Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-13 / 290. szám
8. OLDAL PETŐFI NÉPE 1999. DECEMBER 13., HÉTFŐ Elet a Vajdaságban, a háború után Egy Baján élő ifjú szabadkai ismerős mesélte a minap: „Kilenc éve nem láttam a szülővárosom. Eddig nem mertem hazautazni. A daytoni egyezmény ellenére ugyanis még mindig katona- szökevényként kezelhetnek, ha éppen úgy tartja a kedvük. Másrészt szüleim, ismerőseim szomorú hírekkel halmoztak el odaátról. Végül is családi okok miatt le kellett utaznom, immár magyar útlevéllel. Nem hittem a szememnek. Kilenc év alatt a felismerhetetlenségig megkopott a város. Az emberek lerongyolódtak, unottak, fásultak. Két nap után, amikor Tompánál beléptem Magyarországra, megkönnyebbültem. Ez itt már Európa. A délvidékiekhez viszonyítva mi itt nagyon jól és gondtalanul élünk.” Ez a néhány mondat is mutatja, hogy a délvidéki háború óriási károkat okozott a Vajdaságban. Az ott élők többsége még mindig rendkívül rossz körülmények között él, mintha még mindig háború lenne Jugoszláviában. Munkatársunk helyszíni tudósításából szomorú kép rajzolódik ki. Nehéz karácsonya lesz a Vajdaságban élőknek. Nincs üzemanyag A Vajdaságban is korán behavazott. Bácska, Bánát és Szerém- ség falvai megközelíthetetlenek- ké váltak. A hatóságoknak nincs annyi üzemanyaga, hogy az egyébként is rossz utakat karbantartsa. Jó, ha telik a napi két helyközi buszjáratra. Az iskolába, munkába vagy piacra járó buszokról a szemlélőnek leginkább az indiai filmek jutnak eszébe. Fürtökben csüngnek az utasok az imbolygó járművön. A közellátást végző teherautók üzemanyagtartályába mindig deciliterre pontosan annyi gázolajat töltenek, amennyire aznap szükség van. Szabadkától Újvidékig az emberek szorongva néznek a tél elé. A boltok előtt hosszú sorok kígyóznak azokon a napokon, amikor megérkezik a kenyér, a tej, a cukor és az étolaj. Csomagolóanyag híján akadozik az ellátás. Az élelmiszeripar csak az ügyeletes munkásokat rendeli be dolgozni. A többiek várólistán vannak, és szociális juttatásokból tengődnek. Szerbia nagyvárosaiban rendszeres a napi 4-8 órás áramszünet. Romlik a pénz Ezzel szemben a dél-bácskai településeken csak ritkán, heti egy-két alkalommal kapcsolják ki a vülanyáramot (hálózati túlterheltségre hivatkozva). Se vezetékes, se palackozott gázt nem lehet kapni. Benzin csak feketén vásárolható, literenként 2 német márkáért. Az átlagember kerékpározik. Vannak persze ott is tehetős polgárok, akik fényűzően élnek. Drága, új (a zárlat miatt kétes eredetű) autóval furikáznak, fél napokat méregdrága éttermekben, diszkókban, piz- zériákban ücsörögnek. A fizetéseket és a nyugdíjakat 5-8 hónapos késéssel adagolják. A hatóságok és a média ugyan tagadják a pénzromlást, viszont a német márkáért november derekán kétszer annyi dinárt fizettek a minden utcasarkon hemzsegő nepperek, mint két hónappal ezelőtt. Ma már 20 dinár 1 márka. Ezért 4 kiló kenyeret vagy egy pohár üdítőt mérnek. Az alapvető élelmiszerek árát a belgrádi kormányzat „befagyasztotta”, azonban a rezsiköltségek (telefon, villany, szén és tűzifa) az égbe szöktek. A kormány több mint 40-féle új járulékot és pótléPannon GSM előfizetés mindössze bruttó 6000 forintért, 2000 darab* bruttó 20 forintos SMS-sel! \ Pannon GSVl előfizetés most csak brutto 6000 forintba kerül, es ezert 2000-ben 2000 darab SMS-t küldhet, brutte 20 forintos áron! Sót. ugyanezzel a lehetőséggel brutto 2000 Ft befizetése mellett meglevő előfizetőink is élhetnék, ha mobiltelefonjukról megrendelik a 173-as telefonszámon. \:wdt>k«h december 31. ku/ótt ha>/nalhato fel. Az «rak az utat tartalmazzak. I' Meglévő előfizetőinknek 2000 darab,* bruttó 20 forintos SMS, mindössze brutto 2000 forintért! kot vetett ki. Az adókat azonban nem növelte. Télen nehezebb Aki csak tehette, szeptemberben bekészítette a tűzre valót. Falun- városon egyaránt nagy farakások állnak a kazánfűtésű családi házak udvarán. Elvétve szenet és talpfát is lehet venni, de erre már a nyugdíjasoknak nem futja. Az öregek meghúzzák magukat egy helyiségben, melyet dobkályhával fűtenek. Azon is főznek. A tömbházak lakói villanyárammal igyekeznek felfűte- ni egy-egy szobát. Számla helyett jegyekkel fizetnek, amit fizetés, illetve nyugdíj helyett kaptak a nyáron a hatóságoktól. Földgáz nincs, a távfűtés tartalékon működik. Ez annyit jelent, hogy az intézményekben a fűtőtestek nappal, a lakásokban pedig a kora esti órákban melegednek fel valamelyest. Munka nélkül Az emberek tejen, kenyéren, meg azon élnek, amit a nyáron megtermeltek a kertben, illetve felneveltek a baromfiudvarban. És ez nemcsak a földművesekre, hanem az elbocsájtott vagy nyugdíjaztatott köztisztviselőkre is vonatkozik. A középkorosztály és a fiatalság ügyeskedik. A seftelés, a barkácsolás életformává vált. A legtöbb dolgozónak felmondtak, hiszen termelés alig van. A hivatalnokok nagy részét 60 százalékos fizetéssel (átlag 40 német márkával, illetve havi 5000 forintnak megfelelő ösz- szeggel) ideiglenesen felmentették a munkavégzés alól. A többség berendezkedett a túlélésre. Egyre több az erőszak A nemzetközi embargó feloldása csak a jelenlegi hatalmat erősítené. A határok átjárhatósága úgyszintén. Kis-Jugoszlávia az 1992-ben bevezetett határilletékből jelentős állami bevételekre tesz szert. Az európai közösségtől és hazánktól azt várják el a vajdasági polgárok, hogy a tartomány kapja vissza autonómiáját. EBESZ-megfigyelőkre és nemzetközi rendőralakulatokra várnak, illetve arra, hogy a nemzetközi közösség nyomására vonják ki a hadsereget és a szerb rendőrséget a tartományból. Ezáltal megpezsdülne az élet és kevesebb lenne az atrocitás is. Egyre több ugyanis az erőszakos házfoglalás, amit a polgárháború és a koszovói válság egyre türelmetlenebb, ideiglenes ellátásban részesülő menekültjei követnek el. Októberben két bácskai falu katolikus papját megverték és kifosztották a plébániákat. Ez már nem magyarázható a nincs- telenséggel. Hihetetlenül megszaporodtak a fegyveres bűncselekmények. A háttérben a nemzetiségek elleni gyűlöletszítás és a megfélemlítés jól ismert módszerei húzódnak. Ha most lenne a választás A BBC elemzői szerint, ha Szerbiában most tartanák meg a parlamenti választásokat, a Milosevics-párti szocialisták alkotnák a középpártot, a baloldalon Milosevicsné Mira Mar- kovity asszony Egyesült Baloldal nevű gazdasági társulása, a jobboldalon pedig Sesely vajda radikális pártja helyezkedne el. Ez a 3 tömörülés vinné el a szavazatok 70%-át. Az egyesült ellenzék osztozna a szavazatok 30 százalékán. Ilyen erőviszonyok mellett a következő négy évben semmi sem változna Szerbiában. A montenegrói köztársaság már elindult az önállósulás felé vezető úton. Koszovóhoz hasonlóan a Szandzsák is kiugrásra készen áll. A Vajdasági magyarok is autonómiát szeretnének. Király László A héten pénzhez juthatnak a Diana Rt. volt ügyfelei A bajai irodával is rendelkező Diana Invetsment Rt. volt ügyfelei a héten pénzhez juthatnak. Az állományt pályázaton elnyerő Concorde Rt.-nél rendelkezhetnek értékpapírjaikkal. A napokban ugyanis valahányan megkapják a cég értesítőjét. Amint visszaküldik a szükséges információkkal az adatlapot, dönthetnek befektetésük jövőjéről. Baján ez 150 polgár mintegy 70 millió forintját érinti. (Az országban összesen 3000 ügyfél 2,2 milliárd forintját.) Az értékek nem tűntek el, csupán a garantált hozamra szerződött felek járnak rosszul. A Diana Rt.-nek ugyanis nem volt meg az ehhez szükséges fedezete. Ezért szűnt meg a társaság az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vizsgálatát követően. Streitmann Norbert, a Concorde igazgatója kérdésünkre elmondta: a bajai fiók jövője egyelőre bizonytalan. Hamarosan eldől azonban a sorsa, még a héten határoznak a vidéki ki- rendeltségekről. Élővé varázsolnák a solti Duna-holtágat Pénteken a környék településeinek polgármestereivel telt meg a solti városháza. Fórumra gyűltek össze, amelyen a térség közlekedési, turisztikai és gazdasági helyzetét taglalták. Mint arról beszámoltunk, a földvári híd jövője és a Duna solti holtága rehabilitációjának lehetősége volt a központi kérdés. Dr. Halász Péter, az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság vezetője beszélt a holtág élővé tételéről. A szakember 100 millió forintra becsülte azt az összeget, amelyből a Dunaegyházáig nyúló holtág rekonstrukcióját el lehetne végezni. A vízügyi igazgatóság vezetője a tervek között említette több strand létesítését is. A plázs, a fürdőzők örömét szolgáló parti homok a meder kotrása során lenne kitermelhető. Hogy a hat kilométer hosszúságú holtág újra élővíz legyen, ahhoz el kell bontani a bejáratát elzáró kőgátat. Halász Péter megemlítette, hogy a mederből kikotort kőzet egy részét a part egyenetlenségeinek eltüntetésére lehetne felhasználni. A Solt környéki Duna-szakasz rehabilitációjától a vízi turizmus fellendülését várják a szakemberek. Az átfogó munkálatok közé tartozik a dunaföldvári jachtkikötő építése is.
