Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-02 / 255. szám

4. OLDAL VILÁGTÜKÖR 1999. NOVEMBER 2„ KEDD Újdelhibe látogatott Mar-to- nyi János külügyminiszter hét­főn, hogy indiai kollégájával, Dzsaszvant Szingh-gel tárgyal­jon. A két külügyminiszter sze­rint mindkét félnek határozott lépéseket kell tennie azért, hogy a magyar-indiai gazdasági kap­csolatok ismét fellendüljenek. Az ENSZ reformját mindketten elengedhetetlennek tartják ah­hoz, hogy a világszervezet haté­konyan tudjon fellépni. Valószínűleg megnyerte Edu­ard Sevardnadze elnök pártja, a Grúziái Állampolgári Szövetség a parlamenti választásokat Grú­ziában. A voksok mintegy 70 százalékának megszámlálása után Sevardnadze a szavazatok 49,8 százalékát mondhatja ma­gáénak, míg a legerősebb ellen­zéki párt, a Megújulás Össz- grúziai Szövetsége csak a vok­sok 19,1 százalékát kapta. Elfoglalták az afgán ellenzéki erők hétfőn az északi Szári-Pul tartományban a tálibok ellen­őrizte Szung Sarak körzetét. Az összecsapásnak több halálos ál­dozata van. Tárgyalást kezdett az indonéz kormány az acehi lázadókkal, hogy megpróbáljon békét te­remteni a Szumátra északi ré­szén fekvő tartományban. Az egy évtizede tartó erőszak során több mint 2000 ember vesztette életét és 150 ezren kényszerül­tek otthonaik elhagyására. Combon lőtték pristinai laká­sán Momcsilo Trajkovicsot. A koszovói szerb vezető ellen va­sárnap este követték el a me­rényletet az ismeretlen táma­dók, akik a politikus elmondá­sa szerint albánul beszéltek. Trajkovics meggyőződése, hogy meg akarták őt gyilkolni. Szabadon engedték a fehér­orosz hatóságok Mikola Stat- kevics ellenzéki vezetőt, a Narodnaja Gramada nevű, szo­ciáldemokrata jellegű párt veze­tőjét, de megtiltották neki, hogy elhagyja az országot. Statkevi- cset október 17-én tartóztatták le, és zavargások szervezésével vádolták meg. Hatra emelkedett a brit mar­hahús forgalmazását ezután sem engedélyező német tarto­mányok száma, miután Szász- Anhalt is csatlakozott a koráb­ban ilyen értelmű döntést hozó öt tartományhoz. Az ETA legyűrése nem jelent­heti a baszk konfliktus megoldá­sát - hívta fel a spanyol közpon­ti kormány figyelmét a Baszk Nacionalista Párt (PNV) elnö­ke, Xabier Arzelluz. A politikus szerint a baszk probléma politi­kai jellegű, de a kormány csak a rendőrségi megoldásra gondol, miközben azt várja, hogy a baszk radikalizmus magától el­tűnjék. Megemlékezések Jichák Rabin meggyilkolásának negyedik évfordulóján Közel-keleti csúcs Oslóban Clinton a norvég király társaságában. FOTÓ: FEB/REUTERS A norvég főváros vendége Bili Clinton amerikai el­nök, Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Ható­ság elnöke. Ugyancsak Oslóba utazott Vlagyimir Putyin orosz miniszterel­nök is, hogy részt vegyen a közel-keleti békéről folytatott csúcson. A megbeszélések hétfőn két­oldalú találkozókkal kezdőd­tek. Az amerikai elnök külön- külön tárgyalt mind az izrae­li, mind pedig a palesztin ve­zetővel. Arafat, Barak és Clin­ton a tervek szerint ma tart hármas találkozót a közel-ke­leti békefolyamat ügyének megvitatására. V. Harald norvég uralkodó hétfő délelőtt az oslói királyi palotában fogadta az amerikai elnököt, aki a négy éve meg­gyilkolt Jichák Rabin izraeli miniszterelnök emlékére ren­dezett közel-keleti csúcstalál­kozóra érkezett a norvég fővá­rosba. A megemlékezéseken részt vesz a néhai kormányfő özvegye is. Bili Clinton ezt kö­vetően négyszemközt találko­zott Kjell Magne Bondevik nor­vég miniszterelnökkel. A meg­beszélések után elmondta: re­méli, hogy sikerül friss energi­át adni az izraeli-palesztin bé­kefolyamatnak. Clinton sze­rint azonban még túl korai len­ne eredményekről beszélni. Mindenesetre reményét fejezte ki, hogy az oslói csúcstalálko­zón az izraeli és a palesztin ve­zetőknek sikerül megállapod­niuk a további tárgyalások mó­dozatairól. Clinton azt is el­mondta, hogy nem vár döntő áttörést Oslóban a közel-keleti békefolyamatban. Eközben a norvég fővá­rosban az izraeli és a palesz­tin tárgyalócsoportnak - az ENSZ közel-keleti megbízott­jának közvetítésével - sikerült megállapodni a béketárgyalás­ok befejező szakaszának hely­színéről és időpontjáról. Az egyezség értelmében a záró­megbeszélések november 8-án - az eredeti elképzeléshez ké­pest egy nappal később - Rámalláh városában kezdőd­nek majd. Két izraeli vadászbombázó ha­tolt be hétfő reggel a dél-libano­ni légtérbe, és rakétákat lőtt ki feltételezett gerillaállásokra. A célba vett gerillatámaszpont az Izrael által megszállt dél-libano­ni földsávon, az úgynevezett biz­tonsági övezeten kívül fekszik. Egyelőre nem tudni, hogy a tá­madásnak vannak-e áldozatai. Hírügynökségek szerint a légi­csapás megtorlás volt arra, hogy a Hezbollah Irán-barát gerilla­szervezet néhány órával koráb­ban a biztonsági zónán belül fekvő izraeli katonai állásokat ágyúzott libanoni területről. Iz­raeli harci repülőgépek a dél­előtt folyamán behatoltak Bej­rút légterébe is, az erőfitogtatás jeleként a hangnál nagyobb se­bességgel. Gyászolnak a hozzátartozók. Nincs túlélője az egyiptomi légitársaság repülőgép-szerencsétlenségének. A fedélzeten 217 személy tartózkodott. Az amerikai hatóságok első nyilatkozataikban elvetették a terrorcselekmény lehetőségét, bár augusztusban az FBI-t levélben figyelmeztették egy október 30-áig végrehajtandó merényletre egy Los Angelesből vagy New Yorkból felszálló utasszállító gép ellen. Cikkünk az 5. oldalon. FOTÓ: FEB/REUTERS Hírháttér Ukrán politikai totó A részvételi arány nem volt különösebben kiugró, 37 millió szavazópol­gárból 26 millió ment el voksolni. Ami a jelöltek számát illeti, az re­kordnak számított a vasárnapi ukrajnai elnökválasztáson: 13 jelölt kö­zül lehetett választani, így nem meglepő, hogy senki nem szerzett ab­szolút többséget. Két hét múlva dől tehát el: az első két helyen végzett politikus közül ki lesz Ukrajna államfője a következő öt évben. A sajátos politikai totóban persze nem egyenlő eséllyel indultak a je­löltek. A jelenlegi elnök, Leonyid Kucsma komoly előnyt élvezett, s az sem okozott nagy meglepetést, hogy másodikként a hajdan oly erős kommunista párti Petro Szimonenko futott be. Megnyugtató viszont, hogy az igazán radikális indulók lemaradtak a voksvadászatban. A szélsőségeknek tehát - remélhetőleg - nemigen nyílik terep november közepén a második fordulóban. Megfigyelők a jelenlegi elnök győzelmét tartják valószínűbbnek, hi­szen az ő javára írható az önálló pénz, a hrivnya viszonylagos értékál­lósága, a Krím-félsziget és a fekete-tengeri flotta ügyében folyó vita le­zárása Moszkvával, az új alkotmány kidolgozása. Ukrajna gazdasága persze ezernyi sebből vérzik, magas az államadósság, a fizetések hóna­pokig késnek, közeleg a kemény tél, egyszóval a helyzet messze nem rózsás. Kucsma élre kerülése mégis megnyugtató: sokan úgy látják, hogy ő a biztosítéka a demokratikus intézményrendszer továbbfejlődé­sének, még akkor is, ha ezt a kifejezést Nyugat-Európához képest Ki- jevben másként értelmezik. Szondy Gábor Megnyílt a menekültfolyosó Változatlanul tart a csecsen célpontok támadása Az orosz hadsereg hétfő reggel folyosót nyitott a menekültek számára a csecsen-ingus határon. Egyben megindult a vonat­közlekedés Is a Moz- dok-Kizljar pályán, vagyis a Tyerek folyótól északra, a szövetségi erők ellen­őrizte területen. Az orosz haderő egy héttel ez­előtt zárta le a „biztonsági öve­zet” határait, így csaknem felszáz­ezer menekült torlódott fel az utóbbi napokban a csecsen-ingus határon. A szomszédos ország­ban hivatalos adatok szerint je­lenleg több mint 190 ezer csecsen menekült tartózkodik. Az orosz parancsnokság az intézkedést az­zal indokolta, hogy meg kell aka­dályozni a csecsen terroristák és fegyverek kijutását a bekerített te­rületekről. Hétfőn egyelőre csak az orosz erők ellenőrizte csecsen települé­sek felé nyílt meg az út, a határon várakozó több tízezer menekült, főként asszonyok és gyermekek, változatlanul nem tudnak bejutni Ingusföldre. Az orosz légierő a hét végén is folyamatosan támad­ta a csecsen célpontokat, és va­sárnap csaknem száz szakadár fegyverest megölt. Az orosz erők­kel szemben komoly, jól kiképzett erők állnak szemben, de a szövet­ségiek „távolságot tartó taktikája” nyomán az ellenség egyelőre nem tudott igazából közvetlen össze­csapásokba bocsátkozni. Egyesült Államok kontra dohánymultik Füstbe ment per Amerikában Több százmilllárd dollá­ros kártérítésért perli a dohányárukat gyártó cégeket az amerikai kormány. Az igazságügyi szervek szerint az Egyesült Államokban eltitkol­ták a nyilvánosság elől, hogy a dohányzás mekkora veszélyt je­lent az egészségre. Janet Reno, az illetékes tárca minisztere úgy véli: az államnak évi 22 milliárd dollárjába került a dohányzás miatt megbetegedett emberek kezelése, s ennek az összegnek a megtérítését várná a felelősöktől. A meglepőnek ható kereset, a csillagászati összeg nem is any- nyira képtelen, ha tudjuk, hogy az ugyanebben a kérdésben le­folytatott büntetőpert az állam már megnyerte a dohányiparral szemben. Az utóbbi tavaly arra kötelezte magát, hogy a követ­kező 25 évben összesen 206 milliárd dollár kártérítést fizet az USA 46 tagállamának, ame­lyek összefogva nyújtották be a büntetőkeresetet. A dohányipar ügyvédei most elhárítják még a lehetőségét is annak, hogy a bíróság az újabb, ezúttal polgári perben elmarasz­talhatná ügyfeleiket. Dolgukat azonban rendkívül megnehezítette, amikor a mi­nap az egyik legnagyobb cég, a Philip Morris sajátos PR- lépésre szánta el magát: Inter­net-honlapján közzétette, hogy az orvosi kutatások egybehang­zó véleménye szerint a dohány­zás más betegségek mellett a tüdőrák okozója. E beismerés tükrében az ügyvédeknek nem lesz könnyű dolguk a bíróság előtt. Szexbálványból lett állatvédő A francia könyvpiacon megjelent Brigitte Bardot emlékira­tainak második kötete. A filmek császámője azt írja: mozi­ba vagy huszonöt éve nem tette be a lábát, s amikor néha kinyitja a televíziót, visszahőköl. „Gyűlölöm azt a dekaden­ciát, azt az erkölcsi és testi koszt, azt a totális értékvesz­tést, ami a képernyőről árad.” Kétszázkétmillió dolláros igény A 65 éves BB-ről azt mondták annak idején, éppoly ismert, mint De Gaulle vagy az Eiffel-to- rony. 1973 óta kezdték őt az or­szág első számú állatvédőjeként emlegetni. 1996-ban jelent meg emlékiratainak első kötete, ame­lyen saját bevallása szerint 21 évig dolgozott, és bestsellernek bizonyult: 28 nyelvre fordították le, s a szerző levelek tízezreit kapta. A szakemberek szerint nagy kérdés, vajon a mostani második kötet megismételheti, vagy egyál­talán megközelítheti-e ezt a si­kert. A nyájas olvasót a testi és a lelki sztriptíz érdekli, amiben az első kötet bővelkedett. A mosta­niban viszont állatok és megint csak állatok szerepelnek, általá­ban az emberi gonoszság ellen­példáiként, a szeretetreméltóság, a hűség megannyi szobraként. Kutyák és macskák, lovak és csacsik, kecskék és birkák. „Ahányszor egy emberben meg­bíztam, mindig elárult. A leg­több állat ugyanezt mondhatná el magáról, ha tudna beszélni” - írja BB. És a férfiak? Róluk nem ír az egykori szexszimbólum? De. A szeretők mindig is jöttek és mentek, köztük a sztárnál sok­kal fiatalabbak is. Maga a szerző írja, hogy anyja „gazdag szajhá­nak” becézte, és néha megkér­dezte, „hogyan ismeri ki magát ennyi strici között.” Ha az ember ennek az ünne­pelt bálványnak a könyvét olvas­sa, szinte elfelejti, hogy élete nagy része során a világ BB lába előtt hevert. Ő ugyanis „félelme­tesnek” tartja élete több évtize­dét, és azt írja: „csoda, hogy még élek”. Vetélések, komoly betegsé­gek, depressziós rohamok kö­zött bukdácsolt, és ez utóbbiak nyomán jöttek a tabletták és a féldecik, sőt teli üvegek is. BB szerint az állatok segítet­ték lábra állni. Bár azért akadt velük gond is: amikor utolsó fér­jével, Bemard d’Ormale-lal a nászéjszakán ágyba bújt volna, kutyái rárontottak a férfiúra... Harmat Endre Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány a zsidó közössé­gek nevében összesen mintegy 202 millió 350 ezer dollár kö­zösségi kártérítési igényt nyúj­tott be a svájci bankokkal és más jogi személyekkel szemben az ügyben illetékes New York-i keleti bírósághoz - tudatta a köz- alapítvány hétfőn. A svájci ban­kok összesen 1,25 milliárd dol­lár összegű keretet hoztak létre a holokauszt zsidó túlélőit is hangsúlyosan érintő jogigények rendezésére. Mint arról Stephen Whins- ton, a rendezésre felkért ügyvédi csoport egyik tagja júniusban, Budapesten tartott sajtótájékoz­tatóján elmondta: az igénylési eljárás ténylegesen csak azután kezdődhet meg, hogy a New York-i Keleti Kerületi Bíróság november 29-én dönt a rende­zés végleges jóváhagyásáról. Jelezte azt is, hogy a kifizetés módjáról előreláthatólag de­cemberben határoznak majd. A jogosultaknak legkésőbb októ­ber 28-án kellett postára adniuk az Egyesült Államokba a felhí­vás formanyomtatványát. A kár­pótlás nemcsak magánszemé­lyekre, hanem különböző szer­vezetekre is érvényes, és azt a le­származottakra is kiterjesztet­ték. A kifizetés többek között azokra vonatkozik, akiket a náci rendszer üldözött (zsidók, ro­mák, Jehova Tanúi, homoszexu­álisok, testi vagy szellemi fogya­tékosok), akik 1945. május 9-e előtt svájci bankszámlával ren­delkeztek, sikertelenül kerestek menedéket Svájcban, vagy o- lyan jogi személyeknél végeztek kényszermunkát, amelyek bevé­telüket Svájcban helyezték el. A Magyarországi Zsidó Örök­ség Közalapítvány júliusban egy, történészekből és levéltá­rosokból álló 15 tagú kutatócso­portot bízott meg annak feltárá­sával, milyen utakon, mekkora közösségi és egyéni tulajdonú zsidó vagyon kerülhetett Ma­gyarországról Svájcba. Sebes Gábor irodaigazgató és helyettese, Sessler György a ta­nulmány kapcsán korábban el­mondta: a kutatási eredmények szerint nagy mennyiségű rako­mányról, ezen belül hat-hétezer kilogramm ékszerről és hozzá­vetőlegesen háromezer kilo­gramm fogaranyról van szó. A vizsgálat pontos adatairól pénte­ken sajtótájékoztatón számol­nak be.

Next

/
Thumbnails
Contents