Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

ÉS KÖRNYÉKE Szerkeszti: Mihályka Gyula Beépülhet a belvárosi telek Nagykőrösi cég nyerte el a kecskeméti Horog-Forrás- Zápolyai utcák által hatá­rolt önkormányzati terület­re kiírt értékesítési pályá­zatot. A 3 ezer 400 négyzetméteres területéit 34 millió forintot ajánlott a nyertes Banker Kft. Az üres ingatlant már évek óta próbálja pályázatok útján érté­kesíteni az önkormányzat. Eb­ben az évben két érvényes ajánlatot kapott a hivatal. A vá­rosatyák által nem támogatott pályázó cég csupán előszerző: dést kívánt kötni az önkor­mányzati telekre. Ugyanis előt­te tárgyalásokat szeretett volna kezdeményezni a telekhez tar­tozó négy, rossz műszaki álla­potban lévő magáningatlan tu­lajdonosával a telkek kisajátí­tási lehetőségeiről. Azért, mert ha először konkrét ajánlatot tenne az önkormányzati telek­re, akkor félő, hogy a szomszé­dos tulajdonosok a kisajátítás kezdeményezésekor lehetetlen helyzetbe hozzák túlzott anya­gi követeléseikkel. Utassy Gábor, a nyertes Bauker kft. ügyvezető igazgató­ja lapunknak elmondta, hogy elképzeléseiket nem zavarják a szomszédos telkek. Olyan tár- sasház-irodaház beépítésében gondolkodnak, amelyhez a ké­sőbbiekben is csatlakoztatható bármelyik magántelek. A beru­házást jövő nyáron szeretné el­kezdeni a cég, és várhatóan 3-4 éven belül az egész területet be fogják építeni. Érvek vannak, döntés nincs Szükség van Kecskeméten a szociális és gyermekjóléti in­tézményrendszer megreformá­lására. Ezt már több esetben is megerősítették az illetékes ön- kormányzati képviselők. De ehhez pénzre lenne szükség, mert a költségvetésből nincs mód az átalakítás megfinanszí­rozására. Pénzt azonban csak az ágazat néhány ingatlanának értékesítéséből teremthetné­nek elő. Az önkormányzat szo­ciális ügyekkel foglalkozó bi­zottsága a várható érdeksérel­mek miatt továbbra sem hozott érdemi döntést az átszervezés ügyében. A tervek szerint a Hírős Nyugdíjasklubnak helyet adó Kápolna utcai épületet, a Beth­len körúti volt éjjeli menedék­helyet, és az Egressy utca 5. alatt lévő ingatlant értékesíte­né az önkormányzat. Mind­egyik épület olyan rossz álla­potban van, hogy nem éri meg azokat felújítani. A befolyó pénzből a szeretetszolgálat népkonyhát alakíthatna ki a Hoffman János utcai ellátó­központban. Ezen felül a szak­emberek remélik, hogy végre megvalósulhatna egy közös gyermekjóléti szolgálat és át­meneti gyermekotthon is az Ipoly utca 1. szám alatt. Ez utóbbit a törvény szerint de­cember 1-jéig ki kellett volna alakítania a városnak. A legnagyobb gondot a Hírős nyugdíjasklub elhelyezé­se jelenti. A jelentős létszámú tagságot a két belvárosi önkor­mányzati fenntartású, Jókai utca 15. szám alatti és a Hor­váth Döme utcai nyugdíjas­klubban szeretnék majd elhe­lyezni. Trungel Ilona, a gondo­zási központok koordinátora a bizottság előtt elmondta, hogy ezt a húsz éve összeszokott, idős emberekből álló társasá­got nem szabad kisebb csopor­tokra bontani. Sőt, magát a szociális gondozási formát sem lehet szétszabdalni, mert a dolgozók azonos képzettsé­gűek minden gondozási ág­ban, ezért biztonsággal kisegít­hetik egymást. Ráadásul az eszközhasználatuk is közös. A bizottság végül is úgy döntött, hogy megvárja a civil szerveze­tek szándéknyilatkozatait. Azt, hogy milyen területeken - és milyen feltételekkel - tudnának szerepet vállalni Kecskeméten a szociális ellátással kapcsola­tos ügyekben. Ezt követően pedig egy kizárólag szakembe­rekből álló bizottságot fognak felkérni az ágazati reformok terveinek véleményezésére. Rajnai Attila Bajcsiné dr. Kéry Ildiké, a Kecskeméti Városi Bíróság elnökhelyettese nyugdíjba vonult. Felvételünkön (balról) dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke és dr. Vass Árpád, a városi bíróság elnöke a házi ünnepségen köszönti a nyugdíjba vonuló el­nökhelyettes asszonyt. FOTO: TÓTH SÁNDOR Születtek: Kőrös József (any­ja neve: Zana Tünde Ibolya), Marozsi Szimonetta Mónika (Fodor Mónika) Ágasegyhá­za, Gombai Hanna (Gyökeri Olga), Kovács Brigitta Debóra (Palásti Gyöngyi) Nagykőrös, Czirkó Katalin (Czirkó And­rea) Solt, Baranyi Vivien (Ba- ranyi Ildikó) Orgovány, Rácz József (Seres Erzsébet And­rea), Kun Zoltán (Bodor Má­ria) Tiszakécske, Pullai Szi­lárd (Hegedűs Tímea), Hakk Bence Béla (Pataki Ilona), Dombai Valéria (Szőke Valé­ria) Szabadszállás, Berényi János Zoltán (Berényi Beat­rix Hedvig) Helvécia, Berger Dániel (Zsigovics Krisztina) Miske, Ficsór Sándor Péter (Tóth Mária) Orgovány, Szil- vási Tibor János (Nagy Krisz­tina), Si.m István Ferenc (Nagy Ei lka) Anyakönyvi hírek Házasságot kötöttek: Ta­kács István és Roman Valenti­na, Póczó István és Gál Tünde, Parrag János és Nádai Mirtill Blanka, Bobán István és Ger­gely Magdolna, Oláh Gyula és Hegyvári Gabriella, Kolozsvári Antal és Kocsis Tünde. Meghaltak: Molnár László- né Asztalos Eszter Katalin, Tóth Pál, Csabai Imre László, Sós László, Csitári József Im­re, Kiár János, Dobozy Lajos, Végvári Ferenc, Kürtösi Sán­dor, Ölvödi Béla, Csányi-Tóth Ferencné Nagy Mária, Uzso­rás István Mihály, Lapéta Mi- hályné Ladányi Mária, Barcsik Sándor (Soltvadkert), Bezse- nyi Gábor Benedek (Móric- gát), Béleczki László Miklós (Kecel), Szigetvári Mihályné Baracsi Erzsébet, Kovács Mi­hály, Taskó Lajosné Kirí Má­ria, dr. Molnár Lajos Antalné Rozmaring Éva Gizella, Nagy Gáborné Dóka Mária, Ónozó Géza, Magó József, dr. Ádám Károly Ferenc, Orbán Irén, Réczi Józsefné Tajti Mária (Kiskunfélegyháza), Péter- Szabó Kíra (Kömpüc), Kaszab Sándor Józsefné Jobbágy Ilo­na (Lajosmizse), Losonczy Sándor, Gangli Józsefné Han- kovszky Irén (Lakitelek), Paj­kos Józsefné Pap Mária (Kis­kunfélegyháza), Novák Fe­renc, Horváth László, Vidéki Mátyás, Salga István (Kun- adacs), Hagymássy Lajos Bé- láné Dömötör Aranka, Hor­váth László (Helvécia), Ko­vács József, Szebelédi Mihály, Csernus Lajosné Mátyus Má­ria Klára (Lajosmizse), Por Ju­dit, Pólyák Istvánná Tóth Er­zsébet, Krizsány Miklós; Ko­vács Gyuláné Farkas Eszter Erzsébet. Szülőknek a drogról Cigi és bunda Nagy bagós lehet az a betörő, aki egy kecskeméti élelmi­szerüzletben járt zárás után. Vagy az is lehet, hogy csak egy kis pénzhez szeretett vol­na jutni. Mindenesetre 300 ezer forintnyi dohányáru tűnt el egy Szolnoki úti boltból. Az eleganciára való törek­vés lehetett a hajtóereje annak a tolvajnak, aki viszont a bel­városi Centrum Áruházban „dolgozott". Ő két értékes pézsmabundát emelt el. A ka­bátok darabja 304 ezer forin­tot kóstál. Rendhagyó szülői értekezletet rendez Kecskeméten a városi tisztiorvosi szolgálat. Az ér­deklődőket december 2-án, csütörtökön 17 órától várják a megyeháza tanácstermébe. Az A MIÉP kecskeméti városi szer­vezete nyilvános gyűlést tart de­cember 2-án, csütörtökön dél­után öt órakor a Batthyány utca összejövetelen szó lesz az or­szágos, a megyei és városi droghelyzetről. A fiatalkori drogfogyasztásról Kurdics Mi­hály drogszakértő tart elő­adást. 2. szám alatt. Az összejövetelre meghívták a Kecskeméti Lokál- patrióták Egyesületének önkor­mányzati képviselőit. Nyilvános MIÉP-gyűlés Otven év az egészségügyben Czifra János a kórház udvarán lévő műhelyben. FOTÓ: B. R. Ötven éve hűséges vá­lasztott hivatásához Czifra János. Elmeszak­ápolóként ment nyugdíj­ba, és most, 77 éves ko­rában gyógyfoglalkoz- tatóként dolgozik a kecs­keméti megyei kórház pszichiátriai osztályán. Czifra János eredetileg mező­gazdásznak tanult, dolgozott is a kisszállási uradalomban, majd a Gömör megyei Ragá­lyon. A II. világháború után Baján élt és favágással kereste a kenyerét. Az erdőben talál­kozott össze egykori kisszállá­si jószágfelügyelőjével, aki 1946-ban már Bács-Kiskun megye mezőgazdasági kor­mánybiztosa volt. Ő ajánlott Czifra Jánosnak jól fizető gaz­dajegyzői állást, csakhogy a munka feltétele a párttagság volt. Erre viszont János bácsi nemet mondott. Állása így nem akadt, a bajai kórház el­meosztályára is protekcióval került be 1946-ban. Ott vi­szont már megbecsülték. Ki­járta az iskolákat és 1950-ben már ő volt az elmeosztály fő­ápolója. Onnan ment nyugdíj­ba 1982-ben. Felesége család­ja miatt költözött a hírős vá­rosba, ahol négy évig az egészségügyi szakközépiskola szakoktatója volt. Az óráit mindig a kecskeméti pszichiá­ter főorvos, Szűcs Attila pro­fesszor órája után tartotta. És a professzor addig kérlelte a kiváló szakember hírében álló János bácsit, míg ő igent mon­dott. Ennek már 14 éve. Azóta dolgozik nyugdíjasként a me­gyei kórház pszichiátriai osz­tályán. Úgynevezett gyógy- foglalkoztatóként, a minden­napi munkaterápia egyik fon­tos tevékenységét vállalta fel. Az osztály barkácsműhe- lyében asztalosmunkára, bar­kácsolásra tanítja (tanítgatja) az osztály betegeit. János bá­csinál semmi sem kötelező, de naponta mégis öten-hatan vannak nála az Izsáki úti kór­ház faházában kialakított mű­helyben. Készítenek képke­reteket, sarokvédőket, szek­rénylábakat, dísztárgyakat. Kinek mihez van kedve, türel­me. Munka közben János bá­csi elbeszélget a betegekkel és ők érzik, hogy őszinte ember ség van minden kérdésében, minden mondatában.- Ezen a pályán az az em­ber nem tud megmaradni, aki nem szereti a betegeket. Az el­mebetegek és azok, akik va­lamilyen pszichés problémá­juk miatt kerülnek a pszichiát­riára, rendkívül érzékenyek. Nem lehet őket becsapni álér­deklődéssel. Ha viszont odafi­gyelünk a gondjaikra, és min­den körülmények között em­bernek tekintjük őket, száz­szorosán hálálják meg a szere- tetet, a törődést. Az egészség­ügyben dolgozók néha hajla­mosak elfelejteni, hogy a be­teg olyan hozzánk, amilyenek mi vagyunk vele. Pedig ezt az alapigazságot soha nem sza­bad elfelejteni. Életem legem­lékezetesebb karácsonyai a- zok, amelyeket a pszichiátrián töltöttem. Volt saját feldíszí­tett fánk, és minden beteg ka­pott ajándékot. Elmondhatat­lan az a szeretet, amely felém áradt ebben az ötven eszten­dőben. Megmondom őszin­tén, ez tartott a pályán. Pe­dig sok mindenről le kellett mondanom cserébe. Mező­gazdászként 1943-ban 400 pengő volt a fizetésem. Szép jövő előtt álltam. Visszatekint­ve erre a fél évszázadra, még­is csak azt mondhatom, hogy mégsem bántam meg, hogy az egészségügyet választottam. Ábrahám Eszter Kecskeméti képek a XX. századból. A Dobó körúti Mártonfi Galériában nyflt új időszaki kiállítás. Az idei utolsó tárlatot dr. Virágú Pál nyitotta meg, közreműködött Földesi Péter, a Kodály iskola tanulója. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT

Next

/
Thumbnails
Contents