Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-31 / 305. szám

Mit vár a Válaszolnak következő évezredtől? a Petőfi Népe szerkesztői, újságírói Ezen az oldalon a Petőfi Népe néhány munkatársa arra vállalkozott, hogy meg­ossza önökkel gondolatait a jövő évről, a következő évezredről. Ha esetleg egy-két írásból úgy tűnne, hogy komolysága el­hagyta néhány percre az újságírót, az egyáltalán nem a véletlen műve. A Petőfi Népe minden olvasójának boldog új évet kívánnak a lap munkatársai! Hámori Zoltán Kétezertől minden jobb lesz. Melegebben süt majd a nap, illatosabbak lesznek a virágok, még szebbek a lányok, gyen­gébb a tavaszi uborkasa­láta, halkabb a menny­dörgés, puhább a gumi­bot, olcsóbb a kenyér. Révbe jutunk végre. Lesznek munkahelye­ink, ahol számunkra kedves munkával töltjük majd az időt, jó nagy fi­zetésért, melyet elkölteni okoz majd csupán némi gondot. A bűnözés indok híján megszűnik, konf­liktust csupán a színhá­zakban fognak nagy ne­hezen kitalálni. Télen jó meleg lesz, nyáron meg kelle­mesen hűvös. Hogy egyik szavamat másikba ne ölt- sem, egészségesek is le­szünk nagyon. A fentiekből fényesen kiviláglik, hogy remé­nyeim szerint a világvé­ge a Mindenható jóindu­latú közreműködése folytán elmarad. Ha mégis meg lesz tartva, akkor arról okvetlenül tudósítunk. A. Tóth Sándor Nem előre, inkább vissza­felé szeretek tekinteni. Beülök a képzeletbeli idő­gépbe, és meg sem állok Etelközig. Pártot akarok alapítani. Elvegyülök mind a hét törzsben. Le s fel járok a sátrak közt. Hallom, a kémek jó híre­ket hoztak az elfoglalan­dó új hazáról. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tass, Huba és Töhötöm a vér­szerződésre készül. Már szövegezik a cikkelyeket. A sámánok kutatásai be­bizonyították: a sok moz­gás rontja az állatok hízé- konyságát. Ezért meg kell telepedni a Duna-Tisza tá­ján. A terület megszerzé­se csupán elegendő nyil­vesz- s z ő kérdé- s e . Meg- próbá- 1 o m elhin­teni az egyet- nem-értés magvait: - Men­jünk messzebbre, egé­szen a nyugati óceánig, mert rossz szomszédság török átok. Tejet-mézet ígérek. Napirendre ve­szik. Huba és Töhötöm a pártomra áll. Ond és Kond tartózkodik, a többi nemmel szavaz. Affene, nincs meg a kétharmados többség...! Barta Zsolt Azt mondják, hogy a bol­dog népeknek igazából nincsen történelmük. Bé­kében dolgozhatnak. Gya­rapíthatják javaikat. Nem háborúzgatnak. Csak élik mindennapi - talán szür­kének mondható - de si­keres életüket. Ilyen évez­redkezdést szeretnék ma­gunknak is. Remélem, hogy a harmadik évezred­ben nem lesznek VILÁ­GOSOK, MUHIK, MO­HÁCSOK, MAJTÉNYOK, TRIANONOK, s VILÁG­ÉGÉSEK. Ennyit a nemze­tünk jövőjéről. Bízom benne, hogy az ország az Európai Unió tagja lesz. Hiszem, hogy néhány éven belül jobban élhetünk, s megérte a 90­es éve­ket vé- g i g - küsz­köd­nünk. Remé- 1 e m , hogy Kecs­kemét továbbra is a fejlő­dő városok egyike marad idehaza, s végre valaki a főteret is rendbe rakja, il­letve hozzákezd valame­lyik önkormányzat a Szé- chenyiváros rehabilitáció­jához is. Bízom benne, hogy családom még boldo­gabb lesz az új évezred­ben. Ezt kívánom Önök­nek is. Géczy Zsolt Nézem Baján a Dunát meg a belvárosi ágát, a Su- govicát. Ezek mindig ugyanúgy csinálják. Sze­rintem nem nagyon figyel­nek senkire és semmire. Mert ha legalább egy kicsit érdekelné őket mondjuk a polgárság, akkor nem a 35 fokos nyári kánikulában apadnának pocsolyává. Kicsit irigylem is a folyó­kat. Mert ezek mindig ugyanúgy csinálják, de azért mégis másképp. Né­ha én is így szeretném, de nekem nem megy. Talán ha kettessel kezdődik az évszám, nagyobb san­szom lesz. Mert hogyan * kell élni? Hát nyugodt me­derben, mégis színesen. Szükség lesz egy erős kez­désre. Utána meg n a - gyón bele­li ú - zunk. Kicsi­be ez úgy néz ki, hogy a 2000. évre készülve bemelegítés­ként halászlét főzök (ponty, csuka, máma). Az erős kezdés lehet vadnyúl vadasan, majd belehúz a család egy jól fűszerezett bifsztekkel. Viszonylag sok száraz vörösbort lehet inni valahány étekhez. Mondjuk vülányit. Bár a Dunát és a Súgót szerin­tem ez sem izgatja. Tapodi Kálmán Mit várok? 2001-et. Ha megérjük, akkor olyan nagy baj nem történhet velünk, s hozhatják ránk az újabb „víg esztendőt”. A millennium most még jobban a középpontba ál­lította a nagy fogadkozá­sok idejét. Mégis különö­sebb izgalom nélkül vá­rom a kétezres évet, foga­dalmakat meg úgysem szoktam tenni. A legjob­ban mégis annak örül­nék, ha lelassulna az az „őrült pörgés”, amibe a körülöttünk lévő világ kezdett. Talán akkor több idő jutna az emberi kap­csolatainkra. Gyarlósága­ink miatt mostanság gyakran megfeledkezünk egymásról. Ősi szavain­kat kellene újra tartalom­in a 1 meg­tölte­ni: ha- z a , csa­lád, ott­hon, szere­tet... Ambrus Lajos írta: „Az otthon, az igaz, tiszta beszéd legyen madárlátta kenyér, varázseszköz, amellyel mindighaza talá­lunk, s lássunk felettünk egy-egy ragyogó csillagot, mely jóban-rosszban biz­tatóan kacsint ránk, mint a tűzhelyből kibukó pa­rázs". Ha csak ennyit hozna 2000, már akkor is jobb lenne. Szász András Már csak néhány óra és itt az új esztendő. A vado­natúj. A kétezredik. Már ha eljön. Márpedig el kell jönnie, mert megírta a naptár. Hogy mit hoz? Egyelőre csak találgatjuk. Közben titkon abban re­ménykedünk, szebbet, jobbat, mint az előző évek. Ha rajtunk múlna, a nyakunkra hágó új esz­tendőben valószínűleg ’ sóit minden másképp ala­kulna. Kérdés: jó lenne-e? Mivel a választ magam sem tudom, abban bí­zom, jövőre bölcsebb le­szek, mint idén. Ha nem is túlzottan,'legalább fele­annyira, mint a pápa, aki­nek a millenniumi készü­1 ő d é s közben a kö­vetke­ző kör­ei é s t szegez­te egy b í b o -1 ros: Tegyük fel, Szent- atyám, hogy a Teremtő rád ruházza hatalmát. Mit kezdenél vele? Úa valóban így történ­ne, feltehetően sok min­dent megváltoztatnék. Ám ha a hatalom mellé bölcsességével is meg­ajándékozna az Úr, való­színűleg mindent úgy hagynék, ahogy van - vá­laszolta az egyházfő. Bálái F. István A kérdés egy év múlva lesz aktuális, hiszen már csekély matematikai jár­tassággal is belátható, hogy a következő évez­red 2001. január 1-jén kezdődik. Egyébként azt remélem, hogy folytató­dik a XX. század második fele. A mögöttünk ha­gyott időszak szerintem az európainak nevezett civilizáció olyan csúcs­pontja, amit nehéz lesz túlszárnyalni. Ezt a civili­zációt a keresztény ha­gyományon nevelkedett fehér ember hozta létre, olykor éppen e hagyo­mány meghaladásával. Ezért már mutatkoznak a bomlás jelei is, tehát leg­szívesebben megállíta­nám az időt. Én XX. szá­zadi e m - bér v a - gyök és az is ma- r a - dók. Bár­mit gondolok, mondok vagy írok, azon tükröződ­ni fog a XX. század IS év múlva is. Minden külső körülmény ellenére jól éreztem magam a század békés második felében, hiszen ehhez a korhoz kötődik a fiatalságom, s boldognak mondható magánéletem. Erre az időszakra esik két ked­venc közéleti évszámom is: 1956 és 1989. Pulai Sára Legfőképpen EGÉSZSÉGET. S persze - mert saját bőrö­mön, sőt azon belül is mos­tanában jócskán éreztem a hiányát-, ugyanezt kívánom Mindenkinek! Azt sem bán­nám, ha az országutakon is elkerülnének a (bal) fácá­nok. Ha mindez összejön, akkor szinte csak rajtam, raj­tunk múlik. Mert egészsége­sen - meg együtt - köny- nyebb az akadályokat leküz­deni. Legyenek azok családi, baráti, munkahelyi problé­mák. Kétezerben már érezni szeretném, hogy az idén ka­pott új munkaterületemen élő olvasók ugyanolyan bi­zalommal fordulnak hoz­zám, mint azt korábban Ke- cel-Kiskőrös-Soltvadkerten és a környező településeken elértem. Persze jó lenne, ha csupa pozitív dolgokról szól­hatnának a cikkeim. A ne­in e s emberi csele­kede­tekről, mások örö­méről, a tele- pülé- s e k gyarapodásáról, a szépről, a példaértékűről írni, vagy azt a soraimmal elősegíteni a legszebb feladat. Ezért mi mást kívánhatnék Ágasegy­háza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, He- tényegyháza, Izsák, Kerek­egyháza, Kunbaracs, La- dánybene, Lajosmizse, Or- govány, Táborfalva, Jakab- szállás és Városföld polgára­inak? Legyen olyan a 2000. évük, hogy öröm legyen ró­luk és nekik írni. Banczik István Ilyenkor sajnálom igazán, hogy nem simogattam a bölcsek kövét, így azon­ban legfeljebb csak álmo­dozó lehetek. De végül is van rá pár száz évem, hogy álmaim beteljesüljenek. Három kívánságom alapú- lére, hogy nincs jövője a népek és az egyének kö­zötti háborúsdinak. Pláne, ha az emberiség felismeri, hogy a technika eszközeit és az ismereteit a köz javá­ra keú fordítania, ez szilárd pülére lehet egy jóléti tár­sadalomnak, amelyben az erkölcsi értékek is valódi tartalmat nyerhetnek. A sport pedig, túlélve a nagy pénzhajhászást, a minden eszközt igénybevevő ered- ménycentrikusságot, az embe­riség egész- ségét szol­gálja, míg a v e r - seny- sportot csak a presztízsharc moti­válja. Doppingok nélkül. Mi lehet a garancia arra, hogy mindez megvalósul­hat? Az, hogy az ember él­ni akar és remélhetően mindent megtesz azért, hogy az életkor felső hatá­rát minél jobban kitolja és az életét tartalmassá tegye. Kívánom, hogy legyen benne része minden ked­ves Olvasómnak. W. Király Ernő A kérdésből ítélve úgy tűnik, elmarad a világvé­ge. Ez egy jó hír. ígérem, a következő évezredben is igyekszem majd minél több jó hírrel szolgálni. Ami pedig a lényeget úle- ti, 2000. január 1. után is várom a nyugodt napo­kat. Amikor egy Krúdy- kötettel ülök majd a nagyfotelben. Közben vö­rösbort kortyolgatok és arra gondolok, milyen jó, hogy ezt megértem. Kívá­nom, hogy a jövőben önöknek is legyen minél több kellemes napjuk. A Napról jut eszembe: az asztrológusok szerint naprendszerünk bolygói közül jövő májusban hét együtt á 1 1 majd. És ez rossz jel. Én a z t gon- d o - lom, nem a csillagokat kellene kémlelnünk. Az intő jeleket ne az égen keressük, nem a bolygók jelentik a legna­gyobb veszélyt az embe­riség számára. Ha ször- nyülködni támad valaki­nek kedve, akkor ne az eget kémlelje, hanem nézzen körül - itt, a Föl­dön. A Abrahám Eszter írjátok le, fiacskáim, mi lesz belőletek 2000-ben! Húsz éve így szólított fel bennünket dolgozatírásra szépemlékű gimnáziumi földrajztanárunk. 1980- ban 2000 beláthatatlan messzeségnek tűnt. Ad­dig még minden lehet! Szerénytelen voltam, me­részen beleírtam a dolgo­zatba, hogy szédületes tu­dományos karriert futot­tam be. (Ezt rosszul tet­tem.) Azt is beleírtam, hogy elvégeztem a böl­csészkart (teljesült), van négy gyerekem („csak” három van) és olyan munkát végzek, amit sze­retek (ez lenne az újság­írás). 15 évesen minden olyan egyszerűnek tűnt. S v é g - ered­mény- fa e n egy­szerű ma is, csak tudni kell tervezni. Anya vagyok és boldoggá tesz, hogy az va­gyok. Nem siratom a tu­dományt, s mikor a jövőre gondolok, a gyerekeimre gondolok. 2000-ben azt várom, remélem és kívá­nom mindazoknak a nők­nek, akik gyerekeket ne­velnek és dolgoznak, hogy legyen erejük, türel­mük anyának maradni. Ez a legfontosabb. Kosa György „Pszichológiai ezredvál­tás.” Nemrég ezt a találó megfogalmazást hallot­tam valakitől a ma éjjel bekövetkező - mondjuk így - dátumváltásra. Mert­hogy, ugye, a valós, az majd csak jövő ilyenkor lesz, ahogyan itt kollégá­im is rendre utalnak rá. Valóság ide vagy oda, az emberek számára mégis­csak az a nagyobb válto­zás, ha egy egyes meg há­rom kilences helyett egy kettest meg három nullát kell írniuk. És kiváltságos helyzet ez, ami még nem adatott meg senkinek az emberiség történetében. Nem lennék most sze­rénytelen, s nem adnék prognózist a Föld követ­k e z ő ezer eszten­dejére. Azon rövid­ke idő­szaktól v i - szont, amit én is evúágon töltök belőle, azt remélem, hogy komfortosabbá válik a vá­ros, ahol élek. Hogy jobb lesz itt lakni. Például öröm lesz nézni az estén­ként fényárban úszó, fel­újított kecskeméti főteret. Aztán lesz színvonalas felsőoktatás és lesz valódi tömegközlekedés. Meg 60 csatorna a kábeltévén. Ha lehetne, ingyen. Ökrös Csaba Ma, éjfél előtt meredt szemmel fogjuk bámulni, amint a másodpercmutató fedésbe kerül két másik koúégájával a 12-es szá­mon. Egyelőre azon druk­kolok, hogy ne áújon meg a televízió órája, és emiatt ne marajon le az ország a púlanatról, amely egy új évezred kezdetét jelzi. Ez a várakozás ugyan még a huszadik századra, a má­sodik évezredre vonatko­zik, de átvezet bennünket a harmadik évezredbe. Csodákra nem számítok ugyan, azt azonban min­denképpen remélem, hogy a 2000-től 3000-ig tartó időszak alatt a Föld lakható marad az emberi­ség számára. A választ én már ugyan nem érem meg, de bí- z o m ben- n e , hogy (köb) ükunokáim igen. Számítok rá, hogy a 21. század első felében ember lép a Marsra. Sőt, akár azt is el tudom képzelni, hogy néhány éven belül gond nélkül át lehet majd kelni a Dunán Soltnál. Esetleg Szekszárdnál is. Ez ugyan nem akkora látványosság, mint a Mars-utazás, de jó­val több embert érint a mindennapjaiban. Miklós Magda Nem kívánok nagy dolgo­kat, csak néhány aprósá­got. Szeretném, ha... ...jövőre a Démász Rt.-től jönnének a panaszos leve­lek, miszerint kérik a tisz­telt fogyasztókat, ne ilyen őrült tempóban próbálják befizetni a vúlanyszámlá- kat, mert a pénztárosok nem győzik a munkát..., ... az olvasók szavazatai alapján népszerűségi ver­senyt rendezhetnénk a Kunság Volán sofőrjei­nek..., ... ha az újjáépült Városi moziban nézhetném meg a Mátrix 2.-t..., ... tudnék öt tuti számot, amit a lottósorsoláskor el is talál a gép..., ... annyi vizet, amennyi idén volt, a földközi-tenge­ri hajó- utamon látnék (ezt az e 1 ő b - bi öt szám nyere­ményé­ből fi­zetném)..., ... ezek után azt se bánom, ha a fiam lába 45-ösnél is nagyobb lesz (a nyere­ményből akár két bakan­csot is vehetnék neki egyszerre)..., ... mindannyian együtt rö- högtetnénk Nostradamu- son: mennyi ökörséget jó­solt annak idején, és 2000. december 31-én elmond­hatnánk, jó kis év volt ez a 2000. Kubatovics Tamás Készülődhetünk az ezred fordulójára. Egy pülanat az egész. Nem fog fájni. Bimm-bamm, és máris túljutunk a nagy esemé­nyen. Pukkanhatnak a pezsgők, csókok csattan­hatnak - mert azok min­dig így tesznek -, köszön­tések, fogadalmak, nagy tervek. Egyszer majd vé­get ér az ezredfordulós hangulatbiznisz. Mit kívánhatok? Nagy­apám köszöntője szerint: „Engedje az Isten, hogy több ünnepi estét megér­jünk, erőben, egészség­ben. Lélek üdvösségben. Nem úyen búval, bánat­tal. Örvendetes napokkal. Akit az Isten kiszólít az á r - nyék- világ­fa ó 1, adjon annak örök nyu­godal­mat. Adjon az Isten bort, bú­zát, barackot, kurtafarkú malacot, csobolyónknak feneket, hogy bort ihas­sunk eleget!” De mit vár­hatunk 2000-től? Esélyt, hogy 366 nap alatt min­den reményünket csokor­ba gyűjtsük az új évez­redre. Ami a következő szilveszter után kezdő­dúc.

Next

/
Thumbnails
Contents