Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-17 / 64. szám

4. oldal - Pil i öli Népe BEMUTATJUK MEGYE ORVOSAIT FUL-ORR-GEGÉSZEK I 2000. Március 17., péntek Látás, hallás, ízlelés, szaglás. Érzékszerveink nélkül semmit sem tudnánk a bennünket körülvevő világról. Mégis, míg érzékszerveink jól működnek, alig tulajdo­nítunk nekik jelentőséget. Elég egy átmeneti látásrom­lás vagy hallásvesztés, s a dolgok alaposan átértékelőd­nek. Sorozatunk mai és következő részeiben azokat a szakembereket mutatjuk be, akik hallásunk, ízlelé­sünk, szaglásunk épségén őrködnek. Ma kecskeméti és bajai fül-orr-gégészeket ismerhetnek meg. Szédülés, idegbénulás Ha zúg a fül, romlik a hallás, szédül a beteg, mindenképpen ki kell vizsgálni, mi okozza a panaszt. A beteg a belgyógyá­szati kivizsgálás után a fülor­voshoz, illetve az audioló- gushoz kerül. Az audiológia hallásvizsgálatot jelent. Külön­leges laboratóriumban végzik el a méréseket. A bajai kórház­ban ez dr. Tinusz Katalin ked­velt szakterülete. Létezik ob­jektív és szubjektív hallásvizs­gálat. Az előzőt egy BERA rövi­dítéssel jelzett készülék segít­ségével végzik. Ez a számító­géppel összekötött elektronikus műszer korábban felfedi (kiszű­ri) az egyensúlyozó ideg dagana­tát, mint a sokkal drágább CT. Ugyanezzel a készülékkel a hal­láscsökkenést pontosan mérni le­het a még jelezni nem tudó kis­gyermekeknél is. Veleszületett halláscsökkenés esetén minél ko­rábban, lehetőleg 7-8 hónapos korban hallókészüléket javasol­nak. Enélkül ugyanis nem fejlő­dik ki a beszédkészség. Az audi- ológián a legkorszerűbb hallóké­születek is kaphatók. A legújabb a mély hallójárati kis méretű (külső szemlélő nem látja) ké­szülék, melyen a hang erősségét szabályozni lehet. Ezenkívül már megvásárolható a digitális halló- készülék, mely a háttérzajt nem erősíti fel. A hallócsontok kóros elválto­zása, illetve egyéb középfül ere­detű halláscsökkenés esetén mű­téttel jelentősen javítható a hal­lás. Azok a betegek, akik nem ve­tik magukat alá az operációnak, hallókészüléket kaphatnak. Ez segít akkor is, ha idegi eredetű, időskori halláscsökkenésről van szó. A nagyothallás egyébként már népbetegségnek számít: a népesség 10 százaléka rosszul hall. Az idült középfülgyulladá­DR. TINUSZ KATALIN 1958-ban született Baján. 1983-ban dok­torált a SOTE-n. 1987-ben fül-, orr-, gégészeti szak­vizsgát tett Budapesten a HIETE-n. 1998-ban audiológiai szakvizs­gát tett Budapesten a HIETE-n. Férjezett, 2 fia van. son és időskori nagyothalláson kívül közrejátszik ebben a zajár­talom is. Leginkább a traktoro­soknál, az esztergályosoknál, az asztalosoknál, a légkalapáccsal dolgozó embereknél mutatható ki a halláskárosodás. Ritkább esetben a fiataloknál a túl hangos diszkózene is okozhat ideigle­nes vagy tartós halláskárosodást. Okozhatja a nagyothallást az egyensúlyozó ideg daganata is. A középfülgyulladás szövőd­ménye szédülés is lehet, pl. víru­sos megbetegedés vagy a belső fül vérkeringési zavara esetén. Ilyenkor a szédülés gyógyítható antibiotikumokkal, értágítással, keringészavart megszüntető ke­zeléssel vagy szükség esetén mű­téttel. Tinusz doktornő másik szakterülete az idegi eredetű hal­láscsökkenések, egyensúlyzava­rok kezelése, s ő foglalkozik az arcidegbénulásokkal is. Ameny- nyiben ép a beteg dobhártyája, hallás- és egyensúlyvizsgálattal állapítják meg a bénulás okát. Gyógyszeres kezeléssel elősegít­hető a javulás (B-vitamin, sztero- idok, értágítók). Elektroterápiát azért is alkalmaznak, hogy az ideiglenesen megbénult arcideg izmai ne sorvadjanak el. A fül három része Az emberi fül három részből áll: külső fül, középfül, belső fül. Mindegyiknek megvan a szere­pe a hang feldolgozásában. A külső fül gyűjti össze a hango­kat és küldi tovább a középfülön át a belső fül felé, ahol az ideg­impulzusokká alakul. E komp­lex rendszer egyetlen, kívülről is látható része a külső hallójárat­ba vezető húsos fülkagyló. E kettő együtt alkotja a külső fület. A külső fül növeli a rendszer ér­zékenységét a beszédhangokra és a kürt formájú hallójárat a be­futó hangok irányának meghatá­rozásában segít. A KÖZÉPFÜL CSONTJAI. Ábránk a középfül néhány milliméteres csontjait mutatja be. L: kalapács, 2.: üllő, 3.: kengyel. A középfül csontjainak alapvető feladata az, hogy a hanghullámokat mechani- kai rezgéssé alakítsa. ________________________________■ A fülfájás elviselheteüen kínokat okoz Örvendetes, hogy a fülműtétek száma az utóbbi évtizedekben je­lentősen csökkent. Köszönhető ez egyrészt az egyre jobb szakorvosi és a gyermekorvosi ellátásnak, másrészt annak, hogy egyre kor­szerűbb gyógyszerek (nyálkaol- dók, antibiotikumok) állnak ren­delkezésre. A bajai kórházban, mely 108 ezer embert lát el, éven­te 1200-1300 fül-, orr-, torok- és gégeműtétet végeznek el. Az am­buláns beavatkozások száma 2300 körüli. A legtöbb operációt mikrosebészeti eszközökkel, kül­ső metszés nélkül végzik. A fülbe­tegségek rendkívül fájdalmasak. Ezért érkezik a legtöbb beteg be­utaló nélkül. Éjszaka készenléti ügyeletet tartanak az orvosok. Dr. Deutsch Ottó osztályvezető főor­vos elmondta, hogy a 28 ágyas osztályon, valamint a 2 járóbeteg­rendelőben és a különálló audi­ológiai szakrendelőben évente mintegy 26 ezer beteget (ebből 5­6 ezer a hallásvizsgálat) lát el a 6 orvos és a 24 fős személyzet. A sebészeti beavatkozások közül gyakori a hangszalagpolip eltávo­lítása, a gége-, az orr- és a mellék- üreg-operáció. A gégerákot Baján csak diagnosztizálják. A mandu­la és orrmandula eltávolítását al­tatásban végzik, amihez korsze­rűen felújított műtővel, altató­géppel, megfelelő műszerezett­séggel rendelkeznek. Nyaki cisz­ták eltávolítását és nyálmirigy- műtétet is végeznek. Gyakori a halszálka-, halcsont-eltávolítás a nyelőcsőből, a gégéből vagy a hörgőkből. Nyáron, strandidő­ben különösen felszaporodik a hallójárat-gyulladás. Télen az arc- üreg-gyulladás a jellemző szezo­nális megbetegedés, mely huru- tos felülfertőzésként jelentkezik. Deutsch főorvos kedvenc területe a mikroszkópos fülsebészet. Az idült gennyes középfülgyulladá­soknál a beteg részek eltávolításá­AZ ORRJÁRAT FELÉPÍTÉSE. A porcok és a csontok valóságos labi­rintust alkotnak az orrban. Az ábra részei: L: alsó orrkagyló, 2.: közép­ső orrkagyló, 3.: ékcsonti öböl, 4.: orrsövény, 5.: szaglóbulbus, 6.: ros- tacsonti öböl, 7.: szaglóhasadék, 8.: felső orrkagyló. pw-iLLusrmÁeió A rugalmas nyelv A nyelv rugalmas szerv, alakválto­zásait belső izmai teszik lehetővé. A nyelv egészének nagy mozgása­it az állkapocsban elhelyezkedő meglepően nagy tömegű külső iz­mok irányítják. A fej mindkét ol­dalán megtalálható négy nyelv­izom csaknem minden irányba mozgatni tudja a nyelvet. A nyelv részt vesz a rágásban, nyálzásban, hangképzésben. Egyensúlyozó fülek A repülőkórház repülőorvosi bizottsága (ROB) fül-orr-gé- gész főorvosaként dr. Almási András legfontosabb feladata a repülősök vizsgálata. A ROB feladata eldönteni, hogy a jelöl­tek közül ki alkalmas katonai vagy polgári repülőgép vezeté­sére. Az alkalmassági vizsgálat három része a hallásvizsgálat, az egyensúlyrendszer és a barofunkció (a nyomáskie­gyenlítődés) vizsgálata. Ez u- tóbbi azt vizsgálja, hogyan al­kalmazkodik az arcüreg, a homloküreg és a két orrmellék- üreg repülőgép-vezetés köz­ben a különböző nyomásviszo­nyokhoz. Dr. Almási András kedvenc szakterülete az egyen­súlyrendszer vizsgálata, e témá­ban - melynek elismert szakértő­je - már több tanulmánya jelent meg. Részt vesz a Magyar Űrku­tatási Iroda hazai és nemzetközi űrkutatási programjában is. A repülőkórházban 17 éve végez barokamra-vizsgálatokat, melyek azt kutatják: a magasság és az DR. ALMASI ANDRAS 1944-ben született Budapesten. 1973-ban végzett a SOTE-n. 1973-79 között a kecskeméti repü­lőtéren dolgozott. 1977-ben szakvizsgázott repü­lőorvostanból. 1982-ben szakvizsgázott fül- orr-gégészetből. 1979 óta a ROB fül-orr-gégész főorvosa. Katonaorvos, alezredes. Nős, két gyermeke van. oxigénszegény környezet ho­gyan hat a repülősök egyensúly­rendszerére. Kutatómunkája és repülőorvosi tevékenysége mel­lett részt vesz az osztályos mun­kában is és a járóbeteg-szakren­delésen is találkozhatnak vele a betegek. DR. DEUTSCH OTTÓ 1940-ben született Esztergomban. 1965-ben doktorált a Pécsi Orvostudományi Egyete­men. 1969-ben fül-, orr-, gége szakvizsgát tett. 1981-ben szakvizsgázott audiológiából. 1965-1976 között a POTE fül- orr-, gége klinikáján dolgozott. 1976-tól osztályvezető főorvos a bajai kórház fül-orr-gége osztá­lyán. 1990-ben kiváló orvos címet nyert 1999- ben Batthyány-Strattmann díjat kapott. 2000- től tagja az országos szakmai kollégiumnak. Nős, 2 felnőtt fia van. ra, illetve a dobhártya pótlására kerül sor, saját szövetekkel (a ha­lántéktáji izomhártyából). Az el­szuvasodott hallócsontok az ese­tek 80-90 százalékban szintén re­konstruálhatók. A főorvos azt ta­nácsolja, hogy viszkető fülfájás vagy dugulás esetén azonnal for­duljon szakorvoshoz a beteg, hi­szen így előzhetők meg a szövőd­mények és a krónikus betegségek, melyek halláskárosodáshoz vezet­hetnek. Régen több volt a fülfel- szúrás és az arcüregöblítés, mint ma. A korszerű gyógyszereknek köszönhetően egyre kevesebb az ilyen fájdalmas beavatkozás. KIRÁLY LÁSZLÓ A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Újszülöttek hallásszűrése A bajai kórházban 3 éve végzik az újszülöttek teljes körű hal­lásszűrését. Kelet-Európábán Baja e tekintetben az élen jár. (Összehasonlításként: az USA- ban 1992 óta, az EU tagállama­iban 1993 óta alkalmazzák.) Bár a szűrést a tb nem támo­gatja, minden Baján világra jött kisdedet megvizsgálnak 2 na­pos korában. Ezer újszülött kö­zül 1-3 a rosszul halló. Ameny- nyiben a szülőktől öröklődött a nagyothallás, vagy fejlődési rendellenesség lép fel, ez az arány akár megkétszereződ­het. Dr. Beke Zsolt adjunktus az objektív audiológián (újszülöttek szűrése és a BERA program) meghonosításán tevékenyen dol­gozik. Túl azon, hogy a műtőben a mandula-, az orrmandula- és a fülműtétek jó részét végzi, egy másik speciális területe a fel­sőlégúti allergia kivizsgálása és kezelése. A szénanáthások 90 százaléka már vagy 10 éve nem a tüdőgondozóba, hanem a fül- orr-gégészethez tartozik. Kétféle tesztet végeznek el: az alkar bő­rét 13-féle allergiát kiváltó anyag­gal karcolják meg és a reakcióból kikövetkeztetik, mire allergiás a beteg. A másik módszer a vér- vizsgálat, de összességében kell látni az allergiát és annak kiváltó okait. Okozhat allergiát az is, ha az anyatejről a kismamák túl ko­rán váltanak tehéntejre. A kör­DR. BEKE ZSOLT 1964-ben született Baján. 1989-ben dokto­rált a SZAOTE-n. 1993-ban fül-, orr-, gégészeti szak­vizsgát tett Budapesten a HIETE-n. 1998-ban audiológiai szakvizs­gát tett Budapesten a HIETE-n. Nős, 2 leánygyermek édesapja. nyezeti tényezők (diesel kipufo­gógázok, vegyszerezett élelmi­szerek) jelentősen hozzájárulnak az allergia kialakulásához. Miu­tán már egyszer megállapították, ki mire allergiás, a szezonálisan ismétlődő tünetekre kell odafi­gyelni. Sajnos nem lehet ponto­san tudni, milyen mértékben nő az allergiás megbetegedések szá­ma, mert a betegek zöme a tüne­teket ugyan észleli, de csak akkor megy orvoshoz, ha már elvisel­hetetlen az irritáció, illetve a nyálkahártya-gyulladás. Különö­sen a virágporok (ezen belül leg­inkább a parlagfű és a nyári gyo­mok) okoznak légúti allergiát. Kora tavasszal a mogyoró és az éger, májustól a fűfélék, de egész évben a házi por, a kutya- és a macskaszőr is kiválthatja az al­lergiás tüneteket. Ha folyik a gyerek orra Dr. Kálvin István a kecskeméti megyei kórház fül-orr-gégésze­ti osztályának egyik fiatal szak­orvosa. Egyetemista éveiben a baleseti sebészet és a belgyó­gyászat szakmai kérdései fog­lalkoztatták főként. Később a fül-orr-gégészet tudományos háttere felé fordult a figyelme. S végül e területen lett kórházi szakorvos. Döntésében jelen­tős szerepet játszott a kórházi osztály szakmai műhelyének a támogatása is. Mint mondotta: az egyetem elvégzése után si­került olyan helyre kerülnie, ahol a szakmát nemcsak mélységében lehet elsajátítani, de emellett fi­gyelemmel lehet kísérni, s alkal­mazni is kell a terület friss kuta­tási eredményeit is. A gyermek fül-orr-gégészeti megbetegedé­sek mellett a szakmai érdeklődé­se kiterjed az orrmelléküregek endoszkópos diagnosztikájára és sebészetére is. Emellett foglal­koztatják az orrplasztikai műté­tek új gyakorlati megoldásai is. A napi gyógyító munkában dr. Kálvin István a felnőttek mellett a gyermekekkel is szívesen foglal­kozik. A kis páciensek - szüleik kíséretében - gyakran fordulnak hozzá, ha az arc-, homloküreg-, középfülgyulladás fájdalmat, kel­DR. KÁLVIN ISTVÁN 1967-ben született Szegeden 1992-ben végzett a SZAOTE-n. 1992-től a megyei kórház fül-orr-gé- gészeti osztályán do 1997-ben szakvizs orr-gégészetből. Egy gyermek édesap gozik. gázott fül­ja. lemetlen tüneteket okoz. E beteg­ségeknél az arckoponyán belüli csatornarendszer nyálkahártyája duzzad meg, így az üregek ne­hézkesen, vagy egyáltalán nem tudnak szellőzni. A váladék így nem távozik el. Részben ez okoz­za a lázzal, levertséggel is járó tü­neteket. Vannak olyan gyerekek, akik csaknem minden évben megszenvedik e betegségeket. A váladék eltávolítása mellett ( kis­gyermekeknél orrszívó-porszívó használata) az orrcsepp haszná­lata segít, mert csökkenti a nyál­kahártya-duzzanatot. Ezáltal az orrmelléküregek kivezető nyílá­sai, és középfülgyulladás esetén a fülkürt is megnyílik. BARTA ZSOLT

Next

/
Thumbnails
Contents