Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-21 / 297. szám

Elégedetlenek az állattartók A petőfiszállásiak visszaéléssel vádolják állatorvosukat (Folytatás az 1. oldalról) A petőfiszállási és környékbeli libatartók szerint, tíz szállítást alapul véve, a hatóságilag meg­állapított díjnál harminc-negy- venezer forinttal többet kényte­lenek fizetni évente a hatósági állatorvosnak. Szólni viszont mindeddig nem mertek. Féltek dr. Szobonya Csabától, aki a környék egyetlen hatósági jog­körrel felruházott állatorvosa. A sertéseknél más a helyzet. Októberben létrehoztak egy öt­fős társulást. A Petőfiszállási Gazdák Szövetkezete néven be­jegyzett társaság egyebek mel­lett sertésfelvásárlással és -érté­kesítéssel is foglalkozhatna. Egyelőre azonban még egyetlen állatot sem vásároltak vagy ér­tékesítettek. Először arra vár­tak, hogy megkapják a cégbíró­sági bejegyzést. Dr. Szobonya Csaba ugyanis kijelentette, bí­rósági végzés nélkül nem adha­tó ki hatósági engedély. Ám hi­ába kapták meg a bírósági vég­zést, az állatorvos újabb kifo­gást talált. Ezúttal a szállító jár­művek (pótkocsis IFA-k) pony­váját kifogásolta. Közben Pető- fiszálláson és környékén há­romszázra emelkedett a túlsú­lyos (200-300 kg-os vagy ennél is nagyobb) sertések száma. Felvásárlásuk, értékesítésük az állatorvos akadékoskodása mi­att lehetetlen - állítja Pallagi Já­nos, a szövetkezet vezetője. Egy hónapja a szövetkezet pa­naszával megkereste dr. Molnár Zoltánt, Bács-Kiskun megye főállatorvosát. Választ azonban mindeddig nem kaptak. A ter­melők számára viszont hovato­vább megoldhatatlan problé-. mát jelent a túlsúlyos állatok etetése, elhelyezése. Dr. Szobonya Csaba mindkét vádat cáfolja. Mint mondta, nem érti a libások felháborodá­sát. Minden libatartóval szemé­lyesen beszélt, csak ezt követő­en kötötték meg a szóbeli meg­állapodást. A beszélgetések so­rán valamennyiüknek felaján­lotta, ha sokallják az igazolvá­nyért kért díjat, nyugodtan for­duljanak máshoz. Á sertésekkel kapcsolatosan dr. Szobonya Csabának az a vé­leménye, hogy a szövetkezet te­remtse meg a törvényben előírt feltételeket és azonnal engedé­lyezi a felvásárlást, szállítást. Dr. Molnár Zoltán megyei fő­állatorvos elismerte ugyan, hogy kaptak levelet a petőfi­szállási szövetkezettől. De mint mondta, nem egy hónapja, ha­nem december 9-én. A levélre egyébként december 16-án vá­laszoltak is. Ezt valószínűleg még karácsony előtt kézhez kapják az érintettek. A dr. Szobonya Csabát érintő vádakkal kapcsolatosan a főál­latorvos úgy véli: túlzóak. Első­sorban: a petőfiszállási szövet­kezetét néhány hete hiányzó engedélyei pótlására szólították fel, ám ennek máig nem tett ele­get. Márpedig egy cég működé­séhez nem elég csupán a cégbí­rósági bejegyzés. Főleg, ha nö­vény- és állatforgalmazással foglalkozik. Az ilyen vállalkozá­sok, szövetkezetek tevékenysé­ge számos egészségügyi sza­bályzatnak és a nemrég érvény­be lépett állatvédelmi törvény­nek is meg kell feleljen. Példá­ul: állatot (sertést) csak erre a célra kijelölt és engedélyezett területeken lehet felvásárolni. Nem pedig házaktól. A felvásá­rolt állatok szállítása is meg kell feleljen az állatvédelmi törvény előírásainak. Télen, hetven­nyolcvan kilométeres utazóse­bességnél ugyanis kihűlnek, rosszabb esetben megfagynak az oldalán nyitott, legfeljebb a tetején fedett járműben szállí­tott állatok. A petőfiszállási szövetkezet és a termelők tehát tévednek, amikor a törvényi előírások be­tartatását állatorvosi akadékos­kodásként értelmezik. A főállat­orvos hozzátette, mindazonál­tal kivizsgálják a dr. Szobonya Csabát ért vádakat, és ha szük­séges, megteszik a megfelelő in­tézkedéseket. Az ügyre vissza­térünk. Szász András Mit veszünk, ha enni akarunk? A kipróbált márkákhoz ragaszkodik a vásárló Amikor vásárolunk, meg- mézzük az árakat. Az élelmiszer azonban nem az ára miatt kerül a kosarunkba. A minőséget tartják a legfon­tosabbnak élelmiszer-vásárlá­saik során az emberek Ma­gyarországon, és csak ezt kö­veti az olcsóság - derül ki a GfK Hungária Piackutató In­tézet felméréséből, amelyet a felnőtt lakosságot reprezentá­ló 1000 személy megkérdezé­se alapján készített. A lakosság fele naponta vá­sárol élelmiszert. A szokásos napi bevásárlás legkedveltebb ideje a reggel, ezután sorrend­ben a délután, a délelőtt és az este következik. A nagy bevá­sárlást végzők közel fele ha­vonta egyszer, negyede pedig hetente kerít sort erre. Az egyik legnépesebb vásárlói csoportba jellemzően a kisebb településen élők és az alacso­nyabb jövedelműek tartoz­nak. A megkérdezettek 22 száza­léka sorolható ide. Számukra az ár és a minőség egyaránt fontos, míg a termék szárma­zása kisebb jelentőségű, és egészséges volta egyáltalán nem játszik szerepet. Jelentős még a márkatuda­tos fogyni vágyók 22 százalé­kos aránya. Ez a csoport nagy figyelmet fordít a márkára, az egészségre és a minőségre. A csoporton belül némi többsé­get alkotnak a nők. A nem márkatudatos fogyni vágyók aránya 12 százalék. Nekik a márka kevésbé fontos. A cso­portban az átlagosnál maga­sabb a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A konzervatív bizal­matlanok aránya 15 százalék volt, akiknél fontos, hogy a vásárolt termék ne tartalmaz­zon tartósítószert, színezéket és környezetbarát legyen. Az árorientáltak a megkérdezet­tek 11 százalékát teszik ki. A felmérés szerint a lakosság öt százaléka érdektelennek bizo­nyult, ami azt bizonyítja a GfK szerint, hogy számukra az evés főleg élettani kérdés. A felmérés alapján 1997 első kilenc hónapjához viszonyít­va a hipermarketben vásárlók aránya 17 százalékról 43 szá­zalékra emelkedett. Kis disz­kontokban a két évvel ezelőtti 70 százalék helyett már csak 54 százalék vásárol. Kevesebb is van belőlük. Megvan a hiány végső száma 54 milliárd dollárra rág a folyó fizetési mérleghiány A folyó fizetési mérleg hiánya 54 millió dollár volt októberben, ami 13 millió dollárral több az előzetesen számított 41 millió dollárnál - tájékoztatott a Ma­gyar Nemzeti Bank a végleges adatok alapján. Az első tíz hó­napban mért hiány így 1,342 milliárd dollárt tesz ki, ami 103 millió dollárral marad el az elő­ző év azonos időszakáétól. Az ország devizában fennálló nettó adósságának értéke október vé­gén 7,7 milliárd dollár volt. A or­szág devizában fennálló bruttó adóssága október 30-án 24,2 milliárd dollárt tett ki. így a nemzetgazdaság - tulajdonosi hitelek nélküli - devizában fennálló bruttó adósságállomá­nya egymilliárd dollárral maga­sabb, a nettó külföldi adósságál­lomány pedig 1,2 milliárd dol­lárral alacsonyabb az 1998. de­cember végén mért értékeknél. Az október végi nettó adósság­ból az MNB és a kormányzati szektor 2,2 milliárd dollárt, a magánszektor 5,5 milliárd dol­lárt mondhatott magáénak. A bruttó adósságállomány októ­ber végi összegéből az MNB és a kormányzati szektor 13,5 mil­liárd, a magánszektor több mint 10,6 milliárd dollárral részese­dett. Az október végi végleges adat szerint a jegybanki tartalékok értéke 10,2 milliárd dollár volt. Ez év októberében az áruforga­lom havi 217 millió dolláros hiá­nya 1,929 milliárd dolláros ex­port és 2,146 milliárd dolláros import egyenlegeként alakult ki. Az év első tíz hónapjában az ország áruforgalmi egyenlege 1,757 milliárd dolláros deficitet mutatott. (A tavalyi év hasonló időszakában az áruforgalmi hi­ány 1,761 milliárd dollárt tett ki.) A nem adóssággeneráló fi­nanszírozás egyenlege 2,008 milliárd dollár volt az év első tíz hónapjában, azaz jóval megha­ladta a folyó fizetési mérleg első tíz havi deficitjét. (Tavaly az el­ső tíz hónapban a nem adósság- generáló finanszírozás egyenle­ge 1,021 milliárd dolláros aktí­vummal zárt.) Az adósságot nem generáló tőketételeknél mért forrásbeáramlás október­ben 46 millió dollárt tett ki. Az idegenforgalom ez év ok­tóberében 145 millió dolláros aktívumot mutatott, 202 millió dolláros bevétel és 57 millió dol­láros kiadás eredményeként, így idén az első tíz havi idegen- forgalom 1,401 milliárd dollá­ros aktívumot eredményezett, szemben a tavalyi hasonló idő­szakban elért 1,353 milliárd dol­lárral. Egyelőre még csak a rajzasztalon és a számítógépekben létezik. A francia Airbus a jövő legnagyobb utasszállító gépével ké­szül kirukkolni. Nem kétfedeles, hanem kétfedélzetes lesz a repülő. Ha úgy tetszik, emeletes. A legtöbben takarékoskodunk Aki tud, takarékoskodik Magyarországon. A számok azt mutatják, azok is spórolnak, akiknek nincs miből. A lakosság nagyobbik felének még marad pénze a havi meg­élhetési költségek kifizetése után, 58 százalékuk takarékos­kodik is, ám a legtöbben csak a jövedelmük tíz százalékánál kisebb összeget tudnak félre­tenni - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet. A spórolás leggyakoribb célja a család tá­mogatása és a háztartás felsze­reltségének javítása. A GfK Piackutató Intézet a teljes felnőtt lakosságot repre­zentáló 1000 fő személyes megkérdezése alapján megál­lapította, hogy a lakosság 7 százaléka egyáltalán nem tud pénzt félretenni. A kutatóinté­zet kimutatta azt is, hogy a la­kosság 58 százaléka kifejezet­ten takarékoskodónak mond­ható. Jövedelme 10 százaléká­nál kisebb hányadát a válasz­adók 26 százaléka tudja meg­spórolni, míg 10-20 százalék közötti részt az emberek 18 százaléka tesz félre. A célok között néhány érdekes eltérés tapasztalható a nemek között. A nők ugyanis, ha már marad pénzük a hónap végén, akkor inkább céltudatosak ebből a szempontból, s a férfiakhoz képest nagyobb részük gyűjt a család támogatására, nyaralás­ra és bútorra. A férfiak által inkább előny­ben részesített cél a háztartás felszereltségének javítása, a képzés és tanulás, illetve autó vásárlása. legalábbis a MOL-töltőállomásokon, ahol a mai napon minden kedves vásárlónk egy finom - ostyát kap ajándékba. Ezzel szeretnénk Önnek kellemes karácsonyi ünnepeket kívánni és megköszönni, hogy egész évben nálunk vásárolt.

Next

/
Thumbnails
Contents