Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-24 / 300. szám

1999. DECEMBER 24., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Mi történik akkor, ha egy fiatalemberből miniszterelnök lesz? Akinek szike van a kezében, ne hadonásszon Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel- A fiatalság: sodró lendület, ke­mény akarat, tudatos konfliktus vállalás, elszánt célratörés. De ha egy fiatalt a jó vagy rossz sorsa (ez csak utóbb derül ki) magas politi­kusi rangra, például miniszterel­nökké emeli, akkor nem kell-e vál­toztatnia a gondolkodásmódján, magatartásán, mondjuk a konszen­zuskeresés irányába? - kérdeztem Orbán Viktortól, kihasználva azt az órácskát, amikor programjai között „elengedte magát”. Nem nyilatko­zott, hanem töprengett. Beszélge­tett.- Ha egy 35 éves ember miniszter- elnök lesz, akkor az a legfontosabb, hogy gondolkodásában, munkájá­ban ötvözni tudja fiatalságát és fele­lősségét. Őrizze meg a lendületét, le­gyen határozott és céltudatos, de érezze át döntéseinek súlyát. Le­gyen tudatában annak, hogy egyma­ga nem képes válaszolni az élet kér­déseire, lássa be, hogy még híján van sok élettapasztalatnak és tudás­nak. Egy miniszterelnök számára az igazi tudomány abban áll, hogy jól válassza meg azt a pillanatot, ami­kor gyorsan kell dönteni (ezt kellett tenni a koszovói válság idején), ille­tőleg amikor lassan, kivárva, meg­fontoltan kell cselekedni. Ez utóbbi­ra volt szükség az év első felében, amikor nagyon sok csapás érte a ma­gyar gazdaságot, és sokan megszorí­tó intézkedéseket sürgettek. Nekik ezt mondtam: akinek szike van a ke­zében, az ne hadonásszon. S miután a miniszterelnök kezében szike van, mindenkit arra kértem, hogy a kö­nyökömet se lökdössék, mert az nem tesz jót az operációnak. Egy fiatal miniszterelnök kivételes szerencséje, hogy megválaszthatja minisztereit, munkatársait. Ha jól választott, akkor teljes közöttük a bi­zalom, s ezen az alapon a miniszter- elnök be tudja fogadni, egységbe tudja foglalni sokak véleményét, tu dását. A kormányfő szerencséje- A miniszterek megválasztásában valóban szerencsés helyzetben van a miniszterelnök. De ugyanez a sze­rencse kíséri, amikor le akarja vál­tani egyik vagy másik miniszterét? Vajon a kisgazda miniszterek eseté­ben nem pártolt el öntől a szeren­cse?- Ez alkotmányos kérdés, amelyet nem a napi politikai viták szempont­jából kell mérlegelnünk. Én ebben a kérdésben is az alkotmányt tartom irányadónak, s eszerint a miniszter- elnöknek egyszemélyi felelőssége van a kormány működéséért, de a fe­lelősségével arányban vannak a jo­gai is a miniszterek kinevezésére és leváltására. Úgy is mondhatnám, hogy az ügy ura a miniszterelnök. Minthogy ön a kisgazdapártot em­lítette, az FKgP-nek a koalíciós szer­ződés értelmében megvan az a joga, hogy ha valamely kisgazda minisz­ter vagy államtitkár elveszti a kisgaz­dapárt elnökének a bizalmát és a pártelnök ezt nekem jelzi, akkor én felmentem az adott politikust. Tor- gyán úr ellenében senkit nem aka­rok pozícióban tartani.- És ez fordítva is igaz?- Fordított esetben - miként már említettem - az alkotmány szabá­lyoz: a kisgazda miniszterek eseté­ben sem csorbulhatnak a kormány­fői jogok. Egyébként, elégedett va­gyok a koalíciós pártok együttműkö­désével.- S a koalíció eredményességével is elégedett? Gondolok itt arra, hogy a közvélemény kutatások a koalíció vezető pártjának, a Fidesz­nek a népszerűség- csökkenését je­lezték. Ezt látva a kormánypárti politikusok általában szét- tárják a kezüket és azt mondják: minden kormánynak népszerűtlen intézke­déseket kell hozni, s ez meglátszik a támogatottságon. Az ön kormá­nya nem kényszerült erre, éppen el lenkezőleg: a családi pótlék, a gyed visszaállításával kifejezetten nö­velhette volna a népszerűségét. Ak­kor hát mivel magyarázható a Fi­desz visszaesése?- A lakossági vélemények hullám­zása természetes. A Fidesz erős tá­mogatást kapott a választásokon, majd még nagyobb lett a népszerű­sége a kormány megalakulásakor. Ezzel együtt Magyarországon min­dig is volt és lesz egy többé-kevésbé jelentős baloldali szavazótábor, amelyet a szocialista párt, és egy je­lentős jobboldali szavazótábor, ame­lyet a polgári pártok szövetsége kép­visel. Ezek az erők nyílt választási küzdelmet folytatnak, ami szerin­tem hasznos az országnak. Mind az ellenzéknek, mind a kormánypár­toknak jót tesz, hogy ha mindennap, lehetőleg korrekt, a mainál korrek­tebb, nyugodalmasabb, kevésbé sze­mélyeskedő természetű vitákban új­ra és újra meg kell védeniük saját ál­láspontjukat, vagy legalábbis érvel­niük kell nézeteik mellett. Ami a közvélemény-kutatást illeti, én nem hónapról hónapra vagy egy éven belüli változások szempontjá­ból nézem az eredményeket, hanem négy-nyolc év távlatában. Tudjuk, hogy mi volt 1998-ban, majd meglát­juk, mi lesz 2002-ben. Egy kormány számára az a mérce, hogy jól vagy rosszul dönt. A baj akkor van, ha egy párt mögül azért fogy el a támo­gatók tábora, mert kormánya rossz döntéseket hoz. Mi zömében olyan döntéseket hoztunk, amelyeket az emberek akartak. Emberek a kasszánál- Vajon ezt a megállapítást nem gyengíti az a tény, hogy Magyaror­szágon éppen most sztrájkhullám van kialakulóban?Ezzel kapcsolat­ban hallani olyan véleményeket, hogy a mai helyzet a választási küzdelemre vezethető vissza. Ak­kor a Fidesz sok mindent megígért, s most az emberek - jelképesen szólva - mennek a kasszához. De a kasszában nincs annyi pénz, hogy az ígéretek teljesüljenek, s ezt lát­va, egyes szakmákban sztrájkkal akarják kikényszeríteni az ígért juttatásokat.- Annyi pénz, amennyit az embe­rek megérdemelnének, sajnos soha nincs a kasszában. Nekünk nagyon okosan kell felhasználnunk a gazda­ság növekedését részben arra, hogy az életszínvonalat javítsuk, részben- pedig arra, hogy további növekedést tudjunk elérni. Nekem e tekintetben van egy zsinórmértékem: az éves gazdasági növekedésnek a felét ad­juk hozzá az inflációhoz, s így kap­juk meg a nyugdíjaknak és bérek­nek a következő évekre tervezhető mértékét. A növekedés másik felét pedig beruházásokra fordítjuk. 2000-re azt tervezzük, hogy képesek leszünk megállni a 6 százalékos inf­lációnál, lesz egy 4,5 százalékos gaz dasági növekedés, ennél fogva a bé­reket 8,25 százalékkal tudjuk majd emelni. Mindehhez azt is tudni kell, hogy az országnak van egy korábbról örö­költ nagy adósságállománya, ame­lyet évről évre törleszteni kell. 2000 ben erre a célra 803 milliárdot fo gunk fordítani, ez valamivel több an­nál az összegnél, mint amennyit minden magyar állampolgár szemé­lyi jövedelemadóként befizet. A kor­mány nem tehet mást, mint hogy át veszi az adóbevételt és mint egy pos tás, átutalja azoknak, akik korábban hiteleket adtak nekünk. Ami a sztrájkot illeti, nem örülök neki, mert megáll tőle az élet, káit okoz az embereknek, tehát jobb el­kerülni. Ugyanakkor a sztrájkhoz az embereknek joguk van. Világos a kormány döntése, hogy a követke ző évben a béremelkedések átlagos mértéke nem lehet több, mint 8,25 százalék, s úgy látom, hogy nem is lesz több sem a versenyszférában, sem az állami területen. E tekintet ben annyit tudok ígérni, hogy ha az infláció magasabb lesz, akkor a bé­reket is nagyobb arányban növel­jük. Tizenötmilliós nemzet- Ön több kérdésben is az emberek megértésére apellált. Ehhez azon­Neve: Orbán Viktor Életkora: 36 éves Iskolai végzettsége: ELTE JTK Hivatása :u általa felállított sorrendben): családapa, férj, politikus Foglalkozása: miniszterelnök (és még egy ideig) pártelnök. Családi állapota: nős Gyermekei: 3 (két lány és egy fiú) Kedvenc időtöltése: a foci bún sokszor meg kell „fejteni” a miniszterelnöki kijelentéseket. Legutóbb például megállapította, hogy Magyarországon lezárult a rendszerváltás. Ezt kevesen értik, én sem találkoztam még sehol en­nek kifejtésével. Mire alapozza ezt a véleményét?- Arra, hogy az elmúlt tíz évben lezajlott rendszerváltás eredménye­ként a következő változások történ­tek: újjá építettük a család-támoga­tási rendszert, 7 8 százalékra csők kent a munkanélküliség, erősödött a biztonság, i 999 ben 20 százalék­kal csökkent a bűncselekmények száma. Mi volt a tendszerváltás a nemze­ti összetartozás szempontjából? Az elmúlt évtizedben éppen a sok baj, a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt az emberek leginkább a saját boldogulásukéit küzdöttek, s így háttérbe szorult az a gondolat, hogy Magyarország nemcsak tíz­millió magyar állampolgárnak a ha­zája, hanem a magyar egy 15 milli­ós nemzet. Úgy látom, ma a 15 mil­lió magyar összetartozásának érzé­se erősebb, mint korábban. S a rendszerváltás befejezésének legszilárdabb alapja a gyors - az Eu­rópai únió átlagánál kétszer gyor­sabb - gazdasági növekedés, ame­lyet az elemzők hosszabb távra is előrevetítenek. Idén, 10 éves vissza­esés után, elértük a nemzeti össz­termék 1990-es szintjét. Megvette az ajándékot- Ha ön szerint ilyen sikeres a kor­mány, s értelemszerűen a kor­mányfő is, akkor miért vetődött fel most a miniszterelnöki és a pártel­nöki poszt szétválasztása? Ez a ko­rábbi kormányzó pártoknál is fel­merült, de mindegyik nemet mon­dott. Ön miért mondott most igent?- A sikerek nem a kormány, ha­nem minden magyar ember közös sikerei. A Fidesz is szembekerült azzal a problémával, mint a korábbi kormányzó pártok, hogy minden erejét a kormányzásra fordította, s eközben elhanyagolta hátországá­nak megerősítését. Márpedig a hát­ország fontos. S miután mi megbí­zunk egymásban, én nem tartok at­tól, hogy a funkciók szétválasztása folytán valamiféle kétfejűség alakul ki a hatalom csúcsain. Nem tartok attól, hogy egymás ellen dolgozó hatalmi központok jönnek létre. A pártelnöki posztra a megyei elnö­kökkel való megbeszéléseken Áder János és Kövér László neve vetődött fel. Hogy az urak vállalják-e, erről még nem nyilatkoztak. Ha bárme­lyik is úgy dönt, hogy vállalja, én tudomásul fogom venni és megte­remtem a lehetőségét annak, hogy a jövőben pártelnökként dolgozza­nak.- Köszönöm ezt a beszélgetést, lehet, hogy éppen a karácsonyi ajándékvásárlástól raboltam el az idejét. Vagy megvetette már az ajándékokat a feleségének és a gyerekeknek, mondjuk a titkárnő­jével, a testőrével, netán a gépko­csivezetőjével?- Rosszul fogalmazott, nem meg­vetettem, hanem megvettem az ajándékokat. Egymagám jártam az üzletben. Ez nem ritkaság, sokszor megteszem. Mint ahogy a felesé­gemmel, a gyerekekkel rendszere­sen járunk-kelünk az utcán, elme­gyünk moziba, állatkertbe vagy cukrászdába, s elmondhatom, hogy soha sehol semmilyen bántódás nem ért, még szavakban sem. Igye­keztünk a lehető legkevesebbet vál­toztatni a szokásainkon, a családi életünkön. Meggyőződésem, hogy az ember elsősorban nem minisz­terelnök, hanem családapa. S ha rossz családapa lennék, nem lehet­nék jó miniszterelnök sem.- Néhány nap, és átlépünk a 2000. évbe. Mit kíván az ország la­kosságának?- A 20. századnak sok tekintet­ben a vesztesei voltunk. Soha nem volt annyira igaz Szekfű Gyula véle­ménye, hogy régebben a jellemünk alakította a történelmünket, a 20. században pedig a történelem a jel­lemünket. Azt kívánom magunk­nak, hogy a 21. században is-mét a jellemünk legyen úrrá történel­münkön. Pálos Tamás Munkatársat keresünk megyei napilap terjesztésére, Nyárlőrinc területére Jelentkezni: Cseh István Lakitelek, Árpád u. 6. Tel: 76/448-907, 06-20/9261-207 | Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog ú j évet kívánunk minden kedves ügyfelünknek. ( \OTP-GARANCTÄ ^BIZTOSÍTÓ Rí. Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves vásárlónknak. % általkozó T anácsadó V agyonki'zelö KIT. ' 6000 Kecskemét, Kiskőrösi út 30 ® 76/495-360 Fax: 76/481-593 Névjegy

Next

/
Thumbnails
Contents