Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-27 / 277. szám

A karácsonyi hangulathoz szorosan hozzátartoznak az ünnepvárás napjai is. Laká­sunk ünnepiessé tételéhez hoz­záfoghatunk már akár novem­ber végén. Díszítés közben pedig hátha akad még használ­ható ötletünk egy-egy kimaradt karácsonyi ajándékot illetően. Először is készítsünk listát arról, hogy mi minden szükséges laká­sunk „felöltöztetéséhez”. íme az alapdolgok: metszőolló, kisebb vágóolló, kés, drót, különböző örökzöldek ágai, moha, indák, szőlővessző, borostyán, szárított citrom- és narancskarikák, dió, mogyoró, mandula, egész fahéj, szegfűszeg és minden, ami fellel­hető. Jöhetnek a szárazvirágok, mákgubók, csigák, kagylók, színes szalagok, zsákszövetek, aranycérnák, és gyertya - min­den mennyiségben, színben és méretben. Igyekezzünk minél kevesebb dolgot vásárolni a lakásdíszítéshez, ugyanis készre gyártva méregdrága, esetleg ízléstelen vagy idegennek hat. Otthonunk minden egyes he­lyisége alkalmas a karácsonyi öltöztetésre. Még a mellékhe­lyiség sem lehet mellékes! Ha más nem is, de egy belső ajtódísz oda is dukál. A fürdőszobába csakis páratűrő és az alapszínnel harmonizáló dekorációt helyez­zünk el. A legfontosabbnak mégis a bejárati ajtót tartom, ugyanis az első benyomás a lakások, házak esetében igencsak meghatározó. Ne spóroljunk a koszorúkeret nagyságával, sem a rászabott kellékekkel. Egyvalamit azonban érdemes szem előtt tartani: a színharmónia megtartása min- denekfelett! Giccsesnek mutat­hat a szedett-vedett anyagokból mindenféle jó ízlést mellőző dekoráció. Ezért ne szégyeljünk segítséget kérni akár jobb íz­lésvilággal megáldott barátnőtől, vagy kilesni néhány ötletet ma­gazinokból. A lakás belsejébe leginkább olyan díszeket helyezzünk, ami a meleg hatására nem potyog és nem zsugorodik. A fenyőgally nem bírja egy hónapig a a fűtött lakást, így helyette inkább a tuja bármely fajtájának zöldjét vagy lucfenyőt használjunk. Harmo­nikus színhatást érhetünk el ugyanolyan struktúrájú és színű anyagok használatával. Bánjunk óvatosan a gyertyák meggyújtá­sával, ne legyen függöny és egyéb gyúlékony anyag közelé­ben. A vizuális szépség mellett ne feledjük az illatokat sem. Helyez­zünk ki potpourrit, fűszereket, narancsot és egyéb aromás illato­zókat. A hatás semmiképp sem marad el. Berld Erika Ki ne ismerné ezt a karácso­nyi dalt, melyet a világ min­den táján több mint 100 nyel­ven énekelnek a kereszté­nyek? Azt viszont már keveseb­ben tudják, hogy 1818-ban egy osztrák kis falucskában, Obendorfban a karácsonyi misére készülve egy fiatal pap szomorúan konstatálta, hogy elromlott az orgona. Mit tehe­tett orgona nélkül? Leült és komponált egy csodálatos dalt. Az éjféli misére aztán ér­keztek a hívek, s miközben sűrű pelyhekben hullott a hó a falucska házainak tetejére, egy pap és a kis kórus a temp­lomban orgona nélkül énekel­ni kezdett egy eddig ismeret­len dalt: „Stiele Nacht, heilige Nacht...” Az akkor ámulva hallgatók még nem tudták velük énekel­ni a karácsonyi csodáról szóló 6 versszakot, amit ma már kö­zösen zengnek a földön, s ami minden emberből azonos ér­zéseket vált ki: „Karácsony a szeretet ünnepe. Beszippantom a fenyő illatát, mely az egész szobát járja át. Gondolatom messze ér, az egész világ belefér. A Földön csak szeretet létezik, s a szívekbe békesség költözik. ” A karácsony legszebb pillanata az, amikor szeretteink társaságában körbeüljük a terített asztalt. Csak­úgy, mint a fenyőfa díszítésének, az ünnepi asztal megtérítésének is tájanként és koronként más-más hagyománya van. A szenteste feltálalt vacsorától, a karácsonyfadíszek színétől és még ezer más dologtól függ az, hogy milyen terítést alkalmazunk. Van­nak, akik a pirosra esküsznek és évek óta piros terítő, piros gyertya, piros szalaggal átkötött adventi koszorú díszíti ünnepi asztalukat. Mások a kéket vagy a zöldet szere­tik. Időtlen és éppen ezért örök di­vat az arany. A legelegánsabb szín, a legszebb asztali kompozíciókat az aranyszínű díszítésekkel hoz­hatjuk létre. Fontos persze a kiegé­szítő szín megválasztása. Az arany és a kék a királyok színe, az e két színnel díszített asztallal azt tu­datjuk: hogy - legyünk bármeny­nyire szegények vagy gazdagok - az ünnepeinket rangjukhoz méltó, tehát királyi módon ünnepeljük meg. Ha e két szín mellett döntöt­tünk, ügyeljünk arra, hogy se az arany, se a kék ne legyen túl hang­súlyos. Ha kék a terítő, az adven­ti koszorú vagy az asztali dísz gyertyája legyen aranyszínű. A kék szalvétát átkötjük aranyszál­lal, az asztal díszei és a hangulat fokozói a kicsi aranyszínű viasz- gyertyák is. Ha e két színt választottuk az idei ünnepre, a fenyő díszítésénél és az ajándékok csomagolásánál is alkalmazzuk. ÜHHEP-elő IS ILegyem a lakásunk ünneplőben! Arany és kék: örök divat

Next

/
Thumbnails
Contents