Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT SZÜLÉSZEK III. 2000. Február 11. péntek HHI Szülés, születés. Az élet legnagyobb csodája, az em­beri élet legboldogabb pillanata. S akik segítenek át­élni a csodát - a szülészek. Orvossorozatnnk elkövet­kező heteiben a megye szülész-nőgyógyász szakorvo­sait mutatjuk be. Azokat a szakembereket, akik a szülészet mellett a nőgyógyászati betegségek kezelé­sével, gyógyításával foglalkoznak. Mai összeállítá­sunkban kiskunfélegyházi és kecskeméti szakembe­reket ismerhetnek meg. Az egészséges magzatért Dr. Rigó Imre egyetemistaként sebész szeretett volna lenni. A körülmények azonban úgy hozták, hogy egy hasonló se- bészkedő szakmában helyez­kedett el szülővárosában. Munkáját nagyon szereti, örül annak, hogy pályája így ala­kult. Az adjunktus kedvenc szak­tel ülete a szülészeti állapotdi­agnosztika és az ultrahangos vizsgálat. Ez utóbbival csak­nem egy éve foglalkozik beha­tóbban. Mint mondta, a félegy­házi kórház szülészeti-nőgyó­gyászati osztályán mindenki­nek mindenhez értenie kell bi­zonyos szinten. Ennek ellenére 26-28. és 37-38. terhességi hé- minden területnek úgynevezett ten. A 12. héten végzett geneti- gazdája van. kai szűrést a kismamák Down­Rigó doktor célja minél maga- kórra szűrésének nevezik. A ki- sabb színvonalon ellátni felada- szűrt eseteket Kecskemétre, il- tát. A kórház technikai feltételei letve a SZAOTE Genetikai Inté- ehhez megfelelőek. zetbe küldik konzultációra. Kö­A komplex terhesgondozás zel 25 éves szülészkedése során keretén belül Koraterhességben csaknem ötezer szülésszámmal diagnosztikus, később négy szű- büszkélkedhet, ebben szerepel a rőjellegű vizsgálatot végeznek, líbiai 3 év 1500 szülése is. Ez utóbbit a 11-12., 18-20., _________________________ D R. RIGÓ IMRE 1950-ben született Kiskunfélegyhá­zán. 1975-ben diplo­mázott a SZOTE általános orvosi karán. 1975-től dolgozik a Kiskunfél­egyházi Városi Kórház szülé­szet-nőgyógyászati osztályán. 1979-ben szakvizsgázott. 1984-től 1987-ig Líbiában dol­gozott. 1990-től adjunktus. Kis vágás, gyors gyógyulás Dr. Francia László főorvos ked­venc szakterülete az endosz­kópja, melynek lényege, hogy az emberi test üregeibe fény­forrás és videokamera segítsé­gével nyernek bepillantást. A kiskunfélegyházi kórházban évtizetes múltja van ennek a módszernek. Véleménye szerint óriási je­lentőségük van ezeknek a be­avatkozásoknak. Korábban ugyanis egy-egy műtétnél hosszú vágásokat ejtettek a be­tegen. Ma viszont csupán egy- centis nyílásokon keresztül ha­tolnak be a hasüregbe. A sebek gyorsan és minimális heggel gyógyulnak. Az orvos számára is nagyobb kihívást jelent az en­doszkópos módszerrel végzett műtét. Előnyei ellenére a hagyo­mányos operációkat sem lehet teljesen kiiktatni. Vannak ugyan­is olyan betegségek, amelyek csak így gyógyíthatók. A főorvos a hagyományos mű­téteken belül a hasi műtéteket végzi a legszívesebben. A kihívás itt azt jelenti, hogy a beteg előze­DR. FRANCIA LÁSZLÓ 1945-ben született Szegeden. 1970-ben végzett a SZOTE általános orvosi karán. 1970- ben a szente­si kórház gyermek osztályán dolgozott. 1971- ben került a félegyházi vá­rosi kórház szülészetére. 1975-ben szakvizsgázott. 1983-tól adjunktus. 1999-től főovos. Nős, három gyermeke van. tes vizsgálatánál a has még zárva van, megnyitásakor igazolódik vissza az orvos diagnózisa. Mint minden szülésznek, neki is mindig a gyermek születése je­lenti a legnagyobb örömet. A szülés soha nem válik közöm­bös, rutinfeladattá egy orvos szá­mára. Bármilyen sok szülést is vezessen le. A szülők öröme mindig átragad az orvosra. V. P. Hatszázezer petesejt A petefészek kettős feladatot lát el: termeli a nemi hormonokat és tárolja a női ivarsejteket, a pete­sejteket. A férfiétól eltérően azonban a női szervezet nem ter­mel szaporítósejteket. Az újszü­lött lánycsecsemő már egész pe- tesejtkészletével jön a világra. Ezeknek a petesejteknek a száma a születéskor eléri a hatszázez­ret. A hatszázezer petesejt a pete­fészken belül, tüszőkbe ágyazód­va fekszik. Elméletileg mind­egyik megérhet és termékennyé válhat, a gyakorlatban azonban egy életen át csak mintegy négy­száz petesejt érik meg. Az anyaság A terhesség, a magzat fejlődése az anyai testben is drámai vál­tozásokkal jár együtt. Az első három hónapban nagyon kevés külső jel utal a terhességre, a terhes nő hasa akkor kezd nö­vekedni, amikor a magzat mo­zogni kezd. Vannak azonban változások, amelyek a foganta­tás pillanatában megkezdőd­nek. Ezek legtöbbjét az öszt- rogén és a progeszteron irányít­ja. A progeszteron hatására le­áll a tüszőrepedés, tehát elma­rad a mesntruáció. Más tünetek is jelentkeznek: hányinger, szé­dülés, az emlő feszülése, meg­nagyobbodása, gyakori vizelési iilger. A terhesség előrehaladtá­val az ösztrogén hatására meg­lágyulnak és megnagyobbod­nak az ágyéki ízületek, ízületi szalagok és szövetek. A hormonok a vérkeringésre is hatással vannak: a vérmeny- nyiség mintegy ötven százalék­kal megnövekszik, a szüléskor bekövetkező vérveszteség ki- egyenlítésére. A NŐI NEMI SZERVEK. A test belsejében helyezkednek el. A hüvely egyik végén a méhnyakban vég­ződik, a másik végén, a kis- és nagyajkak által körülvett résként a külvilág felé nyitott. A petefészek ter­meli a petesejteket és előállítja az ösztrogént és a progeszteront. Az ábra részei: L: nagyajak, 2.: kisajak, 3.: csikló, 4,: méhkürt, 5.: petefészek (ovárium), 6.: méh, 7.: méhnyak, 8.: végbél, 9.: hüvely. ■ Négy évtizede szülész Dr. Kincses Sándor főorvos csaknem négy évtizedes pálya­futása alatt közel hétezer szü­lést vezetett le. A szülések szá­mának drasztikus csökkenése azonban szomorúsággal tölti el. Mint mondta, az osztály éle­tének első éveiben megközelí­tőleg 1200 magzat született. De még 1974-ben is 1034. Szomo­rú rekord állt be 1997-ben, ami­kor az osztály évi jelentése csu­pán 476 szülésről szólt. Ugyan­akkor biztató jelnek tartja, hogy tavaly már 569 gyermek született Félegyházán. A kiskunfélegyházi kórház, azon belül az szülészeti-nő­gyógyászati osztály az utóbbi években ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. Ma már a legjobb műszerek segítik az osztály nyolc orvosának munkáját. Je­lenleg 45 ágyon fogadják a páci­enseket. Sokat fejlődött a méhen belüli magzati állapotdiagnoszti­ka. Elsőnek alkalmazták az or­szág kórházai között az úgyneve­zett fejbőrvér-analízist (1971), az egyszerű és terheléses kardioto- kográfiát, majd az ultrahangos diagnosztikát. Az osztály ellátá­sán felül az orvosok feladata a szakrendelés és a terhestanács­DR. KINCSES SÁNDOR 1936-ban Dunapa- tajon született. 1962-ben végzett a SZOTE általános orvosi karán. 1967-ben szak­vizsgázott. 1962-től dolgozik a Kiskunfél­egyházi Városi Kórházban. 1997-től osztályvezető főorvos. adás, mind a városban, mind a környező községekben. Hosszú évek óta folytatják a terhesek ult­rahangos szűrését. A fejlődési, genetikai hibák pontosításában (pl.: Down-szindróma) együtt­működés létesült a SZAOTE Or­vosi Genetikai Intézetével. Há­rom éve a menopauza- és oszteo- porozis-rendeléssel bővítették a járóbeteg-ellátást. Véleménye szerint üdvös lenne még jobban kiaknázni a kórház magas szín­vonalú endokrinológiai szolgála­tát. Tavaly októberben indult el a „sürgősségi fogamzásgátlás” am­bulanciája, a nem kívánt terhes­ségek számának csökkentése cél­jából. Védőnők nélkül nem megy Dr. Altorjay Balázs eredetileg szemorvosnak készült. Végül a kecskeméti megyei kórház szülészeti osztályára került. Kiskunfélegyházán két éve dol­gozik. Az osztályon végzett te­vékenysége mellett feladatai közé tartozik a nőgyógyászati szakrendelés és a terhestanács­adás. A terhesgondozóban hét­köznap minden délelőtt fogad­ják a kismamákat. Nőgyógyá­szati rendelést délután' iS'tárta* nak. A terhesgondozás gyakor­lata szerint miután megállapít­ják a terhességet, kötelező vizsgálatokra küldik a kisma­mákat. A terhesgondozás so­rán elvégzett négyszeri ultra­hangos vizsgálat, illetve a 16 he­tes vérvétel a fejlődési rendelle­nességek kiszűrésében nyújt se­gítséget. A kötelező vérvételekkel együtt vércukorszűrést is végez­nek. Altorjay doktor szerint a ter­hesgondozásban a védőnők munkája nélkülözhetetlen. Ők tartják a kapcsolatot a terhesek­kel, akiket rendszeresen látogat­nak. A védőnőknek is fontos sze­repük van az olyan veszélyezte­tett terhességek felismerésében, amelyek az orvos szeme elől esetleg rejtve maradnak. Az ott­honi látogatások során derül fény ugyanis bizonyos, a terhesség sorsát kedvezőtlenül befolyásoló szociális problémákra. Az orvos és a védőnő között ezért szoros DR. ALTORJAY BALÁZS 1954-ben született Debrecenben. 1978- ban végzett a Debreceni Or­vostudományi Egyetemen. 1983-ban szak­vizsgázott. 1979- 1993-ig dolgozott Kecske­méten a megyei kórház szülé­szeti osztályán. 1993-1998-ig Szabadszálláson dolgozott. 1998-tól dolgozik Kiskunfél­egyházán. munkakapcsolat van. Dr. Altor­jay Balázs számára azonban a mikrosebészet, a laparoszkópia jelent nagyobb kihívást. Mint mondta, fiatal orvosként lehető­séget kapott dr. Nagy Tamástól a laparoszkópos sebészet elsajátí­tására. Az endoszkópia műfogá­sainak elsajátításában dr. Nemes András adjunktus volt segítségé­re. Kiskunfélegyházán Francia doktorral közösen végzik ezeket a műtéteket. Ha a szülészeten belül rang­sort állítanánk fel, az egészséges magzat megszületése jelenti szá­mára a legnagyobb örömöt. Egy új élet születése ugyanis még mindig csodálattal tölti el. VAJDA PIROSKA Miért hasznos az endoszkópia? Dr. Nemes András kedvenc szakterülete a szülészeti-nő­gyógyászati endoszkópia. Meg­határozó szerepet vállalt abban, hogy az endoszkópia az osztá­lyon mind a diagosztikában, mind a műtétek között polgárjo­got nyert. A nőgyógyászati en­doszkópia a belgyógyászati en­doszkópiából fejlődött ki, alkal­mazására a művi meddővé tétel liberalizációjával nyílt meg az út. Ma már műtéti tevékenység endoszkópia nélkül elképzelhe­tetlen: a felvágással nem járó, úgynevezett kis metszéses eljá­rás ugyanis bizonyítottan kisebb megterhelést jelent a beteg szá­mára, s könnyebbé, gyorsabbá te­szi a gyógyulást. Mint vizsgálati eljárás az endoszkópia nélkülöz­hetetlen a nőgyógyászati dagana­tok diagnosztizálásában, vagy például a meddőség okainak fel­derítésében. Fontos szerepet ját­szik a méhen kívüli terhességek DR. NEMES ANDRÁS 1954-ben született Kecskeméten. 1980-ban végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház szülésze­tén. 1984-ben szakvizsgázott szülé­szet-nőgyógyászat ból . 1987 óta vezeti a szülészet-nő­gyógyászat endoszkópos rész­legét. Nős. megállapításában, illetőleg opera­tív eltávolításában is. Az endosz­kópia fontos részterülete a hiszte- roszkópia, vagyis a méhen belüli elváltozások vizsgálata és operá­ciója. E szakterületnek is elismert specialistája a kiváló szakember hírében álló dr. Nemes András. A méhüreg endoszkópos vizsgála­tát a meddőség okainak felderíté­sében, illetőleg a méhnyálkahár- tya-elváltozások diagnosztizálá­sában alkalmazzák, s természete­sen kiváló eszköz a jó- és rosszin­dulatú daganatok diagnosztizálá­sára, egyes - kisebb átmérőjű - daganatok eltávolítására is. A sa­játos stílusáról és őszinte szóki­mondásáról is ismert Nemes dok­tor másik kedvenc szakterülete a lézersebészet, amelynek specia­listájává vált az elmúlt években. A lézer alkalmazása új fejezetet nyitott a nőgyógyászati sebészet­ben is. A lézer egy olyan sugár­nyaláb, amely egy speciálisan irá­nyított vágásvonalat eredményez, s nem roncsolja a környező szö­veteket. A méhnyak jóindulatú el­változásainál alkalmazzák a kó­ros szövet eltávolítására (elsősor­ban azoknál, akik még nem szül­tek), illetve a petevezetők szűkü­letének vagy összetapadásának korrigálására. ÁBRAHÁM ESZTER A nőgyógyászati daganatokról A KSH Bács-Kiskun Megyei Igaz­gatóságának adatai szerint 1998- ban több mint 8 ezren haltak meg a megyében és a halálozások mintegy 21 százaléka daganatos megbetegedés miatt következett be. Az elhunyt nők 18 százaléka, az elhunyt férfiak 23 százaléka távozott közülünk e súlyos beteg­ség következtében. A nők közel 5 százaléka vala­milyen speciális női betegség - emlő-, méhnyak- vagy petefészek daganat - miatt hunyt el. Legtöbb áldozatot a mellrák szedte, több mint százan haltak meg ettől a betegségtől. 1990 és 1998 között 5 százalékkal csök­kent a nőgyógyászati daganat kö­vetkeztében elhunytak száma. 1998-ban az 1990. évihez képest kevesebben haltak meg 40. és 70. életévük között, viszont növeke­dett a 40 év alatti és a 70 év felet­ti elhunytak száma. A megyei onkológiai gondozókban 1998­NÖGYÓGYÁSZATI DAGANATBAN ELHUNYTAK SZÁMA KORCSOPORTONKÉNT 60 ________________________,_________________________,---------_ b an közel 11 ezer nő - vagyis a onkológiai gondozókban több felnőtt női népesség 5 százaléka - mint 3500 nőt gondoztak nő­vett részt onkológiai szűrésen, gyógyászati daganattal, és közel Ezeken a vizsgálatokon közel 900-án vettek részt rehabilitációs száz nőgyógyászati daganatos kezelésben, megbetegedést szűrtek ki. 1998- tabajdi márta, ban Bács-Kiskun megyében az _ k»h bács hioyei iqazgatóság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents