Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-03 / 282. szám
4. OLDAL 1999. DECEMBER 3., PÉNTEK BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - ÁLTALÁNOS SEBÉSZEK III. Míg a férfiak körében a tüdőrák, a nők körében az emlőrák vezeti Bács-Kiskun megyében mind a megbetegedési, mind a halálozási listát. Sajnos az emésztőszervi (gyomor, bél, máj) daganatok száma is évről évre emelkedik. A jó- és rosszindulatú daganatok és általában az emésztőszervi betegségek (pl. vastagbélgyulladás, gyomorfekély, epekő) kezelésében a főszerep az általános sebészeké. Az úgynevezett lágysebészet napjainkban forradalmi átalakuláson ment keresztül. Új műtéti eljárások honosodtak meg, tökéletesedtek az eszközök. Egyre inkább háttérbe szorulnak a régi módszerek: a nagy feltáró műtétek. Helyükbe az úgynevezett minimálisan invazív - kis metszéses - eljárások léptek. Az általános sebészeten belül új szakágak fejlődtek ki, ilyen például a mell kassebészet vagy az emlősebészet, illetve az érsebészet. Sorozatunk mai részében a kecskeméti megyei kórház sebészei közül mutatunk be néhányat. Sebész és főigazgató A plasztikai sebészet és a colo- proctológia a kedvenc szakterülete a kecskeméti megyei kórház megbízott főigazgatójának. Dr. Svébis Mihály főorvos 1980-ban végzett a budapesti SOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórházban. Előbb általános sebészetből, majd plasztikai sebészetből szakvizsgázott. A főigazgatói teendők ellátása mellett dolgozik az általános sebészeten és ő a kórház központi műtőjének a vezetője is. Dr. Svébis Mihály kiváló sebész, a betegek nemcsak biztos keze, szaktudása, hanem embersége miatt is szeretik, tisztelik. A coloproctológia a sebészetnek a vastagbél és a végbél betegségeivel foglalkozó területe. Ide taitoznak a vastagbél jó- és rosszindulatú daganatos betegségei, a vastagbélgyulladások (például az úgynevezett CHRON betegség), illetve a vastagbélfekély. A sürgős eseteket kivéve a betegek a sebészetre már általános belgyógyászati és gasztroenterológiai kivizsgálás, illetve kezelés után érkeznek. Az utóbbi években a sebészet hihetetlen gyoi sasággal fejlődött. A vastagbéldaganatok sebészi kezelésében új korszakot nyitott azoknak a speciális varrógépeknek a használata, amelyekkel a vastagbél és a végbél operációs eszközökkel eddig alig megközelíthető részeit is meg tudják műteni. Az eljárásnak azért van jelentősége, mert a betegeket megkíméli attól a lelki és fizikai megrázkódtatástól, amelyet a vastagbél hasfalra ültetése okoz. (És okozott is évtizedeken át a stomás betegek százainak.) Or. Svébis Mihály A coloproctológia tárgykörébe tartozó végbélbetegség az aranyér. Olyannyira népbetegség, hogy azt szokták mondani: Kétféle ember van, aki már volt a proctológián és aki oda készül. Az aranyérbetegség műtéti megoldása az utóbbi években háttérbe szorult. Ugyanis az ambuláns, pl. gumigyűrűs kezelés ugyanolyan hatékony, s kevésbé fájdalmas. Dr. Svébis Mihály másik kedvenc szakterülete a plasztikai sebészet. Helyreállító (pl. baleset vagy emlőlevétel utáni) és esztétikai műtéteket végez. Bár az esztétikai célú plasztikai műtétek nem ingyenesek (a betegnek a kórház számlájára kell műtét előtt befizetnie a pénzt), a nők körében mégis kedveltek. Elsősorban emlőnagyobbí- tás, zsírleszívás, szülés utáni hasfalkorrekciók, fül- és orr- plasztikák miatt fordulnak a sebészhez. Az általános sebészet az elmúlt években hihetetlen gyorsasággal fejlődött. A nagy feltárással járó műtétek helyett meghonosodtak az úgynevezett minimálisan invazív eljárások, amikor a beteg testén kis metszéseket ejtve operál a sebész. A műtét menetét monitoron át követi. A HASNYÁLMIRIGY (pancreas) kettős rendeltetésű mirigy, a máj alatt helyezkedik el, kiszélesedő fejrésze a patkóbél görbületéhez illeszkedik. A végkamráknak nevezett sejtcsoportok (aciniisok) lúgos emésztőnedveket és enzimeket termelnek, amelyek a hasnyálmirigy-vezetéken és a közös epekivezető csövön keresztül a patkóbélbe áramlanak. Más sejtcsoportok a Langerhans-szigetek - az inzulint állítják elő, ez a véráramba kerül, és a test minden részébe eljutva szabályozza a sejtek szőlőcukor-felhasználását. Uj műtéti eljárások a megyei kórházban Baltás Béla professzor szereti a kihívásokat. Ezért döntött úgy 1995- ben, hogy elhagyja sikerei szinterét, a szegedi sebészeti klinikát és pályázik a kecskeméti megyei kórház általános sebészetének osztály- vezető főorvosi állására. Dr. Baltás Béla 1963-tól, a SZOTE elvégzése után, Kecskeméten dolgozott, majd Anglia és a szegedi sebészeti klinika következett. Petri Gábor profesz- szor aspiránsa volt, majd a leedsi sebészeti klinikán David Johnstontól tanult. Kandidátusi disszertációját 1981-ben védte meg gyomorsebészetből, majd évekig a szegedi sebészeti klinika igazgatóhelyettese volt. 1991-ben egy nemzetközi pályázatot nyert a klinika a leedsi és a kölni egyetemmel közösen. A pályázat révén hat magyar sebész tanulhatott egy éven át Nyugat-Európában. 1996- ban habilitált (vagyis vált az orvostudomány doktorává, professzorrá) és még abban az évben kinevezték a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem magántanárává. A Magyar Sebésztársaság vezetőségi tagja, megyei sebész szakfőorvos, az Európ'ai Endoszkópos Sebésztársaság magyarországi képviselője. A kinevezése óta eltelt négy évben új profilok alakultak ki (mellkassebészet, emlősebészet, gasztroenterológiai sebészet) és új műtéti technikákat honosított meg. Az úgynevezett minimálisan invazív (vagyis nem feltárásos, hanem kis metszéses) eljárások forradalmasították a sebészetet. Ezek az eljárások alkalmazhatók a gyomor jó- és rosszindulatú daganatainak eltávolítására, lépciszta, sérv operációjára is. A betegek számára kevésbé megterhelőek, mint a hagyományos műtétek. Gyorsabb a Dr. Baltás Béla gyógyulás, kevesebb a szövődmény. A 82 ágyas osztályhoz több szakrendelés: két érsebészeti, két proctológiai, egy mellkassebészeti, egy gasztroenterológiai és az emlőszakrendelés kapcsolódik. Baltás professzor szűkebb szakterületéhez a minimálisan invazív eljárások, illetve az epe- és gyomorsebészet, valamint az úgynevezett ref- lux-betegség műtéti kezelése tartozik. E témákban több tudományos publikációja is megjelent már hazai és külföldi szaklapokban. Véleménye szerint az utóbbi években a sebészet látványos és hihetetlenül gyors fejlődésen ment keresztül. Kecskeméten ma már rutinszerűen végeznek olyan gyomor-, vastag- és végbélműtéteket, amelyeket korábban legfeljebb a klinikákon végeztek. Ám hiába minden új eszköz, eljárás és szaktudás, ha a betegek későn jönnek. Az utolsó vagy az utolsó előtti pillanatban, amikor már a sebész szinte tehetetlen. A MÁJ a test legnagyobb mirigye, teljes biokémiai üzem. Egy nagyobb jobb lebenyből és egy kisebb bal lebenyből áll. Minden lebeny lebenykék ezreiből tevődik össze, amelyeket átszőnek a májvisszér és a kapuvisszér ágai. Ezek az erek finomabb ágakra osztódnak, míg végül az egyes májsejteket veszik körül. A májsejtek (hepatocyták) egyrészt a belekből érkező tápanyagokat dolgozzák fel: a szőlőcukrot például glikogénné alakítják és tárolják; másrészt befogadják a mérgező anyagokat, például a vérárammal érkező alkoholt és átalakítják azokat ártalmatlan bomlástermékké. A májban képződő epét az epehólyag tárolja. A gyomor és a belek hosszmetszete mutatja be, hogy ezeket a szerveket hogyan rögzítik a bélfodor és cseplesz hártyái. Az ábra részei: 1. máj, 2. hasnyálmirigy, 3. gyomor, 4. haránt vastagbél, 5. vékonybél, 6. húgyhólyag, 7. méh, 8. végbél, 9. a vékonybél bélfodra, 10. a csepleszt alkotó külön hashár- tyaredő, 11. a vékonybél bélfodra, 12. gerincoszlop. Mellkassebészet Kecskeméten Baltás professzor hívására szegedi klinikai állását cserélte fel a kecskemétire dr. Kovács Károly főorvos. A szegedi SZOTE-n 1979-ben végzett, majd a sebészeti klinikán dolgozott 1995-ig. Ott szerezte általános sebészi és mellkassebészi szakvizsgáját is. Négy éve dolgozik a kecskeméti megyei kórház általános sebé szeti osztályán, ahol rajta kívül még dr. Boross Gábor rendelkezik mellkassebészi szakvizsgával. A mellkassebészetet általában a tüdőrákkal kapcsolatban ismerjük. S ez nem véletlen, hiszen a mellkassebész egyik legfontosabb feladata azoknak a tüdődaganatoknak az eltávolítása, melyek gyógyításában a gyógyszeres kezelés nem volna eredményes. A mellkassebészet azonban több, mint daganateltávolító sebészet, hiszen tárgykörébe tartozik sok esetben a baleseti mellkasi sérülés műtéti megoldása, illetve egyes mellkasi deformitások (pl. tyúkmell) operálása. De e körbe tartoznak a rekesz betegségei (pl rekeszsérv), illetve a mellüregben terjedő pajzsmirigy- megnagyobbodások műtéti kezelése is. Sajnos napjainkban a legtöbb feladatot a tüdőrák adja. Köztudott, hogy Bács-Kiskun megyében a férfiak körében a tüdőrák a vezető halálok. A tüdőműtétek komplikált, nagy odafigyelést és komoly csapatmunkát követelő műtétek. A többórás operációban óriási szerepet játszanak az altatóorvosok, a műtős kollégák. És természetesen külön e célra kifejlesztett, speciális műszerekor. Kovács Károly re is szükség van. Mindezen feltételek együttes megléte esetén fogadja be csak a tb. finanszírozásra a mellkassebészetet. Az országban mindössze 12 ilyen intézmény van, ezek közül az egyik (és Bács-Kiskun megyében az egyedüli) a kecskeméti megyei kórház. Dr. Kovács Károly tavaly 240 mellkasi műtétet végzett, és meghonosított egy új eljárást a kórházban. Bizonyos mellkasi betegségek (pl. légmell), vagy kis kiterjedésű jóindulatú daganatok esetében nem szükséges a műtétnél a mellkas felnyitása. Elegendő a műtétet úgynevezett torakoszkópos eljárással elvégezni. Ennek lényege: néhány 1-2 centiméteres metszést ejtenek a beteg mellkasán és a műtétet a mellkasba vezetett műszerrel (a műszerek mozgását monitoron követve) végzik el. Eddig több mint száz ilyen beavatkozást végzett dr. Kovács Károly a megyei kórházban. Fordított Y a hasban Az artériás rendszer hasi artériás betegségei, illetve az alsóvégtagi visszerek kezelése a kedvenc szakterülete dr. Raskó Endre főorvosnak. Szegeden végzett a SZOTE-n 1974-ben, majd általános sebészetből és érsebészetből szakvizsgázott. A köztiszteletben álló, kiváló szakember 25 éve dolgozik a kecskeméti megyei kórház általános sebészetén. Dr. Cseré- nyi Lászlóval ketten „viszik" a kórház érsebészetét. S olyany- nyira sok a dolguk, hogy gyakorlatilag folyamatosan ügyeletben vannak. Az érsebészet két nagy területén: az érszűkületek és a visszérbetegségek gyógyítása terén is nagy tapasztalatokkal rendelkező főorvos számára az igazi szakmai kihívást a hasi artériák műtéti kezelése jelenti. A hasi artériák érszűkületének tünete lehet, ha a betegnek járás közben megfájdul a tompora. A tünet a combokat ellátó erek elzáródására hívhatja fel a figyelmet. Hasonló tünete lehet azonban a reumatikus eredetű fájdalomnak is, ezért a beteg csak alapos belgyógyászati és röntgenvizsgálat után kerül az érsebész elé. Ha a gyanú az ultrahangos vizsgálattal, illetve az érfestéssel (angiográfia) beigazolódott, s nem célravezető megoldás az úgynevezett idegátmet- széses eljárás, akkor következhet a műérbeíiltetés. A combok fölött, a két lágyékhajlatban és a hason ejt metszést az érsebész, majd egy fordított Y alakú műeret (ára kb. 200-300 ezer forint!) ültet a beteg ér helyébe. Az operáció több órán át tartó, bonyolult, nagy odafigyelést igénylő feladat. A hasi erek másik gyakori betegsége a hasi értágulat. Ez a betegség is az érszűkület talaján alakul ki, és egyik fő okozója a magas vérnyomás. Lényege az, hogy egy adott szakaszon az érfal elpusztul és így az ér kitágul. Ha a kitágult ér megreped, a beteg közvetlen életveszélyben van. Szerencsére a már néhány milliméteres hasi értágulat is nagy pontossággal kimutatható ultrahangos vizsgálattal. így az időben végzett (műér-beíiltetéses) műtét teljes gyógyulást eredményez. Dr. Raskó Endrével a betegek nemcsak az osztályon, hanem a megyei kórház érsebészeti szakrendelésén is találkozhatnak: minden héten csütörtökön, délután 1-től 5-ig. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Az orvossorozat következő részében folytatjuk az általános sebészek bemutatását. Dr. Raskó Endre
