Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-19 / 270. szám

4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - ALTALANOS SEBÉSZEK I. 1999. NOVEMBER 19., PÉNTEK Míg a férfiak körében a tüdőrák, a nők körében az emlő­rák vezeti Bács-Kiskun megyében mind a megbetege­dési, mind a halálozási listát. Sajnos az emésztőszervi (gyomor, bél, máj) daganatok száma is évről évre emel­kedik. A jó- és rosszindulatú daganatok és általában az emésztőszervi betegségek (pl. vastagbélgyulladás, gyo­morfekély, epekő) kezelésében a főszerep az általános sebészeké. Az úgynevezett lágysebészet napjainkban forradalmi átalakuláson ment keresztül. Új műtéti eljá­rások honosodtak meg, tökéletesedtek az eszközök. Egyre inkább háttérbe szorulnak a régi módszerek: a nagy feltáró műtétek. Helyükbe az úgynevezett mini­málisan invazív - kis metszéses - eljárások léptek. Az ál­talános sebészeten belül új szakágak fejlődtek ki, ilyen például a mellkassebészet vagy az emlősebészet, illetve az érsebészet. Sorozatunk mai részében a kalocsai kór­ház és a kecskeméti megyei kórház sebészei közül mu­tatunk be néhányat. Mindenhez érteniük kell Nem halálos kór az emlőrák Modem sebészet Kalocsán Tavaly nyár óta új vezető főor­vos irányítja a kalocsai kórház sebészeti osztályát. Dr. Vécsei Béla Kiskunfélegyházán szüle­tett és érettségizett. Szegeden doktorált 1975-ben, majd 1992- ig a neves szegedi Petri-klini- kán szerzett szakmai tapaszta­latokat és adjunktusi címet. Egyebek között a klinika okta­tási felelőse volt tíz évig. Két szakvizsgával rendelkezik: 1979-ben általános, 1982-ben pedig mellkassebészi szak­vizsgát tett, szintén Szegeden, illetve Budapesten. Pályafutá­sa során 1992 és 1997 között meghívásos alapon Németor­szágban, a hageni és a müns- teri sebészeti osztályokon szá­mos hasi és mellkasi műtétet végzett el. Óriási szakmai kihí­vás számára, hogy a frissen át­adott, a 21. századi követelmé­nyeknek mindenben megfele­lő, új kalocsai műtőblokkban gyógyíthat, szolgálhatja a ha­zai egészségügyet. Az általa vezetett hatvanágyas sebészeti osztályon nyolc tapasztalt se­bész főorvos dolgozik. Ők együttesen évente mintegy ezer nagy- és 350-400 kisműté- ti beavatkozást hajtanak végre. Zömmel sérv-, visszér, epe-, gyomor- és vastagbélműtétek­ről van szó, de ellátják az uro­lógiai, traumatológiai és az or­topédiai feladatokat is. A járó­beteg-ellátást ugyanez a nyolc szakorvos végzi négy szakren­Dr. Vécsei Béla delőben. A betegek ellátása ol­csóbb volna, ha helyben lenne egy CT berendezés, melyhez a kalocsai kórházban már van megfelelő szakember. A CT helybéli működtetése az ellátás színvonalát is emelné. Azon­kívül az új műtők, a központi laboratórium és a központi ste­rilizáló jóval magasabb helyi és regionális szintű ellátást ered­ményeznének, ha Kalocsán a sebészet tovább szakosodna. Egy új traumatológiai részleg kialakításának a feltételei már megvannak. Kellő műszere­zettség és szakorvosok híján azonban egyelőre a baleseti sebészeti műtétre szoruló bete­geket Bajára vagy más megfe­lelő központba szállítják át. Egyre több a vastagbélműtét Dr. Andriska Géza Dr. Andriska Géza Kalocsán született, és immár 23 éve dol­gozik az érseki székhelyen 170 éve alapított kórházban. A szegedi SZOTE-n végzett 1975- ben, és ugyanitt 1979-ben álta­lános sebészetből tett szakvizs­gát. Mint mondja, eddig rutin­műtéteket végzett kollégáival karöltve. Elsősorban hasi sebé­szeti beavatkozásokra szorít­koztak. Ehhez kellő gyakorlat­tal és műszerezettséggel ren­delkeztek. Kollégáival együtt rendszeresen továbbképzése­ken vettek és vesznek részt ma is, szakmai fejlődésük érdeké­ben. A leggyakrabban végzett hasi műtétek egyike a köves epehólyag eltávolítása. A ha­gyományos , metszéssel járó operációkat itt is a korszerű laparoszkópos eljárással vál­tották fel (az epehólyagot az epekövekkel együtt egy csövön keresztül távolítják el). Ennek előnye, hogy a beteg a beavat­kozás utáni 24-48 órán belül távozhat a kórházból. Ezt a technikát szeretnék kiterjeszte­ni a vakbél és a sérvek irányá­ba. A gyomor és bélrendszer egyes betegségeinek (vérzé­sek, polipok) kezelését szintén a legkorszerűbb endoszkópos berendezésekkel műtik anél­kül, hogy felnyitnák a hasfalat. Az endoszkópiának és a gyógy­szeres kezelésnek köszönhe­tően a gyomorfekélyek több­ségét ma már nem műtéttel gyógyítják. Az elmúlt tíz év­ben radikálisan csökkent ezek­nek a műtéteknek a száma. Nőtt azonban a gyomordaga­natok és a vastagbéloperáci­ók száma. Dr. Andriska Géza újabb szakvizsga előtt áll, a mellkasi sebészet felé orientá­lódott. Az elmúlt egy évben Ka­locsán dr. Vécsei Béla főorvos 50 mellkassebészeti beavatko­zást végzett, melyeknél dr. And­riska Géza asszisztált. A me­gyei tüdő-belgyógyászati osz­tály Kalocsán működik. Az egészségügy jelenlegi helyzeté­ben a szakorvosok számának emelésével olcsóbb lenne eze­ket a betegeket Kalocsán ellát­ni. Ehhez a tárgyi feltételek az új műtőblokkal már adottak. Dr. Deák Zoltán Dr. Deák Zoltán főorvos Har- tán született, Kalocsán járt gimnáziumba, 1980-ban dok­torált Szegeden. Azóta gyógyít a kalocsai kórházban. Általá­nos sebészi szakvizsgát Szege­den tett 1984-ben. Tanára, dr. Horváth Mihály vetette fel ne­ki a traumatológiát mint szű- kebb szakterületet. Azonban a kalocsai kórházban minden sebésznek minden műtéti technikát ismernie kell. Sok a műtét, és nyolc szakorvos vált­ja egymást az ügyeletekben. A kórházi ügyeletes mellett ott­honi készenlétben áll még két kolléga. Emellett a szakren­delőben is el kell látni a járó betegeket. így az orvosok vál­tó rendszerben egy-egy hóna­pig az osztályról az ambulan­ciára járnak dolgozni. Naponta 60-110 beteget látnak el a szak­rendelőben (ennek egy harma­da kisebb baleset). Deák főor­vos általános sebészként fo­lyamatosan továbbképzi ma­gát, új eljárásokat sajátít el és honosít meg. Azon mozgás- szervi betegségek felé fordult az érdeklődése, melyek nem balesetek következtében me­rülnek fel (például kisebb ín­műtétek, porckorongszaka­dás, izomvarratok). Korszerű műtétekre is alkalmas, a vég­tagok ízületeibe bevezethető, kamerával ellátott orvosi mű­szerrel rendelkezik a kórház, melyet itt főleg diagnosztizá­lásra használnak. A nagymű­téteket a megyei ortopédiai osztályra utalják. Az osztá­lyon és a szakrendelőben egy­aránt az ultrahang és a rönt­gen segíti a munkát. Dusnok- tól egészen Tassig, a Duna mentén 90 kilométer hosszan a kalocsai kórház látja el a be­tegeket. Ebben a helyzetben a kalocsai általános sebészek­nek óhatatlanul fel kellett vál­lalniuk a balesetet szenvedett betegek első életmentő műté­téit. Emellett a mozgásszervi, valamint az urológiai betegsé­gek egy részét is helyben kell ellátni. Hároméves kortól fel­felé operálnak Kalocsán. A végtagok ütőeres elzáródásait is operálják, a visszerek műté­téit a kozmetikai szempontok figyelembevételével végzik el. Több ezer kilométer hosszúságú az emberi test érrendszere. Az érrendszer biztosítja a vér folyamatos keringését az egész testben. Ez a keringési rendszer teszi lehetővé a szív számára, hogy oxigénnel telített vért pumpáljon a verőere­ken keresztül a szövetekbe, és azt, hogy a bomlástermékek összegyűlhessenek a visszereken keresztül a szívbe visszaáramló vérben. A kisebb vérkör a tüdőbe viszi a vért, ami ott megszabadul a szén-dioxidtól, majd visszajut a szívbe, ahol ismét feltöltődik oxigénnel. Az ábra részei: 1. nyaki verőér, 2. kulcscsont alatti visszér, 3. nyaki visszér, 4. főverőénv, 5. felső fő visszér, 6. tüdőverőér, 7. feji visszér, 8. főverőér, 9. karverőér, 10. alsó fő visszér, 11. combverőér, 12. combvisszér’. Elsősorban az emlősebészet ér­dekli dr. Boross Gábort, a kecs­keméti megyei kórház sebész adjunktusát. A szegedi orvos- egyetemen 1982-ben végzett, azóta dolgozik a megyei kór­házban. Előbb általános sebé­szetből, majd mellkassebészet­ből szakvizsgázott. Osztályos munkája mellett fontos felada­tot lát el a kórház onkoradioló- giai központjában: tagja az em­lődaganatos betegek kezelését meghatározó orvoscsoportnak. Az emlősebészethez az in­díttatást az adta számára, hogy nem tudta elfogadni: az emlő­daganat évente nők százainak a halálát okozza. Holott a ko­rai felismerés a teljes gyógyu­lást jelentheti. Az emlőrák ugyanis nem egyenlő a halállal. A kezelés csapatmunka. Részt vesz benne a röntgenor­vos, aki a mammográfiás vizs­gálattal felderíti a daganatot. (Ezért van óriási jelentősége a rendszeres szűrővizsgálatnak!) Részt vesz benne a citológus (szövettanász) - aki meg tudja mondani, hogy mennyire kiter­jedt a daganat, milyen a biológi­ai viselkedése - és a műtét utá­ni kezelést végző onkológus. A sebész feladata az, hogy lehető­leg az emlő megtartásával vé­gezze el a műtétet. Ma a kecs­keméti megyei kórház emlőmű- téteinek 78%-a emlőmegtartó műtét. Erre azonban csak ak­kor van lehetőség, ha a daga­nat még viszonylag kicsi, alig néhány centiméter átmérőjű. Ha könnyen kioperálható, és nem okozott áttétet a hónalji nyirokcsomókban. A sebész munkáját az utóbbi időben egy új, reménnyel kecsegtető diagnosztikai eljárás is segíti: az őrszem-nyirokcsomó meg­határozása. Az őrszem- vagy Sentinel-nyirokcsomó megha­tározása azért fontos, mert azt Dr. Boross Gábor mutatja meg, hogy van-e kóros sejtburjánzás a nyirokcsomó­ban vagy nincs. Az eljárás lé­nyege a következő: a daganat közvetlen közelébe festéket és izotópot fecskendeznek. A fes­ték és az izotópanyag megjelö­li azt az egy nyirokcsomót, amelyben várhatóan először okoz(na) áttétet a daganat. Ha ebben az őrszem-nyirokcsomó­ban nincs áttét, a hónalji nyi­rokcsomókat nem kell eltávolí­tani. így nem sérül a nyirok- rendszer, nincs érzéskiesés, bőrzsibbadás. Dr. Boross Gábor meggyőző­dése, hogy az emlőrák elleni védekezés egyetlen hatékony módszere a megelőzés és a ko­rai felismerés. A megelőzés eszköze a sok mozgás, a zsíros ételek kerülése, s főként a szü­lés és a szoptatás. A korai fel­ismeréshez az esélyt a rendsze­res szűrővizsgálat adja. Dr. Bo­ross Gábor emlőszűréses szak- rendelését csütörtökönként reg­gel 8-tól 12 óráig kereshetik fel a panaszmentes, illetve panasz- szal érkező vagy frissen műtött betegek a kórház Nyíri úti ren­delőintézetében. Mi az a kirakatbetegség? Dr. Cserényi Lászlónak szű- kebb szakterülete, kedvence és örök „szerelme” az érsebészet. A köztiszteletben álló, kiváló orvos a budapesti SOTE-n vég­zett, azóta dolgozik a megyei kórházban. Általános sebészeti és érsebészeti szakvizsgája van. Az érsebészi feladatokat dr. Raskó Endre főorvossal közö­sen látják el a megyei kórház­ban. És van dolguk elég. Ahhoz, hogy a betegek ellátása bizton­ságos legyen, egyik nap Cseré­nyi főorvos, másik nap Raskó főorvos ügyel. Évente több száz érsebészeti műtétet végeznek. Az érsebészetnek két fő terü­lete van: a verőerés sebészet és a visszérsebészet. Az általános sebészet körébe tartozó verő­eres betegséget, az érszűkületet kirakatbetegségnek is nevezik. A beteg alsó lábszára (vádlija) járás közben annyira fáj, hogy kénytelen minden kirakat előtt megállni. Az 1970-es években az érszűkület egyetlen műtéti megoldása a végtag amputálása volt. Dr. Cserényi László ezt lát­va döntött úgy, hogy érdemes és kell is az érsebészettel foglal­kozni. Ma már mindennapos gyakorlat az érszűkület kezelé­sében az úgynevezett félse­bészeti (pl. idegátmetszéses) megoldások alkalmazása. Ha az érszűkület nagy ereken jelent­A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Király László Savfürdő a gyomorban Az átlagos emberi gyomor egy-másfél liter befo­gadóképességű, és ugyanennyi gyomomedvet termel naponként. A gyomor az emésztésben többféle szerepet játszik. Elsősorban táplálék­adagoló és készletraktározó. Felső, zsákszerűén kiszélesedő része a gyomorfenék (fundus), amely a sietve elfogyasztott táplálékot tárolja. Majd a gyomor alsó részébe (antrum) üríti. Má­sodsorban a táplálék keverője. Erős izmai össze­húzódnak, és a gyomortartalom ragadós, kásás masszává gyúródik. Harmadsorban fertőtlenítő egység. A gyomor bélésében lévő fali sejtek erős sósavat termelnek, ami elpusztítja az elfo­gyasztott táplálékban lévő csírákat. Negyed­szer emésztőcső. A gyomorsav a gyomorfal más sejtjei által termelt fehérjebontó enzim­mel, a pepszinnel együtt felhasítja és lebontja a táplálékban előforduló fehérjéket. Végül a gyo­mor saját magától is meg tudja védeni magát. A gyomorfalat borító, vastag nyálkahártya meg­akadályozza, hogy a gyomor megeméssze ön­magát. Ha túl sok-a gyomorsav, vagy a nyálka­hártya sérült, akkor a gyomorsav durva folto­kat mar a gyomorfalba. Ez a gyomorfekély. Dr. Cserényi László kezik, akkor csak az érátültetés segít. Általában a beteg saját visszerét ültetik át, de használ­nak műanyagból készült eret is. Ez utóbbi rendkívül költsé­ges, egyetlen műanyag ér 250 ezer forintba kerül! (Nem a be­tegnek, a kórháznak.) A visszér csakúgy, mint az érszűkület, szintén népbeteg­ség. Sajnos a betegek jelentős része későn fordul orvoshoz. Akkor, amikor az egyébként jól kezelhető visszérbetegség már elfekélyesedett. Esély ta­lán még ekkor is van a műtét­re, különösen az úgynevezett horgolótűs módszerrel végzett műtét esetén. A módszer al­kalmazására Cserényi főorvos méltán büszke: ahhoz ugyan­is, hogy ne kelljen lekötni a visszereket, műtét közben több száz Kis metszéssel kell „végighorgolni” a beteg lábát. A főorvos fájdalma, hogy hiá­ba vannak a sebészetben kor­szerű eljárások, ha a betegek későn kérnek segítséget. Ezért a legapróbb panasszal (és há­ziorvosi beutalóval) érkező beteget is szívesen látják az érsebészeti szakrendelésen kedden és csütörtökön dél­után 13-tól 17 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents