Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-24 / 274. szám
1999. NOVEMBER 24., SZERDA HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR 5. OLDAL Közösen a Balkán stabilitásáért Magyar-bolgár tárgyalások a Duna hajózhatóságának helyreállításáról Érdekeink azonosak, véli a két külügyminiszter. FOTÓ: FEB/REUTERS A Jól alakuló magyar-bolgár együttműködés minden területen történő további bővítése és az ehhez fűződő kölcsönös érdekek gyakorlati kamatoztatása a célja Martonyi János külügyminiszternek, aki hivatalos látogatásra kedden Szófiába érkezett. Megbeszélésein szó esett a délkelet-európai stabilitásról és a Duna hajózhatóságának visszaállításáról is. Nadezsda Mihajlova bolgár külügyminiszter és Martonyi János tárgyalásain elhangzott: Magyarország fontosnak tartja és támogatja az Európai Unióban körvonalazódó döntést, amely szerint jó eséllyel megállapodás születhet a helsinki európai tanácsi ülésen arról, hogy Bulgáriával is megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat. A magyar külügyminiszter hozzátette: hazánk fontosnak tartja és szorgalmazza, hogy az unió Romániával együtt Bulgáriát is levegye a vízumköteles országok listájáról. A budapesti diplomácia vezetője kiemelte, hogy a délkelet-európai stabilitás megteremtésében a magyar és a bolgár érdekek azonosak. Megbeszélésein a két külügyminiszter kiemelt kérdésként foglalkozott azzal, hogy milyen szerepet vállalhatnak országaik a stabilitási egyezmény céljainak megfogalmazásában, és miként járulhatnak hozzá azok mielőbbi megvalósításához. Kétnapos látogatása során Martonyi János vendéglátóján kívül megbeszélést folytat Peter Sztojanov köztársasági elnökkel, Ivan Kosztov miniszter- elnökkel, Ivan Kurtev nemzetgyűlési alelnökkel, valamint Ászén Agowal, a Nemzetgyűlés külügyi és integrációs állandó bizottságának elnökével. A Duna megtisztításával, a jugoszláviai hídroncsok kiemelésével kapcsolatban rendkívül erőteljes a diplomáciai tevékenység, és ebben Magyar- ország vezető szerepet vállal. A probléma kezelésében hazánk, valamint a délkelet-európai térség más országai komoly nemzetközi megértést és támogatást kapnak. Magyarország kiemelten érdekelt a Duna hajózhatóságának kérdésében, hiszen a nemzetközi vízi út középső szakaszán terül el, s országunk számára igen fontos az európai kereskedelmi szállításokban való részvétel is. A kérdés természetesen a térség gyengébb gazda-, sági helyzetben lévő országait még inkább érinti. Kemény tél esetén a jégzajlás akár komoly környezeti katasztrófa veszélyét is magában hordozhatja. Érthető tehát, ha Magyarország számtalan nemzetközi fórumon felveti a Duna hajózhatóvá tételének kérdését. Biztató, hogy mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió tagállamai jelezték egyetértésüket, támogatásukat, de egyeztetések folynak Romániával, Ukrajnával és Bulgáriával is. A KeK külügyminiszterei Prágában szintén teljes egyetértéssel foglaltak állást az ügyben. Jugoszlávia nyilvánvalóan nemzetközi kötelezettségeinek ellentmondóan cselekszik, amikor nem teszi lehetővé, hogy egy fontos közlekedési útvonalat megtisztítsanak a roncsoktól. Ismeretes, hogy Belgrád a romok kiemelésének engedélyezését a hidak újjáépítésétől teszi függővé. A helyzetet bonyolítja, hogy a nemzetközi közösség álláspontja határozott és egyértelmű: felfogásuk szerint Belgrád olyan kötelezettségéről van szó. amelynek., teljesítéséi nem lehet feltételekhez kötni. Még akkor sem, ha a külföld egyértelműen a jugoszláv vezetés tudtára adta, bármiféle, az újjáépítéshez nyújtandó támogatásra kizárólag akkor számíthat, ha megindul az ország demokratizálódása. Jelenleg szerteágazó és sokrétű diplomáciai tevékenység folyik, a nemzetközi közösség megpróbál a megfelelő módon hatást gyakorolni Belgrád- ra annak érdekében, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek. A megoldás egyelőre távolinak tűnik, a diplomáciai erőfeszítéseket tovább kell folytatni. Ebben nemcsak Magyarországnak, hanem a térség valamennyi országának együtt kell működnie, meg kell ragadnia minden nemzetközi szervezet és fórum közreműködését a megoldás érdekében. Az összes ország kész az álláspontját nemcsak egymással, hanem az Európai Unióval és más szervezetekkel is egyeztetni. A magyar Külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint Magyarország reméli, hogy Belgrád enged ebben a kérdésben és hamarosan a nemzetközi jog normáihoz fogja igazítani lépéseit. Jönnek a régiók, maradnak a megyék Nem vesztik el önállóságukat a megyék azzal, hogy - európai uniós elvárásra - hét régióra tagolódik az ország. Mint megtudtuk, a régiók élén álló fejlesztési tanácsok dolga elsősorban az uniós pénzek célszerű elosztása lesz. A parlament 1997-ben hagyta jóvá a mintegy 150 oldalas területfejlesztési koncepciót, benne az általában három megyét egybefogó körzetek kialakításának szükségességét - mondta érdeklődésünkre Or- mosi Viktor, az Országos Területfejlesztési Központ főigazgató-helyettese. A körzethatárokról a megyék bevonásával folytatott vita mára eldőlt, ám hogy mely városokat nevezzék ki egy-egy régió központjává, arról a december közepére megalakuló hét Regionális Fejlesz-, tési Tanács, illetve vitás esetekben maga a kormány határoz majd. Információink szerint az észak-magyarországi régióhoz Nógrád, Heves és Borsod, az észak-alföldihez Jász-Nagykun, Hajdú és Szabolcs-Szat- már megye tartozik majd Miskolc, illetve Szolnok központtal. A dél-alföldi körzet szegedi központtal Csongrádot, Békést és Bács-Kiskunt, a közép-magyarországi Budapestet és Pest megyét foglalná magába fővárosi központtal, míg a középdunántúli körzethez Veszprém, Komárom és Fejér megyét sorolnák. A központ Tatabányán lenne. A dél-dunántúli régió Tolnát, Somogyot és Baranyát vonná egybe, központja Pécs lehetne, a nyugat-dunántúli pedig Zala, Győr-Moson- Sopron és Vas megye területfejlesztési ügyeit kezelné, várhatóan zalaegerszegi központtal. Ormosi Viktor elmondta: a Regionális Fejlesztési Tanácsok tagjai az érintett megyék közgyűléseinek elnökeiből, a megyei jogú városok polgármestereiből, kilenc minisztérium egy-egy képviselőjéből, illetve megyénként egy-egy kistérségi képviselőből kerülnek ki. Elnöküket, alelnöküket maguk választják. Minden testület mögött egy-egy Fejlesztési Ügynökség áll majd. Ormosi hangsúlyozta: a régiók, illetve a fejlesztési tanácsok közigazgatási feladatokat nem látnak el, így nem veszélyeztetik a megyék önállóságát. MAGYARORSZAG RÉGIÓI oa ló <CM November 30-án leköszönhet az újjáépítési bizottság Új otthonban a vízkárosultak A tavaszi, nyári ár- és belvízkárok valamennyi megyénket érintették. A védekezés, a helyreállítás és az újjáépítés összehangolására létrehozott tárcaközi bizottság tegnap tartotta utolsó ülését. Bakondi György, a testület elnöke a számvetést követő sajtótájékoztatón bejelentette: csapatuk november 30-án feloszlik, minthogy teljesítette a kormányprogramban megszabott kötelezettségét. A helyreállítási munkálatokról december 2-án fotódokumen- tum-kiállítás nyílik Budapesten, a Duna Palotában. A rendkívüli időjárás 1700 településünkön okozott károkat. A több százezer embert érintő természeti csapás következtében mintegy 100 milliárd forint összegű anyagi veszteség keletkezett. Az állami, az ön- kormányzati, a civil szervezetek és a társadalom példás összefogásának köszönhetően a telet immár csaknem mindenki a saját otthonában töltheti. A hajléktalanná vált 4400 állampolgár közül 150- en nem költöztek haza. Ez utóbbiak javarészt olyan idős emberek, akik inkább szociális otthoni elhelyezést kértek. A többiek tavaszig rokonaiknál laknak, és csak azután építkeznek. Mindent egybevetve 21 milliárd forintot fordított a kormányzat a helyre- állításra. A mezőgazdasági károk kompenzációjára 3,2 milliárd forintot utaltak át a gazdáknak. Az állami utak, hidak és vízművek rendbehozatala 5,7 milliárdot emésztett fel. Az önkormányzati utakban, hidakban esett károk felét, azaz 3 milliárdot vállalta a büdzsé. A költségvetés térítette meg az önkormányzatoknak a védekezésre fordított 1,7 milliárd forintot. A kormány állta a szociális, az oktatási és közigazgatási intézmények renoválásának 2,8 milliárdos kiadását is. A magánházakban élők gondját 4,7 milliárd forinttal enyhítették. Ki lesz a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója? Felfüggesztik a kisgazda honatya mentelmi jogát? Változatlanul fenntartom azt az álláspontomat, hogy vezetői tisztségemről nem mondtam le. Ezt kizárólag helyettesem javára tettem volna meg - jelentette ki kedden a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója. Tölgyesi István annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium kiírta a pályázatot a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatói állására. A pályázat kedden napilaphirdetésben is megjelent. Tölgyesi István újfent elmondta: őt nem váltotta le senki, és újfent hangsúlyozta, hogy nem mondott le. Ez év áprilisában a tárca vezetőjével, illetve a helyettes közigazgatási államtitkárral megbeszélte, hogy hajlandó lenne jelenlegi helyettese és egyben korábbi elődje javára lemondani. Mindezt azért tette volna - fejtette ki -, mivel úgy vélte: hasznos lenne az intézmény: nek, ha aktív közéleti tevékenységet folytató személy állna az élén. Ó maga azért nem tudja a késő esti, illetve gyakori hétvégi elfoglaltságot igénylő közéleti munkát vállalni, mivel kiskorú gyermekei vannak. Helyettese, Iványosi Szabó András viszont városszerte, sőt me- gyeszerte közismert kiemelkedő közéleti tevékenységéről. Tölgyesi István kiemelte: ha tisztában lett volna azzal, hogy előterjesztését így értelmezik, bizonyos, hogy nem tett volna semmilyen ajánlatot. A KNP élére egyébként 1997. május 15-én került. Beosztását pályázati úton nyerte el. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter az ügy kapcsán egy közelmúltbeli kecskeméti látogatása alkalmából elmondta: a tárca birtokában van az a levél, amely Tölgyesi István lemondását tartalmazza. Leszögezte: mindenkit megnyugtat, hogy e fontos intézmény élére nem fognak kinevezni az adott területhez mit sem értő személyt, s főleg nem - mint a felröppent hírekben azt terjesztették - egy APEH- dolgozót. Pepó Pál hangsúlyozta: szilárd meggyőződése, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park élére, ha a vezetői tiszt megüresedik, nem szabad kinevezni senkit, csak pályáztatással. Az uniós csatlakozás küszöbén elvárható - tette hozzá hogy ilyen nagy fontosságú természetvédelmi intézményt olyan személy vezessen, aki nemcsak kiváló szakember, hanem kapcsolatot tud tartani a nemzetközi társintézményekkel, azok szakembereivel is, és ismeri az uniós elvárásokat. A szaktárca vezetője nyomatékkai közölte azt is, hogy nem pártpolitikai szempontok alapján bírálják el a pályázatot. Azt egyáltalán nem zárta ki, hogy ha a legjobb pályázatot Iványosi Szabó András nyújtja be, akkor ő lesz az igazgató. Pepó Pál végezetül megjegyezte: a Horn-kormány idején egyetlen egy nemzeti park, a hortobágyi kivételével valamennyi ilyen intézmény élén igazgatóváltás történt, s mégsem kapott ekkora sajtóvisszhangot, mint most ez az ügy. Az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottsága Atyánszky György (FKgP) képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a parlamentnek - tájékoztatta a sajtót a testület keddi, budapesti zárt ülését követően Isépy Tamás (Fidesz), a bizottság elnöke. Atyánszky György mentelmi jogának felfüggesztése ügyében - csődbűntett gyanúja miatt - a legfőbb ügyész fordult az Országgyűléshez. A kisgazda képviselő megjelent bizottsági ülésen, és tagadta az ellene felhozott vádakat. - A mentelmi bizottság a tényállást nem vizsgálhatja, a képviselőnek is az a jobb, ha a bíróság előtt tisztázhatja magát - szögezte le Isépy Tamás. ♦ A testület azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy tartsa fenn Csurka István (MIEP) mentelmi jogát. A MIÉP frakcióvezetőjét Demszky Gábor perelte be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Magyar Fórumban megjelent cikkért. Ebben azt állították, hogy a főpolgármester önként jelentkezett annak idején besúgónak. Demszky Gábor nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett és jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatt jelentette fel Csurka Istvánt. Isépy Tamás hangsúlyozta, hogy a bizottságban kialakult többségi álláspont szerint az ügyben érintett személyek a politikai élet tevékeny szereplői, és tőlük fokozott tűrési magatartás várható el.
