Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-22 / 44. szám

4. oldal - Petőfi Népe VILA G TÜKÖ R 2000. Február 22., kedd Hazánk stabilizáló tényező Reális az esély a csatlakozási menetrend tartására Pénzügyileg és műszakilag egyaránt lehetetlen elvárni a tagjelölt országoktól, hogy néhány év alatt mindenre kiterjedően teljesítsék az Európai Unió környezetvédel­mi előírásait - jelentette ki hétfőn, Budapesten Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa. Budapest Megbeszélésüket követően a brüsszeli biztos Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tar­tott sajtóértekezletet. „Nem hiszem, hogy a ciánszennyeződési ügy befolyásolni fogja a bővítési folyamatot” - mondta Günter Verheugen. Orbán Viktor álláspontja szerint mind bizonyosabb, hogy 2000 első felében sor kerül az utolsó öt fejezet megnyitására is az EU és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalásokon, s ezt követően 2001 során be is lehet fejezni a megbeszéléseket. Verheugen úgy vélte: a tárgyalások „sikert ígérő úton” haladnak előre, ugyanakkor Ma­gyarországnak koncentrálnia kell a joganyag teljes körű átvételére, s a megfelelő admi­nisztratív struktúrák létrehozására a zökke­nőmentes belépéshez. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: „Európa- és bővítés­Németh Zsolt társelnök (balra) és Bodo Hombach főkoordinátor (középen) FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY ellenes, valamint a magyar emberek ellen irá­nyuló” kijelentéseknek tekinti az osztrák kormány bizonyos tagjainak azon nyilatko­zatait, amelyek szerint a csatlakozáshoz elő­feltételként kellene szabni az uniós reáljöve­delmek elérését. Günter Verheugen a nap folyamán találko­zott Martonyi János külügyminiszterrel, és tanácskozott az európai uniós csatlakozás előkészítését, a felzárkózást segítő PHARE- program alakulásáról, magyarországi felhasz­nálásáról. Felszólalt a Délkelet-európai Stabi­litási Egyezmény demokratizálással és embe­ri jogokkal foglalkozó konferenciáján is, amelynek megnyitóján a magyar külügymi­niszter kijelentette: „A stabilitási egyezmény csak akkor lehet sikeres, ha a demokratikus elvek maradéktalanul megvalósulnak Dél- kelet-Európában, ezen belül a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban is”. A magyar diplomácia vezetője üdvözlő be­szédében külön köszöntötte a jugoszláv de­mokratikus erők, köztük Montenegró képvi­selőit. Felhívta a figyelmet: a támogatások fo­lyósításának feltétele a demokratizálási folya­mat megkezdése, a humanitárius segítség- nyújtás viszont ma is aktuális. Megemlítette a Duna jugoszláviai medrének megtisztításá­ra kidolgozott magyar-osztrák műszaki ter­vet, s hogy az Európa Tanács - Nis és Pirot Günter Verheugen Budapesten találkozott Josef von Ferenczyvel (jobbról) FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE után - újabb öt jugoszláv városra terjesztette ki az „Energiát a demokráciáért” programot. Bodo Hombach, a Délkelet-európai Stabili­tási Egyezmény főkoordinátora hozzászólá­sában félreértésnek nevezte, hogy késve ke­rülne sor a brüsszeli finanszírozási konferen­ciára. Tájékoztatása szerint a támogató or­szágok már döntöttek a pénzügyi keretekről, csak azt kell megvitatni, hogy azokat milyen formákban lehet majd felhasználni. Úgy vél­te: az úgynevezett gyors indítású programo­kat már rögtön a tanácskozás után meg lehet kezdeni. Bodo Hombach súlyponti szerepet tulajdonít a jugoszláv demokratikus ellenzék támogatásának, illetve Montenegró integrálá­sának. A horvátországi választásokról szólva bizakodásának adott hangot a menekültek visszatérésével, illetve a programok megvaló­sításával kapcsolatban. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium poli­tikai államtitkára, a munkacsoport társelnöke a stabil demokrácia, a nyitott és pluralista társadalom, valamint az emberi és kisebbségi jogok megvalósítását sorolta azon lépések közé, amelyek megindíthatják a régió integ­rációját az euro-atlanti szervezetekbe. Martonyi János külügyminiszter délután külön is tárgyalt Bodo Hombachhal. A meg­beszélések után a külföldi politikus annak a véleményének adott hangot, amely szerint Magyarország fontos stabilizációs tényező a térségben.______________________________■ Mit kell tudni a PHARE-ról? Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította el „Poland Hun­gary Assistance for the Restructuring of the Economy" (PHARE) elnevezésű prog­ramját, amelynek részletes végrehajtási szabályzatát 1990 szeptemberében fo­gadták el, majd többször módosították. A Magyar Köztársaság és az Európai Unió Bizottsága 1990. szeptember 3-án kötöt­te meg azt a keret-megállapodást, amely szabályozza a támogatás odaítélésének, illetve felhasználásának általános jogi, pénzügyi és adminisztratív kérdéseit, va­lamint a fogadó ország jogait és kötele­zettségeit. A PHARE-program keretében Magyaror­szág 1990 és 1998 között mintegy 800 millió euró vissza nem térítendő támogatás­ban részesült. A gazdaságfejlesztésben és a szerkezet-átalakításban a legnagyobb súllyal a privatizáció és az ehhez kapcsoló­dó vállalati szerkezet-átalakítás támogatása szerepelt jórészt szakértői segítség, kisebb mértékben kedvezményes pénzügyi konst­rukciók révén, beruházások támogatása formájában. Korlátlan munkaerőpiacot! Brüsszel Nem ért egyet az Európai Bizottság tagja, Frits Bolkestein az Európai Unió tagállamaival. Azokkal, amelyek azt akarják, hogy az EU ne engedje be azon­nal és korlátozás nélkül munkaerőpiacára a csatla­kozó kelet-európai államok állampolgárait. Brüsszeli beszédében Bolkeste­in hangoztatta: a személyek szabad mozgása az EU egységes piacának alappillére. Egészsé­ges gazdaságban jobb felkészül­ni a versenyre, mint újabb kor­látokat állítani. Az EU és a kelet-európai álla­mok között folyó csatlakozási tárgyalások egyik kényes témá­ja a munkaerő-vándorlás. Több EU-tagország - minde­nekelőtt a térséggel szomszédos Ausztria és Németország - jelez­te, hogy szeretné, ha az EU át­meneti intézkedéseket kérne annak érdekében: csatlakozá­suk után a kelet-európai orszá­gok munkásai ne árasszák el tö­megesen az EU munkaerőpiaca­it. Számos kelet-európai állam - köztük Magyarország - igyek­szik meggyőzni a kétkedő EU- államokat, hogy ennek a koráb­bi tapasztalatok és a kelet-euró­pai szándékfelmérések szerint kicsi az esélye. Bolkestein úgy foglalt állást, hogy amennyiben lesz is EU- átmenetkérés ezen a területen, annak a lehető legrövidebbnek kell lennie. A lehető legkeve­sebb és legrövidebb átmenet ké­résére szólította fel a kelet-euró­pai államokat is, miközben utóbbiak derogációs jogosultsá­gát egyértelműen elismerte. „Senki nem kényszerítheti a le­hetetlent az új tagállamokra negyvenévi katasztrofális irá­nyítás után. Ezt meg kell érte­nünk. De ha szükségesek is lesznek az átmenetkérések, idő­ben és méretben korlátozottnak kell lenniük, a lehető legkeve­sebb kivételezéssel” - hangoz­tatta Bolkestein. Öt kelet-európai országgal már közel két éve folytat csatla­kozási tárgyalást az EU. Még mindig nem jutottak el azonban oda, hogy az EU bejelentse: mely saját szabályait szeretné a csatlakozáshoz képest késlel­tetve alkalmazni az új tagállam­okra. A tagjelölt országok ezzel szemben már lényegében min­den effajta igényüket jelezték. A keleti bővítés nem zavar­hatja meg a belső EU-piac egy­ségét - szögezte le Bolkestein. Az EU jelenlegi gazdasági álla­pota kemény munka eredmé­nye. Az EU nem valamiféle édenkert, hanem keményen ver­senyző vállalatok világa. Jóvátétel a Sztálin-viccekért Lengyelország Kárpótlást kapott annak a férfi­nak a családja, akit 1952-ben kényszermunkára ítéltek Sztá- lin-viccek mesélése miatt. A lodzi körzeti bíróság ítélete sze­rint 14.500 zloty (870 ezer Ft) anyagi jóvátétel illeti meg a sztá­linizmus idején kényszermunká­ra hurcolt Bogdan M. özvegyét és lányát. A férfit, a városi közlekedési vállalat alkalmazottját 1952-ben két év szigorított munkatáborra ítélték, mert „megsértette Sztálin elvtársat és a Szovjetunió len­gyelországi nagykövetét a tekin­télyüket csorbító fura történetei­vel”. Hírek röviden Házkutatás lesz Kohlnál? A bonni bíróság határozata alapján a helyi ügyész­ség házkutatást akar tartani Helmut Kohl lakásán és irodájában, amin a volt német kancellár rendkí­vül felháborodott. A politikus ellen január 6. óta nyomozást folytat az ügyészség a Keresztényde­mokrata Unió (CDU) terhére elkövetett hűtlen ke­zelés gyanúja alapján. A házkutatás helyszíne Kohl berlini és oggersheimi lakása és irodája lenne, amennyiben a törvényhozás alsóházának mentel­mi bizottsága is jóváhagyja a tervezett lépést. Erre azért van szükség, mert Kohl a Bundestag tagja­ként mentelmi jogot élvez. Mit kíván az IRA Az északír nemzetgyűlésben részt vevő pártok sür­getik az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terrorcso­portot: hozza nyilvánosságra javaslatait a leszerelés kérdésének megoldásáról, hogy a politikusok mér­legelhessék az IRA szándékának őszinteségét. Érte­sülések szerint az IRA háromszakaszos leszerelési tervezetet nyújtott be az északír félkatonai csopor­tok lefegyverzését felügyelő független bizottság képviselőivel folytatott tárgyalásokon. Szlovák vasutassztrájk készül A szlovák államvasutak (ZSR) szakszervezetei hétfőn sztrájkra szólították a dolgozókat. Vasár­nap kudarcba fulladtak a tárgyalások a ZSR veze­tőivel a béremelésről, bár némi haladás mutatko­zott ugyan, de az álláspontok nem közeledtek annyira, hogy meg lehetett volna egyezni. A vas­út vezetősége lemondott arról, hogy egyáltalán ne legyen béremelés, a szakszervezetek pedig legkevesebb 10 százalékra mérsékelték eredeti­leg minimum 13 százalékra vonatkozó emelési igényüket. Katonai parádé Groznijban Groznijban hétfőn katonai parádéval és harci gépek bemutatójával emlékeztek meg a haza védőinek oroszországi napjáról. Az évforduló - amely egykor a szovjet hadsereg napja volt -, február 23-ra esik, de biztonsági megfontolásokból végül úgy döntöt­tek, hogy a díszszemlét hétfőn tartják meg a cse­csen főváros Szevernij (egykori Manszur sejk) légi­kikötőjében. A katonai díszelgést Igor Szergejev orosz védelmi miniszter fogadta. Kovács László Berlinben A Friedrich Ebert Alapítvány a hét végén Berlinben nemzetközi tanácskozást rendezett a Német Szoci­áldemokrata Párt parlamenti képviselői és szakér­tői, az Európai Unió brüsszeli bizottságának szak­értői, valamint a csatlakozási tárgyalásokat már ré­gebben megkezdett öt közép- és kelet-európai or­szág szocialista, szociáldemokrata politikusai, köz­tük Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnö­kének részvételével. Lavina az Alpokban Svájcban, a davosi síparadicsom egyik pályáján több síelőt maga alá temetett egy lavina hétfőn, a déli órákban. Az eset a Meierhof-Telli sípályán tör­tént. A rendőrség közlése szerint még nem tudni, hány ember fekszik a hó alatt. Eddig mindössze egy síelőt sikerült kiemelni, őt helikopteren szállí­tották a legközelebbi kórházba. Lavina szedett ál­dozatot Ausztria Vorarlberg tartományában is, ahol a hó hat települést vágott el a külvilágtól. ■ Mit tud az érhajó? Németország Nincs messze az idő, amikor útra kelhet az ember 1500 kilométer hosszú érrend­szerében egy parányi „bár­ka”, hogy a kívánt helyre juttassa el a gyógyszert. Az orvos intravénás injekciót ad a szélütéses betegnek, az oldat tartalmazza az „érhajót” is. Egye­nesen az agy eltömődött ere felé tart, s ahogy célba ér, mini keféi­vel elsöpri a vér útjában álló rö­göket, az érben újra áramolhat a vér, a beteg meggyógyulhat... A történet hamarosan valóság­gá válhat. Már van ilyen piciny „érjáró”; Reiner Cyotzen mérnök készítette. A 45 esztendős férfi a különösen kicsi tárgyak előállítá­sára szakosodott duisburgi TEC cég munkatársa. A „vérbárka” számítógéppel készült, kompu­terprogram vezérelte a lézersuga­rat, amellyel műanyagból kivág­ták a mindössze négy milliméter hosszú, fél milliméter átmérőjű hajótestet. Pirinyó mágnesek pör­getik a hajócsavart. Az ugyancsak miniatűr mágnesmotor egy része a hajótesten kívül helyezkedik el. Az érhajót néhány éven belül bevethetik a betegségek ellen. Különleges gyógyszerek juttatha­tók el vele az érrendszeren át pél­dául rákos daganatokba. így a gyógyszerek ott fejtik ki kívánt hatásukat, ahová küldik őket, megkímélve a szervezet egyéb részeit. Nem pusztán az emberi képzelőerő szüleménye az sem, hogy idővel a „minihajóra” sze­relt csipetnyi maróval földarabol- hatóvá válnak például a vese­vagy a hólyagkövek. A feltaláló keresi a megoldást: miként lehet­ne a vérbárkát végigkormányoz- ni az egész testben. (kulcsár) Elhunyt az ezerarcú művész Hundertwasser a szecesszió korszerű folytatója volt Elhunyt Friedensreich Hundertwasser osztrák festő. A széles körben ismert művészt szombaton, 71 éves korában érte a halál egy luxushajón, amelyen hazafelé tartott Új-Zélandról. A halál­hírt Joram Harel, Hundertwasser me­nedzsere és jó barátja közölte hétfőn. Bécs Az 1928 végén született Hundertwasser halá­lát szívelégtelenség okozta. Harel tájékoztatá­sa szerint a művész kívánságának eleget téve, új-zélandi birtokán temetik el, „a boldog ha­lottak kertjében”. Az utóbbi években a festő főleg Új-Zélandon dolgozott. Hundertwasser rendkívül színes, gyakran fémesen csillogó képeit a spirálvonalak jelle­mezték, amelyeket az általa az ördög szerszá­mának nevezett egyenes vonallal állított szembe. Nonfiguratív alkotásaira elsősorban Gustav Klimt, az osztrák szecesszió mesteré­nek dekoratív motívumai hatottak: művésze­te valójában a klasszikus bécsi Jugendstil megújításának folytatása, amely igazán a csá­szárvárosban bontakozott ki. A művész és az általa a stájerországi Therme Blumauban tervezett 1250 szobás szállodaegyüttes fotó: feb A hatvanas-hetvenes években Hundert­wasser - anyakönyvezett nevén Friedrich Stowasser - happeningeken vett részt. Építé­szeti műveivel az ökológiai mozgalom egyik élharcosává vált. Épületein világszerte feltű­nést keltettek a hagyma alakú tornyok, a tető­kertek, a ferde ablakok. Bécsben idegenforgalmi látványosság a Hundertwasser-ház (a sok közül az, amely a Donaukanal partján húzódó, a városközpont­ból Budapest felé vezető útvonalon található), valamint a művész által tervezett szemétégető torony. Kevesen tudják, hogy egyik „alkotásá­val” mindennap találkozhatni: ő tervezte ugyanis az osztrák autók rendszámtábláját. Friedensreich Hundertwassernak Buda­pesten is volt kiállítása, és szó esett arról, hogy tervei alapján különleges épületkomple­xumot emelnek a Marczibányi téren, ahol a lőtér található. Ez az elképzeléskésőbb a vá­rosvédők ellenállása miatt meghiúsult. ■

Next

/
Thumbnails
Contents