Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-04 / 29. szám
4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - SZÜLÉSZEK II. 2000. Február 4 , péntek lltfll Szülés, születés. Az élet legnagyobb csodája, az emberi élet legboldogabb pillanata. S akik segítenek átélni a csodát - a szülészek. Orvossorozatunk elkövetkező heteiben a megye szülész-nőgyógyász szakorvosait mutatjuk be. Azokat a szakembereket, akik a szülészet mellett a nőgyógyászati betegségek kezelésével, gyógyításával foglalkoznak. Mai összeállításunkban a kecskeméti megyei kórház néhány szakemberét ismerhetik meg. Negyven éve a pályán Dr. Nyírády Jenő főorvos éppen negyven éve kezdte a pályát. Évtizedeken át mint a szülészeti osztály főorvoshelyettese felügyelte Bács-Kiskun megye tíz szülőotthonát és a terhestanácsadók (terhesgondozók, anya- és nővédelmi központok) munkáját. Ma a megyei kórházban mint Godó professzor egyik helyettese a szülőszoba és a nőgyógyászati ambulancia szakmai felügyelete tartozik a feladatkörébe. A népszerű, köztiszteletnek örvendő főorvos egyik kedvenc szakterülete a terhesgondozás és a szülészet. A terhesgondozás jó minőségű kardiotokográfra az utóbbi évtizedekben jelentős volna szükség.) Rendszeresen eredményeket ért el, a rendsze- tartanak szülésre felkészítő tan- res szűrővizsgálatoknak köszön- folyamokat, a szülőszoba boxo- hetően csökkent a fejlődési rend- sítása pedig lehetővé tette a pa- ellenességek száma és a magzati pás szülést. Változott a szülésze- halálozás is. A terhesgondozás ti műtéti technika is: azzal, hogy eredményességét és a szülészeti a császármetszésnél a korábbiellátás magas szakmai színvona- nál lényegesen kisebb metszést lát jelzi az a tény is, hogy az ejtenek, kevésbé fájdalmas és utóbbi nyolc évben nem fordult mindenképpen gyorsabb a sebelő anyai halálozás a kecskeméti gyógyulás, megyei kórház szülészetén. A Nyírády főorvos másik ked- szülőszobai ellátás az utóbbi véne szakterülete a nőgyógyásza- években jelentősen javult, a szü- ton belül a hüvelyplasztikai műlés közbeni anyai és magzati fo- tétek végzése, illetve a daganatse- lyamatok észlelését korszerű bészet. műszerek segítik. (Bár még több ; ' ; ^ _____H a meddő a férfi DR. NYÍRÁDY JENŐ 1935-ben született Kecskeméten. 1959- ben végzett a SZOTE-n. 1960- ig Szegeden, a SZOTE Mikrobiológiai Intézetében dolgozott. 1960 óta szülész a megyei kórházban. 1963-ban szakvizsgázott szülé- szet-nőgyógyászatból. Nős, két gyermeke van. Dr. Temesváry Béla szülész-nőgyógyász adjunktus egyik kedvenc szakterülete az androló- gia, a férfimeddőség okainak vizsgálata, illetve a meddőség kezelése. E témában több tudományos publikációja jelent már meg. Az ambulanciát a meddő (házas)párok kereshetik fel. A meddő házasságok 30-40%-ban a férfi betegsége miatt késik a gyermekáldás. A háttérben belgyógyászati okok (cukorbaj, magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség) is állhat, illetve urológiai probléma (prosztata vagy mel- lékhere-gyulladás, here-visszér- tágulat, ondóúü gyulladás). Meddőségre hajlamosít az alkohol és a dohányzás is. A férfiak kivizsgálása után - ha természetes úton nem jön létre a terhesség és gyógyszeres kezelésre sem javul a spermakép - bizonyos esetekben a homológ inszeminációt alkalmazzák. A „feljavított”, feldúsított hímivarsejteket felhelyezik a méh üregébe. 1993 óta 58 terhesség jött ily módon létre és 50 fejeződött be szüléssel. Gyakori volt az ikerterhesség is, sőt két esetben hármas ikrek születtek ezen beavatkozás eredményeként. Dr. Temesváry Béla másik kedvenc szakterülete a terhesség és az epilepszia kapcsolatának vizsgálata. Ezen szakterületen több rangos tudományos rendezvényen adott elő. Érdeklődési körébe tartozik a cukorbaj és a terhesség összefüggéseinek vizsgáDR. TEMESVÁRY BÉLA 1956-ban született Orosházán. 1980-ban végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház szülészetén. 1984-ben szakvizsgázott szü- lészet-nőgyógyászatból. 1993 óta vezeti az osztály andrológiai (férfimeddőségi) szakrendelését. Nős, két gyermeke van. lata, illetve a cukorbeteg terhesek kezelése is. Mivel a cukorbetegek száma jelentősen növekszik, a diabétesz szülészeti-nőgyógyászati kezelése is egyre fontosabbá válik. Ma már közismert tény, hogy a cukorbeteg - csakúgy, mint az epilepsziás - prekoncep- cionális gondozást igényel, vagyis még a terhesség létrejötte előtt, a családtervezés idején el kell kezdenie az együttműködést a nőgyógyásszal. Ha a terhesség ezen betegségek szempontjából optimális időben jön létre, jelentősen csökkenthetők a magzati fejlődési rendellenességek. Magas a kockázata a koraszülésnek és a lepényelégtelenségnek, ha a terhesség alatt jön létre a cukor- betegség, amit gesztációs diabétesznek nevezünk. A megelőzés hathatós eszköze a rendszeres vizelet- és vérvizsgálat és az egészséges életmód. A petefészek működése sA női nemi szervek egyike a dulása a sárgatestképző hor- petefészek. Működését hormo- mon hatására következik be. nők szabályozzák. A hipotala- A petefészek két fő feladatot musz az agyalapi mirigyet tü- lát el: termeli és időszakosan szőserkentő hormon termelésé- kibocsátja az érett petesejteket re ösztönzi, s ennek hatására és előállítja az ösztrogén és indul meg a petefészek tüszői- progeszteron nevű női nemi ben az ösztrogénképzés. A tü- hormont, szőrepedés, a petesejt kiszaba- ___________________________ I A szülészet a legszebb hivatás DR. KOVÁCS A. GÁBOR 1939-ben született Páhiban. 1958-ban mint medikus kezdett dolgozni a kecskeméti megyei kórházban. 1963-ban végzett Budapesten, a SOTE-n. 1967-ben szakvizsga szülészet-nőgyógyászatból. 1975-től 1979-ig Nigériában dolgozott egy oktatókórház szülész-nőgyógyász főorvosaként. 1986-ban szociológia szakot végzett Budapesten. 1988-1996 között a megyei kórház főigazgatója volt. 1995-ben tüntették ki a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel. Nős, három gyermeke és öt unokája van. Dr. Kovács A. Gábor, a köztiszteletben álló szülész főorvos medikusként Kiss Dezső sebész, Benedikt János belgyógyász és Ketzán Iván bőrgyógyász főorvosoktól tanulta meg, hogy orvosnak lenni nem szakma, hanem hivatás. Amit dr. Bacsó Ká- rolytól tanult a szülészeten, nemcsak itthon, hanem nigériai éveiben is kamatoztatni tudta. Négy éven át vezetett Afrikában egy óriási betegforgalmat lebonyolító, folyamatosan orvoshiánnyal küzdő oktatókórházat, miközben ellátta a szülészeti és nőgyógyászati feladatokat is. Visszatérve Kecskemétre érdeklődése homlokterében továbbra is a gyermekszülés, illetve a születés körüli kóros állapotok vizsgálata állt. E témában több publikációja jelent meg. Kedvenc szakterülete - azzal együtt, hogy foglalkozik nő- gyógyászati betegséggel és daganatsebészettel is - változatlanul a szülészet. A megyei kórház szülészetén a gyermekágyas részleg szakmai felügyelete, az egészség- ügyi szakközépiskolában pedig a szülésznőképzés tartozik szívesen vállalt feladatai közé. Bár a szülés mint természetes folyamat évezredek óta változatlan lefolyású, a szülészeti ellátás az utóbbi évtizedekben jelentősen javult. Fejlődött az eszköz- rendszer (UH-vizsgálat, magzati szívhang vizsgálat), s mivel a gondos terhességkövetésnek köszönhetően a szülészek azonnal észlelik a szülés körüli, szülés alatti szövődményeket, megemelkedett a császármetszések száma is. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a természetes szülés mind az anyának, mind a babának kockázatot jelent. E szemléletváltás eredményeként ma a megyei kórház szülészetén a szülések 14-16%-a császármetszés. Kórházigazgatóként és szülészként egyaránt fontosnak tartotta, hogy létrejöjjenek a rooming in kórtermek a szülészeten. Vagyis azok a babaszobák, ahol az anyukák a szülést követően együtt lehetnek a kicsikkel. Hite szerint a rooming in-rendszert - amely két kórteremben valósult meg - az egész osztályra ki kellene terjeszteni, hiszen így teljes az anya-gyermek kapcsolat, az anyaság megélése. Véleménye szerint a szülészet olyan komoly, életre szóló hivatás, melyet csak tisztelettel és szerénységgel művelhet az ember, hiszen a legcsodálatosabb életesemény, a születés segítésére vállalkozik. S amiről ritkán esik szó, de nagyon fontos: a szülészi hivatással járó állandó készenlétet csak akkor tudja elviselni az ember, ha megértő, szerető, segítő családban él. A fiatal szülész adjunktus kedvenc szakterülete a nő- gyógyászati endoszkópia, ezen belül a laparoszkópia. Az úgynevezett kis metszéses vagy mikrosebészeti eljárást diagnosztikai és műtéti céllal is alkalmazzák a megyei kórházban. Az országban az elsők között vezették be operatív eljárásként a laparoszkópiát 1986-ban a szülészeten, s dr. Szabó Gábor 1989 óta tagja az osztály endoszkópos munka- csoportjának. Á laparoszkópiát mint a diagnózis felállításához szükséges eljárást a meddőség kivizsgálásakor (pl. petevezetők átjáíhatósá- ga, elzáródása), illetve a petefészek-elváltozások felderítésekor alkalmazzák. Illetőleg akkor, ha a fizikális vizsgálat és az ultrahang- vizsgálat cisztára, méhen kívüli terhességre utal. Leggyakrabban ciszták - jóindulatú, folyadékot tartalmazó kis daganatok - eltávolítása miatt alkalmazzák az operatív laparoszkópiát. A sebész a köldök alatt, a szeméremcsont felett és a has két oldalán ejtett kis metszéseken keresztül - a műtét menetét képernyőn figyelve - távolítja el a cisztát. Az eljárás kíméli a beteget, hiszen gyorsabb a sebgyógyulás, kisebb a műtéti megterhelés és kevesebb a szövődmény. A laparoszkópia méhen kívüli terhességek eltávolítására is használatos eljárás. A méhen kívüli terhességek 98%-ában a megtermékenyített petesejt a méhkürtben tapad meg. A méh- kürt azonban nem képes tágulni, így a magzat növekedése miatt megreped. A hasüregben vérzés DR. SZABÓ GÁBOR 1962-ben született ’ Szentesen. 1986-ban végzett a SZOTE-n, azóta j dolgozik a megyei j kórház szülészetén. 1990-ben szakvizsgázott szülészet-nőgyógyászatból . 1996 óta rendel a lajosmizsei terhesgondozóban. Nős, két gyermeke van. indul el, amely könnyen életveszélyessé válhat. Ezért a méhen kívüli terhesség gyors felismerése és gyors operációja életmentő! Tavaly negyven méhen kívüli terhességet operáltak meg (sikerrel) a megyei kórházban. Mindkét betegség, illetve elváltozás bevezető tünete lehet a vérzéskimaradás, a görcsös alhasi fájdalom, illetőleg a rendszertelen vérezgetés. Ezekkel a tünetekkel azonnal forduljunk orvoshoz! Ugyancsak az alhasi fájdalom, az enyhe görcsölés lehet a tünete az endometriózisnak is. A betegség lényege az, hogy a méh nyálkahártyájához hasonló szövet a méh üregén kívül, például a petefészken fejlődik. A „csokoládécisztának” is nevezett szövetburjánzást laparoszkópos eljárással távolítják el. Dr. Szabó Gábor osztályos munkája mellett minden héten kedden délután rendel a lajosmizsei terhesgondozóban, a- melynek ellátási körzetébe La- josmizse, Kunbaracs és Ladány- bene tartozik. A hetedik hónap végére (ábránkon) a magzat már teljesen kifejlődik, s szükség esetén, megfelelő körülmények között már a méhen kívül is életben maradhat. A terhesség utolsó két hónapjában a magzat nagyrészt méretben és súlyban gyarapszik. Mi a csokoládéciszta? Nőgyógyászati daganatok- A szülészet gyönyörű szakma és hivatás, ám a nőgyógyászati betegségek kezelése vagy a daganatsebészet még gyönyörűbb - tartja a kiváló szakember hírében álló, emberségéért és sajátos stílusáért egyaránt kedvelt, sőt, népszerű Bíró főorvos. A panaszok, pl. egy vérzési rendellenesség, vizelettartási probléma vagy hüvelyi gyulladás esetében könnyen, gyorsan orvosolhatók, tehát látványos az eredmény. Nem is gondolnánk, hogy például a vizelettartási problémák mennyire megkeserítik az életet. A tüneteket a méhszalagok meglazulása, illetve a hólyag záróizmának gyengülése okozza. A megoldás a méhszalagok vissza- varrása. A műtétet általában la- paroszkópiával, vagy hüvelyi ú- ton, ritkább esetben nyitott műtéttel végzik. A biztos kezű, kiváló sebész másik kedvenc szakterülete a daganatsebészet. Tagja annak az orvoscsoportnak, amelyik elindította a megyében a méhnyakrákmegelőző szűrőprogramot. Az országosan évente 3000 nő halálát okozó méhnyakrák nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, tehát ha a nők rendszeresen járnak szűrővizsgálatra, a betegség még az úgynevezett rákmegelőző állapotban gyógyítható. A rosszindulatú daganatok gyógyításának eredményei az onkoradiológiai központ megnyitása óta sokat javultak. A kombinált műtéti és onkológiai kezelés nőgyógyászati kórképekben legtöbbször eredményes. A méhtestrák általában idő- nem igaz - mondta Bíró főorvos -, sebb korban fordul elő, s a kezeié- amint az sem, hogy a méhkivétel se a méh eltávolítása. Miómák, pe- szőrösödést, elhízást, illetve sze- tefészekciszták esetében viszont xuális problémákat okozna, a nőgyógyászok törekszenek a A leggyakoribb nőgyógyászati szervmegtartó műtétre. Szülőké- daganat egyébként a méhizom jó- pes korú nő méhét csak rendkívül indulatú daganata, a mióma, indokolt esetben távolítják el, de amely soha nem válhat rosszindu- 45 év felett is alapelv a szervmeg- latúvá. Műtéti eltávolításukra azért tartás. A'méhkivételről közkeletű lehet szükség, mert fájdalmat és hiedelem a nők körében, hogy ko- vérzési rendellenességet okoznak, rai klimaxot idéz elő. Ez azonban ________1________'_____ D R. BÍRÓ BALÁZS 1945-ben született Nagydoboson. 1969-ben végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház szülészetén. 1974-ben szakvizsgázott szülészet-nőgyógyászatból. 1986 óta a szülészet osztályvezető-helyettes főorvosa. Két gyermeke van. A menstruáció A nő termékeny évei a pubertással kezdődnek és a menopauzá- val érnek véget. A főbb változások a hipotalamusz működésének hatására indulnak meg nyolcéves kor táján. A tüszőserkentő hormon indítja el a petesejteket tartalmazó tüszők növekedését, ez készteti őket ösztrogén termelésére. A véráram emelkedett ösztrogénszintje gátló hatást gyakorol a hipotala- muszra: csökkenti a másik a- nyag, a sárgatestképző hormon elválasztását. E hatásra az egyik tüsző megreped és kibocsát egy potenciálisan megtermékenyíthető petesejtet. Ez a tüszőrepedés. A tüsző maradványa, a sárgatest a petefészekben marad. Ha a petesejt nem termékenyíti meg, akkor a méhnyálkahártya leválik és a meg nem termékenyített petével együtt a hüvelyen keresztül távozik. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter