Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-05 / 258. szám
4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - MENTŐSÖK III. 1999. NOVEMBER 5., PÉNTEK Összeszorul a gyomrunk, ha halljuk a mentőautó szirénázását. Mindannyian tudjuk, hogy valahol baj van. Valaki bajban vagy életveszélyben van. Minden gyerek tudja, hogy baleset, rosszullét esetén elég feltárcsázni a 104-et és jön a mentőautó. Bács-Kiskun megyében a mentőszervezetnek mindössze 350 munkatársa van. Ez a csapat felel azért, hogy mindig időben ott legyen a mentőautó, ahol kell. És persze segítsen. Köztudott, hogy a megyében több mentőállomásra volna szükség, és jó lenne, ha még több orvos választaná hivatásául a mentőszolgálatot. Csakhogy a munka nehéz, a fizetés pedig gyalázatosán alacsony. Sorozatunk mai és következő részeiben azokat a szakembereket mutatjuk be, akik a mi életünkért, szeretteink életéért küzdenek. A mentőorvosok mellett bemutatjuk az egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező mentőtiszteket is. A mentőtisztek ugyanis - néhány eset kivételével - mind a rohamkocsin, mind az úgynevezett esetkocsin ugyanazt az ellátást nyújthatják és nyújtják is, mint a mentőorvosok. Ma bajai, kalocsai és kecskeméti szakembereket ismerhetnek meg. Súlyos esetek naponta A bajai mentőszolgálatnál jelenleg egyetlen oxyológus mentőorvos dolgozik. Dr. Császár Béla 1988-ban végezte el tanulmányait a zágrábi orvos- tudományi egyetemen. Kivonuló mentőorvosként 1992 óta dolgozik Baján. A szakvizsgát 1998-ban Budapesten tette le. Tekintettel arra, hogy Baja, Bácsalmás és gyakran Kalocsa vonzáskörzetét is ennek a mentőállomásnak kell ellátnia, a járművek teljes kihasználtsággal, szinte folyamatosan róják az utat. A városban a hagyományos mentőautókon kívül egy korszerűen felszerelt esetkocsi áll a súlyosabb sérültek, illetve az életveszélyes állapotban levő betegek rendelkezésére. Bár esetkocsi van Kalocsán is, a bajaiak vonulnak ki az érseki székhely vonzáskörzetébe is azokon a napokon, amikor ott nincs esetszolgálat. Az esetkocsin a mentőorvoson kívül 2 főiskolai végzettséggel rendelkező mentőtiszt teljesít szolgálatot. A járművön az újjáélesztéshez szükséges orvosi műszerek vannak, többek között lélegeztető, defibrillátor (klinikai halál esetén a szívműködést elektromossággal beindító készülék), ritmusszabályzó, testhez idomuló vákuummatrac (súlyos gerincsérültek rögzítéséhez) és sok más eszköz. Dr. Császár Béla elmondta, hogy az esetkocsit naponta 5-15 Dr. Császár Béla esetben riasztják, annak ellenére, hogy Baját szerencsére elkerülik a nagyobb, tömeges közúti balesetek. Ettől függetlenül minden beteget vagy sérültet szállítható állapotba kell hozni. Első teendő a légzés és a vérkeringés stabilizálása. Többszörösen sérült súlyos közúti vagy üzemi baleset esetén stabilizálni kell a sérült állapotát, meg kell akadályozni a kivérzést. A tüdőödémák, a tüdőembóliák, az agyvérzések esetében is biztosítani kell az alapvető életfunkciókat és a szállíthatóságot. Az öngyilkosok, a gyógyszer- és vegyszer- mérgezettek ellátása, a sokkos állapotok rendezése is a mentőorvos feladata, egészen a kórházi osztályos felvételig. * Életmentés az Cziner Gábor 1989-től 1993-ig a dombóvári mentőállomáson, azóta pedig Baján dolgozik. Főiskolai tanulmányait idén nyáron fejezte be Budapesten a HIETE Egészségügyi Főiskolai Kar mentőtiszti szakán. Úgy tapasztalja, hogy a hozzátartozók sokszor értetlenül állnak, amikor mentőorvos helyett mentőtiszt érkezik a beteghez. Pedig félelmük alaptalan, hiszen a mentőtiszt ugyanolyan jól és szakszerűen ellátja a betegeket, csupán szű- kebb döntési és beavatkozási jogköre van mint az orvosnak. Például nem adhat be bizonyos szereket, nem írhat fel gyógyszert, nem dönthet arról, hogy a megfelelő ellátás után a beteget a lakásán hagyja. Azt is gyakran nehezményezik a betegek, hogy a mentőautó a súlyos esetekhez nem érkezik meg azonnal, mert a különlegesen felszerelt esetkocsi éppen valahol máshol úton van. Megütközést vált ki az is, ha a mentők nem távolítják el azonnal a közterületről, vagy a lakásából a segítségre szorulót. A kiérkező orvos vagy mentőtiszt elsődleges feladata ugyanis nem a beteg szállítása, hanem a beteg állapotának stabilizálása. A légzés, a vérkeringés normalizálása. Esetenként a mérgezettnek a helyszínen ki kell mosni a gyomrát, hogy addig se szívódjon fel a méreganyag a szervezetében, amíg a út szélén Cziner Gábor kórházba nem ér. Balesetnél, nyílt vérző seb esetén a mentést még a kiemelés alatt el kell kezdeni. Ha van rá mód, megkezdik az infúziós folyadékpótlást, vérzés- és fájdalom- csillapítást is. Van rá példa, hogy a mentőtiszt ellenőrzésre való betegszállítás közben kapja a riasztást egy éppen útba eső településre, például hasszúráshoz. Ekkor oda is ki kell vonulni és még menet közben előkészíteni a sérült ellátását. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Király László Szünet nélkül szirénáznak Segítsünk a fuldoklónak! Megrázó vonatbalesetek Dr. Farkas Mónika Kalocsán a mentőállomás egyetlen esetkocsija és 5 szállító járműve szinte szünet nélkül forgalomban van. Dr. Farkas Mónika, a mentőállomás vezető főorvosa kalocsai származású, Szegeden végzett 1996-ban. Főállásban mentőorvosként dolgozik, bár csak jövőre szakvizsgázik oxyoló- giából. A kórházban altatóorvosként is helytáll. A mentőállomás gépparkja és felszereltsége az országos átlagnak megfelelő. A 24 órás szolgálatot jelenleg 1 főállású és 1 negyedállású orvos, egy félállású mentőtiszt, 18 ápoló és 14 gépkocsivezető látja el. A város és A Bács-Kiskun megyei mentő- szervezetnek 350 munkatársa, tíz mentőállomása és 51 mentőkocsija van. A megyében az operatív mentőmunka megszervezése, irányítása Subicz József mentőtiszt feladata. A megyei mentőszervezet vezető mentőtisztje az OTKI (Orvostovábbképző Intézet) Egészségügyi Főiskolai Karán szerzett mentőtiszti diplomát. Szervezői és egyéb feladatai mellett rendszeresen vállal kivonuló szolgálatot a kecskeméti mentőállomás esetkocsiján. Pályafutása alatt számtalan esetben állította szakmai és emberi próbatétel elé az élet. A legmegrázóbb emlékei a vonatbalesetek. Például az az eset, amikor lovas kocsi ütközött egy tehervonattal. Azon a hajnalon olyan köd volt, hogy a szerelvény végét nem lehetett látni. Az egyik sérült a tehervonat egyik oldalán, a másik a vonat másik oldalán feküdt életveszélyes állapotban. Ahhoz, hogy a mentőautóban perceken belül meg lehessen kezdeni a sérült ellátását, óvatosan át kellett vinni a vasúti kocsi alatt. Nem volt könnyű feladat, de sikerült, s a beteg túlélte a balesetet. A rendkívüli esetek is örökre bevésődnek. Mint például az a történet, amikor a vízmű egyik munkaaknájában gázmérgezést szenvedett három szerelő. Előbb az egyik ment le szerelni, majd - mivel nem jött vissza - segítségére sietett a második, utána pedig a harmadik szerelő. Mire a mentő kiért, mindhárman eszméletlen állapotban, mozdulatlanul Subicz József feküdtek az akna mélyén. Lélegeztetéssel az újraélesztés kettőjüknél sikeres volt. Subicz József szívesen emlékszik vissza arra az idős betegre is, aki agyi érbetegsége miatt magatehetetlen állapotban volt, mire kiért hozzá a mentő. Megbénult a fél oldala. Akkoriban azonban már használatos volt (ma is az) a mentőautókban egy új, agyi keringést javító gyógyszer. A beteg megkapta az infúziót, majd azzal a kezével, amely 20 perce még béna volt, benyúlt a zsebébe, kivette a zsebkendőjét és megtörölte az orrát. Ehhez hasonló kellemes eset is sok van egy mentős életében.- A mentőszolgálatnál dolgozni nem csupán munka és szakma, hanem leginkább hivatás - vallja Subicz József. Semmihez sem hasonlítható érzés segíteni egy bajba jutott emberen. Megmenteni a lábát vagy a karját, visszaadni az életét. A beteg a torkához kap, tekintete rémült, kétségbeesve küzd a levegőért, ha idegen test került a légútba. Nagyobb idegen test teljes légúti elzáródást okozhat, ezért azonnal a sérült segítségére kell sietni. A teendők: nyúljunk a fuldokló szájába és kíséreljük meg eltávolítani a garat- üreg-gégebemenet tájékáról az idegen testet. Ha nem sikerül, mérjünk erőteljes csapást a beteg hátára, a lapockacsontok közötti területre. Ha ez sem segít, alkalmazzuk a Heimlich-féle műfogást (ábránkon). A fuldoklót hátulról át kell karolni. Egyik öklünket a gyomorgödörre helyezzük, másik tenyerünkkel átfogjuk az öklünket. Kissé felfelé, a rekeszizom irányába haladó erővel magunk felé rántjuk ösz- szefogott öklünket. A lökésszerű rántás hirtelen felnyomja a rekeszizmot, és ez a tüdőből mintegy 1,5 liter levegő gyors kiáramlását eredményezi. A kiáramló levegő kilökheti az idegen testet. Gyakoriak a diszkóbalesetek Biittl Béla A kalocsai mentőállomáson egyetlen mentőtiszt teljesít szolgálatot. Büttl Béla 1990-ben végzett Budapesten, a HIETE Főiskolai Karán. Főállásban 1982-tól mentőzött Pakson, majd az Aerokaritász mentőhelikopterén, valamint 2 évig Németországban a Máltai Szeretetszolgálat kötelékében gyarapította tudását és szerzett új tapasztalatokat. 1997 óta Pakson az Egyesített Szociális Intézmények gondnokságának igazgatója. Kalocsán havonta 6-szor 24 órás szolgálatot teljesít az esetkocsin. A térségben a legszámottevőbb a szív- és érrendszeri, valamit az agyi törénések sürgős ellátása. Az életet veszélyeztető működészavarokat az élettani optimum irányába kell terelni minden ilyen esetben. Magyarán az esetkocsiban a helyszínre érkezve elvégezhető az újraélesztés, biztosítható a gépi lélegeztetés, a fájdalom- csillapítás, az életet veszélyeztető szívritmuszavarok kezelése is. A súlyosan sérült beteg rögzítése, a kivérzés megakadályozása, a folyadékpótlás infúzióval. Vegyszermérgezés vagy gyógyszer-túladagolás esetén (általában öngyilkossági kísérletekről van szó) azonnali gyomormosást kell alkalmazni, és ha kiderül, mivel történt a mérgezés, megfelelő ellenszer beadása is lehetséges. Antialler- giás terápiát is alkalmaznak az esetkocsiban, a sokkot megelőzendő megállítják a zuhanó vérnyomást, gégeelzáródás esetén akár gégemetszést is alkalmaznak. Csak ezután jöhet szóba a szállítás. A hétvégi diszkóbalesetek is egyre gyakrabban fordulnak elő Kalocsa térségében (súlyos alkoholos befolyásoltság, halmozott sérüléssel járó autóbaleset). Percenként egy kilométer Reményi László 1987 óta dolgozik a bajai mentőállomáson. Munka mellett tavaly végzett a budapesti HIETE mentőtisztképző főiskolai karán. A 4 éves elméleti és gyakorlati képzés havonta egy-egy heti elfoglaltságot jelentett. A bajai mentőállomáson egyébként 1 éve egy mentőorvos, két mentőtiszt, 19 ápoló, 16 gépkocsivezető ügyel éjjel nappal. Összesen 6 járművel rendelkeznek, köztük egy esetkocsival és egy ülőbeteg-szállító gépkocsival. Tizenkét év tapasztalata alapján számára a sikerélményt az jelenti, amikor a halál torkából visszahozott beteggel később szót válthat az utcán. A mentőtiszt számára nem a balesetet szenvedett, eszméleténél lévő sérült, hanem a belgyógyászati ellátásra szoruló, eszméletlen ember jelenti a legkomolyabb feladatot. Annak tudatában kell azonnal cselekedni, hogy percenként egy-egy kilométert halad a korház felé a legkorszerűbb jármű is. Bajára a legtávolabbi ponttól (Hóduna, Mohács-sziget, Császártöltés) 40 percig tart az út. Az európai norma 15 perc, vagyis nálunk is arra kell törekedni, hogy több kihelyezett mentőállomás létesüljön. Ki kell szűrni a vaklármát, amiből heti 3-4 is előfordul. Ennek technikailag nincs akadálya, mint ahogy annak sem, hogy megtudják: melyik település Kossuth utcájából érkezett a hívás (előfordul, hogy a segélykérő leteszi a kagylót, mielőtt közölné a helységnevet). Életbevágóan fontos tíz percekkel meggyorsítja a mentést például, amikor a bácsalmási mentős kollégák Madarasról kiemelik a szállításra kész beteget és félúton adják át a bajaiaknak. Már a riasztás első percében fontos segítséget tud nyújtani a mentő a hozzátartozónak. Telefonon tanácsolhatja, hogy az eszméletlen beteget fordítsa az oldalára, mit tegyen, ha a beteg fullad, vagy ha súlyosabb égést szenvedett. Baján ezekben a napokban létesül az Életben Maradni Mentő Alapítvány, amely egy új, korszerű defibrillátor megvásárlását tűzte ki első céljául. Reményi László vonzáskörzetének ellátása érdekében 4 főállású orvosra, agy mentőtisztre volna szükség Kalocsán, amire az országos mentőszolgálat az illetékes minisztériumtól már ígéretet kapott (ideértve a szükséges pénzeszközöket is). A műszerezettség kielégítő, viszont egy-egy új EKG-berendezésre és defibrillátorra volna szükség. Ezek beszerzéséhez egy alapítvány és Kalocsa Város Önkormányzata közösen hozzájárul. A mentőállomás is alapos felújításra szorul, hiszen a megye egyik legrosszabb állapotban levő épületéről van szó. A korszerűen felszerelt esetkocsi naponta 4-5 súlyos esethez vonul ki, azonban megfelelő szakemberek híján nincs minden nap esetszolgálat. így hát a szállító járművekre és azok személyzetére hárul az a feladat, hogy folyamatosan más központokba (Bajára, Kiskunhalasra, Kecskemétre, Szegedre, esetenként Budapestre) szállítsák a többszörös sérülést szenvedett, helyben el nem látható betegeket. Mentőautókkal kell más központokba szállítani többek között a komputeres tomográfiára (CT), vagy speciális műtétre szoruló betegeket. Ebbe szükség esetén besegítenek a bajai kollégák is. Égési sérülések Az égett sérülések első, sürgősségi ellátása is a mentősök feladata. A hozzátartozók abban segíthetik a mentősök munkáját, hogy a telefonos híváskor pontosan közlik, milyen jellegű, fokozatú égést szenvedett a sérült. Majd a mentőállomás szolgálatvezetőjének utasításait pontosan betartva várják a mentő kiérkezését. Az égés fokozataitól függően nem lokális ártalom, hanem az egész szervezet megbetegedése. Súlyosságát meghatározza a beteg életkora, az égés foka és az égés testfelületi kiterjedése. Csecsemők, gyermekek és öregek égésbetegsége mindig súlyosabb, mivel só-vízháztartásuk sokkal hamarabb felborul. A nagyobb kiterjedésű égési sérülésnél a beteg gyakran sokkos állapotba kerül. A hozzátartozók feladata az égett bőrfelszín hűtése. Folyó hideg vízzel kell hűteni az égett testfelületet és szigorúan tilos a sebre zsírt, olajat, krémet kenni.
