Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-07 / 285. szám

4. OLDAL • • • • VILAGTUKOR 1999. DECEMBER 7., KEDD Nagy Imre-emlékérmet ado­mányozott Göncz Árpád köz- társasági elnök az egykori NDK biztonsági szolgálata, a Stasi aktáit őrző intézet igazgatójá­nak, Joachim Gauck lelkész­nek. A díjat a magyar államfő hozta létre 1989-ben azok szá­mára, akik az 1956. évi forrada­lom szellemében végzett mun­kájuk során kimagasló eredmé­nyeket értek el a tudomány vagy a művészetek területén. A pápa üzenetet intézett a keresztényekhez a bevándor­lók napja alkalmából. A glo­balizáció tovább mélyíti a sza­kadékot a fellendülő és a vesz­tes országok között - olvasha­tó II. János Pál levelében. A pápa szerint a tehetős államok egyre légmentesebben bezár­ják határaikat, pedig a társada­lomnak számolnia kell a „tör­vénytelen bevándorlókkal". A katolikus egyházfő határozott hangon szorgalmazza, hogy tartsák tiszteletben minden ember méltóságát, s testvér­ként fogadják a menekülteket. Az egész emberiségnek egysé­ges családdá kell válnia, amely képes értékké alakítani az e családot alkotó legkülönfélébb kultúrákat - hangoztatja a pá­pai üzenet. Borisz Trajkovszki, a kormány­koalíció jelöltje lett Macedónia új köztársasági elnöke. A politikus valamivel több mint 133 ezer sza­vazatot kapott. Ez a mostani for­dulóban megsemmisítő győzel­met jelent, hiszen vasárnap csak 160 ezren szavazhattak az 1,6 mil­lió választópolgárból. Moszkvába látogatott Leo- nyid Kucsma ukrán elnök. Előbb rövid megbeszélést folyta­tott a Kreml-kórházból kienge­dett Borisz Jelcin orosz elnök­kel, majd pedig Vlagyimir Putyin kormányfővel találkozott. Kucs­ma szerint nagy jelentősége van, hogy a betegágyából felkelt orosz elnök találkozott vele, akárcsak annak, hogy az újjá­választott ukrán elnök első hiva­talos útja Moszkvába vezetett. Eredménytelen volt Dennis Ross amerikai megbízottnak a közel-keleti kérdés rendezésére tett újabb közvetítő kísérlete. Ross találkozott Szaeb Erekat palesztin politikussal és Oded Eran izraeli tárgyalóbiztossal. Erekat szerint nem sikerült elsi­mítani a nézeteltéréseket a fe­lek között abban a kérdésben, hogy mely területeket köteles átadni Izrael a palesztin ható­ságoknak. Diákok tízezrei tüntettek az oktatási reform ellen Hollandiá­ban. A tanulók elsősorban arra panaszkodtak, hogy az augusz­tusban bevezetett tanreform nyomán a felsőbb osztályokban akár heti 50 órát is kénytelenek „dolgozni” az iskolában. Általános vasúti sztrájk Romániában Hétfőn még nem volt fennakadás a magyarországi forgalomban A hétfő reggel elkezdett romániai vasutassztrájk egyelőre csak részlegesen érinti a Magyarországgal tartott vasúti összeköttetéseket - mondták a román vasút Illetékesei. A tájékoztatás szerint a mun­kabeszüntetés alatt minden Romániába érkező, illetve on­nan induló és Magyarorszá­gon áthaladó, úgynevezett hosszú távú nemzetközi járat közlekedik. Nem járnak a ha­tárokon belüli úgynevezett rész-nemzetközi járatok, mint például a Marosvásárhelyről induló Claudiopolis, a Nagy­várad és Biharpüspök között közlekedő Partium vagy a Varadium gyorsvonat. Szintén nem közlekednek a nemzetkö­zi járatok belső csatlakozásai. A teherforgalomban elméle­tileg a járatok 33 százalékának kell közlekednie. Hétfő délelőt­tig semmiféle fennakadás nem volt a magyar-román határon, a román vasút minden Magyar- országról érkezett teherszerel- vényt átvett. A hétfő délig Ma­gyarország felől Bukarestbe be­futó két nemzetközi vonat egyi­ke a menetrend szerint reggel 7 óra előtt megérkezett, a má­sik - az Euronight expressz - 2 óra 8 percet késett. Az általános vasúti sztrájk hivatalosan hétfő reggel hét órakor kezdődött el. A bér­emelést és szociális juttatáso­kat követelő vasutasok megha­tározatlan időre hirdették meg tiltakozó akciójukat. A Szoli­daritás nevű szövetséghez tar­tozó vasutas-szakszervezet ál­talános munkabeszüntetése mellett a 'Kereskedelmi és Te­herfuvarozási Vasúti Dolgozók Szakszervezete hétfő reggel 7 és 9 óra között figyelmeztető sztrájkot tartott, igy a tiltakozó akció első két órájára teljesen leállt a vasúti közlekedés. A sztrájktörvény értelmében fenn kell tartani a járatok egy- harmadát. A szakszervezet képviselői szerint elsősorban az üzemanyagot és élelmiszert szállító szerelvények, valamint a munkásvonatok fognak köz­lekedni. Mind a szakszervezet, mind a vasúti társaságok veze­tői a megegyezés szükségessé­gét hangsúlyozzák, de mindkét fél a másikat vádolja azzal, hogy elzárkózik az érdemi tár­gyalások elől. Előkészületek a helsinki EU-csúcsra Történelmi döntések előtt A tagországok külügymi­niszterei hétfőn Brüsszel­ben derűlátóan nyilatkoz­tak az Európai Unió ál­lam- és kormányfői pénte­ki találkozójának várható eredményeiről. A megbeszélés első számú célja az, hogy előkészítse a csúcsér­tekezletet, amely az elmúlt két év legzsúfoltabb és kelet­európai szemmel legfontosabb csúcstalálkozójának ígérkezik. Az eseményen több mint két tucat jelentést fogadnak majd el, köztük számosat a keleti bő­vítéssel, illetve az önálló euró­pai védelmi arculattal kapcso­latban. Az Európai Bizottság bővítési javaslata lényegében már az ok­tóberi tamperei csúcsértekezle­ten osztatlan támogatást ka­pott, leszámítva Törökország tagjelöltté avatását, amelynek elfogadása még nem volt teljes. Hétfőn már gyakorlatilag senki nem vonta kétségbe, hogy jövő­re újabb hat országgal kezdőd­nek meg a tárgyalások, a kérdés inkább az maradt, mikor és mi­lyen körülmények között. Tarja Halonen, a tegnapi ülé­sen elnöklő finn külügyminisz­ter jelezte, hogy a csúcsértekez­let döntései az évtized legfonto­sabb lépései közé tartoznak. A találkozó ugyanis folytatja a ke­leti bővítés történelmi folyama­tát, és az intézményes reformok körének eldöntésével hozzájá­rul az unió mélyüléséhez, az in­tegráció kiteljesedéséhez is. Marad az osztrák koalíció? Frakk és Nobel-díj Günter Grassnak A kitüntetettek főpróbát tartanak az átadási ceremónia előtt Günter Grass a müveit árusító könyvesbolt előtt. FOTÓ:FEB/REUTERS Günter Grass, a hazánkban Is Jól Ismert német író gaz­dag program elé néz abból az alkalomból, hogy de­cember 10-én Stockholmban átveheti az Idei Irodalmi Nobel-díjat. A svéd akadémia szeptember 30-án jelentette be, hogy az 1972-ben kitüntetett Heinrich Ballt követően ismét német szerzőt tartanak a díjra legmél­tóbbnak. A 72 esztendős író már hétfőn Stockholmba érke­zett, s a svéd főváros arlandai repülőterén rögtönzött sajtótá­jékoztatót tartott. A programot ma a hagyományos felolvasás követi. A felolvasás szövege - egy másik beszéddel közösen - december 10-én, a díjátadás napján jelenik meg a német könyvesboltokban Folytatása következik... címmel. Günter Grasst Stockholmba népes családja is elkísérte. Mindenekelőtt felesége, Ute, valamint nyolc gyermeke és több unokája. Mindannyian részt vesznek - az idei orvosi, fizikai, kémiai és közgazdaság- tudományi díj öt kitüntetettjé­nek a társaságában - XVI. Ká­roly Gusztáv és Szilvia király­né díszvacsoráján, amelyet a díjátadást követően rendeznek meg. A megjutalmazottak a ki­rályi kastély Bernadotte könyv­tárában kerekasztal-beszélge- tést fognak folytatni, amelyet a televízió is közvetít majd. Az átadási ceremónia előtt néhány órával Günter Grass­nak ugyanúgy részt kell vennie egy főpróbán, mint az összes többi díjazottnak. Ráadásul nem szabad a hagyományokat sem fölrúgnia: frakkot kell vi­selnie. A díszöltözéket egy hamburgi színházi szabó készí­tette el a számára. Az író lü- becki irodája szerint a „fecske- farkú öltözet” úgy áll az írón, mintha ráöntötték volna. A Nobel-díj összege egyéb­ként az idén 7,9 millió svéd ko­rona (ami csaknem 250 millió forintnak felel meg). A kiosz­tás napja pedig azért december 10-e, mert ezen a napon halt meg az 1833 és 1896 között élt díjalapitó, Alfred Nobel. FEB Viktor Klíma, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöke át­adta Jelentését Thomas Klestil szövetségi elnöknek kor­mányalakítási megbízással kapcsolatos tárgyalásairól. (Hírmagyarázónk írja) Amikor a jelenlegi - ügyvezető - kancellár a bécsi Hofburg Mária Te- rézia-szárnyában, a köztársasági elnök hivatalában megjelent, az ok­tóber 3-i választások óta eltelt időszak legfontosabb eredményét is kö­zölhette: a szavazatok alapján harmadik helyezést elért Osztrák Nép­párt vezére, az alkancellár-külügyminiszter Wolfgang Schüssel föladta eddigi álláspontját az ellenzékbe vonulással kapcsolatban, s hajlandó részt venni az újabb kormányalakításban. Az osztrák belpolitikai élet az elmúlt két hónapban felgyorsult: az októberi választásokon ugyanis győztek, de az előzőnél gyengébb eredménnyel a szociáldemokraták, a második helyre tornázta fel magát a Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárt, s visszaesett a Néppárt. Wolfgang Schüssel ezt a választói bizalom elvesztéseként értékelte, és kijelentette: tartja magát előzetes ígéretéhez, ellenzékbe vonulnak. Elemzők már akkor úgy vélték: csak kéreti magát. S az is lehet, hogy a - pártok színei alapján vörös-feketének nevezett - koalíció fennma­radásáért Klimáék fizetik a nagyobb árat. Bennfentesek tudni vélik: a kancellári poszt várományosa egy mindig csokornyakkendőt viselő úr. Név szerint Wolfgang Schüssel. (gy. z.) A csecsének alig használják menekülésre a folyosót Ultimátum Groznijnak A szövetségi erők pa­rancsnoksága öt nap ha­ladékot adott GroznU la­kóinak, hogy a nyitva ha­gyott menekültfolyosón keresztül elhagyják a cse­csen fővárost. Az NTV orosz tévétársaság úgy tudja, hogy a polgári lakosok de­cember 11-ig hagyhatják el Groznijt - szövetségi források szerint „alig néhány ezren” re­kedhettek itt -, ezt követően az orosz tüzérség és a légierő még hevesebben, gyakorlatilag válo­gatás nélkül fogja támadni a cse­csen fővárosban lévő célponto­kat. Ezt tartalmazzák a Groz- nijra leszórt röpcédulák, ame­lyek szerint szombattól minden­kit ellenségnek tekintenek az ott tartózkodók közül. A fenyegetés azt jelentheti a gyakorlatban, hogy Groznijt teljesen lerombol­ja az orosz tüzérség és légierő, s - mint már korábban jelezték - Gudermesz lesz Csecsenföld fővárosa. Az orosz hadsereg pénteken zárta körül Groznijt, elvágva a fő­várost a déli hegyvidéktől. Mene­kültfolyosók eddig is nyitva vol­tak, de a csecsen polgárok alig tudtak élni a távozás lehetőségé­vel. Egyrészt a fegyveres osztagok is akadályozták mozgásukat, más­részt Groznijban főként csak idő­sek és betegek maradtak, illetve olyanok, akik nem merik felvállal­ni a menekültélet viszontagsága­it. Egyedül Ingus-földön 238 ezer csecsen menekült tartózkodik hi­vatalos orosz adatok szerint. Díjazzák Jennifert Jennifer Lopez, akit a Playboy a világ leg­szexisebb nőjének választott meg, kere­ken I milliárd dollárra biztosította a tes­tét. A szép Puerto Ricó-i lány az Egyesült Államokban nőtt fel, s kenyerét színé­szettel, modellkedéssel és énekléssel ke­resi meg. A biztosítás megkötését kör­nyezetében tanácsolták a számára, elvég­re sokat utazik a világban, filmforgatás közben is megannyi veszély leselkedik rá. Jobb, ha megélhetése abban az eset­ben sem okoz gondot, ha az alakját elve­szítené. Jennifer egyébként házassági terveket is sző: jövőre hozzá kíván menni a rapsztár Puff Daddyhez, akitől egy több mint 20 millió forint értékű gyémánt­gyűrűt kapott eljegyzési ajándékba. Jennifer - szép testén kívül - egyéb hozományt is visz a házasságba: helyi idő szerint vasárnap New Yorkban a VH-1/Vogue divatdíj átadásán megkapta a legdivatosabb színésznőnek járó jutal­mat is. Az ünnepségen viselt ruháját te- Szép és szexi. FOTÓ: FEB/REUTERS kintve ez érthető. Jóslatok a huszonegyedik századra Újabb bőrt nyúzott la a Nostradamus fedőnevű rókáról Joan- Charles de Fontbrune. A 64 éves szerző nemrég Madridban megjelent művének címe: Nostradamus 2000-2028. A jóslatokat tartalmazó kötet al­címe - hadd izguljon a nyájas ol­vasó - így hangzik: „Háború vagy béke?” A nagy példakép, Nostradamus (1503-1566), IX. Károly udvari orvosa volt, de nem gyógyító tudománya okán lett világhíres, hanem sajátos jövendőmondóként. Ismeretes, hogy nem egy jóslata csak némi jóindulattal vonatkoztatható ar­ra, ami végül valóban megtör­tént. Ám az sem kétséges, hogy eddig egyetlen más szerző sem akadt, akinek annyi jóslatát lehe­tett összefüggésbe hozni valóban lezajlott eseményekkel. Rajongói szerint Nostradamus megjöven­dölte egyebek között Hitler hata­lomra kerülését 1933-ban, Hiro­sima atombombázását 1945-ben és a II. János Pál pápa ellen elkö­vetett merényletet 1982-ben. Jean-Charles de Fontbrune új Nostradamus-könyvének leg­fontosabb vonulata éppen „a lengyel pápa”. A szerző szerint Nostradamus előre látta, hogy „egy lengyel pápa kiemelkedő szerepet játszik majd az esemé­nyek alakulásában”. Ez igaznak bizonyult. Az már kevésbé, hogy a jóslat szerint ezt a pápát egy bizonyos december 13-án (évszám nincs) Lyonbaft valaki meggyilkolja. De Fontbrune azt írja, ez II. János Pállal éppúgy megtörténhet, mint utódaival, hiszen a jövendölés 2025-ig ér­vényes. Az Antikrisztus is ad­dig az esztendőig keríti uralmá­ba a művelt Nyugatot. Az illető „Ázsiában születik, mongol lesz, és egy katonai állam feje”, mielőtt megindítja meghatáro­zó támadását a Nyugat ellen. A szerző arra figyelmeztet ben­nünket, hogy Nostradamus nem­csak ijesztget, hanem vigasztal is. Azt üzeni nekünk századok kö­dén át, hogy minden tragédia után a béke és a jólét aranykora vár az emberiségre. Ez egyébként Nostradamus egyetlen jóslata, amely még sosem vált valóra. Didier Colin sem takarékosko­dik a jóslatokkal. A neves francia asztrológus azonban csupán a 2000. évet veszi górcső alá. A France Dimanche című lapban megjelent előrejelzései szerint Stephanie monacói hercegnő jö­vőre ismét féijhez megy. Károly angol trónörökös és kedvese - Camilla - viszont nem fog egybe kelni. Harmat Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents