Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-24 / 70. szám

6. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGY E ORVOSAI T-FÜL-ORR-GÉGÉSZEK II. 2000. Március 24., péntek HH Látás, hallás, ízlelés, szaglás. Érzékszerveink nél­kül semmit sem tudnánk a bennünket körülvevő világról. Mégis, míg érzékszerveink jól működnek, alig tulajdonítunk nekik jelentőséget. Elég azon­ban egy átmeneti látásromlás vagy hallásvesztés, s a dolgok alaposan átértékelődnek. Sorozatunk mai és következő részeiben azokat a szakembereket mutatjuk be, akik hallásunk, ízlelésünk, szaglá­sunk épségén őrködnek. Ma kecskeméti és kiskun­félegyházi fül-orr-gégészeket ismerhetnek meg. Mi az audiológia? A hallásromlás lehet öröklött vagy szerzett. A hallásromlás mértékének és típusának meg­határozása audiológiai vizsgálat­tal történik. A betegek egy része gyógyszeres kezeléssel, műtét­tel gyógyítható. Amennyiben er­re nincs lehetőség, és a beteg beszédmegértése rossz, halló- készülék felírása javasolt. Ebbe a csoportba tartoznak az úgyne­vezett időskori nagyothallók is. A hallókészülék olyan eszköz, amely elektronikus úton erősíti fel a hangokat és tartalmaz olyan speciális műszaki szer­kezeteket, melyek segítségével a beteg beszédmegértése zajos környezetben is lehetővé válik. A készülék felírása audiológiai állomáson történik. A Kecske­méti Repülőkórház audiológiai szakrendelését dr. Kukely Ildikó vezeti két szakképzett audioló­giai asszisztens segítségével. Az audiológiai szakrendelés házi­orvosi beutaló nélkül, de előze­tes bejelentkezés szerint fogad­ja a betegeket. A készülék felírá­sát audiológiai kivizsgálás előzi meg. Az orvosi vizsgálatot köve­tően meghatározzák a halláskü­szöböt, és vizsgálják a beteg be­szédmegértését. Ezeknek a vizs­gálatoknak az eredményétől függően - a beteg igényét is fi­DR. KUKELY ILDIKÓ 1960-ban szüle­tett Békéscsa­bán. 1988-ban vég­zett a SZAOTE-n. 1996-ban szak­vizsgázott fül- orr-gégészetből, 1999-ben au- diológiából. 1992 óta dolgozik a repülőkór­házban. Katonaorvos, őrnagy. Férjezett, egy gyermeke van. gyelembe véve - választják ki a hallókészüléket. A hagyományos készülékek mellett ma már hallójáratba he­lyezhető, igen kis méretű készü­lékek is vannak. Az egészségbiz­tosító a hallókészülék-vásárlás­hoz különböző mértékű támo­gatást nyújt. A hallásromlás leg­többször lassan alakul ki, a be­teg számára nem feltűnő, a jól halló környezet hamarabb ész­reveheti. Figyeljünk hát oda a túl han­gosan beszélő vagy tévéző gye­rekre, nagymamára, s mutassuk meg szakembernek. A fülbetegségek specialistája DR. BAY LÁSZLÓ 1944-ben született Ungváron. 1970-ben végzett a SOTE-n, 1972-ig az egyetem klinikáján dolgozott. 1974-ben szakvizsgázott fül-orr-gégészetből, 1980- ban csecsemő- és gyermek-fül-orr-gégészetből. 1992-ig több budapesti kórházban dolgozott. 1992 óta osztályvezető főorvos a repülőkórházban. Katonaorvos, alezredes. Nős, négy gyermeke van. A középfülben milliméternyi hal­lócsontokat, dobhártyát operál­ni nem egyszerű feladat. Persze segít az operációs mikroszkóp, amely nyolcszoros nagyításban mutatja az operálandó fülrészt. De legalább ilyen fontos - ha nem fontosabb - a biztos kéz, a szak­mai rutin. Dr. Bay László számá­ra a mikrosebészet és ezen belül a fülsebészet jelenti a nagy kihí­vást. A fülsebészet megunhatat­lan - tartja az elismert főorvos -, hiszen nincs két egyforma fül. Sosem tudjuk előre, mindig csak a műtét közben derül ki, hogy a betegség milyen mérvű fülkáro­sodást okozott. A fül egyik gya­kori betegsége a krónikus közép­fülgyulladás, amely csak műtéttel gyógyítható. A gyermekek köré­ben jellemző a fülkürt betegsége, amely a középfülgyulladásnak egy speciális, hallásromlással járó fajtáját okozhatja. Kezelése egy­szerű: a gromet nevű, dobhártyá­ba helyezett műanyag cső bizto­sítja a középfülben a nyomás­kiegyenlítést, s így a gyermek hallása javul. A ma már rutinsze­rűen használt eszköz alkalmazá­sáról a gyermekkorban - mint gyermek-fülspecialista - az első tudományos közleményt Magyar- országon Bay főorvos írta. A fülsebészet mellett a gége­műtéteknél is alkalmazzák a mikrosebészetet a repülőkórház­ban, és mind diagnosztikai, mind műtéti céllal használják az orr- és melléküreg-endoszkópi- át. Az osztály 20 ágyas, a négy orvos évente hatszáz fekvő és nyolcezer járó beteget lát el. Az évi műtétszám meghaladja a négyszázat. Leggyakoribb a mandula-, az orr- és a fülműtét. Az osztályhoz a fül-orr-gégésze- ti szakrendelés mellett audioló­giai szakrendelés és allergoló- giai rendelés is kapcsolódik. A FÜL BONYOLULT FELÉPÍTÉSŰ SZERV. Ábránkon a fül részeit mutatjuk be. 1.: kalapács, 2.: üllő, 3-4-5.: félkörös ívjáratok, 6.: kengyel, 7.: tömlő, 8.: egyensúly-idegsejtek, 9.: egyensúly-idegsejtek, 10.: arcideg, 11.: hallóideg, 12.: csiga, 13.: fülkürt, 14.: ovális ablak, 15.: kalapács vége, 16.: dobhártya, 17: a külső hallójárat porca, 18.: hallójárat, 19.: fülkagyló, 20.: a fülkagyló porca, 21.: a dobüregi izom ina. ■ Valami van a levegőben Hajlamosak vagyunk a szaglást a legkevésbé fontos érzékszer­vünknek vélni, noha ez a leg­ősibb és a tudattalanunkra leg­közvetlenebbül ható érzékszer­vünk. A szagok rendkívül fon­tos szerepet játszanak az ember életében. Az emberi test sajátos illatkibocsátó mirigyekkel van ellátva. Ezek jó része a szexuá­lis vonzalommal és izgalommal kapcsolatos, de az illatok más tevékenységeinket, érzelmein­ket is befolyásolhatják. Az anya és a gyermek közöt­ti kapcsolat szorosságát például egyesek szerint éppen a szagbe­vésődés formája erősíti. Amikor a csecsemő szopik, arcát a mell­bimbót körülvevő illatképző mirigyek tömegébe nyomja. Ké­sőbb is ezt az illatot keresi. A baba illatát is kellemesnek ta­láljuk, ami az anya számára to­vábbi örömforrást jelent, ami­kor gyermekét magához öleli. ______ S ok a szájüregi daganat Dr. Bense Katalin egyetemi évei alatt gyermekorvosnak készült. Végül mégis a félegyházi kórház fül-orr-gégészeti osztályára ke­rült. Csaknem két évtizedes pá­lyafutása alatt olyannyira meg­kedvelte ezt a munkát, hogy már nem is változtatna. Természete­sen még mindig imádja a gyere­keket, ezért is kedvenc szakte­rülete a gyermek-fül-orr-gégészet és audiológia. Az adjunktus elmondta, a gye­rekbetegek tudnak a legnagyobb örömöt okozni. A pácienseknek egyébként legalább fele gyerek. Dr. Bense Katalin szívesebben dolgozik a kórházban, mint a ren­delőintézetben. Mint mondta, a fekvőbetegeket közelebbről is megismerheti és sorsukat végig­kísérheti. Véleménye szerint or­vost és ápolót egyaránt örömmel tölt el, amikor valaki gyógyultan távozik az intézményből. Úgy véli, hogy a szakmai mun­kához megfelelő a technikai hát­tér a kórházban. Az elmúlt két évi eszközfejlesztés sokkal na­gyobb lehetőségeket biztosít szá­mukra. Problémát jelent viszont, hogy kevés az orvos, de egyre több a beteg. Az osztály szinte mindig tele van. A fül-orr-gégészeten hetente egyszer végeznek altatásos gyer­mekműtéteket. Felnőtteket alta­tásban mindennap operálnak. A kiskunfélegyházi gégészeti osz­tályon a leggyakoribbak a gége­beavatkozások. Az arcüreg-, orr- és a hallásjavító műtéteket helyi érzéstelenítéssel végzik. Sajnos egyre több a daganatos elő. Vélhetően azért, mert ma megbetegedés. A gége és száj- még kevesebb nő dohányzik, üregi daganatok főként az ötve- mint amennyi férfi, nes éveikben járó férfiakra jel- A gége- és szájüregi dagana- lemzőek. A nők körében ezek a tok időben felismerve jó eséllyel félelmetes betegségek egyelőre gyógyíthatók, még kisebb számban fordulnak ________!__________________1 DR . BENSE KATALIN 1958-ban szüle­tett Kiskunfél­egyházán. 1983-ban vég­zett a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen. 1989-ben szakvizsgázott. 1983-tól dolgozik a Kiskunfél­egyházi Városi Kórház fül-orr- gégészeti osztályán. 1998-tól adjunktus. Férjezett, egy lánya van. Üröm visszaadni a hallást Dr. Ficsór Mária, a kiskunfélegy­házi kórház főorvosa közismert és köztiszteletben álló fül-orr-gé- gész. Annak idején, még egyete­mi évei alatt gyermekorvosnak készült. A Kiskunfélegyházi Vá­rosi Kórházban azonban csak a fül-orr-gégészeti osztályon volt akkor üres státusz. így lett belő­le fül-orr-gégész. Mint mondta, egyáltalán nem bánta meg, hogy ezt a szakterü­letet választotta. A főorvos asz- szony szerint nincs annál na­gyobb boldogság, mint amikor valakinek visszaadhatják a hang­ját vagy a hallását. Az érzékszer­vek betegségeit, a halláscsökke­nést vagy a hallás elvesztését az emberek többsége nagyon nehe­zen viseli el. Gyógyításuk nem­csak a test, hanem a lélek gyógyí­tása is egyben. Ficsór Mária ma is legszíve­sebben gyerekekkel foglalkozik. Mondhatni, ez a kedvenc szak­területe. Szerinte a gyerekekkel sokkal könnyebb bánni. Ők a fel­nőttekkel ellentétben, egyből rá­mutatnak betegségükre. Több mint két évtizede dolgo­zik a kiskunfélegyházi rendelőin­tézetben. Természetesen a szák­rendelésre kerülése után még évekig végzett műtéteket a kór­házban. Az ügyeleti munkában jelenleg is részt vállal. A szakrendelésen évente 12-13 ezer beteget látnak el. Leggyak­rabban középfül-, arcüreg-, gége­illetve mandulagyulladással kere­sik fel a rendélőt. 1987-ben a hal­lásgondozó munkájába is bekap­csolódtak, ahol az évi betegfor­galom csaknem ötezer fő. Kiskunfélegyházán és vonzás- körzetében egyébként 1978-tól végeznek hallásszűrést, újszü­löttkortól egészen tizennyolc éves korig. Itt történik a munka­DR. FICSÓR MÁRIA 1941-ben szüle­tett Kiskunfél­egyházán. 1965-ben vég­zett a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen. 1969-ben tett szakvizsgát fül- orr-gége-gyógyászatból. 1965-75 között a félegyházi városi kórház fül-orr-gége osz­tályán dolgozott. 1975-től a rendelőintézetben dolgozik. 1980-tól adjunktus. 1988-tól főorvos. alkalmassági vizsgálat és a halló- készülékre szorulók szűrése is. A hallókészülékkel való ellátás helyszíne viszont már a kecske­méti audiológiai állomás. Fül-orr-gegeszet Felegyhazan DR. HAUK ISTVÁN 1948-ban született Szolnokon. 1972-ben diplomázott a SZOTE-n.. 1978-ban szakvizsgázott. 1972-1997-ig a kecskeméti megyei kórház fül- orr-gégészeti osztályán dolgozott. 1997-től a Kiskunfélegyházi Városi Kórház osz­tályvezető főorvosa. Nős, két gyermeke van. A Kiskunfélegyházi Városi Kór­ház fül-orr-gégészeti osztályán évente átlagosan ötezer járó- és ezer fekvőbeteget látnak el. Dr. Hauk István osztályvezető főor­vos szerint az osztályon a beteg- ellátás megfelel a kor szakmai kö­vetelményeinek. A gyógyításhoz szükséges műszerek is rendelke­zésre állnak. Az elmúlt két évben ugyanis komoly eszközfejlesztést hajtottak végre. A korábban al­kalmazott helyi érzéstelenítéssel szemben ma már a gyermek- és felnőtt-mandulaműtéteket Fél­egyházán is altatásban végzik. Két új hallásvizsgáló készülé­küknek köszönhetően az osztá­lyon objektív audiológiai (hallás-) vizsgálatokkal is foglalkoznak. A főorvos ugyanakkor sajnála­tosnak tartja, hogy jelenleg az új­szülöttek objektív hallásszűrése nem a kor színvonalának megfe­lelő. Úgy véli, az eszközfejlesztést mihamarabb pótolni kell. A sta­tisztikai mutatók szerint ugyanis ezer gyerek közül legalább öt hal­lássérült. Ezeket az újszülötte­ket más kórházakba kell küldeni. A főorvos elmondta, a csecse­mők hallásszűréséhez szükséges gép beszerzéséhez pályázati úton is próbálnak pénzt szerezni. Az osztályon jelenleg tizenha­tan dolgoznak, és húsz kórházi ágy van. A leggyakoribb betegsé­gek a- halláscsökkenés, a közép­fül-, arcüreg-, illetve a mandula­gyulladás. Felnőtteknél gyakori az orrsövényferdülés. Egyre töb­ben keresik fel az osztályt aller­giával. Sok az orrpolipos beteg is. Esetükben az orrmelléküregi endoszkópiás műtéteket alkal­mazzák. Dr. Hauk István kedvenc szak­területének, az endoszkópos be­avatkozásoknak alapjait Grazban Stammberger professzor mellett sajátította el. Sajnos Félegyházán is egyre több a daganatos beteg. A kórház fül-orr-gégészeti osztá­lyán évente átlagosan öt-hatszáz műtétet végeznek. A? előrehala­dott daganatos betegeket viszont Kecskemétre utalják. Jó kapcso­latban állnak azonban a szegedi, illetve a pécsi klinikákkal is. AZ ORR MELLÉKÜREGEI. Az ábra részei: 1.: homloküreg, 2.: ros- tasejtek, 3.: ikcsont ürege, 4.: arcüreg. __________________ ■ A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Vajda Piroska

Next

/
Thumbnails
Contents