Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-23 / 273. szám

4. OLDAL • • • • VILAGTUKOR 1999. NOVEMBER 23., KEDD Tiltakozások Újvidéken Az újvidéki lakótelepek csönd­jét rendszeres csörömpölés za­varja: az idősebb lakók az abla­kokban edényekkel, a fiatalab­bak az utcán szemeteskukák ütögetésével fejezik ki elégedet­lenségüket a főként ellenzéki városokat sújtó áramszünetek miatt. A fölháborodást fokozza, hogy az áramszolgáltató nem tartja magát a napi háromszor 2 órás kikapcsolások menet­rendjéhez. Az egyik legnagyobb lakótelep szomszédságában ta­lálható Szerb Olajtársaság pa­lotája pedig állandó fényárban úszik, miközben a lakóépüle­tekben nem működnek a liftek, a magasabb emeleteken nincs sem víz, sem fűtés. Kitüntette Göncz Árpád köz- társasági elnök a Magyar Köz- társasági Érdemrend tiszti ke­resztjével az Erdélyben élő Senkálszky Endre színművészt, a Magyar Köztársasági Érdem­rend kiskeresztjével pedig Benkő András zenetörténészt. Bulgáriába látogatott Bili Clin­ton amerikai elnök Petar Szto- janov bolgár államfő meghívá­sára. Washington a feltörekvő délkelet-európai demokráciák mintaképének tekinti Bulgáriát. Madeleine Albright, az Egye­sült Államok külügyminisztere Pozsonyba látogatott. Szemé­lyében Szlovákia a legmaga­sabb rangú amerikai vendéget fogadhatta függetlenségének ki­kiáltása óta. Áramkimaradást okozott a ja­pán főváros nagy részén egy vil­lamos távvezetékre zuhant ka­tonai repülőgép. A gép mindkét pilótája életét vesztette. A zu­hanás miatt beállt áramszünet mintegy 800 ezer háztartást érintett. A tokiói tőzsde megsza­kította az értékpapír-kereske­dést, a vonatok pedig késtek. Politikai menedékjogot kért Magyarországtól Anatolij Bikov orosz üzletember. A férfit jelen­leg hazánkban tartják őrizet­ben. Bikov ügyvédje szerint az üzletember ellen folyó oroszor­szági nyomozások politikai in- díttatásúak, és azzal vádolja Alekszandr Lebegy kormány­zót, hogy a nyomozást ellenőr­zése alatt tartja. Ezrek követelték az amerikai Georgia államban a latin-ameri­kai katonák kiképzésére szolgá­ló akadémia bezárását. A tünte­tők későbbi diktátorok, merény­lők és kínvallatók kiképzőköz­pontjának tartják az Atlanta melletti Fort Benningben mű­ködő School of the Americast. Az iskola előtt évről évre tün­tetnek, amióta 1989-ben az in­tézmény növendékei meggyil­koltak hat papot. Göncz Árpád Panamában. A magyar államfő és vendéglátója, Mireya Moscoso de Gruber asszony megelégedéssel álla­pította meg hétfőn, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok legmagasabb szintre emelésével sikerült lerakni a tartalmas és gyümölcsöző együttműködés alapjait. FOTÓ: REUTERS Európa nagyobb önállóságra törekszik Luxemburgban tanácskoznak a védelmi és külügyminiszterek Luxemburgban hétfőn megnyílt a Nyugat-Európai Unió kétnapos miniszteri értekezlete, amelynek keretében összesen 28 európai ország, köztük Magyarország kül- ügy- és védelmi miniszterei vitatják meg az európai in­tegráció önálló védelmi és biztonságpolitikáját. Az erre irányuló, egyre inten­zívebb eszmecsere lényegé­ben idén áprilisban, a NATO fennállásának 50. évforduló­ja alkalmából rendezett wa­shingtoni csúcstalálkozón kezdődött, de most a NYEU luxemburgi miniszteri érte­kezletén került konkrétabb formában napirendre. A tízta­gú NYEU-nak Magyarország az idén a NATO-tagság elnye­résével egy időben lett társult tagja, öt másik országgal együtt. Hazánkat az értekez­leten Szabó János honvédel­mi miniszter és Herman Já­nos külügyminisztériumi ál­lamtitkár képviseli. Amióta az Európai Közös­ség maastrichti csúcsértekez­lete 1991-ben elhatározta, hogy az Európai Unió Szerző­dését ki kell egészíteni közös kül- és biztonsági politikával is, ezeknek a törekvéseknek a Nyugat-európai Unió szer­vezete lett a természetes ke­rete. 1948-ban ugyanis eleve védelmi szervezetként jött létre, s csak az egy évvel ké­sőbb megszületett s az Ame­rika vezető szerepével meg­erősödött NATO szorította háttérbe. A NYEU-nak az adott újabb életerőt, amikor a NATO európai pillérének szerepét felvállalva az Euró­pai Unió közös biztonsági politikájának szervezeti kere­teként látszik elnyerni végső feladatát. Ezt jelzi, hogy az EU- országok kezdeményezésére Javier Solana volt NATO-főtit- kár, az EU főtitkára és közös külpolitikájának főképviselő­ié lett a NYEU új főtitkára is. Decemberben az EU helsinki csúcsértekezletén várhatók az első konkrét döntések új testületek kialakításáról, illet­ve egy gyorsan bevethető kö­zös európai erő létrehozásá­ról, amely immár a NATO nélkül is képes lenne válság- kezelő erőként fellépni. Tőkés: igen, Duray: nem A Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi budapesti talál­kozóján nagy előrelépés történt a határon túli magya­rok különleges jogállásának kérdésében és a külföldön élő magyarok szavazati jogának ügyében - jelentette ki Tőkés László, a RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Tőkés szerint bár a szavazati jog végül nem került a záró­nyilatkozatba, de „az értekez­let nagy előrelépés a külföl­dön élő magyarság szavazati jogának biztosítása felé”. Ez és a különleges jogállás egya­zon irányba mutat: a határon inneni és túli magyarság nem­zeti együvé tartozásának jogi, politikai megjelenítése felé. „Trianon, majd a világháborúk és a forradalom idején végbe­ment drámai nemzetromlás, nemzetszakadás helyreállítá­sát célozzák” - vélte Tőkés püspök. „Ahogy az állampol­gárság kérdése ngm válhat a rövid távú, konjunkturális rögtönzés tárgyává, a kettős állampolgárság és a külhoni magyarok magyarországi jog­állásának kérdése sem válhat a pártpolitikai porondon szok­ványos taktikázások játék­szerévé” - figyelmeztetett Patrubány Miklós, a Magya­rok Világszövetsége Erdélyi Társaságának (VET) elnöke. Véleménye szerint a külföldön élő vagy ott tartózkodó ma­gyar állampolgárok szavazati joga ismét politikai alkudozá­sok áldozatává lett. Ennek pél­dájaként Duray Miklós „meg­hökkentő szemléletváltását” említette: másfél évvel ezelőtt egy lapinterjúban a kettős ál­lampolgárságot vélte megol­dásnak arra, hogy Magyaror­szág EU-csatlakozása után a határon túli magyarokat az országhatárok ne válasszák el még jobban az anyaországtól, a MÁÉRT találkozóján pedig már azt vallotta, hogy a ket­tős állampolgárság nem jelent megfelelő megoldást. Washington Moszkva háborújáról Az orosz légierő csaknem félszáz bevetésben támad­ta az elmúlt 48 órában a csecsenföldi célpontokat. A harci gépek különösen Groznlj térségében voltak aktívak. Moszkvában is­mét cáfolták, hogy telepü­léseket bombáznának, és más polgári célpontokat támadnának. (Hírmagyarázónk írja) Az amerikai katonai és polgá­ri hírszerzés értékelése szerint a korszerű technikával rendelkező orosz katonai gépezet könnyű­szerrel ellenőrzése alá vonta a csecsen alföldet, és Groznijt is el­foglalhatná, ha nem tartanák vissza az 1995. januári tapasz­talatok, amikor az utcai harcok túl nagy veszteséggel jártak. Ezért a csecsen fővárost inkább gyűrűben tartják, és megpróbál­ják kiéheztetni. A csecsen harco­sok ugyanis bevehetik magukat a magaslati pontokra, esetleg át­húzódhatnak Grúziába, felké­szülhetnek az ellentámadás­szerű rajtaütésekre. Az orosz hadsereg viszont jelenleg nem rendelkezik olyan elitalakula­tokkal, amelyek alkalmasak volnának az igazán kemény hegyi csatákra. Thomas Wilson altenger- nagynak, a katonai felderítés (DIA) vezetőjének feltűnt, mennyire derűlátóan nyilatkoz­nak az orosz tábornokok, noha szerinte nem látható a háború vége. Szemben a korábbi csecsen hadjárat hangulatával, most az. orosz lakosság kétharmada tá­mogatja a katonai akciót, s csu­pán 15 százalék áll ki az erő­szakos fellépéssel szemben. Az orosz katonai vezetők, ellentét­ben az amerikai altengemagy- gyal, dátumokat is mondanak. Ez év végére, a jövő év elejére - úgymond - befejezik a hadjára­tot. Ha mégsem, addigra már le­zárulnak a decemberi parla­menti választások. R. E. „Zárva” a Szentföld A keresztény egyházak hétfőn két napra bezárták az Izrael­ben, Kelet-Jeruzsálemben és a palesztin területeken lévő kegyhelyeiket, tiltakozásul a názáreti Angyali Üdvözlet temploma mellett tervezett mecsetépítés ellen. A három fő egyház az izraeli kormány azon döntése ellen tiltakozik, amellyel szabad utat adott a mecsetépítésnek, engedve a muszlim szélsőségesek nyomá­sának. Nem nyitotta ki kapuját hétfő hajnalban a Jeruzsálem óvárosában lévő Szent Sír templom sem, amire egy évti­zede nem volt példa. A kegy­hely 800 éves kulcsának hivata­los őre egy muzulmán palesz­tin, Abed Dzsuda, akinek csa­ládja 1187-ben került a kulcs birtokába. Egy Szaladin nevű iszlám hadvezér ekkor űzte ki Jeruzsálemből a keresztes lova­gokat. FOTÓ: FEB/REUTERS Írország karácsony előtt Tavaly nagypénteken alá­írták ugyan a megállapo­dást az északír kibonta­kozásról, de a béke még váratott magára. Most megcsillant a remény, s talán a karácsony meghozza a hosszú válság rendezését is. George Mitchell, aki már több­ször jelentős szerepet vállalt a közvetítésben, úgy véli: a szín­falak mögött lezajlott, csak­nem három hónapos tárgyalá­sok jelentősen közelítették az álláspontokat. A protestáns és a katolikus közösség derékha­da már tavaly hajlott a meg­egyezésre. A brit lapok azon­ban joggal idézték lépten-nyo- mon a karaván példáját, annak sebességét tudniillik mindig a leglassúbb teve tempójához kell igazítani. A megegyezés útján pedig mindkét oldal szél­sőségesei a leglassúbbak, s bár kisebbségben vannak, harci­asságuk, gyakori provokációik miatt nem lehet nem tudomást venni róluk. A vita a körül for­gott, hogy a protestánsok a kö­zös kormányzás megvalósítá­sának feltételéül a katolikus IRA leszerelését szabták, a má­sik oldal éppen fordított sor­rendet kívánt. Mitchell közre­működésével megtörtént az áttörés. Elhatározták, hogy de­cemberben megalakítják a kö­zös kormányt, az IRÁ nyilat­kozatban mond le az erőszak­ról, s megkezdi a fegyverek le­adását. Állítólag valahol Észak­írország egyik lakatlan részén megsemmisítik a robbanó­anyag-készleteik nagy részét. Járat lemondva Az amerikai légügyi hatóság (FAA) első embere, biztos lé­vén abban, hogy a légi közle­kedésben az ezredfordulós „vírus” (az Y2K) nem okozhat problémát, éppen Újév éjjelén kívánt a nyugati partra repül­ni. De amikor már a harmadik légitársaság is visszamondta menet jegyfoglalását, elbizony­talanodott... Aztán az általa elrendelt ala­posabb vizsgálat nyomán kide­rült, hogy tényleg semmi ok az aggodalomra. Szilveszter éjsza­káján olyan csekély az utaslét­szám, hogy menetrend szerinti járataik egy részét el sem indít­ják a légitársaságok. így volt ez a korábbi szilveszterek idején is, így lesz az idén is: a járatok 20-30 százalékát törlik. És en­nek persze semmi köze az ez­redfordulós riadalomhoz, csak­is a gazdaságossághoz. Mit szállított az arany vonat? Nem lehet kétséges, hogy az úgynevezett aranyvonat annak Idején zsidóktól elrabolt Java­kat szállított - nyilatkoz­ta egy hét végi újságcikk kapcsán Feldmájer Pé­ter, a Magyarországi Zsi­dó Örökség Közalapít­vány alelnöke tegnap. Egy magyar lap az Amerikai Egyesült Államokban műkö­dő Magyar Nemzeti Világ Ta­nács (MNVT) budapesti kép­viselőjének állításait közölve azt írta: az aranyvonatként is­mert szállítmány ma is szinte hiánytalanul, leltár szerint fel­lelhető egy Bécs közeli múze­umban, így nem igaz, hogy azt az amerikai katonák elra­bolták. A cikk szerint a felbe­csülhetetlen értéktárgyak nem rablott kincsek, hanem a ma­gyar arisztokrácia és földbirto­kos osztály - akik között termé­szetesen zsidó vallású szemé­lyek is voltak - Nyugatra mene­kített értékei, így a javak Ma­gyarország állampolgárainak közös tulajdonát képezik. Mint a lapban olvasható: az MNVT dokumentumokkal, hitelt ér­demlően bizonyítani tudja állí­tásait. A holokausztvagyon fel­kutatására létrehozott ameri­kai elnöki különbizottságot a világtanács véleménye szerint félrevezették. Feldmájer Péter elmondta: kizártnak tartja, hogy az említett közlésekre bi­zonyítékok állnának az MNVT rendelkezésére. Hangsúlyozta: az összes korabeli adat és tanú- vallomás arra utal, hogy a szál­lítmány zsidóktól elvett vagyon volt. Tájékoztatása szerint az ügyben szakértőik minden bi­zonnyal felveszik a kapcsola­tot a világtanáccsal. A Mazsök alelnöke közölte azt is: elkép­zelhető, hogy a zsidó szerve­zetek a közeljövőben Francia- országhoz fordulnak annak kiderítésére, visszajuttatták-e Magyarországra azokat a java­kat, amelyek adataik szerint a II. világháború idején az arany- vonatról francia tulajdonba kerültek. Tájékoztatása szerint feltehetően 36 láda arany és egy „ládikó” briliáns került francia kézre. Utalt arra, hogy ezt a budapesti Zsidó Levél­tárban fellelt, 1945 után készült „francia jelentés” igazolja, ame­lyet mindeddig nem hoztak nyilvánosságra.

Next

/
Thumbnails
Contents