor idén janu­ár 1-jével, az idevonatkozó tör­vény értelmében megtörtént a nyugdíjak emelése, már nem csupán a várható nettó átlagke­reseteket, hanem a várható fo­gyasztói áremelkedést is alapul vették az emelés mértékének számításakor.- Amennyiben a várható ada­tok megváltoznak, akkor novem­ber hónapban kell visszamenő­leg korrigálni a nyugdíjakat. Ha a változás nem éri el az 1 száza­lékot, úgy egyösszegű kiegészí­tés formájában folyósítják, s az így kapott összeg képezi a követ­kező év bázisát. Amennyiben 1 százalékot meghaladó az eltérés, akkor visszamenőleg nyugdíjat emelnek.- Milyen keretből?- Közvetlenül a Nyugdíjbizto­sítási Alapból fizetik a korrekció­kat. Ha az idén 1 százalékos elté­rés következne be, az mintegy 10-12 milliárd forintos pluszki­adást jelentene. SZALÓKY ESZTER /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents