Petőfi Népe, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-09 / 287. szám
Ez a sok extrával felszerelt, 2,5 millió forintot érő Peugeot 206-os volt a fődíja a kecskeméti Total-benzinkutak és a Peugeot kecskeméti márkakereskedője, a Car-Lion Kft. által szervezett játéknak. A Total-benzinkutaknál tankolok szelvényeket kaptak, amelyeket múlt szombaton sorsoltak több száz érdeklődő előtt. A főnyereményen kívül benzinutalványokat lehetett nyerni. A több mint ötezer szelvény közül egy kecskeméti férfiét húzták ki, amikor a 206-os Peugeot került sorra a nyeremények sorában. FOTÓ: W. KIRÁLY ERNŐ Bemutatkozott a Dél-Alföld Magyarország régiói - a régiók Magyarországa. A vidékfejlesztésért is felelős minisztérium és az Országos Területfejlesztési Tanács ezen a címen Indított útiára egy konferenciasorozatot. Az eseménysorozat hatodik állomása a dél-alföldi régió, színhelye pedig a szegedi ifjúsági ház volt. A gazdasági szereplők, az ön- kormányzatok, a civil szféra és a politikusok együttes felelőssége a régiók Magyarországának kiépítése. Ezt Nógrádi Zoltán, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) ügyvezető elnöke hangsúlyozta a múlt hét végi eseményen tartott előadásában. Az ezredforduló hajnalán, az Európai Unió kapujában országunk előtt egyetlen út áll: a régiókat alkotó kistérségek és megyék közös érdekeinek érvényesítése - jelentette ki. A három megyét: Bács-Kis- kunt, Békést és Csongrádot egy-egy előadó képviselte a konferencián. Dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, egyben a DARFT mostani soros elnöke a régióban megvalósult és lehetséges agrárinnovációról beszélt. Dr. Csatári Bálint, az MTA Kecskeméti Alföldi Tudományos Intézetének főigazgatója a regionális változások rejtett dimenzióiról, a viselkedésföldrajzról tartott előadást. Majd dr. Ligeti Ferenc, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola igazgatója a régió felsőoktatásáról beszélt. A programot a három megye egy-egy művészeti csoportjának színes műsora zárta. Az aranyháromszög rejtett idegenforgalmi lehetőségei A kamarai törvény vitája Tegnap az országgyűlés a gazdasági kamarák jövőjéről vitázott. Fő kérdésként az eddigi kamarai tevékenység értékelése, a tagság kötelező vagy önkéntes volta, s a köztestületi jelleg megőrzése vetődött fel. A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitájában T. Asztalos Ildikó (SZDSZ) szerint a javaslat sarkalatos pontja, hogy a kötelező, vagy az önként vállalt tagság keretei között működnek- e tovább a kamarák. Az SZDSZ-es politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelező tagság megszüntetésével veszélybe kerülhet a már kialakított számítógépes nyilvántartási rendszer, s ez ellentétes a minden területen átláthatóságot igénylő kormányzati szándékkal. Göndör István (MSZP) azt javasolta, hogy meg kell őrizni az automatikus kamarai tagságot és tagdíjfizetési mentességet kell adni az évi 4-5 millió forintos bevétellel rendelkező kisvállalkozóknak. A költségvetés pedig járuljon hozzá a kamarák közfeladatainak részbeni finanszírozásához. Ékes József (MDF) a kötelező kamarai tagság mellett szólt, de 5 millió forint éves bevételig a tagdíjmentességet szorgalmazta. Megítélése szerint a kamarák közfeladatait nem képesek átvenni és ellátni sem az önkormányzatok, sem az APEH. Tóth Imre (FKgP) szerint a gazdasági kamarákra szükség van, de működésüket igencsak differenciáltan lehet megítélni. Szerinte is meg kell szüntetni a kötelező tagságot, de fontos a köztestületi jogosítványok fenntartása. Sü- meghy Csaba (Fidesz) kijelentette: pártja a magyar vállalkozói társadalmat kívánja szolgálni, és példákkal igazolta, hogy a vállalkozók nem a kötelező tagság mellett voksolnak. Lentner Csaba (MIÉP) nem tartja elfogadható indoknak, hogy nem eurokomform a kötelező tagság megszüntetése. Szerinte nem a külföldi példákból kell kiindulni, hanem azt kell figyelembe venni, hogy a magyar vállalkozóknak mi a jó. Egyetértett azzal, hogy a kamarák köztestületi feladatait vegyék el. Feny- vessy Zoltán (MIÉP) úgy vélte: az elmúlt 5 év nem volt elég a kamaráknak, hogy bebizonyítsák a vállalkozóknak a tagság szükségességét. Szalay Gábor (SZDSZ) szerint a vállalkozók kötelező kamarai tagsága garanciát kínál a fogyasztók számára, akiknek szintén védeni kell az érdekeiket. A képviselő úgy vélte: a kormány akkor akarja leépíteni a kamarákat, amikor hároméves küzdelem után működni kezdtek. Babák Mihály (Fidesz) azt a véleményt fejtette ki, hogy a kamaráknak lehetőségük lett volna a tagdíjak differenciálására, ők azonban mindig a maximumot követelték, és ez a mohóság végül ellenszenvhez vezetett a vállalkozók körében. Göndör István (MSZP) azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamarák a parlament gazdasági bizottságán keresztül is keményen fellépnek a mikrovállalkozók érdekében. A szocialista Németh Imre bírálta a közigazgatási feladatok „újraállamosítását”, mert ez szerinte pluszkiadásokat fog jelenteni az adófizetőknek. Rigler Zoltán (Fidesz) közölte: abban valóban nincs vita köztük, hogy szükség van a kamarákra. Azzal érvelt, hogy „nem vált be” az 1994-es kísérlet, ha azt vizsgáljuk, hogyan ágyazódtak be a kamarák. Szerinte éppen ebből következik, hogy változtatni kell, hiszen nem arról van szó, hogy nincs szükség a kamarákra, hanem arról, hogy ebben a formában nincs. Változtassuk meg hazánk image-t! Feledtessük el a puszta-gulash-piroska ránk ragadt kifejezést - mondta dr. Kellnér Barnabás idegenforgalmi szakember az elmúlt hét végén Kecelen. Továbbá elmondta, hogy a kormány jelenleg is keményen dolgozik az ország új arculatának a kidolgozásán. Az Úton Európába Gazdasági Tanácskozásnak a helyi TG- Virágdekor iskola adott otthont. Az egész napos rendezvényen a Külügy-, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberein túl több diplomata is részt vett. A tanácskozáson elsősorban a hazai idegenforgalom fellendítéséről esett szó. Ezen belül is közelebbről vizsgálták a Balás Péter a Jövőben is a külgazdaság területét fogja Irányítani. Ezenfelül a Gazdasági Minisztérium után a Külügyminisztérium helyettes államtitkára lesz - mondta szerdán Budapesten Martonyi János külügyminiszter.- A gazdasági diplomáciából és a külgazdaság-politika bizonyos területeiből álló blokk január 1-jétől nagy valószínűKiskőrös-Soltvadkert-Kecel, azaz az aranyháromszög turisztikai lehetőségeit. Az ösz- szejövetelen Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője is szót kért. Véleménye szerint a rossz értelemben vett aranyháromszög kifejezést jó irányba kellene megváltoztatni. Eddig sok embernek a borhamisítás, olaj- szőkítés jutott eszébe erről a térségelnevezésről. Ezentúl az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket kellene kiaknázni. Például Kiskőrösön a termálfürdő, Soltvadkerten a Büdös-tó forgalmát lehetne fellendíteni. Kecelen pedig a lovasturizmust kellene kiemelten kezelni. A tanácskozáson Jaroslav Suchman, az ENSZ regionális illetékese is részt vett. séggel a Külügyminisztérium eredeti szerkezetében foglal majd helyet, nem pedig az integrációs államtitkárságon, bár erről is szó volt - tette hozzá. Konzultációi eredményeképpen a külügyminiszter úgy érzi, helyesebb a minisztérium alapszerkezetében elhelyezni a gazdaságot. Martonyi János leszögezte: a külgazdasági terület Külügyminisztériumon belüli működése tökéletesen illeszkedik a nyugat-európai gyakorlathoz. Külgazdasági irányítás Vállalkozókat keresünk! Kunbaracs község önkormányzata az alábbi adó- kedvezmények mellett keresi azt a vállalkozót, aki: pék, fodrász, kozmetikus, cipész, órás, asztalos, szabó, vagy melegkonyhás vendéglátó üzletet, kunbaracsi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező utazási irodát, kunbaracsi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari termeltető, értékesítő gazdasági társulást, 150 m-es élelmiszer jellegű vegyes üzletet létesít. Jelenleg érvényes adók: iparűzési adó, vállalkozók kommunális adója, építmény adó. Kedvezmények: a vállalkozók fokozatosan csökkenő mértékű adómentességben részesülnek. A kedvezmény mértéke: 1. évben: 100%, 2. évben 80%, 3. évben 60%, 4. évben 40%, 5. évben 20%. Az érdeklődők a részletekről Tóth Ferenc polgár- mestertől a 06-30/9585- 079 telefonszámon és Vincze Miklós mb. jegyzőtől, 06-30/9122-265 telefonszámon kérhetnek tájékoztatást. Kistérségi készülődés az uniós tagságra A Kiskőrös és Térsége Terület- fejlesztési Önkormányzati Társulás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán elnyert támogatással megkezdte vidékfejlesztési programjának kidolgozását. Bodor Jenő kistérségi koordinátort arról kérdeztük, mi is ez a program.- A cél kettős: elkészíteni azt a 2000-2006-ig szóló programot, mellyel a kistérség jogosultságot szerezhet az Európai Unió előcsatlakozási forrásainak (SAPARD) megszerzéséhez, másrészt feltárni a térségben meglévő fejlesztési elképzeléseket, és megkeresni azokhoz az EU-n kívüli pénzügyi támogatási lehetőségeket. Az Európai Unió vidékfejlesztési célkitűzései: az elvándorlás megelőzése, a szegénység elleni küzdelem, a munkahelyteremtés serkentése, az esélyegyenlőség megteremtése, a vidéki környezetminőség megóvása és javítása. A felsorolt témakörökben kidolgozandó programoknak a helyi sajátosságokra kell épülniük. A dokumentumok benyújtását széles körű egyeztetésnek kell megelőznie. A következő lépcső a stratégiai program készítése lehet, amennyiben a továbblépéshez szükséges támogatást elnyerjük. Ebben a megvalósítható fejlesztéseket, a megváltozott piaci körülményekhez igazodó változásokat és a gyengeségek, problémák kiküszöbölésére tervezett beavatkozásokat fogalmazzuk majd meg - mondta Bodor Jenő. Hírek Nemzetközi fuvarozók Az EU-csatlakozás kapujában piacképesnek maradni! A zömmel mikro-, kis- és középvállalkozásokból álló szervezet tagjait helyzetbe hozni a fő cél a szakmabeliek számára - mondta Karmos Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT-Hun- gary) igazgatója. Hozzátette: rendkívül alacsonyak a szállítási tarifák, s a hazai ellenőrzés réseit kihasználva számos külföldi végez illegális fuvarokat. Olaszok a közlekedésről Olaszországnak mielőbb határozottan kell cselekednie az 5. számú közlekedési folyosó kiépítése érdekében. Hacsak nem akar alulmaradni a Németországgal és Ausztriával folytatott versengésben - fejtette ki keddi a La Repubblica. Megállapítja: „A világ Magyarország keleti határán ér véget, ahol megszakadnak az öreg Európa vasútvonalai, és onnan a szovjet nyomtávú sínek vezetnek tovább az Urál felé.” Itália számára stratégiai fontosságú lenne a Triesztet, Ljubljanát és Budapestet összekötő folyosó. Német atomenergia A Viag konszern szóvivője cáfolta, hogy kompromisz- szum körvonalazódna a német atomerőművek bezárásáról az üzemeltetők és a berlini kormány között folyó vitában. A Berliner Zeitung olyan hírt közölt, amely szerint a konszernek belemennének négy erőmű 2002-ig történő leállításába, ha a többi tovább működhet. Borostyán Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alap Változik a privatizáció Az ÁPV Rt. működési feltételeit szabályozó törvényi előírások legyenek egyértelműek! A privatizációs szervezet a jelenleginél jobban feleljen meg a működési környezete által diktált, megváltozott feltételrendszernek - hangoztatta Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára expozéjában, a privatizációs törvény módosításáról szóló javaslat szerdai általános vitájának kezdetén. Bogár László elmondta, hogy a kormány nem kívánja megváltoztatni az ÁPV Rt. működési elveit, a módosítás úgyanakkor csökkenti a különbséget az ÁPV Rt. és a piaci alapon működő társaságok között. Az államtitkár indokoltnak nevezte a tulajdoni arány növelését, illetve csökkentését néhány konkrét társaságnál.
