Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12 / 36. szám

2000. Február 12., Szombat Petőfi Népe / I és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula A művelődési központ jubileuma BÁRDOS FERENC 1953-ban született Gyöngyösön. 1979 óta dolgozik a közművelő­désben. 1986- ban végzett az ELTE nép­művelés szakán. 1987- től 1993-ig a kecskeméti EFMK igazgatóhelyettese volt. 1993 óta az EFÁMK igazgatója. 1997 óta a Kulturális Központok Országos Szö­vetsége elnöke. Nős, két gyermeke van. Huszonöt éve, 1975. február 14-én nyi­totta meg kapuit Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ. Akkor még mint megyei intézmény vállalkozott a kultúra közvetítésére. Ma már városi fenntartású intézményként működik. Programjait évente 700-800 ezer ember látogatja. Közművelődés ___________ Óriási fegyvertény ez, ha meggondoljuk, hogy korunkban nem a kultúra közvetítése a legkifizetődőbb vállalkozás. Mi a titka a háznak? Hogyan sikerült talpon maradnia? Ezt kérdeztük Bárdos Ferenc igazgatótól.- Az elmúlt tíz évben sokan temették a kul­túrát, s temették a művelődési központokat. Mondván: Ki ad majd ebben a piacorien­tált, nyereségre törekvő világban pénzt a közművelődésre? Mégis megmaradtak. Ho­gyan csinálták?- Úgy gondolom, hogy az életben maradá­sunkat annak köszönhetjük, hogy időben váltottunk. Ráéreztünk az új helyzetre, s ahelyett, hogy sirattuk volna „szegény ma­gunkat", elkezdtünk pályázni, lobbizni, szponzorokat és állandó támogatókat ke­resni. Ma már a ház minden szakemberé­nek munkaköri kötelessége a pályázatké­szítés. Nem voltunk, nem vagyunk ügyetle­nek, elég talán csak a tavalyi költségveté­sünket említenem. Az önkormányzattól 48 millió forintot kaptunk a művelődési köz­pont működtetésére, a költségvetésünk vi­szont 130 millió forint volt. Vagyis a min­dennapi létünk, programjaink fenntartásá­hoz csupán 40 százalékkal járul hozzá a város, 60 százalékát mi magunk teremtjük elő. Vállalkozók vagyunk tehát, hiszen ke­vés pénzből több pénzt csinálunk. Fájdal­mas számomra és a munkatársaim számá­ra is, hogy az erőfeszítéseinket egyáltalán nem tudja honorálni a város. Például azzal, hogy elégséges fedezetet nyújt legalább a bérekre. Miközben nü egy pillanatra sem tévesztjük szem elől a célt: nem aka­runk „prostituálódni”, nem akarunk bálásruha-vásárból, bazári bóvliból megélni. A közművelődés, a kultúra ügyét szolgáljuk, arra törekszünk, hogy a programjaink elnyerjék a kö­zönség tetszését. Azt kínáljuk, amire igény, érdeklődés van. És mindent megteszünk azért, hogy az olyan cso­portjaink, mint a Kecskemét Tánc- együttes, a színitanoda, a gyermek­színház, a Piróka Bábszínház nyugodt körülmények között dolgozhassanak. Valószínűleg jó úton járunk: tavaly kö­zel 800 ezer látogatónk volt. Ma Magyar- ország egyik legnagyobb művelődési és konferenciaközpontja az Erdei Ferenc ÁMK.- A talpon maradás feltétele volt tehát a gaz­dálkodás újragondolása. De legalább eny- nyire fontos, hogy valóban azt kínálják, amire igény van. Hogyan változott ez az igény az elmúlt években?- A közművelődés egy kicsit olyan, mint az az anya, akinek felnőnek a gyerekei és el­hagyják a szülői házat. A rendszerváltás előtt óriási igény volt a tanfolyamokra, ma már ezekre vállalkozások jöttek létre. Nem csináljuk tehát, illetve néhányat tartottunk csak meg. A városban elsőként indítottunk nyelvtanfolyamokat, a házból indult útjára a természetgyógyászat. Ma már ezekre a te­vékenységekre is vállalkozások szerveződ­tek. Változatlanul nagy igény van viszont a színházi előadásokra. Nem jelentünk kon­kurenciát a színház számára, de évtizedek óta színházpótló funkciót töltünk be. Fővá­rosi, kaposvári, szolnoki sikerdarabokat mutatunk be, helybe hozzuk az országosan ismert sztárokat. 1990 óta egyre nagyobb az érdeklődés a szakkiállítások iránt, s túl azon, hogy bevételi forrás is a számunkra, rendszeres megrendezésükre azért vállal­kozunk, mert óriási a látogatottságuk. Két dolog miatt aggódtunk az évtized elején: attól féltünk, hogy az ismeretterjesztés nem kell senkinek, s attól is tartottunk, hogy kapitalizálódó világunkban nem lesz igény a kis közösségekre. Szerencsére nem így történt. A kis körök, klubok, közössé­gek nemhogy megszűntek, inkább gyara­podtak. Ma több mint ötven klub és kör működik a házban. Az ismeretterjesztés pedig újra a reneszánszát éli.- Fesztiválszervezők is lettek időközben. Mi­ért volt fontos, hogy a városi fesztiválok gaz­dája is a művelődési központ legyen?- Azért, mert a kultúraközvetítés és a köz- művelődés nem szorítható falak közé. Ki kell vinni a programokat a főtérre - lásd nyári fesztivál. Be kell vonni a programok­ba az iskolákat, társintézményeket - erre ki­váló példa a tavaszi fesztivál és a Kodály- fesztivál. Kecskemét egyedülállóan gazdag város, ha a kulturális-művészeti intézmé­nyek számát tekintjük. Olyan nagy szellemi és művészeti kisugárzássá rendelkeznek ezek a műhelyek, hogy Kecskemétetjoggal nevezhetnénk a kultúra városának. Úgy hi­szem, abban, hogy ez a kitüntető cím a vá­rosé lehet, nagy szerepet vállaltunk az el­múlt 25 évben. És szívesen vállaljuk to­vábbra is, még kétszer-háromszor 25 évig. Szeretném, ha az 50. tavaszi feszüvált, az 50. Kodály-fesztivált és az 50. főtéri feszti­vált is mi rendezhetnénk meg. ÁBRAHÁM ESZTER Megbízatás VÁROSHÁZA Kétségek közt a családok Kósa József lesz a Filantróp Kht. új felügyelőbizottsági tagja. Sze­mélyéről zárt ülésen döntöttek szerdán a kecskeméti város­atyák. Kósa József megbízatása 2003. május 31-én jár majd le. Köszönet Kecskemét A Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat kecskeméti szervezete a rá­szorulók nevében köszönetét fe­jezi ki a támogatásokért. Karita­tív munkájukat a város polgárai és gazdálkodó szervei is segítet­ték. Tavaly a bel- és külföldi adományokból közel tízmillió forintnyi támogatást tudtak nyújtani a város és a környék in­tézményeinek, polgárainak. Felsőszéktó, Felsőcsalános Elvi döntés már van. De, hogy mikor építhetnek tel­keikre családi házakat a kecskeméti Felsőszéktó pol­gárai, azt még nem tudni. Lassan egy éve, hogy Gödi Lász­ló felsőszéktói lakos a közmeg­hallgatáson elpanaszolta a térség lakóinak helyzetét. Felsőszéktó térsége beékelődik a Petőfiváros és Hetény közé. Ennek ellenére Felsőszéktó máig külterületté van nyilvánítva, bár az ottlakók ezt nem így vélik. Nagy részük saját erőből be­vezette már a gázt, jelenleg a víz­bekötések tervezése folyik. En­nek ellenére a polgármesteri hi­vatal továbbra sem oldja fel azt a rendeletet, hogy csak 3 ezer négyzetméter fölötti üres telek­re lehet építeni családi házat. Felsőszéktó területe úgy van fel­parcellázva, hogy a telkek általá­ban 700-800 négyzetméteresek. A 3 ezer négyzetméternél ki­sebb telkekre csak hobbiház vagy gazdasági épület megépíté­sét engedélyezi a hivatal. A tel­kek beépítési százaléka pedig nem haladhatja meg a 3 százalé­kot, ami azt jelenti, hogy egy ezer négyzetméteres telken ma­ximálisan 30 négyzetméteres há­zikó helyezhető el. Tavaly év végén a városrende­zési bizottság döntése alapján a kecskeméti képviselő-testület is kinyilvánította azt a szándékát, hogy meg kell kezdeni a Fel­sőszéktó és Felsőcsalános ren­dezési tervének módosítását, a- melynek értelmében a zártkerti telkeken lakás lenne építhető. Szilbernhorn Erzsébettől, a polgármesteri hivatal városren­dezési osztályának munkatársá­tól megtudtuk, hogy a terület át­minősítése hosszadalmas folya­mat, feltehetőleg a terület új ren­dezési tervének elkészítésére a hivatal külső mérnököt fog fel­kérni. Gödi László azonban nem nyugodott meg a hivatal tájé­koztatása hallatán. Lapunknak elmondta, hogy lassan egy éve azért küzd, hogy megszerezze a lakásépítési engedélyeket a fel­sőszéktói családok számára. Er­re most a hivatal Hertelendy László képviselő választói kör­zetét, Felsőcsalánost is hozzá­csatolta a felülvizsgálandó terü­lethez. Ettől minden még jobban le­lassult - mondja Gödi László. Ráadásul sem a mérnöki felmé­résre, sem az esetleges kisajátí­tásokra nem tervezett a hivatal pénzt az idei költségvetésbe. RAJNAI ATTILA Kell-e brüsszeli iroda? Pályázatot írnak Városháza Több kecskeméti városatya szerint semmi kézzelfogha­tó eredménye nincs Kecske­mét brüsszeli irodájának. Az önkormányzat - a Kik-For Kft. közbeiktatásával - 1999. június elsején nyitotta meg Brüsszelben külképviseletét. Azzal a fő céllal, hogy az irodán keresztül a város több uniós pályázatot tud majd elnyerni. A képviselet vezetésé­vel Kállai Tündét bízták meg. Az elmúlt hónapok eredményeiről szóló előterjesztést a kecskeméti képviselő-testület a szerdai ülé­sen vitatta meg. Az iroda beindítására és mű­ködtetésére tavaly 15 millió forin­tot költöttek. Az idei költségve­tésből pedig 6,5 milliót szeretné­nek erre a célra fordítani. Hetényi István szerint az iroda még semmilyen hasznot nem ho­zott. Egyetlen pályázatot sem nyert. A képviselő szerint a Kállai Tünde által összeállított eredmé­nyek csupán azt mutatják, hogy hány emberrel találkozott és hány rendezvényen vett részt. Úgy vélte, ha hét hónap alatt csak ennyit tudott felmutatni, akkor el kellene azon gondolkodni, hogy ki a vezetői helyre érdemes-e újabb milliókat az iro­dára költeni. A képviselő szerint a város EU-integrációs tanácsno­ka, Farkas Zoltán az Internet se­gítségével Kecskemétről több e- redményt tudna felmutatni. Dr. Szécsi Gábor polgármester vi­szont kielégítőnek találta a brüsszeli iroda tevékenységét. Szerinte az elvártaknak megfele­lő eredményeket mutatott fel Kál­lai Tünde. Hiszen a tavalyi tevé­kenységének gyümölcsét idén arathatják majd le. Dr. Váczi Ta­más nem értette, hogy a polgár- mester számára miért elvárható teljesítmény az, amit az iroda produkált. Hét hónap alatt sem­mi kézzelfoghatót nem tud fel­mutatni. A képviselő javasolta, zárják be az irodát. A módosító javaslata azonban nem kapta meg a kellő számú voksot. Kohajda László az iroda fenn­tartásával egyetértett. De bővebb tájékoztatást kért Kállai Tündé­től. Továbbá javasolta, hogy az iroda vezetői posztjára írjanak ki pályázatot március végéig. Ko­hajda képviselő javaslatát elfo­gadta a közgyűlés. így az irodát tovább működtetik december 31- éig, de a vezetőjét majd pályázat útján választják ki. SEBESTYÉN HAJNALKA állvány i ívtati i bNtiv. MjavujaK a rejieu csaiornaKai a KecsKe- méti református Ókollégiumon. Utána a külső falak egyes részeit va- kolják újra. ______________________ ______ fotó: k. j. T árlat a dán intézetben Kultúra 14-én, hétfőn este hat órakor ■ lesz. A tárlatot Turay Gábor Ka- Hét vidám autodidakta címmel mill filozófus nyitja meg. Min- kiállítás nyílik Kecskeméten a den érdeklődőt várnak. (Zimay Dán Kulturális Intézetben. Az utca 4.) ünnepélyes megnyitó február _ ________,_________ " N YÍLT TANÍTÁSI NAP. A kecskeméti Szent Imre Katolikus Általános Iskolában nyílt napot rendeztek tegnap. A gyerekek szülei és az érdeklődők bepillantást nyerhettek az intézmény életébe. Felvételünk a 3. b. osztályban készült. ___________________________________________fotó: kovács judit V alentin-napi készülődés Piaccsarnok Virágdömping a kecskeméti Budai utcai piacon. A közel­gő Valentin-nap alkalmából látványosan megnőtt a virá­gosstandok száma. A legkelendőbbek a többféle színben pompázó rózsák voltak, amelyeket szálanként 150-400 fo­rintért adtak. Tulipánt 120 forint­tól, fréziát 130-tól, jácintot 200- tól, szegfűt 60-tól, gerberát 150- től kínáltak. A hóvirág csokrokat 100 forintért adták. Az előre ösz- szeállított csokrokból 500-1800 forint között válogathattak a vá­sárlók. Friss zöldségfélékből is akadt bőven. Megugrott a káposztafé­lék ára. Tegnap a fejes káposztát kilónként 65-70 forintért kínál­ták. A lila káposztát 120 forinttól, míg a kelkáposztát 80-tól mérték. Továbbra is drága a karfiol, ára PIACI ÁRAK, KECSKEMÉT FT/KG Banán 190-220 Szülő 800-950 Körte 280-300 Sárgarépa 80-100 Kelkáposzta 80-90 Savanyú káposzta 120 Paradicsom 400500 Burgonya 4045 Gyökér 180250 Kígyóuborka 480520 Forrás: PN-INFO 380-420 között mpzgott. A fejes salátát 90-100 forintért adták. A téli hónapokban ritka a retek, de kapható. Csomónként 60 forin­tért vásárolhattuk meg. Nagy mennyiségben kínáltak vörös­hagymát és fokhagymát is. Az előbbit a legtöbb eladó 60 forin­tért adta. A fokhagymát kilónként 280-320-ért, darabonként 10-20 forintért kínálták. Céklát 60-ért, paszternákot 120-ért, a jégcsap- retket pedig 120-ért mérték kilón­ként. Ä különböző almákból ked­vükre válogathattak a vásárlók. Az apróbb gyümölcsöket kilón­ként 60-80 forintért mérték, míg a nagyobb terméseket 120-180-ért adták. Körtéből csak elvétve talál­hattunk. A déligyümölcsstando- kat roskadásig megpakolták az ízletes csemegékkel. A narancsot kilónként 130-150-ért mérték, hálós kiszerelésben pedig 150- 160-ért adták. A mandarint 200 forinttól kínálták. A kivi ára dara­bonként 45 forint volt, dobozon­ként pedig 200-ért adták. TUDÓSÍTÓNKTÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents