Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-24 / 300. szám
10. OLDAL KARÁCSONYI MAGAZIN 1999. DECEMBER 24., PÉNTEK megnyilvánult történeti alkotmányosság megtestesülésére - tekint a nemzet. A történelmi ereklyéket a parlament látogatási rendjének megfelelően bárki megtekinthetné, nemzeti ünnepeinken ingyenessé tennék a belépést. A koronázási jelvények védelme, megóvása, a velük kapcsolatos intézkedések megtétele a Szent Korona Testületnek kötelessége lenne, amelyet a legfőbb közjogi méltóságok alkotnak majd. E testület tagjai - a mindenkori köztársasági elnök, a kormányfő, a házelnök, az Alkotmánybíróság, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - szakértők bevonásával dönt a tárgyak őrzési helyéről, ha annak szükségessége felmerül, kezdeményezi a megóvásukhoz, helyreállításukhoz szükséges intézkedéseket az arra jogosult hatóságnál. Ellenőrzi a megóvásukra vonatkozó előírások folyamatos megtartását, hozzájárulást ad a korona és a jelvények hiteles másolatának készítéséhez, esetleges tudományos vizsgálatához. 120 millióba kerül az átszállítás Természetesen már gőzerővel folynak az ereklyék átszállításával és biztonságos őrzésével kapcsolatos előkészítő munkálatok. Több minisztérium és az Országgyűlés hivatala munkálkodik azon, hogy a váltás zökkenőmentes legyen, de ennél több konkrétumot senki sem hajlandó az ügyben elárulni. Az azonban biztos, hogy a koronát eddig is a Köztársasági Őrezred őrizte, s így lesz az új helyén is. Almási B. Csaba A koronázási jelvényegyüttes ő mesélte el, hogy a negyvenes években a koronát a budai Vár nyugati szárnyában, a második emeleten, a bejárattól számított hetedik ablak mögött őrizték. Ám az „ablak” csak kívülről látszott ablaknak, belülről be volt falazva, páncélszoba volt. Huszonnégy órás szolgálatban mindig hárman őrködtek a helyiség előtt, ahová a koronaőrökön kívül csak a mindenkori miniszter- elnök léphetett be. Még a nyilas hatalomátvétel előtt a kormányzó a Váralja út 14.-be vitette a koronát két koronaőr kíséretében, ahonnan úgy kellett visszalopni később, amikor Szálasi felesküdött rá. 1944. november 20-án kapták a koronaőrök a parancsot, hogy Pannonhalmára kell szállítaniuk az ereklyét. Onnan került Veszprémbe, a Nemzeti Bank sziklabarlangjába, ahonnan később egy négytonnás teherautóval vitték Kőszegre. A városban ideiglenesen a leánygimnáziumban helyezték el, ám egyre többet bombáztak, ezért Velem községben egy speciális bunkert építettek a korona számára. 1945. március 28-án újabb parancsot kaptak: a korona nyugatra megy! Kocsis azt nyilatkozta, sokáig tanakodtak, hogy mitévők legyenek, hiszen a koronaőrök arra esküdtek fel, hogy a becses tárgy nem hagyhatja el az országot. Végül a koronaőrség parancsnokának határozott utasítására hatan gépkocsira szálltak és felpakolták az ereklyéket is. Mattseebe vezetett az útjuk, de végig attól tartottak, hogy a menekülő nyilasok elkobozzák a szállítmányt. Ezért a palástot és a Szent Jobbot a falu plébánosának gondjaira bízták, a tó partján pedig a koronát és a jelvényeket lepedőbe csavarták, majd egy benzineshordóba helyezték, s így ásták el a föld alá. A koronaőrök itt fogságba estek, majd Augsburgba kerültek. Többen megszöktek, és visszamentek Mattseebe, ahol egyenesen a tó partjára vezetett az útjuk. Akkor még érintetlen volt az árok, ám másnapra valaki kiásta a koronát... Törvény az államalapításról és a koronáról A kormány Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról kívánt az Országgyűléssel törvényt alkotni. A jogszabály preambuluma szerint a hazánk címerét is díszítő Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. A törvény kidolgozói szerint a köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak. A törvény rögzíti, hogy a Szent Koronához tartozó jelvény a királyi jogar, a koronázási palást, az országalma és a koronázási kard. Ezeket az Országgyűlés épületében őrzik majd, kivéve a palástot, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban marad, hiszen rossz állapota miatt nem szállítható. A kormány úgy véli, ha a koronázási jelvények a jelenlegi helyükön, a Nemzeti Múzeumban maradnának, akkor csak pusztán múzeumi tárgyként tekinthetnénk rájuk. Azzal, hogy ezek az ereklyék átkerülnek az Országházba, túl azon, hogy a gesztus megjeleníti a képviselők Szent Korona iránti tiszteletét is, a törvényhozás utal arra, hogy a koronára - mint az elmúlt évszázadokban megalkotott sarkalatos törvényekben A király hatalmát jelképező tárgyak területenként és koronként változtak: a trón, a sisak, a korona, a lándzsa, a jogar, az országalma, a kard, a perecek, netán a gyűrű fejezte ki az uralkodó jogait. Közülük kétségtelenül a koronáé volt az elsőség, noha az ezredforduló.körül, majd a 11. században a lándzsának is fontos szerep jutott. E kor legmegbízhatóbb tanúi a fennmaradt királyi pecsétek, amelyek ábrázolása szerint all. században hazánkban is a korona, a jogar és az országalma jelképezte a királyi hatalmat, a lándzsa ekkorra már eltűnt a jelvények közül. Az Árpádok idején a korona, a jogar, a kard és feltehetőleg az országalma használata állandósult, míg a koronázási viselethez a palást kapcsolódott, magyarországi jellegzetességként a koronázási 'omátus állandó részévé vált. A Szent Korona elnevezés egy 1256-ban kelt oklevél óta használatos a magyar királyok fejékére, de túlmutat a hatalmi szimbólumon, mert a történelem során kialakult körülötte egy elvont fogalom: a Szent Korona-tan. Ez fejezte ki lényegében, hogy a korona egyet jelent a hatalom birtoklásával. A korona származása, készítési műhelye és ideje ma is vita tárgya. Egyes tudósok kétségbe vonják, hogy valójában ezzel koronázták-e meg államalapító királyunkat, azzal azonban mindenki egyetért, hogy mint műkincs párját ritkító érték. A 27 zománcképpel díszített korona egy alsó abroncsra épül, amely szokatlanul nagyméretű, kissé aszimmetrikusan álló pártázattal ékesített. Anyaga arany, sok ezüsttel ötvözve, hogy tartása megfelelő legyen. Oromdísze kilenc, átvilágítható zománclap, amelyhez csüngök kapcsolódnak. Az abroncson szerepel Dukász Mihály görög császár, Géza király és Konstantin császár. Ebből lehet arra következtetni, hogy az 1074 és 1077 között uralkodott Géza kapta az abroncsot Dukász és Konstantin társcsászártól. A korona felső részét a keresztpánt alkotja. Anyaga vékonyabb és tisztább aranyból készült. A pántot nyolc apostolkép díszíti. A görögkereszt forma közepén Krisztus látható keleti típusú életfával, két oldalán a Nap és a Hold a kilenc csillag jelképével magát az Atyát, a Világmindenség urát szimbolizálja. Köldökéből nőtt ki a későbbi sérülés következtében elferdült aranykereszt. A keresztpántok szárain apostolok képei láthatók. A keresztpánt 1020-30 táján készült. A koronázási jogar csaknem 30 centi hosszú, fém borítású mogyorófa nyélre húzott, aranypántokkal díszített, átfúrt kristálygömb. A gömböt - bizonyos források szerint - II. Henrik német-római császár ajándékozta Istvánnak, de az is lehet, hogy már jogarként kapta István a sógorától. Az országalma aranyozott ezüstből készült, 8,9 centi átmérőjű, 7,9 centi magas. Két félgömbből illesztették össze, és a tetejére kettős keresztet, oldalára címerpajzsot illesztettek. Teljes magassága igy 16 centi. Feltehetően Károly Róbert uralkodása (1310-1342) kezdetén készült. A kard hossza 98, a penge szélessége 6,5 centiméter. Nagyméretű markolatgombja van, felületét ma már alig látható növényi motívumok díszítik. A penge markolat felőli végének mindkét oldalán vésett technikával két-két turbá- nos török és két-két huszár arcképe látható. A koronázási jelvényegyüttesben a kard a legfiatalabb tárgy: a XV. század második felének terméke, észak-itáliai eredetű. A palást eredetileg miseruhának készült, felületét az aranyhímzés szinte teljesen beborítja. Alapszövete bizánci selyem. Hatvanegy kisebb-nagyobb alak, 52 kis mellkép, madarak, és négylábú állatok díszítik, az ábrák a kúppalást felületén egymás alatt négy sávban különülnek el. Á palástot történelmi források szerint 1030-ban szőtték. Legutóbb 22 éve került ekkora reflektorfénybe a Szent Korona és a hozzá tartozó Jelvények: akkor szállították haza őket az Egyesült Államokból. A felbecsülhetetlen értékű ereklyék azóta a Nemzeti Múzeumban láthatók, de már nem sokáig. A napokban elfogadott törvény szerint a palást kivételével a korona és a Jelvények a millenniumi ünnepségek Jegyében 2000. Január elsejétől az Országházba költöznek. A tervek szerint földrengés- biztos, világelső technikát felvonulttá vitrin várja a koronát és a koronázási Jelvényeket. Az Országház kupolatermében helyet kapó ereklyéket a millennium évében mindenki Ingyen tekintheti meg. A Szent Korona történelmi vándorlásai Az évszázadok során a Szent Korona bejárta a Kárpát-medencét, sőt a világháború után az Egyesült Államokban kötött ki. A középkorban Székesfehérváron, Visegrádon, majd a budai Várban őrizték, de voltak esztendők, amikor Esztergomban helyezték el. Megfordult Bécsben, Bécsújhelyen, Pozsonyban, Linzben, Kassán, Eperjesen és az erdélyi városokban is. 1791-től az 1848-as forradalom leveréséig a budai Várban volt a helye, onnan Debrecenbe, Szegedre, Nagyváradra, Aradra, Lúgosra, Karánsebesre vitték. 1849 augusztusában Szemere Bertalan elásatta Orsován. 1853-ban találták meg, először Budára, majd Bécsbe került, onnan vitték vissza Budára. Itt tárolták a második világháborúig. 1944-ben Pannonhalmára menekítették, utána Veszprémbe, majd Kőszeg- « re, illetve Velembe vitték, 1945 márciusában vissza Kőszegre. Igazi hányattatása ezután következett: a közelgő front elől Mariazellbe hurcolták, majd Mattseeben ismét elásták. 1945 júliusában találták meg, és Augsburg, valamint Frankfurt után 1951-ben az amerikai Fort Knoxba került. 1977-ben az USA felajánlotta, hogy visszaadja a koronázási jelvényeket. 1978. január 6-án különrepülőgépen érkezett haza a szállítmány. Azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók. Az utolsó szemtanú vallomása Kocsis József egyike volt azoknak a koronaőröknek, akik a második világháború végén a korona nyugatra hurcolá- sában részt vett. 1977-ben emlékeit filmre vették, s nyilatkozott a Hétfői Hírek 1978. január 16-ai számában is. „Koronánk története teli van kalanddal. Egy királyné ello- patta, egy másik király csaknem elvesztette, zsaroltak vele es gyilkoltak érte. Őrizték idegen udvarokban, földbe ásták vasládában es olajoshordóban, de bármerre sodorta is a történelem, a magyarság szamara mindig nemzeti létének szimbóluma, legdrágább ereklyéje maradt." Csúcstechnika védi a koronát A magyar Szent Korona az Országházba kerül. Ez immár eldöntetett. De vajon megfelelő körülmények között vigyázzák-e máid a nemzet legféltettebb ereklyéjét? Az Országgyűlés 43 millió forintot költött a korona elhelyezésének műszaki előkészítésére. A parlamenti új helyszín kiépítése összesen 28 millióba került, ebből 22 milliót számlázott a világelső technikát felvonultató tárolóért a német gyártó cég. A biztonsági berendezés további 15 millió forintba került. A végső számla összegéről nincsenek pontos számok, az átszállítás kiadásai sem ismertek egyelőre. Mint azt Bakos Emiltől, a hivatal gazdasági főigazgatójától megtudtuk, a közbeszerzési eljárást megnyerő német cég még űr- technológiát is felhasznált a felbecsülhetetlen értékek védelmére. A jövő év január l-jétől a műtárgyegyüttes új helyszínen, új tárolóban és ingyen látogatható. A koronázási palást biztonsági okokból a Nemzeti Múzeumban marad. A kupola alatti központi helyen, klimatizált, üvegfalú, földrengés- és vandálbiztos tárolóban helyezik el az ereklyéket. Az új vitrinben számítógép vigyázza az állandó hőmérsékletet, oxigénszintet, páratartalmat, de még a fényviszonyokat is. A 99 százalékos nitrogén- tartalmú légtér megakadályozza a tárgyak oxidálódását, az oxigén hiánya pedig kizárja a gombák, élősködők megjelenését. A mintegy 1,5 méter széles és két méter magas üvegvitrin a természeti csapások mellett a szándékos rongálóktól is védi a koronát. így sem ütés, sem lőfegyver nem okozhat kárt az ereklyékben. A millennium évében minden hazai látogató ingyen léphet a Parlament épületébe, a vidéki diákok pedig egyszeri alkalommal ingyen utazhatnak majd az Országházba. Szent Korona-tan Jóval István megkoronázása után, a későbbi századokban alakult ki a Szent Koronának az a sajátos közjogi funkciója, amelyet a társadalomtudósok Szent Korona-tannak neveznek. E tan szerint az ereklyében nyilvánul meg a történelmi alkotmányosság, az alkotmányos államhatalom. A mindenkori király a koronázással ismerte el magára nézve kötelezőnek mindazokat a sarkalatos törvényeket, amelyeket egyes jogtudósok Magyarország történeti alkotmányaként írnak le. TT I •# i / | ____
