Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-27 / 277. szám
Németország I Hogyan ünnepelnek Európa-szerte? Németországban lámpafüzérekkel, szalagokkal, fenyőágakkal díszítik az utcákat. Fenyőfát állítanak az üzletekbe, hivatalokba, irodaházak előcsarnokába. Advent idején megnyílik a karácsonyi vásárnak nevezett bódévásár, ahol sült halat, kolbászt, süteményeket és az elengedhetetlen tocsnit lehet majszolni. De lehet itt kapni kisebb-nagyobb ajándékokat, karácsonyi kellékeket is. Az adventi koszorú és az adventi naptár a karácsonyt meg előző időszak jelképe. Németországban a karácsonyhoz is rengeteg népi és vallásos hagyomány kötődik. Sok vidéken van roráte: hajnali hat órakor az angyalok meséjére hív a harangszó. Fennmaradt a betlehe- mezés szokása is. A szeretet ünnepe összehozza a német családokat. Szentestére mindenütt karácsonyfát állítanak, és a családok ajándékokkal kedveskednek egymásnak. A karácsonyi menü fő étele a libasült. A kávézáshoz elengedhetetlen a püspökkenyér, a saját sütésű karácsonyi aprósütemény. Télen igen kedvelt ital a Glühwein, a forralt bor. A karácsonyi ajándékokat nem a Jézuska hozza a német gyerekeknek, hanem a Mikulásra emlékeztető Télapó, a Weinachtmann. Ausztria A Csendes éj a többi örökzöld karácsonyi dallal együtt betölti a Bécsi utcákat, üzleteket. Bécset a szeretet ünnepén a városháza előtti téren felállított kis faházikók teszik hangulatossá, ahol a mézeskalácstól a szőrmekabátig minden kapható. A városháza parkjában hatalmas karácsonyfát állítanak, a fák ágain gyertyák világítanak, már messziről hallatszik a karácsonyi ének, és a vásárlási láz mindenkit magával ragad. A templomokban esténként hangversenyek szólnak, és december 16-án megkezdődik a Bécsi Szimfonikusok karácsonyi koncertsorozata. Románia Romániában szenteste az utcák teljesen kihaltak. Ekkorra már feldíszítették a karácsonyfákat, jöhet az angyal, a Jézuska, vagy a Mikulásra nagyon hasonlító Karácsonyapó. Dalok nélkül elképzelhetetlen a karácsony. Bet- lehemező gyerekekkel találkozni az utcán. A magyarok hagyományosan háromkirályoknak, angyaloknak, pásztoroknak öltözve kívánnak boldog ünnepeket, a román gyerekek népviseletbe öltözve kecskével - bunda alá rejtőzött kisfiú, aki egy bot segítségével egy kecskét utánzó figurát mozgat - vándorolnak házról házra. Sokan disznót vágnak karácsonyra, mások hagyományosan halat sütnek vagy kolbászt esznek, amihez jó bor és bejgli dukál. Ahogy véget ér a szentesti vacsora és közeledik az éjfél, egyre többen mennek ki az utcára. Aztán egyre többen elindulnak az éjféli misére. A mise után valóságos népvándorlás következik, felkeresik rokonaikat, barátaikat. Sértésnek számit, ha valakit nem tisztelnek meg látogatásukkal. Amikor a karácsony csendes áhítata véget ér, kezdődik a mulatság, s a házakból kiszűrődik a Mennyből az angyal, a Csendes éj vagy románul a Milyen csodálatos hír dallama. Oroszorszáu. Észtország Litvánia A soknemzetiségű Oroszországban szilveszter estéje a fenyőfadíszítése ideje. A katolikus Litvániában hatalmas tömegek mennek el az éjféli misére. Észtország templomaiban a gyülekezet apraja-nagyja közösen díszíti fel az ünnepi fáját, amelyben a téli napforduló ősi kelléke, a tavaszi termékenységet jelképező zöld ág ismerhető fel. Az óév búcsúztatóján lepi meg a Télapó, pontosabban Fagyapó, Gyed Maroz ajándékokkal a gyerekeket. Az ünnepi terített asztalról nem hiányozhat a vörös és a fekete kaviár, a különböző füstölt és sózott halak kavalkádja, valamint a kocsonya. Franciaország Az adventi készülődés jele, hogy fényárban úszik az egész Champs-Élysées. Mivel a hó ritka vendég ezen a tájon, az illusztráció kedvéért műhó borítja a közterek fenyőfáit. Minden francia család asztalán ott van az osztriga- és kagylótál, többféle szárnyas - főleg pulyka - és az elmaradhatatlan fatörzs, a fahasábot formázó, mélyhűtött csokoládétorta. A szenteste itt is családi ünnep. Az idősebbek ritkán mozdulnak ki, de a fiatalok ezen a napon sem maradnak otthon. A katolikusoknál az éjféli mise nemcsak vallási, hanem társadalmi esemény is. A templom előtti téren Jézus születésének történetét adják elő. A karácsony az ünnepek ünnepe - Jézus születésnapján mindenhol a világon béke van, vagy legalábbis szeretnék, hogy békesség legyen. A harcoló felek rövid időre fegyverszünetet tartanak. Az emberek ajándékkal kedveskednek egymásnak. Néhány napra megfeledkeznek a gondokról, családjukkal együtt szeretetben és békességben töltik az ünnepeket az egész világon. December 24-én pontosan 12 órakor a turkui régi városháza erkélyéről a polgármesteri hivatal egyik olyan vezetője, akinek kellemes, de öblös hangja van, kihirdeti a karácsonyi békét. Ez azt jelenti, hogy a kihirdetéstől vízkeresztig a békétlenkedőkre súlyosabb büntetés vár. E szokás több mint 600 éve tart formálisan egészen napjainkig, és az egész országra érvényes. Aki csak teheti, ilyenkor a régi városháza terére siet ezt meghallgatni és a himnuszt elénekelni meleg, ünnepi öltözetben. Kora délután a temetőkben gyertyákat gyújtanak. A karácsonyesti otthoni gyertyagyújtást megelőzi a szaunázás, majd szűkebb családi körben elcsendesülve, együtt hallgatják a Bibliából felolvasott karácsonyi evangéliumot. Ahol kisebb gyermekek vannak, ott a Mikulás osztja az ajándékokat. A karácsonyesti étkezés hosszabb időn át külön asztalon maradó fogásai: általában sonka, vagy ritkábban pulykasült; többféle sütőformában sütött étel: krumpli, sárga- és karórépa, májpástétom, szilvaleves, egy szem mandulát tartalmazó rizskása, amelyből a mandula elfogyasztó- ja a következő évben megházasodik. December 25-én olyan halat tálalnak fel, amelyet hosszan, lúgos eljárással készítenek (lipeakala). A vidéki állattartók ünnepibb takarmányt adnak az állataiknak. December 25-én hajnalban is van istentisztelet. 6ümap-^ó
