Petőfi Népe, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-04 / 2. szám
6. OLDAL GAZDASÁGI TÜKÖR 2000. JANUÁR 4., KEDD Hétmilliárd infrastruktúrára A parkokban működő vállatok zöme kis- és középvállalkozás A nemzetközi tapasztalatokat követve a ’90-es években hazánkban is megkezdődött és napjainkra a gazdaság- fejlesztés egyik fontos eszközévé vált az Ipari parkok kialakítása. Az ezekről szóló fejlesztési programban 1997 óta működik pályázati rendszer. A mai napig 122 pályázó nyerte el az Ipari park címet, és 31 ipari park kapott pályázaton elnyerhető támogatást infrastruktúra-beruházáshoz. Támogatás fejlesztéshez Új munkahelyek létrehozásához eddig 640 millió forint támogatást javasolt a Gazdasági Minisztérium bíráló bizottsága, ebből 510 millió forint hozzájárulást már a miniszter is jóváhagyott - jelentette be a tárca. Tavaly június végétől december közepéig 73 munkáltató pályázott a gazdasági fejlesztési célelőirányzattal együtt elnyerhető támogatásra. A pályázatok közül 54 felelt meg a kiírás követelményeinek. Ezek a pályázatok összesen 1,4 milliárd forint támogatást igényeltek, s ennek révén 47 müliárd forint értékű fejlesztést és 11300 dolgozó foglalkoztatását ígérték a munkáltatók. A támogatásra gazdasági és közhasznú társaságok, szövetkezetek vagy egyéni vállalkozók pályázatnak, de alapvető feltétel, hogy csak a pályázat benyújtását követően elkezdett beruházások támogathatók. Az érintetteknek vállalniuk kell, hogy az igény benyújtása előtti hónap átlagos létszámát és a beruházással vállalt többletlétszámot a fejlesztés befejezésétől számítva legalább három éven keresztül fenntartják. Amennyiben képzéshez kapnak segítséget, ez a határidő egy év. A támogatás pályázatonként nem haladhatja meg az 50 miihó forintot. Az új munkahelyek létrehozásánál alapvető feltétel a támogatáshoz a magas színvonalú minőség. A csoportos létszám-leépítés gondjait enyhítő továbbfoglalkoztatásnál elegendő a profilváltást eredményező beruházás is. Az első évben a fejlettebb nyugat- és közép-dunántúli térségekben alakultak ipari parkok, jellemzően a már működő multinacionális vállalatok mellé szerveződve. Ma már több mint egyharmaduk a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben és közel 15 százaléka vállalkozói övezetben található. 1998-ban például az ipari parkok döntően már a dél-alföldi, észak-alföldi, dél-dunánAz 1999. évi folyó fizetési mérleg egyértelműen kedvezően alakult novemberig, s a tavalyi éves hiány várhatóan nem haladja meg a 2 milliárd dollárt - mondták a hétfőn megkérdezett gazdaságkutatók. Köves András, a Kopint Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese kifejtette: a tavaly november végi hiány több mint 100 millió dollárral ^kevesebb, mint az 1998. évi tízenegyedik havi deficit. A kutató aláhúzta, hogy az év eleji, főként a nemzetközi környezet miatt nagyon kedvezőtlen mérleghelyzet a második negyedévet követően megváltozott, s júniustól kezdve a havi egyenleg rendre jobb volt, mint egy évvel korábban. Köves András emlékeztetett arra, hogy a Kopint Datorg detúli és közép-magyarországi régiókban épültek fel. Az infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatok keretében 31 parkban a gazdaságfejlesztési és terület-, illetve vidékfejlesztési célelőirányzatok támogatásával közel hétmilliárd forint értékű beruházás fejeződik be 2001-ig. Az ipari parkok többsége - a tavalyi-év végéig kiírt pályázatok nyertesein kívül - már jórészt betelepült; az általános cember elején még 2,3 milliárd dollár éves mérleghiánnyal számolt. Most viszont úgy tűnik, hogy a deficit 2 milliárd dollár körül alakul, s ebből a szempontból a december sem lesz rossz. Köves András szerint a mérleg javulása arra vezethető vissza, hogy a magyar exportőrök jól teljesítettek, s kihasználták a nemzetközi lehetőségeket. Ez azért is említésre érdemes, mert nem automatikusan hatnak a magyar gazdaságra a pozitív nemzetközi változások. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója közölte: a makrogazdasági adatok egyértelműen kedvezőbb helyzetet mutatnak, mint ahogyan azt a gazdaság- kutatók várták. A kutató szerint különösen kedvezően alakult a betelepítettség 45 százalékos. Az 55 ipari parkban működő vállalkozások 60 ezer embert, a feldolgozóipari létszám 8 százalékát foglalkoztatják. A feldolgozóipar termelésének mintegy 13 százalékát kitevő, 870 milliárd forintnyi árut állítottak elő, s ennek 74 százaléka került exportra. A vállalkozások beruházásainak értéke mintegy 35 milliárd forint. A parkokban működő, közel 700 cég 80 százaléka kis- és középvállalkozás, 6 százaléka a beszállítói célprogramban regisztrált beszállító. Tavaly a benyújtott 62 pályázatból 37 nyerte el a címet. Örvendetes, hogy a nyertesek több mint fele (20) az iparilag elmaradottabb térségekből pályázott. nem adósság típusú befektetéshez kapcsolódó jövedelmek egyenlege. Ez 1998 első tizenegy hónapjában mínusz 627 millió dollár volt, tavaly pedig ugyanebben az időszakban csak mínusz 497 millió dollárt tett ki. Jelentősen javult a portfólió- befektetések egyenlege is. Ez 1998 november végén 348 millió dollár volt, tavaly november végén pedig 1,099 milliárd dollár. A tavalyelőttinél jobban alakult az idegenforgalom egyenlege is, a kiadások csökkenése miatt. Belyó Pál felvetette, nagy kérdés, hogy a profitkivitel tükrében miképpen alakul a decemberi mérleg. A kutató úgy vélte, nem vártható jelentős romlás, s a hiány kedvező esetben inkább 2 milliárd dollár alatt lesz, semmint fölötte. Kedvező folyó fizetési mérleg A jótékonyság adókedvezménye Az 1998-as esztendő után az 1999-es év is bővelkedett természeti katasztrófákban. Árvíz, belvíz, hó és esőzések pusztítottak országszerte. Nagyon sok magánszemély, vállalat és Intézmény sietett a bajba jutottak segítségére. Az adományozók számára fontos tudnivaló, hogy az adókedvezmények rendszerét Is úgy alakították ki, hogy az közvetetten ösztönözze a segítő szándékú embereket. Emelkedtek a termelői árak Az ipar termelői árai 1,5 százalékkal növekedtek 1999 novemberében az előző hónaphoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal hétfői gyorstájékoztatójából. Az október havi növekedés 1,1 százalék volt, míg az előző év októberéhez viszonyított drágulás mértéke 5,5 százalékot tett ki. Az előző év novemberéhez képest a termelői ár emelkedése 7,7 százalékos, az exportban 3,6, a belföldi értékesítésben 11,1 százalékos a drágulás. Az első 11 hónapban 4,9 százalékkal emelkedtek átlagosan a termelői árak 1998 azonos időszakához képest. Tavaly novemberben az ipar belföldi értékesítési árai 1,8 százalékkal, míg az exporteladások árai 1,1 százalékkal nőttek. A KSH adatai szerint a belföldi árak havi növekedési üteme tovább gyorsult, a novemberi ráta az ez évi legmagasabb érték. A növekedést főként a vegyipari árak 7,3 százalékos emelkedése okozta. Ennek hátterében elsősorban a kő- olajtermékek árainak egész évben tartó meredek emelkedése áll. BÉT 1999 decemberében 949,5 milliárd forint kétszeres árfolyamértékben születtek üzletek a tőzsde összesítése szerint. A forgalom az előző hónaphoz képest 22 százalékkal nőtt, míg az előző év decemberéhez képest 36 százalékkal csökkent. A tőzsde éves azonnali forgalma meghaladta a 16 milliárd forintot. A természeti csapások évtizedek óta nem tapasztalt károkat okoztak az országban. A hó, az árvíz, a belvíz sújtotta területek lakossága számára a központi költségvetés és a biztosítók kártérítésén túl a karitatív szervezetek révén is jutott támogatás. 1998 őszétől félmilliárd forintnál több adományt gyűjtöttek. A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó törvény alapján, míg a gazdasági társaságok a társasági és osztalékadóról szóló törvény passzusai szerint számolhatják el a jótékony célra fordított kiadásaikat: közcélú adományok kedvezménye címén. Közcélú adomány Közhasznú tevékenységnek számít egyebek mellett a mentés, a katasztrófaelhárítás, valamint az ár- és belvízvédelem, a természeti katasztrófák felszámolásáért végzett szociális, egészségügyi tevékenység, az utak, a hidak fenntartási munkálatai és a műemlékvédelem. A közhasznú adomány tehát a közhasznú szervezetek tevékenységének támogatását jelenti. Ilyen közhasznú szervezet többek között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Karitász, a Magyar Ökomeni- kus Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt. Szja-kedvezmény Az éves személyi jövedelemadó számítása során a közcélú adományok kedvezményét az ösz- szevont - a törvényben meghatározott kedvezményekkel csökkentett - adóalapból lehet levonni. A kedvezmény mértéke kiemelkedően közhasznú szervezet esetén 35 százalék, de legfeljebb az összevont adóalap módosított adójának 30 százaléka lehet. A közhasznú szervezet, javára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás esetén a befizetett adomány 30 százalékát lehet adókedvezményként elszámolni. Ez legfeljebb az összevont adóalap módosított adójának 15 százaléka erejéig terjedhet. Fontos tudnivaló, hogy a közcélú adományok kedvezménye a biztosításokra igénybe vehető kedvezményekkel és a befektetési adóhitellel együttesen nem haladhatja meg az összevont adóalap módosított adójának a felét. Természetesen a kedvezményt elszámolni csak akkor lehet, ha az adózónak igazolása is van az adománybefizetésről. Az egyéni vállalkozók eldönthetik, hogy a magánszemélyeket megillető adókedvezményt választják, vagy a számukra lehetséges bevételcsökkentéssel élnek. A bevételcsökkentés mértéke kiemelkedően közhasznú szervezet esetén a befizetés 150 százaléka, de legfeljebb a vállalkozó jövedelmének 20 százaléka lehet. Közhasznú szervezetnek, illetve közérdekű kötelezettségvállalás címén történt befizetésnél a kiemelten közhasznú szervezet javára juttatott adománynyal együtt is legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedő lehet a bevételcsökkentés. Társaságiadó-kedvezmény A társasági adó összegének megállapítása során az adózás előtti eredmény csökkentéseként számolható el a jótékonyság fejében járó adókedvezmény, Az adomány teljes összege, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén. Az adomány másfélszerese, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető a kiemelkedően közhasznú szervezet támogatásakor. Az adomány nemcsak pénzbeli juttatás, eszközátadást is lehet. Igazolás A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetté minősített köztestület, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, illetve bizonyos társadalmi szervezetek a kapott adományról adókedvezmény igénybevételére feljogosító igazolást állítanak ki. Ennek az igazolásnak tartalmaznia kell a közhasznú szervezet és az adományozó nevét, székhelyét, illetve lakcímét, adószámát, illetve adóazonosító jelét. Fel kell tüntetni az igazolásban az adomány összegét, a támogatott célt, az igazolást kiállító szervezet közhasznúsági besorolását. Továbbá a közhasznú szervezetté minősítésről szóló bírósági határozat számát. Igazolás nélkül... Természetesen adókedvezmények igénybevétele nélkül is nyújtható karitatív célú adomány vagy jótékony szolgáltatás. Ilyenkor nem kell igazolást kérni, és természetesen az adakozónak nincs adminisztratív teendője sem. N. Zs. CCGVCXCTéS a cégvezetők havilapja A ma kezdődó héten a következő kötelezettségeket kell teljesíteniük a cégvezetőknek. (Az összeállítást a Cégvezetés című folyóirat bocsátotta rendelkezésünkre.) Január 5.- Gyakorított áfa bevallása, befizetése, visszaigénylése- Adójeggyel kapcsolatos fizetési kötelezettség- Egészségügyi adatszolgáltatás Január 7.- Vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése Sertéshúspiac Meghosszabbították a piaci zavarok enyhítésére nyújtott támogatások visszafizetésének határidejét. A sertéshúspiacon bekövetkezett piaci zavarok enyhítésére a Vágóállat és Hús Terméktanács egyösszegű, visszatérítendő támogatást kapott. A támogatást eredetileg 1999. november 1-jéig kellett volna egy ösz- szegben visszafizetni, de a 93/1999. (XI. 3.) FVM rendelet alapján a határidő 2000. május 31-én jár le. A támogatást az APEH 10032000- 01070013 számú Piacrajutási támogatás megtérülési bevételi számlára kell visszatéríteni. Közraktári takarmánykukorica támogatása Az agrárszféra támogatására ismét újabb lehetőség nyílt meg november 3-án. A közraktárba letett takarmánykukoricára közraktári jegy fedezet alapján felvett egyéves lejáratú hitel után - vagy ha egy évnél rövidebb lejáratú a hitelszerződés, és legfeljebb egyszer meghosszabbították, akkor összesen egy év időtartamra - kamattámogatást lehet igénybe venni. A kamattámogatás igénybevételének a feltétele, hogy a terméket az igénylő kizárólag a saját gazdaságában termelje, illetve az integrátor az integráció keretében termeltesse meg. A kamattámogatás mértéke eddig a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat negyven százaléka volt. Az új rendelet szerint további hatvanszázalékos, azaz ösz- szesen százszázalékos kamattámogatást vehetnek igénybe a termelők. A támogatás az adóhatóságtól igényelhető az adóhatóság által rendszeresített 9911-es számú „Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány felhasználásával, a banki kamatterhelés gyakoriságának megfelelően. A nyomtatványhoz csatolni kell a hitelintézet kamatbefizetési igazolását - integrátor igénylő eseté ben az integrációs szerződésekről készített összesítő kimutatást is -, valamint az első igényléskor a területileg illetékes földművelésügyi hivatal kamattámogatásra jogosító igazolását. A kamattámogatást az 1003200001905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról teljesítik. A közraktárban elhelyezett takarmánykukorica után 15 forint/tonna/ hét tárolási támogatás vehető igénybe utólag és legfeljebb tizenkét hónapra, amennyiben a termelő kamat- támogatást is igénybe vett. \A tárolt takarmánykukorica mennyiségéről, a tárolás kezdő és befejező időpontjáról a közraktár igazolást állít ki. A támogatást a területileg illetékes adóhatóságtól lehet igényelni. A kérelemhez mellékelni kell a megyei földművelésügyi hivatal által kiadott igazolást és a kamattámogatás igényié séhez szükséges hitelszerződést. A tárolási támogatást az 10032000- 01905630 számú APEH Piacrajutást elősegítő támogatások folyósítási számláról teljesítik. Az agrártámogatásokat a 94/1999. (XI. 3.) FVM rendelet vezette be azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépése előtt közraktárba letett 1999. évi termésű takarmány- kukoricára is alkalmazni kell. Jól vizsgázott a tőzsde A próbakereskedés alatt csökkent az index Jól vizsgázott a tőzsde kereskedési rendszere a vasárnapi próbakereskedési napon - közölte Véner András, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető- igazgató-helyettese vasárnap késő délután. - Az évszámváltással kapcsolatos problémák kiszűrésére végzett kereskedési teszten valamennyi brókercég részt vett - közölte az illetékes. A tőzsdetanács egyébként kötelezővé tette a brókercégek számára a tesztet, e nélkül ugyanis egyikük sem kereskedhetne 2000-ben. Véner András elmondta, hogy a tőzsde számítógépes rendszerét igyekeztek minden lehetséges szempontból kipróbálni mind az azonnali, mind a határidős piacon. Sor került például új papírok bevezetésére és egyes részvények kereskedésének felfüggesztésére. Az üzletkötések természetesen csak fiktívek voltak, és a tesztkereskedés adatai a valós adatoktól független adatbázisba kerültek. Az ügyvezetőigazgató-he- lyettes hozzátette, hogy a vasárnapi teszt a kereskedési rendszer terhelési próbájának is beillett, a brókercégek ugyanis ezen az egy napon hétezermilliárd forintnyi fiktív üzletet kötöttek, ami 1999 első tízhavi forgalmának felel meg. A próbakereskedési napon egyébként a BUX 4677 ponttal csökkent, az utolsó értéke 4142 pont volt, és 105 forintért is lehetett Mol- részvényt „vásárolni”. A pénzügyminiszter bizakodó A 2000. kényelmes óv lesz pénzügyi szempontból, legalábbis elképzelhető, hogy gyorsabb lesz a gazdasági növekedés, mint amivel a költségvetés alakításánál számoltunk - mondta Járal Zslgmond a Magyar Rádiónak adott interjújában.- Valóban annyi lett az állam- háztartás hiánya, vagy egy picit kevesebb az elmúlt évben, mint amennyit vártunk, ez a bruttó hazai termék 3,9 százaléka, tehát körülbelül úgy alakultak a gazdasági folyamatok az elmúlt évben, mint ahogyan azt több mint egy évvel ezelőtt előre jeleztük - fejtette ki a pénzügyminiszter. Járai szerint nehezen indult a tavalyi év, egyrészt maga a gazdaság is lassabban indult be, az 1998-as orosz válság hatásai még 1999 első felében is befolyásolták a magyar gazdaságot. Később az árvíz, a belvíz, majd a koszovói háború okozott sok extra kiadást a költségvetésben, kormány- szintű beavatkozásra azonban nem volt szükség. A pénzügyminiszter optimistább az idei évet illetően. Ma már 5-6 százalékos gazdasági növekedéssel számol, szemben a költségvetésben előirányzott 4,5 százalékkal. Az inflációra vonatkozó 6-7 százalékos várakozás Járai Zsigmond szerint merész célkitűzés, bár ha nem történik rendkívüli esemény, természeti csapás, mindenképpen tartható lesz. (-s-)
