Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-12 / 264. szám

4. OLDAL 1999. NOVEMBER 12., PÉNTEK BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - MENTŐSÖK IV. Összeszorul a gyomrunk, ha halljuk a mentőautó sziréná­zását. Mindannyian tudjuk, hogy valahol baj van. Valaki bajban vagy életveszélyben van. Minden gyerek tudja, hogy baleset, rosszuliét esetén elég feltárcsázni a 104-et és jön a mentőautó. Bács-Kiskun megyében a mentőszerve­zetnek mindössze 350 munkatársa van. Ez a csapat felel azért, hogy mindig időben ott legyen a mentőautó, ahol kell. És persze segítsen. Köztudott, hogy a megyében több mentőállomásra volna szükség és jó lenne, ha még több or­vos választaná hivatásául a mentőszolgálatot. Csakhogy a munka nehéz, a fizetés pedig gyalázatosán alacsony. Soro­zatunk mai és következő részeiben azokat a szakembere­ket mutatjuk be, akik a mi életünkért, szeretteink életéért küzdenek. A mentőorvosok mellett bemutatjuk az egész­ségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező mentőtiszteket is. A mentőtisztek ugyanis - néhány eset kivételével - mind a rohamkocsin, mind az úgynevezett esetkocsin ugyanazt az ellátást nyújthatják és nyújtják is, mint a mentőorvo­sok. Ma kiskunhalasi és szabadszállási szakembereket is­merhetnek meg. A jó mentős csapat túljut minden akadályon Horváth Mihály mentőtiszt a szabadszállási mentőállomást vezeti. A fiatal szakember har­mincas éveinek elején jár, 15 éve dolgozik az Országos Men­tőszolgálatnál. Miután Budapesten leérett­ségiztem. mentő-szakápolói képzésen vettem részt Kecske­méten - mondja a mentőtiszt. Ezután az Orvostovábbképző Egyetem főiskolai karán sze­rezte meg mentőtiszti diplo­máját. 1991-ben végzett. Horváth Mihály az egyetlen főállású mentőtiszt a szabad- szállási mentőállomáson. Solt- szentimrétől Kunszentmikló- sig terjed az a terület, ahová Szabadszállásról vonulnak a helyi mentők. A mentők segít­ségére szoruló páciensek nagy részét a megyei kórházba, a kunszentmiklósi betegeket a Kecskeméti Repülőkórházba szállítják. Horváth Mihály már kisis­kolás korában eldöntötte, hogy az egészségügyben fog dolgoz­ni. Elhatározása nem is ingott meg azóta sem: „A megszál­lottság, a szakmaszeretet az, ami a pályán tart." A szabad- szállási mentőtiszt élethivatá­sának tekinti munkáját. Ami­kor a nehézségekről kérdez­tük, azt mondta: a mentőzés Horváth Mihály team-munka, a jó csapat min­den buktatón túljut. A tanyák közt, esőben, hó­ban a mentőknek kerékma­rasztaló akadályokkal is meg kell küzdeniük. Előfordult már, hogy csak lánctalpas ka­tonai szállítójárművel tudtak egészülő nőhöz eljutni. Ő viszont minden egyes „vonulást” új kihívásnak tekint - mint mondja -, nincs két egy­forma eset. Egyetlen dolog is­métlődik gyakran a mentőtisz­tek életében: egyedül kell el­dönteniük, mit tegyenek a be­teggel vagy a sérülttel. Aki időt nyer, az életet nyer Késelés, vonatbaleset, vízihul­la, gázmérgezés, áramütés, ha­lott csecsemő, égési sérülés - szinte nincs olyan baleset vagy sérülés, amit ne tapasztalna meg az, aki már közel egy évti­zede dolgozik a mentőszolgá­latnál. Nagy József, a kiskun- halasi mentőállomás mentő­tisztje fiatal kora ellenére sok olyan esetnél teljesített szolgá­latot, amilyeneket mi a krimik­ben vagy a Vészhelyzetben lá­tunk. 1991 óta dolgozik a hala­si állomáson, a HIETE mentő­tiszti főiskolai karát az idén vé­gezte el. A sok rémtörténet mellett persze legalább annyi sikertör­ténet is megadatott a számára. Emlékezetes például az első szülés, amelyet levezetett a mentőautóban. Egy jánoshal­mi asszony adott életet az ő se­gítségével ötödik gyerekének. Vagy annak a férfinak az esete, akinek súlyos, életveszélyes szívritmuszavarát sikerült a helyszínen megszüntetnie. Amint azt már a mentősöket bemutató írásokban többször olvashatták, a mentősök mun­káját a hozzátartozók jelentős mértékben segíthetik. Nagy Józsefnek is az a meggyőződé­se, hogy egy alapfokú elsőse­gélynyújtó tanfolyamot mind­annyiunknak el kellene végez­nünk ahhoz, hogy bátran mer­jünk cselekedni, amíg a men­tőautó a helyszínre ér. De ad­dig is óriási segítség, ha az ese­tet bejelentő telefonáló ponto­Nagy József san közli a címet, ahova menni kell. Ha valaki kiáll a kapuba és várja a mentőt. Ha a telefo­náló elmondja, milyen tünetei vannak a betegnek. Milyen be­tegségben szenved? Szed-e gyógyszert? Baleseti sérülés­nél azt is el kell mondani, hogy milyen testhelyzetben van a sérült. Eszméletlen vagy lehet vele kommunikálni? A mentőszolgálat szolgálatveze­tője a hallottak alapján telefo­non ad tanácsokat a hozzátar­tozóknak, amíg a mentőautó kiérkezik a helyszínre.- Lehet, hogy mindez apró­ságnak tűnik - vallja Nagy Jó­zsef -, de életmentő lehet az is, ha pontos információkat kapunk egy-egy esetről. Aki időt nyer, az életet nyer. Csinálják és oktatják is Húsz önkormányzat, 140 ezer ember tartozik a kiskunhalasi mentőállomás ellátási körzeté­be. Kiskunhalas 50 kilométeres körzetében a halasi állomás 40 dolgozója és négy mentőkocsija teljesít szolgálatot. Az állomás vezetője dr. Burány Béla mentő­orvos, aki előbb medikusként dolgozott a mentőszolgálatnál, majd az orvosegyetem elvégzé­se után 1995-ben került a halasi mentőállomásra. Kiskunhalason a rohamkocsi szintű felszereltséggel ellátott esetkocsi 24 órás szolgálatot lát el. Nappal négy, éjjel két kocsi van szolgálatban. Ennek ellené­re - elsősorban a létszámgon­dok és a nagy távolságok miatt - az egészségügyi minisztériumi elvárásként megfogalmazott 15 perces kiérkezési időt az esetek felében tudják teljesíteni. Az eszközállomány is fejlesztés előtt áll, a legégetőbb szükség egy szívritmus-szabályozó be­szerzése volna. A pacemaker kb. félmillió forintba kerül, de évente 5-10 beteg életét meg­mentené. A fejlesztések elősegí­tése érdekében alapítványt is létrehoztak a halasi mentősök. A halasi mentőállomáson nagy gondot fordítanak a folyamatos képzésre. Házon belül is (min­den hónapban tartanak tovább­képzést) és házon kívül is: a mentőállomás dolgozói rend­szeresen oktatnak tanfolyami keretek közt iskolásokat, fel­nőtteket egyaránt. Dr. Burány Béla legfonto­sabb szakmai feladatának a Dr. Burány Béla mentőállomás munkájának mi­nőségi javítását tartja. Ehhez persze elengedhetetlen feltétel volna az eszközök fejlesztése, csakhogy erre nincs elég pénz. Szervezési, irányítói munkája mellett 12 és 24 órás szolgálat­ban kivonuló orvosként is dol­gozik. Számos érdekes és ta­nulságos története közül talán a leghumorosabb az volt, ami­kor az egyik beteg férje alko­hollal kínálta. A beteg ugyan­is - akihez kihívták - szesz he­lyett tévedésből fagyállót ivott. A szakszerű ellátás része ilyen esetben az is, hogy tömény alkoholt itatnak a beteggel. A férj ezt persze nem tudhatta, így a mentőorvos kérdésére, nevezetesen, hogy „Milyen al­kohol van itthon?”, a férj kész­séggel válaszolt: - Mit hozhatok a doktor úrnak? Láthatatlan belső vérzések A koponyát, a mellkast, a ha­sat ért erős ütés eredménye­ként fellépő fájdalom, sápadt­ság, bágyadtság, hűvös tapin­tású, nyirkos bőr, fokozódó fulladásérzés, eszméletvesz­tés arra hívják fel a figyelmet, hogy a testüregek valamelyi­kében vérzés történik. A ko­ponyavérzés tünetei: a sze­mek különböző pupillatágas­sága, tudatzavar, eszmélet­lenség, hányás, légzészavar. Figyelmeztető jel a csilla­píthatatlan, heves fejfájás. Ha a koponyacsont is eltört, megjelenik a vérzés az orrból, a garatból és a fülből. A vér gyakran világos színű, mert az agyvízzel keverve kerül a külvilágra. Mellüregi vérzésre kell gyanakodni, ha a sérült nehe­zen kap levegőt, fullad, kép­telen fekve maradni, sápadt, bőre nyirkos, hűvös tapintá­sú. Pulzusa szapora, alig ta­pintható, tekintete rémült a légszomj miatt. Ha a vérzés a légutakba tör, köhögéskor habos vért köp a beteg. A hasüregi vérzést a bősé­ges vérellátású hasűri szer­vek sérülései (máj, lép, has­nyálmirigy, gyomor, belek, vese, húgyhólyag) okozzák. Hasűri vérzésre hívja fel a figyelmet a beteg fájdalma, amely tapintásra fokozódik. A jelentős vérzés miatt egy idő után gyorsan romlik a beteg általános állapota: könnyen elnyomható lesz a pulzusa, szürkésfehér sá­padtság lepi el. Hűvös, nyir­kos a bőre, aluszékony, szomjúságot érez. A sérülés rendkívül veszé­lyes, a beteget a kivérzéses sokk miatt halál fenyegeti. Néha a cukros víz is segít Dr. Kósa Éva fiatal kora elle­nére magabiztosan, gyorsan dönt, ha éles helyzetbe kerül. Két éve végzett a szegedi or­vosegyetemen, azóta dolgozik a kiskunhalasi mentőállomá­son. A rohamkocsi szintű fel­szereléssel ellátott esetkocsin teljesít 12 és 24 órás szolgála­tot. Oxyológus (mentőorvos) szakvizsgáját 2001-ben szeret­né letenni. Számára azok a legemléke­zetesebb esetek, amikor a gyors segítségnek köszönhető­en a beteg ember állapotát oly mértékben sikerül a helyszí­nen stabilizálnia, hogy nincs szükség a kórházba szállításra. Úgy tapasztalja, hogy mind a betegek, mind a hozzátarto­zók bizalommal fordulnak a mentőorvosokhoz. Ám sok­szor sürgetik őket, holott a mentőautó nem taxi. A beteg vagy sérült ember csak akkor szállítható, ha a helyszínen megkapta az első, sürgősségi ellátást. Véleménye szerint a hozzátartozók sok esetben nem tudják, hogy milyen so­kat segíthetnek a betegnek ad­Dr. Kósa Éva dig, amíg a mentő a helyszínre ér. Például cukorbetegek ese­tében, amikor a vércukorszint csökkenése hirtelen ro.sszullé- tet, szédülést okoz. Egy pohár cukros víz ilyenkor óriási se­gítség lehet! Ha már az általá­nos iskolában rendszeressé válnának az elsősegélynyújtó tanfolyamok, valamennyien felkészülhetnénk az ilyen és ehhez hasonló esetekre. A mentő kiérkezéséig a hozzátartozók sokat segíthetnek a sérültnek. Például akkor, ha valaki koponyasérülést szenved. Az eszméleténél lévő koponyasérül­tet szigorúan fektetni kell! Fejét kissé emeljük meg. Eszméletlenség esetén - ha más sérülés nem tiltja és a beteg légzése jó - stabil oldalfektetés és folya­matos légzésellenőrzés szükséges. Gyorsan és jól kell dönteni Dr. Gáspár Tamás tavaly vég­zett a szegedi SZOTE-n, de már hatodéves medikus korá­ban a mentőszolgálatnál dol­gozott mentőtisztként. Ma a kiskunhalasi mentőállomás esetkocsiján teljesít szolgála­tot. Oxyológus szakvizsgáját 2002-ben szeretné letenni. Ó is úgy véli, hogy a mentőzés a le­hető legjobb szakmai iskola egy pályakezdő orvos számá­ra. Az éles helyzetek önálló, gyors döntést kívánnak. Min­den eset más, ezért a sürgős­ségi ellátás megunhatatlan. Szépsége pedig éppen a ne­hézségében rejlik. Emlékeze­tes esete volt annak az eszmé­letlen férfinak a megmentése, aki görcsrohama közben belé­legzett egy maroknyi meggyet. A fiatal doktor számára mindig kihívást jelent a súlyos esetek, például a szívbetegek ellátá­sa is. A kiskunhalasi esetkocsi felszereltsége alkalmas a szív­betegek sürgősségi ellátására, de szükség volna arra, hogy már a mentőautóban lehetővé váljon a friss infarktusos bete­gek helyi rögfeloldó kezelése. Dr. Gáspár Tamás szerint szinte naponta előfordul, hogy pontatlan hívás miatt indul út­nak az esetkocsi. Valaki lát egy Dr. Gáspár Tamás földön fekvő embert és máris hívja a mentőket, ami önmagá­ban ugyan helyes, de anélkül tárcsázza a 104-et, hogy meg­győződött volna róla: beteg-e egyáltalán a beteg vagy csak többet ivott a kelleténél? Olyan eset is előfordult, hogy mire az esetkocsi a helyszínre ért, a „beteg” felébredt alkoholmá­morából és hazaszédelgett. Az idő azonban, amit a felesleges kiszállással a jól felszerelt esetkocsi elveszített, lehet, hogy valahol másutt valakinek a túlélést jelentette volna. A mentőautó mozgó kórház Dr. Szepesvári Szabolcs a kis­kunhalasi kórház II. számú belgyógyászati osztályának szakorvosa. Kardiológiai szak­vizsgájára készül, de másodál­lásban három éve a kiskunha­lasi mentőállomáson is dolgo­zik. Belgyógyászként jól tudja hasznosítani kórházi munká­jában azokat a tapasztalatokat, amelyeket a sürgősségi ellátás­ban szerez. A legmegrázóbb élmények számára is a súlyos vagy halá­los gyermekbalesetek. A gyer­mekhalál - töltsön bármennyi időt is valaki az egészségügy­ben - feldolgozhatatlan. Persze sikereket is magáénak tudhat, szívesen emlékszik vissza arra a három hónapos csecsemőre, akinek leállt a légzése, mire a mentővel a helyszínre ért. A gyors segítség életmentő volt, mire a kisbaba a kórházba ért, stabilizálódott az állapota.- Teljesen érthető, hogy a szülők pánikba esnek, ha bal­eset éri a gyereküket. De gon­doljanak arra, hogy az ijedt­ség nem segít. Próbálják - bár­mennyire nehéz - megőrizni a nyugalmukat, mert csak így segíthetnek a gyereküknek. Nyugtassák, vigasztalják, kös­sék be a vérző sebét fedőkötés­sel, hideg folyóvízzel hűtsék az égési sebét. Sokszor azt sem értik a szülők, hogy miért Dr. Szepesvári Szabolcs nem indul már a mentő. Mire várunk? Hiába magyarázzuk, hogy pont azért nem indu­lunk, mert tennivalónk van a beteggel. Az esetkocsi tulaj­donképpen egy mozgó sürgős­ségi osztály. Ha úgy tetszik, már a mentőautóban „kórház­ban” van a gyerek. Ott, a ko­csiban kell elvégezni azokat az életmentő beavatkozáso­kat (újraélesztés, lélegeztetés, monitorozás, vénás injekció beadása stb.), amelyek nélkül a beteg nem bírná ki az utat a kórházig. Bízzanak bennünk, amint lehet, azonnal indulunk - mondja dr. Szepesvári Sza­bolcs. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Ökrös Csaba. A fotókat Pozsgai Ákos készítette

Next

/
Thumbnails
Contents