Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-04 / 257. szám

HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR 5. OLDAL 1999. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Mégsem lett öngyilkos? Az írásszakértő szerint Kuzma Mihály búcsúlevele kényszer hatására szüle­tett. Vagyis könnyen lehet, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. A vizsgálat megrendelője, Pallag László kisgazda képviselő most még in­kább ragaszkodik ahhoz, hogy önálló bizottság gön­gyölítse fel az olajmaffia ténykedését. Pallag László nem ment el az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésére. Ugyanis nem ért egyet azzal, hogy annak al­bizottsága foglalkozzon a tenge­ri kígyóvá dagadt olajügyekkel. A honatya szerint egy teljesen önálló, 11 tagú bizottságnak kellene kiderítenie, mi áll a Bé­kés megyéből kiindult, több ember életét is követelő ügyek hátterében. Igazak-e a rendőr­ség és az olajmaffia összefonó­dásáról szóló hírek? A honatya most aláírásokat gyűjt, ugyanis a különbizottság létrehozásá­hoz 78, a sürgős és kivételes tár­gyaláshoz további 50 képviselő beleegyezése szükséges. Pallag szeretné, ha FBI-nyo- mozók is csatlakoznának a tes­tület munkáját segítő szakér­tőkhöz, mert csakis így biztosít­ható az ügyben esetleg érintett rendőrség fölötti kontroll. Közben elkészültek Kuzma Mihály állítólagos búcsúlevelé­nek elemzésével. Katona Ág­nes, az írásszakértői Intézet ve­zetője szerint Kuzma a levél megírásakor nem volt az ön­gyilkosokra jellemző, úgyneve­zett beszűkült lelkiállapotban, inkább dühös volt. A „feljegy­zés” utolsó mondatát nagy való­színűséggel utólag, esetleg kényszer hatására rótta papírra. (takács) Büntetlenséget nem ígérnek A büntetőjogászoknak nagy kihívás a szervezett bűnözés­sel szembeszállni. Ezt dr. Györgyi Kálmán mondta teg­nap Kecskeméten. A Bács-Kis- kun Megyei Jogászegylet meg­hívására a magyar tudomány napja alkalmából tartott elő­adást a legfőbb ügyész. Dr. Györgyi Kálmán egy szeptem­beri, Budapesten tartott nem­zetközi konferencia tapaszta­latait összegezte jórészt bírók­ból és ügyészekből álló közön­sége előtt a megyei bíróság dísztermében. „Magyarországon az elmúlt néhány évben születtek meg a szervezett bűnözés elleni jog­szabályok. Nagyjából hasonló elvek alapján történt ez, mint más európai országokban” - mondta a legfőbb ügyész. A törvények próbája az alkalma­zás. A szervezett bűnözés elle­ni küzdelem egyik legfonto­sabb része a pénzmosás feltá­rása és büntetése. Dr. Györgyi Kálmán megjegyezte, hogy az elmúlt évben egyetlen egy pénzmosási ügyben jártak el a magyar hatóságok. Ez esetben is csak a nagy készpénz-moz­gás bejelentésének elmulasz­tásáról volt szó. Az említett konferencián előkerült a vádalku, a bünte­tésenyhítés kérdése is. Komoly vitákat vált ki az - mondta a legfőbb ügyész - hogy milyen elbánásban részesüljenek a- zok a bűnözők, akik egy bűnöző szervezet felszámolá­sához segédkezet nyújtanak. A tanácskozás résztvevői vé­gül is arra jutottak, hogy büntetlenséget biztosítani nem szabad. A hatóságokat se­gítő bűnelkövetők számára csak az egyébként kiszaban- dónál enyhébb büntetés meg­ajánlása elfogadható. A lányok tovább integetnek A rendőrség nem bír a prostituáltakkal A rendőrség egyedül nem bír a prostitúcióval. Hiába viszik be a lányokat az út mellől na­ponta, másnap visszamennek. Többségük befizeti a bírságot, aki nem tudja, az leüli. A kecs­keméti rendőrkapitányságra naponta átlag három-négy út mellett mutogató hölgyet visz­nek be a főutak mellől és a vá­ros területéről. A legtöbb idő, amíg bent tarthatják őket, nyolc óra. Mindezt dr. Szőllősi Gyula alezredes, Kecskemét rendőr- kapitánya mondta el. A maffiaellenes törvényként emlegetett rendelkezéscsomag szeptember 1-jei hatályba lépé­séig idén 726 prostituáltat állí­tottak elő a kecskeméti kapi­tányságra. Szeptember 1. és no­vember 2. között pedig 329-et. A szabálysértés tárgya minden esetben tiltott kéjelgés.- Szeptember elején úgy tűnt, a prostituáltak eltűntek az utak mellől. Egy hét múlva azonban visszatértek megszo­kott piaccukra és azóta is ott integetnek.- Míg korábban főként a nappali órákban dolgoz­tak a lányok a vá­rosban és a kör­nyékbeli főuta­kon, a törvény megjelenése óta egyre többen este kezdik a műsza­kot - mondja Szőllősi Gyula. - Az 5-ös főút Vá­rosföld felé veze­tő szakaszán, a 44-es úton, az 52- esen és újabban a 441-es úton, Ka­tonatelep felé is ajánlgatják szol­gáltatásaikat az útszéli pillangók. Kecskemét belte­rületén a na­gyobb benzinku­tak környéke, a Belső- és Külső Szegedi út, az Ár­pád krt., a Márci­us 15-e utca, a Halasi út, a Csongrádi utca a legfertőzöttebb.- Fizetik-e a bírságot a lá­nyok, vagy a fut­tatóik? Dr. Szőllősi Gyula- Nincs olyan nap, hogy leg­alább három-négy előállítás ne történne. Ezekben az ügyek­ben soronkívül járunk el. Többnyire visszatérő vendé­gekről van szó. Eddig szinte minden esetben a maximáli­san kiszabható 50 ezer forin­tos bírságot kapták a lányok. Többnyire fizetnek. Most is ül­nek olyanok a Mátyási utcai börtönben, akik inkább az el­zárást választották. Hosszabb távon biztos, hogy visszatartó erő lesz a bírság, hiszen ha csak hetente kétszer hozunk be valakit, már nem éri meg. Információink szerint naponta átlagban 30-35 ezer forintot ke­resnek az utak mentén várako­zó lányok.- A jövő héttől ráadásul még megnőhet a bírság összege.- Igen, november 7-étől az egészségügyi miniszter egyik rendelkezése szerint kötelező lesz a prostituáltnak orvosi iga­zolást felmutatnia. Ezt csak és kizárólag a megyei bőr- és nemibeteg-gondozóból szerez­hetik be. Az egyik főorvos tájé­koztatása szerint eddig még egyetlen egy nő sem kereste fel ebből a célból az intézetet. Amennyiben nem lesz az iga­zoltatásnál ilyen papír valame­lyiküknél, a bírság akár 100 ezer forint is lehet. Ez ugyanis a tiltott kéjelgés minősített esete.- Rendelkeznek-e adatokkal a városban és a környékbeli fő­utakon futtatott prostituáltak számáról?- Az előállítások során felvett adatokból arra következtetünk, hogy a városban és környékén 159 prostituált kínálja szolgál­tatásait nyilvános helyeken. Közülük 136-an Kecskeméten laknak. A többiek az ország minden részéből jöttek. Van­nak közöttük például szombat- helyiek, szegediek, salgótarjá­niak, szentesiek, miskolciak is. A 159 lány közül öt fiatalkorú. Az előbb említett prostituáltak között nincsenek azok, akik lo­kálokban, bárokban pultosnak, szobalánynak vagy éppen tán­cosnak bejelentve dolgoznak. És azok sincsenek közöttük, akik a lakásokban várják az ügyfelek telefonhívását.- Mennyire hatékonyan tud fellépni a rendőrség a stricik és a futtatott lányok ellen?- A szeptember óta zajló fo­lyamatos begyűjtéseknek e- lőbb-utóbb biztosan lesz ered­ményük. Ám pusztán rendőri eszközökkel nem lehet hatéko­nyan fellépni a prostitúció el­len. A megoldást az jelentené, ha a kecskeméti önkormányzat türelmi zónát, vagy zónákat je­lölne ki. Engedélyezni kellene a bordélyházak működését. Ak­kor lenne legális hely, megold­ható lenne az orvosi ellenőrzés, később az adóztatás is. Voltam Hollandiában, ahol ez tökélete­sen működik. A legnagyobb rend azokban a városrészekben uralkodik, ahol szabályozott keretek között folyik a prostitú­ció. A futtatók tartanak rendet. Ott nyugodtan végig lehet sétál­ni az utcán. Sokba kerül, ha beviszik őket. Nincsenek eléggé kihasználva az együttműködés történelmi hagyományai Jasszer Arafat Budapesten Szükség lenne egy magyar-palesztin vegyes bizott­ság felállítására, amely összefogná a kétoldalú kap­csolatokat, s elősegítené a sokoldalú együttműkö­dést -hangoztatta szerdán Budapesten Jasszer Arafat, a Palesztin Nemzeti Hatóság (PNA) elnöke, amikor Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést. Elnöki kézfogás a Parlamentben Jasszer Arafat Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett Budapestre. Legutóbb tíz esztendeje, a rendszerváltozás előtt, 1989- ben járt a magyar fővárosban, akkor a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet (PFSZ) Vég­rehajtó Bizottságának elnöke­ként. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Göncz Árpád és Jasszer Arafat találkozóján a magyar államfő egyetértett a vegyes bizottság létrehozásával, amely serkentené a gyakorlati lépések megtételét a kétoldalú kapcsolatokban. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország várja a palesztin féltől azokat a jel­zéseket, miként tudna a jövő­ben kézzelfoghatóan közre­működni a palesztin újjáépí­tésben, valamint a gazdaság megteremtésében. Hazánk az idén került fel a palesztin au­tonómiát segítő, s eddig 44 ál­lamot tartalmazó úgynevezett donorlistára. A Palesztin Ha­tóság elnöke az eszmecserén köszönetét mondott Magyar- országnak és a magyar nép­nek azért a segítségért, ame­lyet az elmúlt évtizedekben a palesztin népnek nyújtott. Méltatta a közel-keleti békefo­lyamat előrevitelére tett ma­gyar lépéseket is. „Rendkívül büszke vagyok a palesztin-magyar együtt­működés történelmi hagyo­mányaira” - közölte a megbe­szélések után Jasszer Arafat. Az egyébként jó együttműkö­dést azonban eddig nem min­dig sikerült kamatoztatni a magyar-palesztin gazdasági kapcsolatokban. A találkozón Arafat meg­hívta Göncz Árpádot azokra a betlehemi ünnepségekre, amelyekre december végén és január elején kerül sor. A palesztin elnököt dél­után fogadta vendéglátója, Orbán Viktor miniszterelnök. Jasszer Arafat beszámolt a keddi oslói hármas közel-ke­leti csúcstalálkozón történ­tekről, Clinton amerikai el­nökkel és Barak izraeli kor­mányfővel folytatott megbe­széléseiről. Arafat vázolta a magyar kormányfőnek a bé­kefolyamat aktuális kérdése­it, valamint a továbblépés kö­vetkező szakaszait. Fogyatékosak az otthonok A fogyatékosokat ápoló intézetekben kevés az orvos, a pszichiáter és a szociális munkás. Gyakorta alkalmaz­zák a bentlakókkal szemben a kimenő-, vagy zsebpénz­megvonást, ám ezek a büntetések sértik az alkotmá­nyos jogokat. Az ombudsmani hivatal 1996- ban átfogó vizsgálatot tartott a fogyatékosokat ápoló-gondozó otthonokban. A hivatal ajánlá­sait több helyen megfogadták, sőt a vizsgálatok eredményeit felhasználták a szociális tör­vény módosításakor, így általá­ban javult az ápoltak helyzete - mondta Gönczöl Katalin om­budsman tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Az utóbbi három évben több panasz is érkezett a fogya­tékosokat ellátó intézményekre, ezért ez év nyarán három hely­színen, köztük a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Szakosí­tott Otthonában - is látogatást tettek Gönczöl Katalin munka­társai. A vizsgálat megállapítot­ta: egyik intézetben sincs állan­dó, vagy gyakori orvosi jelenlét. Kevés a szociális munkás és a pszichiáter. A házirend szerint alkalmazzák a kimenő- és zseb­pénzelvonást, ami a vizsgálatot végzők szerint ugyancsak aggá­lyos. A fogyatékosokat ápoló in­tézményekben szemet szúróan hiányzik az elő- és utógondo­zás. A vizsgálat feltárta azt is: a puszta szerencsén múlik, hogy egy intézeti elhelyezett lepusz­tult, málló, vizes vakolatú, vagy éppen a XXI. század igényeinek is megfelelő épületben nyer-e el­helyezést. Ma már a legtöbb helyen tisz­teletben tartják a bentlakók tu­lajdonjogát. A vizsgált intézmé­nyek és fenntartóik számára megfogalmazott 30 ombuds­mani ajánlásra már érkezett né­hány elfogadó, de sértődött rea­gálás is. Kaukázusi forrongások Az orosz köztársasági elnök szabadságát megszakítva Szocsiból visszatért Moszkvába. Borisz Jelcin tegnap Vlagyimir Putyin kormányfővel konzultált az észak-ka­ukázusi helyzetről. Az államfő azt a feladatot szabta a szövetségi erőknek, hogy vonják ellenőrzésük alá Csecsenföld egész területét. „Csecsenföld Oroszország ré­sze. Az volt, és az is marad” - jelentette ki az orosz kormány­fő. Vlagyimir Putyin leszögez­te: a katonai akciók nem a cse­csen nép ellen irányulnak. A cél a törvényes rend helyreállí­tása, a terrorizmus, a kábító­szer-kereskedelem, a fegyver- csempészet, a pénzmosás fel­számolása. A banditák külföldieknek is okoznak szenvedést, jelenleg a fogságukban tartott lengyel állampolgárok szabadon bo­csátásáért kérnek magas vált­ságdíjat. A felszabadított kau­kázusi területeken viszont már megkezdődött az élet normali­zálása, a katonák és a rend­őrök segítséget nyújtanak a la­kosságnak. Az orosz minisz­terelnök meggyőződése sze­rint nemzetközi terroristaszer­vezetek pénzelik a csecsen banditákat, látják el őket fegy­verrel, küldenek oda zsoldoso­kat. „Megsemmisítésükig sem­milyen politikai rendezésről nem lehet szó. Civilizált állam nem tárgyal bűnözőkkel. Vég­ső célunk természetesen a po­litikai rendezés a terroristák megsemmisítése után” - fejte­gette az orosz hírügynökség­nek Putyin. A csecsen válság Oroszország más régióiban is feszültséget keltett. Ha Moszk­va nem foganatosított volna rendszabályokat, a destabi- lizáció kiterjedt volna Észak- Kaukázus más területeire is. Észak-Kaukázusban egyéb­ként augusztus óta több mint 220 orosz katona vesztette éle­tét, s hatszázan sebesültek meg. Maszhadov csecsen el­nök amnesztiát hirdetett azok­nak a csecseneknek, akik az előző háború idején együtt­működtek az orosz hatóságok­kal. Ugyanakkor statáriummal fenyegette meg azokat, akik most kollaborálnak az oro­szokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents