Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-09 / 33. szám

2000. Február 9., szerda TISZTELT SZÍ RKESZTÖSÉG! Petőfi Népe - 11. oldal Cikkünk nyomán Bízza állami nevelésre? Kérdezi a lap egy női olvasója ja­nuár 28-án a Petőfi Népe olvasói­nak széles táborától. Nagyon szé­pen kérem, bízza inkább a meg­születendő gyermeket az állami nevelésre vagy bárkire, mint hogy megölesse a törvény adta lehető­ségénél fogva. Megjegyzem, so­kan várnak örökbefogadható gyermekre. A törvényt nem szigorítani kel­lene ez ügyben, hanem megszün­tetni, mert az egyik törvény eltör­li a halálbüntetést, a másik pedig ártatlanok megöléséhez nyújt szabad kezet. Jelenleg az egyén pillanatnyi érdeke dönthet élet-halál kérdé­sében. Megtartsam, ne tartsam magzatomat, milyen embertelen szavak ezek. Úgy tekinteni a kis életet, mint egy tárgyat. Javasol­nám, hogy a sokat emlegetett fel­világosítás terjedjen ki az abor­tuszt választókra is. Döntésük előtt pl. megtekinthetnének egy filmet arról, hogyan is néz ki az a „műtét”. Mi történik velük és magzatukkal, míg ők a műtőasz­talon alusznak. Amikor a kisiskolások is már azt tanulják, hogy az életet tisz­telni kell, pl. egy földigilisztát se tapossanak el, ne fosszák meg életétől, akkor a gyermekáldás el­fogadása hogy lehet kérdés. El­gondolkoztató, hogy az egyik család mi mindent megtesz, hogy legyen gyermeke, még akár bér­anyát is alkalmazna, a másik pe­dig kézzel-lábbal azon igyekszik, hogy ne szülessen meg a magza­ta. A fejlődő országokban soha nem hallani népességfogyásról, pedig bizonyára alaposabb indo­kuk lenne a szegénységükre hi­vatkozni a gyermekvállalásoknál, mint nekünk Európában. Éppen a gazdag, a túl gazdag országok problémája a népességcsökke­nés. Talán azért, mert félnek, hogy majd nyomorogniuk kell, ha elfogadják a gyermekáldást? Valami más lehet a válasz. A LAP EGY FÉRFI OLVASÓJA, NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN A szülészet nagy korszaka Kecskeméten Temetés dupla költségért Miért nem kaphatta meg el- fájdalmasabb és legnagyobb hunyt testvérem a neki járó probléma a koporsóleengedésnél végtisztességet? történt. Annak ellenére, hogy kértük: lassan engedjék le a sír- Január 25-én, kedden hunyt el, ba, mint aki fejest ugrik, úgy ej- negyvenéves korában, fivérem, tették bele a koporsót a sírhelybe. Másnap felkerestük a temetkezé- Addig rángatták, míg nagy nehe- si vállalatot a Köztemetőben, il- zen az aljára nem ért, ott is oldalt letve annak vezetőjét. Mivel má- fordulva helyezkedett el. Ha nem sik testvérem Németországban szólunk rájuk, hogy igazítsák él, és vissza kellett utaznia, meg- meg, akkor úgy földelik el. Utána kérdeztük, lenne-e időpont 28-án a sírásó úgy mászott ki a gödör- a temetésre. Közölték velünk, bői, hogy rálépett a koporsóra.A hogy nem, végül megegyeztünk temetés után tudtuk meg, hogy abban, hogy - dupla költségért - ketten ravatalozók voltak, egy szombati napon, 11 órakor el pedig sofőr, nekik egyébként a tudják temetni. koporsóleengedéshez semmi kö­Az adott napon elkezdődött a zük. temetés, megtörtént a ravatalo- Kérdésünk csak annyi lenne: zás, betették az elhunytat az au- ki a felelős azért, hogy az elhunyt tóba, hogy elszállítsák a sírhely- és a hozzátartozók miért nem hez. Már akkor problémák adód- kaphatták meg a tisztességes bú- tak, a halottaskocsi otthagyta a csúztatást. Még dupla pénzért gyászolókat, utána kellett szólni, sem. hogy lassabban haladjon. A leg- név és cím a szerkesztőségben Nem feledkezünk meg róluk Olvasom a szülészorvosokról a sorozatot és elgondolkodom. Tempores mutantur: változnak az idők, benne mi is, az erkölcsök, a tudomány. És a betegellátás??? Te jó Isten! Mennyi tudós prof., docens, főor­vos. Micsoda műszerezettség! Ez már a tökély. Dr. Bacsó Károly idejében csak egy főorvos volt, és az ő volt. Mi csak doktorok. Dr. Bacsó Károly 1951-ben került Kecskemétre a nagyhírű pécsi Szcipiades Klinikáról - osztály- vezető és megyei szakfőorvosnak. Magával hozta a már-már poroszos fegyelmet. Nem tűrte Egy jobb időket megélt hölgy megkérdezte: Hogyan szólíthatom? Professzor úr? Tanár úr? - Doktor úr. Mert mindig gyógyító orvos akarok lenni! a késést. Nálam munkaidő nincs, csak feladat - így fogadta munkatársait. Ha szükség volt rá, bármikor elérhető volt. Zöld biciklijével - kocsija még nem volt - éjjel sietett a kórházba. Elesett, kezét törte, de a partról, mint egy középkori hadvezér dirigálta a komp­likált műtéteket. A műtőben - még ma is emlegetett a bravúros technika, a művészi könnyedség. Egy ügyetlen mozdulat és az asszisztens vagy éppen operáló tanítvány kezére ütött a műszerrel. Nincs szemed?! De ezt fortissimóban. Jóbarát a magánéletben. Kedélyes a szórakozás­ban. Tempores mutantur: kolposkop - akkor kezdődött. Cytologia - akkor kezdődött. Altatás, érzéstelenítés, intenzív terápia - mi végeztük. Ultrahang, laporoskopia: sehol. Költői kérdés: Ment-e előbbre a világ, a tudo­mány? Biztosan!? De volt pon­tos betegészíelés, fizikális diag­nózis, és egy beteget sem vesztettünk, mert nem ismer­tük fel a méhen kívüli ter­hességet vagy késtünk a műtét­tel - még ha szilveszter éjjel volt is!! A megfeszített munka­tempó korán felőrölte egész­ségét, 53 évet élt. Életed gyertyájának mindkét végét égetted, mondta róla Lajos, a pécsi prof. a temetésén. És olyan kiválóságok vallják mesterüknek, mint Gáti budapesti, Szontágh szegedi professzorok, Lux János félegyházi főorvos. A főorvos úr korán meghalt, de sok tanítvány nevében mond­hatom a horatiusi gondolatot: Non omnes mori- ar: mert nem hal meg teljesen az, akire tanítványai és betegei szeretettel emlékeznek. _______________________________PR. KOZÁK ENDRE, KECSKEMÉT M i, akik csak fényképről is­mertük édesapáinkat, mert a II. világháborúban veszí­tették életüket, csendben odahaza emlékeztünk rájuk hosszú időn át. Most néhány év alatt visszakap­tuk a reményt arra, hogy már nyilvánosan leróhatjuk kegyele­tünket édesapáink, férjeink, fia­ink, rokonaink, ismerőseink előtt, akiknek emlékmű, emlék­hely készült. Szeretnénk köszönetét mon­dani mindazoknak, akik időt, fá­radságot nem kímélve gyűjtötték a hősök neveit ahhoz, hogy végre a II. világháborús emlékműre név szerint is felkerülhessenek elesett hőseink adatai. Az avatás 1999. november 1-jén megtör­tént, bensőséges és megható volt az ünnepség. 2000. január 12-én, mondhat­ni meglepetésszerűen kaptuk a hírt, hogy a félegyházi öreglakta­nyában kopjafaavatás lesz az I. és a II. világháborúban elesett hő­söknek, akik innen indultak el, de soha többé nem tértek visz- sza. Ez a kopjafa is emlékeztes­sen bennünket arra, hogy ezek a hősök is hazavágytak szeretteik­hez, de nagyon sokuknak teste idegenben, jeltelen sírban nyug­szik. Ám nemcsak szüléink, de testvéreink, házastársunk, gyer­mekeink is pihenhetnek az örök békességet nyújtó sírhalom alatt. Értük is hull a könnyünk fájda­lommal. Ezért egy szál virággal, pislogó gyertyánk fényében, könnyes szemmel mondjuk: pi­henjetek békében, míg élünk, nem feledkezünk meg rólatok. Adjon a mindenható békés pihe­nést számotokra. Köszönet még a hagyományőrző csoportnak, az [ országos, a megyei és a városi szerveknek, akik ezt az ügyet tá­mogatták, felkarolták és segítet­ték megvalósítását. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Kik veszik igénybe a gyedet? Ehhez a cikkhez volna egy­két hozzászólásom. Ugyanis az újság azt írja, hogy na­gyon kevesen veszik igény­be a gyedet. Na de miért is? Ez itt a kérdés. De választ nem nagyon ad senki, hogy miért. Erre itt az én példám is, ugyanis én is gyesen lévő kis­mama vagyok. Az én papírjaim számításaiból nekem is kifizetőbb a gyes, mint a gyed. Hiába is dolgoztam már öt éven át egy munkahelyen, ke­restem 30-36 ezer forintot, amit a kezembe is kaptam. Na, de van itt ebben egy kis bökkenő, ugyanis papíron az csak a létminimum volt, azaz 19 500 Ft. Az ugye a baj, hogy ilyen esetben a gyes vagy a gyed számításakor nem én, hanem a papír beszél. Ebből kifolyólag a létminimum gyest is kapom, 15 350 Ft-ot. Kérdem én, ebből mire telik? Ez ügyben én ki­hez fordulhatok? Kérem, ha le­het, újságban közöljenek valami megoldást. Bármit, ami lehetsé­ges, hogy egy kicsivel több jus­son, mint amink van. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Levélírónk sajnos nincs egye­dül, nagyon sokan dolgoztak úgy, hogy papíron csak a minimálbér­re jelentette be őket a munkahe­lyük, „kézbe” pedig sokkal többet vettek fel. Sajnos, amikor viszont táppénzt, gyedet, nyugdíjat szá­molnak, csak a biztosítóhoz beje­lentett összeg uíán lehet a megfe­lelőjuttatást kiszámítani. A gyes havi összege nem függ a keresettől, egyöntetűen - amíg nem emelkedik -16 600 Ft, a nap­tári napi összege 553,33 Ft, amelyből csak a 8 százalékos nyugdíjjárulékot vonják le. A gyed összege ezzel szemben a naptári napi kereset 70 száza­léka, de legfeljebb 51 000 Ft. Ha valaki gyesről át akar váltani gyedre, meg kell néznie, hogy a naptári napi átlagkeresete meny­nyi. Ha ugyanis ez az átlag na­gyobb, mint 988,10 Ft. akkor a gyed mindenképpen kedvezőbb. Ha viszont a naptári napi átlag- kereset kisebb, mint 790,48 Ft, akkor tanácsos inkább a gyest választani. Ha valaki gyedet igényel és köz­ben kiderül, hogy számára a gyes előnyösebb volna, az egészségbiz­tosító erre felhívja az igénylő fi­gyelmét, és azt folyósítja neki. A gyed elbírálásakor egyébként - a hatályos jogszabály értelmében - nem lehet méltányosságból emel­ni az összeget. Mindenképpen érdemes a me­gyei egészségbiztosítási pénztár­nál érdeklődni, ahol szívesen ad­nak felvilágosítást az esetleges változtatásokról. Annak is érde­mes felkeresni őket, aki a gyes alatt újból szül, mert előfordul­hat, hogy előnyösebb megoldást tudnak számára találni a meglé­vőnél. Korona Szombati lapszámunkban több héten át István kirá­lyunk örökségéről indul la­punkban nagyszabású tör­ténelmi vetélkedősorozat gyerekeknek. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon és a Katona József Könyvtár által szervezett játékot két korosztály számára hirdetjük meg. Az általános iskola 3-4. osztá­lyosai részére Korona és kard címmel indul a játék. Az 5-6. osztályosoknak István király öröksége címmel. A gyerekek nyolc-nyolc fordulóban mérhetik fel történelmi ismereteiket. A fel­adatokat mindig a Petőfi Népe szombati számaiban találhatják majd meg. A játékra már eddig is több ezer gyermek jelentkezett. A Pe­tőfi Népében megjelent feladatok megoldásait ők felkészítőikkel el­lenőriztethetik. Természetesen azok számára is izgalmas lehet a kérdések megválaszolása, akik nem jelentkeztek időben. Ők a feladatok megjelenését követően és kard megtalálhatják a megfejtéseket a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban. A vetélkedősorozattal kapcso­latban egyébként számos ren­dezvény segíti a diákok felkészü­lését. Február 23-án például ala­pítólevél-készítésben jelesked­hetnek (lúdtollat mindenki vi­gyen magával!). Április 12-én drámafoglalkozás keretében dol­gozzák fel Szent István törvénye­it, intelmeit. Az idei gyermeknapra pedig egészen fantasztikus program­mal készülnek a szervezők.' Ka­landra fel hát! A vetélkedősoro­zat első fordulója már ezen a szombaton megjelenik a Petőfi Népében! Akinek a hírek szólnak Németh Károlyné Né­meth Katalin Kiskunhala­son lakik. El­árulhatjuk, hogy 89 éves. Több mint 32 éve rendeli meg a lapot. Minden nap a reg­geli és a szokásos napi gyószer- adag bevétele előtt elolvassa az aznapi lapot. Örül annak, hogy az utóbbi években egyre több halasi híreket talál az újságban. E mellett szívesen bogarássza az anyakönyvi híreket, amit kivág a lapból. Napközben is többször kezébe veszi az újságot és amit reggel nem olvasott el, azt ké­sőbb bepótolja. Olvasószolgálat FOLYTATÓDIK A JÁTÉK. Szerencsekártya-játékunk jövő heti sorsolásán kiderül, hogy a játékszelvényeket beküldő elő­fizetőink közül kiknek kedvez a szerencse. Kétszáz ajándékot sorsolunk ki a pályázók között, közjegyző jelenlétében. Az el­sőként kihúzásra kerülő szel­vény beküldője nyeri meg a já­ték fődíját: a színes televíziót •és a videót. A második díj egy music centert jelent a játékosok egyikének, kisorsolunk továb­bá 198 db faliórát. Pályázni a kivágott és kitöltött nyere­ményszelvényekkel lehet, la­punk régi és új előfizetői kor­látlan számban beküldhetik azokat. Kérjük, ne feledkezze­nek meg arról, hogy a játékban részt vevőknek érvényes Petőfi Népe-előfizetéssel kell rendel­kezniük. A pályázati szelvénye­ket 2000. február 14-éig várjuk! KÖSZÖNTSE SZERETTEIT! Valentin-nap alkalmából a Pe­tőfi Népe Vasárnap Reggelben is szerezhet meglepetést. Hir­detésfelvevő helyeinken holna­pig (10-éig) feladhatják olvasó­ink üzeneteiket, melyek febru­ár 13-án jelennek meg. Küldjön neki egy rövid idézetet, egy kedves szót vagy egy rejtjeles üzenetet, és talán önre is vár egy titkos, mások számára ért­hetetlen üzenet vasárnap! ÚJABB GYŐZTES. Szendvics­sütőt sorsoltunk lapunk és a Petőfi Népe Vasárnap Reggel közös, hétvégi játékán. Mind­azok részt vettek beküldött szelvényeikkel a sorsoláson, akik kivágták, megfejtették és címünkre eljuttatták. A több mint 1300 szelvény közül húz­tunk ki egyet. Örömmel küld­jük el Pintér Mihályné (Jászszentlászló, Vasút u. 1/B sz. alatt lakó) kedves olvasónk­nak nyereményét, a szendvics­sütőt. Gratulálunk! HÍVJA ZÖLDSZÁMUNKAT! Hívja a 06-80/480-756-ot! Ha kérdése, észrevétele van, vagy a Petőfi Népét szeretné meg­rendelni, munkatársunk várja az ön hívását. Hétfőtől pénte­kig délelőtt 8 és 11 óra között a hívás díját mi fizetjük. Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Köszönet a gondos ápolásért Ritka, mint a fehér holló December 15-től, február 4-ig fe­küdtem a bajai kórház pszichiát­riai osztályán. Nagyon beteg vol­tam, de ma már sokkal erősebb­nek, egészségesebbnek érzem magam. Szeretnék köszönetét mondani a bajai kórház pszichi­átriai osztályán dolgozó orvosok­nak, doktornőknek és ápolóknak. Különösen hálás vagyok dr. Motika Dezső főorvos úrnak a gondos ápolásért. Tamási Ildikó doktornőnek köszönöm a felejt­hetetlenül szép karácsonyi mű­sort, amit a bent fekvő, nagyon beteg embereknek rendeztek. Jó lenne, ha a többi osztályon is ugyanilyen szeretettel, tisztelettel bánnának a betegekkel. Súlyos szívbeteg vagyok, szívműtétem is volt, így sajnog gyakori látogatója vagyok a bajai kórháznak. VICSIK JÁNOSNÉ, BAJA, KODÁLY U. 30. Jósorsom úgy hozta, hogy a közelmúltban lakója voltam a Kecskeméti Repülőkórház általá­nos sebészeti osztályának. Bi­zony-bizony kedvetlenül hagy­tam el az otthoni békés, meleg fészket. A legnehezebb óráimban viszont megtapasztalhattam a kórházban uralkodó őszinte, tisz­ta szeretetet a legkisebbektől a legnagyobbakig. Az ott átéltek után kérem a gondviselő istent, hogy az ott dol­gozók továbbra is fáradhatatlanul végezhessék áldozatos munkáju­kat a betegek javára. Még egyszer köszönöm. ______________OdMŐRI JÓZSEF, KECSKEMÉT Nagy szó a mai világban, hogy kedvesek és segítőké­szek a vásárlóval. Ezt azért említem, hátha a többi ke­reskedő is kedvet kap az udvariasságra. Sok helyen bizony durvák az em­berrel, pedig egy magamfajta idős asszonynak sokszor egy jó szó többet ér bárminél. Hát ezen a helyen - a kecskeméti Hunya­divárosi ABC melletti akciós Lila­boltban -, bárki tér is ide be, csak jó szót, kedves kiszolgálást kap. Még akkor is, ha sokáig nézelő­dünk, mert nem mindig tudunk azonnal vásárolni. Ágika a ki­szolgáló neve, kedves, barátsá­gos és szeretetre méltó, minden­kihez van egy jó szava. Igazi jó kereskedő. Sokan példát vehet­nének róla! Nagyon jó egészsé­get és további jó munkát ldvánok neki, s gondolom, nem vagyok egyedül, hiszen sokan járnak eb­be a boltba. _______ŐZV. SZABÓ JÓZSEFNÉ, KECSKEMÉT | S ár és iszap az aluljáróban A nagy fagyok elmúltával, a hó­olvadást követően nagyon sok helyen gondot okoz a sár és egyéb szennyeződés a különbö­ző útszakaszokon. Különösen veszélyes helyzet alakult ki Kecskeméten, az aluljáróban fel­halmozódott nagy mennyiségű iszap- és sárréteg miatt. A közle­kedőktől fokozott óvatosságot követel a sárszennyeződés. De talán az aluljáró kitakarítása enyhítene ezen a gondon. KENYERES DÉNES, KECSKEMÉT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents