Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-22 / 272. szám
4. OLDAL PETŐFI NEPE 1999. NOVEMBER 22., HÉTFŐ Hogyan adózunk 2000-ben? (I.) Változatlan szja-tábla, módosuló kedvezmények Jelentős összeget vesz ki a jövőjükre gondoló polgárok zsebéből, hogy 2000-ben csökken az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény. Jó hír viszont, hogy az áthidaló lakáshitel után is jár adókedvezmény. A személyi jövedelmi adótábla megegyezik az ideivel. Jövőre 30 százalékkal nő a családi adókedvezmény. Egy és két gyerek után gyerekenként havi 2200, három vagy több gyerek után gyerekenként 3000, a fogyatékos gyerekek után pedig 3400 forintot írhat jóvá adójából az a szülő, akinek a családi pótlékot (illetve iskoláztatási támogatást) folyósítják. Az együtt élő házastársak az év végén megoszthatják a gyerekkedvezményt, ha az a szülő, aki az adólevonást igénybe vehetné, alacsony bére miatt nem tudja elszámolni a teljes összeget. Ha a házastársak közös nyilatkozatot tesznek a kedvezmény átengedéséről és az eredetileg jogosult szülő munkáltatója is igazolja, hogy tud a döntésről, akkor erre év közben is sor kerülhet. Jövőre is az idei adótábla kulcsai és sávjai szerint kell az adót fizetni, de változtak az alkalmazotti kedvezményre (a jövedelem évi tíz százaléka, de legfeljebb havi 3000 forint) vonatkozó szabályok. Ebben az évben 1 millió forint jövedelem fölött nem járt a jóváírás. 2000-ben 1,2 millió lesz a plafon, ám az 1 millió forintig levonható összeget csökkenteni kell az 1 millió fölötti rész 18 százalékával. Vagyis aki egy milliónál többet, de 1,2-nél kevesebbet keres, az jogosult jóváírásra, igaz nem a teljes 36000 forintra, hanem annál kevesebbre. Például 1 millió 150 ezer forintos jövedelem esetén csak évi 9000 forint kedvezmény jár, 1 millió 50 ezer forint után pedig évi 27000 forint írható jóvá. Ez különösen azoknak fontos, akiknek jövedelme az inflációs béremelés miatt jövőre átlépi az 1 millió forintos határt, a 30 százalékos kulccsal adózó sávból a 40 százalékosba kerülnének át, ráadásul elvesztenék a kedvezményt is. Ez a veszély az idén havi 75000 forintos bruttó fizetés körül keresőket fenyegette. Jelentős érvágás minden öregkorára magáról gondoskodni akaró embernek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezményét 50-ről 30 százalékra szállították le. E kedvezmény címén jövőre is maximum százezer forint írható jóvá az adóból, de míg ez idén kétszázezer forint nyugdíjpénztári tagdíj után járt, jövőre több mint 330 ezer forintot kell befizetni a maximális kedvezmény igénybevételéhez. Ráadásul, ha az önkéntes nyugdíjpénztárnak szánt összeget a nftmkáltató munkáltatói hozzájárulás formájában fizeti, az alkalmazott egyáltalán nem kap adókedvezményt, igaz a befizetett összeg után (feltéve, hogy az havonta nem több a minimálbér 115 százalékánál) nem kell adót fizetni. Ezzel főleg a kiskeresetűek járnak rosszul, hiszen az ő jövedelmük 30 százaléknál alacsonyabb kulccsal adózik. Könnyebbé válik az egyetemisták tanulás melletti munkavégzése. A „hallgatói munkadíj” címén megkeresett összeg 2000-től egyéb jövedelemnek minősül, az ösztöndíjjal azonos módon adózik. Vagyis beszámít az összevont adóalapba, de az adótábla szerint rá eső adót nem kell megfizetni. A felsőoktatási intézménynek a hallgatói munkadíjból nem kell adóelőleget vonnia, s ha a hallgatónak az ösztöndíjon és ezen kívül nincs más jövedelme, adóbevallást sem kell készítenie. A lakáscélú hitel kedvezménye ezentúl kiterjed a lakástakarékpénztárak által - a kedvezményes hitel megelőlegezéseképpen piaci feltételekkel - nyújtott, úgynevezett áthidaló kölcsönök törlesztésére. Ilyen áthidaló kölcsönt idén több tízezren vettek igénybe, számuk jövőre várhatóan nő, hisz e konstrukcióban nem kell négy évet várni a lakásépítés megkezdésével. A kedvezmény mértéke a régi, a kamat és tőketörlesztés 20 százaléka, de legfeljebb 35000 forint. Az ingázókon segít egy új szabály, ami szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül, ha a munkáltató a közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozójának megvásárolja a bérletet illetve menetjegyet. Szintén közlekedéssel, pontosabban a kiküldetéssel kapcsolatos az az új előírás, ami szerint a hivatali utazás költségtérítése csak akkor nem számít bevételnek, ha a munkáltató azt kiküldetési rendelvény alapján fizeti, s az összeg nem nagyobb, mint amennyi a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható. Például saját gépkocsi esetén a benzinnorma feletti háromforintos kilométer-térítés még adómentes, de ha munkáltató ennél többet fizet, a három forintot meghaladó rész után adóelőleget kell vonni. A rendelvényt két példányban kell elkészíteni, a másolatot a magánszemélynek az ötéves elévülési idő alatt meg kell őriznie. Csík Rita Ferenczy Europress Jobban jár-e jövőre, mint az idén? József 38 éves lakatos szakmunkás. Most havi bruttó 72 ezer forintot keres, jövőre bére várhatóan 8,5 százalékkal lesz magasabb. Felesége, Anna 32 éves óvónő. Bruttó bére most havi 58 ezer forint, ő 2000-ben közalkalmazottként 8,25 százalék emelésre számolhat. Két gyermekük van, József havi 3000, Anna pedig havi 2500 forintot fizet be egy önkéntes nyugdíjpénztárba. Az összeget sajnos nem tudják növelni. Számításaink eredményeként kiderült, a 6-7 százalékos várható infláció mellett változatlan adótábla miatt József nettó bére 8,5 százalék helyett csak havi 6,7-del nő, míg felesége 8,25 százalékos bruttó béremelkedéséből csak 5,2 százalékot kap kézhez. Hiába tehát az inflációt meghaladó keresetnövekedés, a család összjövedelme reálértékét is csak akkor őrzi meg, ha az inflációt a kormánynak sikerül hat százalékon tartani. Megnevezés Éves bruttó bér számított adó összes kedvezmény* fizetendő adó tb** éves nettó Férj idén jövőre 864000 937440 219200 241232 91680 91948 127520 149284 95040 103118 641440 685038 Feleség idén jövőre 696000 753420 166800 186026 64920 60068 101880 125958 76560 82876 517560 544586 * az összes kedvezménynél figyelembe vettük az alkalmazotti kedvezményt, a két gyerek utáni jóváírást, a kötelező nyugdíjjárulék valamint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kedvezményét. ** tb: a munkavállaló által fizetendő 11 százalékos (8 százalék nyugdíj +3 százalék egészségbiztosítási) járulék Ferenczy Europress Többen választhatják az átalányadózást Jövőre nemcsak egyes, kivételezett szakmában működő egyéni vállalkozók választhatják az átalányadózást, hanem bármely főállású vállalkozó is bejelentkezhet e körbe. Főszabályként az igazolás nélkül elszámolható költséghányad 35 százalék lesz, kiegészítő egyéni vállalkozóknál 17 százalék. Átalányadózásra azok jogosultak, akinek bevételei jövőre várhatóan nem haladják meg a négymillió forintot, kiskereskedők esetében a 15 millió forintot, s az idén is megfeleltek ennek a feltételnek. Az átalányadózás alá bejelentkező vállalkozók kötelesek az „áfa alanyi adómentességet” választani, vagyis beszerzéseik áfatartalmát nem igényelhetik vissza. Ha a mezőgazdasági őstermelő egyúttal egyéni vállalkozó is, mindkét körben lehet átalányadózó, de dönthet úgy is, hogy az egyik tevékenységére a tételes költségelszámolást alkalmazza. Lényegében az ez évivel megegyező egyéni vállalkozói körben a 35 százalékot jóval meghaladó költséghányadot ismer el az állam. 80 százaléknyi „költségátalányt” írhatnak jóvá például az iparban és a mezőgazdaságban termék-előállítással foglalkozók, az építőipari kivitelezők, a feldolgozóiparban működők (kivéve a kiadói szolgáltatást, a hang-, a kép- és a számítástechnikai információhordozókat sokszorosító vállalkozók) valamint a jármű, a közszükségleti cikkek és a háztartási eszközök javításával foglalkozó szakemberek. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók költséghányada 87 százalék, de néhány preferált üzlettípus esetén (például élelmiszer-áruház, zöldség- és gyümölcsüzlet, húsbolt) még ennél is nagyobb, 93 százalékos költséget számolhatnak el. Módosul az egyéni vállalkozók által alkalmazható értékcsökkenési leírás. Az eddigi 100 ezer forint helyett 200 ezer forintra emelkedik a gyorsított leírás összeghatára. Ha az egyéni vállalkozó több tevékenységi körben működik, megválaszthatja, hogy melyik tevékenységéből befolyó bevétellel szemben írja le a tárgyi eszköz (például teherautó) értékcsökkenését. Azoknak, akik nem akarják vagy nem választhatják az átalány- adózást, nem árt tudniuk, hogy a vállalkozói osztalékalap 35 százalékos adóval terhelt része után az adóbevallással egyidejűleg 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetniük. Ez költségként számolható el, kivéve, ha a vállalkozás megszűnését megelőző utolsó hozzájárulás lerovásáról van szó. Költségként számolhatják el az egyéni vállalkozók a még nem amortizált tárgyi eszköz maradványértékét, ha az eszköz megsemmisül, így például ha valaki rendőrségi jegyzőkönyvvel tudja igazolni, hogy vadonatúj teherautóját ellopták. Ha az egyéni vállalkozó saját személygépkocsiját egyéni vállalkozásban és munkaviszonyban is használja, s a munkáltató kiküldési rendelvény alapján költségtérítést fizetett neki, e kilométerek után a vállalkozásában nem számolhat el költségeket. Nem számolhatja el költségként az egyéni vállalkozó a vissza nem térítendő munkáltatói támogatást, például a lakásépítésre vagy vásárlásra adott összeget. Ferenczy Europress Főállású egyéni vállalkozó átalányadózása 35 százalékos költségátalánnyal A példánkban szereplő egyéni vállalkozó egyedi megrendelésekre dolgozó varrónő. Éves bevétele 1,5 millió forint, elismert költséghányada 35 százalék 1. Bevétel 1500000 Ft 2. Elismert költség (l.x0,35) 525000 Ft 3. Az átalányadó alapja (1.-2.) 975000 Ft 4. Az átalányadó összege (3.x0,35)* 341250 Ft 5. Nyugdíjjárulék (3.x0,08) 78000 Ft 6. Egészségbiztosítási járulék (3.x0,03) 29250 Ft 7. Társadalombiztosítási járulékok (3.x0,33) 321750 Ft 8. Tételes egészségügyi hozzájárulás (3900x12) 46800 Ft 9. Összes közteher (4.+5.+6.+7.+8.) 817050 Ft *Ha az átalányadó alapja a 800000 forintot meghaladja, akkor az átalányadó mértéke a teljes összegre 35 százalék (szja 55.§). Ferenczy Europress (Folytatjuk.) Aki támogatja - és aki nem Civiliáda Budapesten, óvatosságra intő vélemények Nyugaton A helyi szervezetek is sokat tehetnek az európai Magyarországért. A feladatok teljesítéséből az egész országnak ki kell vennie részét - hangzott el Ismételten a hét végi Civiliáda ’99 elnevezésű kiállításon és programsorozaton a Pesti Vigadóban.- Stabilnak, viszonylag magasnak mondható az uniós csatlakozás támogatottsága a magyar társadalomban - válaszolta a Ferenczy Europress kérdésére Szombati Béla. A Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a lakosság kétharmada igényli hazánk mielőbbi felvételét a földrész integrációs szervezetébe, s mindössze 15 százalékra tehető azok aránya, akik elutasítják az Európai Uniót. A tipikus támogatók közé tartoznak a főként az ország nyugati felén élő, 35 évnél fiatalabb, városlakó, felsőfokú végzettséggel rendelkező polgárok, míg azok, akik tartanak a csatlakozástól, többnyire az 55 év feletti, falusi vagy kisvárosi réteg tagjai között találhatók Kelet-Magyarországon. „Ez azonban csak tendenciaként értelmezendő, a kép ennél jóval összetettebb” - fűzte hozzá a politikus. A fővárosi rendezvény keretében mutatták be a brüsszeli bizottság Magyarországról szóló jelentését is a nagyközönségnek, amelyet magyarul különkiadványban jelentetett meg a Civiliáda házigazdája, az Európa Ház. Az éves „bizonyítvány” méltatja, hogy hazánk teljesíti a politikai elvárásokat, működik a piacgazdaság, s a jelek szerint Magyarország állja azt a versenyt, amelyet az EU diktál. A további „jó pontok” mellett számos konkrét bírálatot is megfogalmaz a jelentés. Két területre külön is ráirányítja a figyelmet: a romakérdésre és a korrupció elleni harcra. A dokumentum készítői utalnak ugyan az előrelépésre, ugyanakkor szorgalmazzák az elmaradás mielőbbi felszámolását, ami vonatkozik a költségvetési hiányra és az egészségügyi reform folytatására is. Michael Lake, az Európai Bizottság budapesti nagykövete a kiadvány bemutatója kapcsán úgy fogalmazott: „Most önökön a sor, hogy gyorsítsák meg a felkészülést, s győzzék meg az uniót, annak valamennyi tagállamát arról, hogy akár a felvételt követő nulladik órától meg tudnak felelni a követelménynek. Ennek érdekében a régiók is rengeteget tehetnek.” A brüsszeli bizottság delegációvezetője példaként sorolta föl a vámellenőrzés, a piacfejlesztés, a mezőgazdaság, a mentálhigiéné, az igazságügy, a környezetvédelem megoldandó problémáit. Szó esett arról is, hogy a jelenlegi városimegyei közigazgatási határokon, néha pedig az országhatárokon is átívelő régiók kialakítása lesz az unió fejlődésének jövőbeli útja. (toronyi) BŐVÜL AZ EURÓPAI UNIÓ Az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) a tagjelölt országokban nem éri el az EU-átlag felét ÉSZTORSZÁG LETTORSZÁG SZLOVÁKIA MAGYARORSZÁG LENGYELORSZÁG ROMÁNIA TÖRÖKORSZÁG CIPRUS BULGÁRIA lakosság 10,3 (tiltó GDP« 12 200 6 EU GDP arányában 61,6% Munkanélküliség 8,5% lakosság 0,4 miié GDP« 12500€ EU GDP arányában 63,1% Munkanélküliség 5,1% lakosság 38,7 mllitö GDP/fö 7 80Q€ EU GDP arányában 39,4% Munkanélküliség 10,6% Lakosság 5,5 milftó GDP/» 9300€ EU GDP arányában 47,5% Munkanélküliség 12,5% lakosság 10,1 miié GDP« 9800€ EU GDP arányában 49,5% Munkanélküliség 7,8% Lakosság 63,4 rrallió GDP« 6400€ BJ GDP arányában 32,3% MunkanélküSség 10% Lakosság 0,7 mitó GDP« 14800 € EU GDP arányában 74,7% MunkanéMüiség 3,3% Lakosság 22,5 millió I GDP/fő 5 50Q€ i EU GDP arányában 27,8%: Munkanélküliség 6,3% | I Lakosság 8,3milliói GDP/fő 4 60G € : EU GIF arányában 23,2% i Munkanélküliség 16% í ~ _____i ■ EU-álamok ül EU-tagelöitek, amelyekkel folynak./ a csatlakozási tárgyalások H-J C~1 EU-tagjalöítek. amelyekkel hamarosan megkezdődnek a tárgyalások A HU Ttok! tag Lakosság 2 millió GDP/fö 13 700 6 EU GDP arányátan 69,2% Munkanélküliség 7,9% EURÓPAI UNIÓ Lakosság 375 millió GDP,« 19800 6 Munkanéküíség 10% Lakosság 3,7 millió GDP/« 6200 6 BJ GDP arányában 31,3% Munkanélküliség 13,3% lakosság 1,4 miffió GDP/fő 7 300 6 EU GDP arányában 36,9% Mynkanéécüííség 9,7% lakosság 2,4 millió GDP« 5500 6 BJ GDP arányában 27,8% Munkanélküliség 13,8% Óva inti Brüsszelt az Európai Unió elkapkodott bővítésétől a bajor miniszterelnök a Focus című hírmagazin hasábjain. Edmund Stoiber kifejti: a koszovói válság nyomán mind többen szorgalmazzák, hogy gyorsítsák föl a tagjelöltek felvételét, ami szerinte elképzelhetetlen. Miközben ugyanis az Európai Unió mílliárdokat folyósít Spanyolországnak, Portugáliának, Görögországnak vagy Írországnak, mert a nemzeti össztermék nem éri el az EU-átlag 90 százalékát, most olyan országcsoportra is kiterjesztenék a tárgyalásokat, ahol ez az arány olykor messze az 50 százalék alatt van. Erre az Unió sem pénzügyileg, sem intézményeit tekintve nincs felkészülve - érvel a politikus. „A 2000-től 2006-ig terjedő időszakra a költségvetés mindössze 68,5 milliárd eurót irányoz elő a keleti bővítés finanszírozására. Ám ez legfeljebb néhány ország, de nem tizenkettő csatlakozására elegendő.”
