Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-07 / 234. szám

1999. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI TÜKÖR Túlzóak az előrejelzések Eltúlzottak azok a prog­nózisok, amelyek szerint a folyó fizetési mérleg hiánya idén elérheti a 2,7-2,9 milliárd dollárt. Ezt egy, a nevét elhall­gatni kívánó bankszak­ember jelentette ki. Azt követően nyilatkozott, hogy az augusztusi kedvező előzetes adatok ellenére több független műhely fenntartja korábbi pesszimista előrejel­zését.- A folyó fizetési mérleg de­ficitje a publikált kedvező számok tükrében minden bi­zonnyal maximum 2,5 milli­árd dollár lesz - mondta a szakértő. - Augusztus végéig a külföldi forrásbeáramlásból 906 millió dollárt tett ki a közvetlen működőtőke-befek­tetés, s mintegy 1 milliárd 30 millió dollárt adtak a rész­vényportfolió-befektetések. Az utóbbiakban van spekula­tív célú papírvétel is, de ez hosszú távra szóló spekuláci­ós befektetés, amely majd fel­értékelődik, ha az ország be­lép az Európai Unióba. Arra a kérdésre, hogy fi­nanszírozható marad-e a fo­lyó mérleg deficitje, ha az tar­tósan 2,5 milliárd dollár lesz, a következőket válaszolta:- Ez nem lesz tartható. A folyó fizetési mérleg deficitje ugyanis most a GDP mintegy 5 százalékát teszi ki, azon­ban ezt az arányt le kell szorí­tani 4 százalékra, illetve az alá. A folyó mérleg deficitjé­nek leszorításához szükség lesz a költségvetés elsődleges többletének növelésére, to­vábbi központi költségvetési kiadások lefaragására. Napról napra olcsóbb tarifák Az osztrák magán-telefontár­saságok október elején újra­csökkentették tarifáikat. Ez főleg a vállalatoknak ad je­lentős megtakarítási lehető­séget. Egy osztrák gazdasá­gi szaklap szerint a kisvállal­kozások, amelyek átlagosan 18 ezer schilling telefon- számlát fizettek korábban, a Telekom Austria áraihoz ké­pest a magántársaságoknál 46,8 százalékos megtakarí­tást érhetnek el. Azok a kö­zépvállalatok, melyeknek te­lefonszámlája átlagosan 36,8 ezer schilling, a magáncé­geknél 37,6 százalékkal ke­vesebbet fizethetnek, mint a korábbi országos monopol­cégnél. Még a csak 7000 schillinget telefonáló legki­sebb cégek is 37,5 százalékot takaríthatnak meg, ha a vál­lalkozás a legelőnyösebbnek ítélt Global One társasággal szerződik. A tarifák olyan gyorsan vál­toznak, hogy nemrég a1 min­den háztartásba eljuttatott in­gyenes bécsi reklámújság kénytelen volt helyesbítést közölni, ugyanis a két lap­szám közötti néhány nap alatt is jócskán átalakult a tarifa- táblázat. Aki nagyon meg akarja fogni a pénzt, az még egy kis szerkezetet is vásárol­hat, amelybe csak a hívott fél telefonszámát kell beütnie, és az okos gép maga választ­ja ki, melyik társaságon ke­resztül tárcsázza, hol a legol­csóbb a beszélgetés. Nehezen bővíthető a tejpiac Megállapodás született a termelők és a feldolgozók között A tejipar középtávú, 2005-ig szóló stratégiájában 2,3-2,4 mil­liárd liter tej termelését tűzte ki maga elé. Ehhez az elkövetke­ző években fokozatosan bővíteni szeretné a hazai tejpiacot. Az egy főre jutó éves tejfogyasztást pedig a jelenlegi 140 literről 240 literre kívánja növelni. A hazai piacon az idén jelent­kező 210 millió literes tejtöbb­let rendkívüli megoldásokra késztette az ágazat szereplőit. Ez volt az oka annak, hogy a termelők az önkorlátozás mel­lett döntöttek. Önkorlátozás helyett támogatás Az agrártárca támogatásának hiánya és a rendkívül nyomott világpiaci árak miatt a tejter­melők és -feldolgozók nem tudták vállalni, hogy a jelenle­ginél nagyobb összeget fizes­senek be saját intervenciós kasszájukba. Ez ugyanis drá­gább megoldás lett volna, mint a termelés visszafogása. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium nem értett egyet az önkorlá­tozással, helyette tárgyaló- asztalhoz ült a termelőket és feldolgozókat tömörítő Tej Terméktanács képviselőivel. Az egyeztetések eredmé­nyeként a piaci egyensúly megteremtésére a szaktárca július 1-jétől egy forinttal emelte az extra tej minőségi támogatását. A hazai felesleg „eltün­tetése” érdekében további 650 millió forintot biztosí­tottak az ágazatnak. Ebből a pénzből mintegy 240 millió liter tejnek megfelelő termék külpiaci elhelyezését támo­gatták, amelyet a termékta­nács saját intervenciós kasz- szájából további 6 milliárd- dal egészített ki. Közösen vállalt felelőséggel A Tej Terméktanács Árbi­zottsága a jövő évi irányár képzésénél - a tavalyinál ala­csonyabb „input” költség- növekedéssel kalkulálva - literenként 63 forintra szá­molta ki a tej önköltségi árát. Ezzel szemben a termelők igénye 70 forint volt. Ez az összeg 10 százalékos ered­ményt is tartalmazott volna. A feldolgozók a jelenlegi nyo­mott piaci helyzetben viszont 57,50 forintos - plusz áfa tá­mogatás - irányárat javasoltak, illetve tartottak versenyképes­nek. Végül az inflációs vára­kozásokat és a tejtermékpiac várható alakulását figyelembe véve a termelők és feldolgo­zók megegyeztek abban, hogy 2000. január l-jétől december 31-ig az extra tej irányára lite­renként 68 forint plusz áfa legyen. Ebből a feldolgozók literenként 60 forint 50 fillért fizetnének a termelőnek, álla­mi támogatásként pedig 7 forint 50 fillért kérnek a szak­tárcától. Megállapodtak továb­bá abban is, hogy jövőre 1,7 milliárd liter tejet vásárolnak fel, ebből a belpiacon 1,48-1,5 milliárdot értékesítenek. A többletként jelentkező 200- 220 .millió liter külpiacon tör­ténő értékesítéséhez a terme­lők és feldolgozók egyenlő arányban, literenként két-két forintot fizetnek be interven­ciós alapjukba. Csákvári Lász­ló, a Tej Terméktanács elnök- helyettese lapunknak elmond­ta: idén megállt a hazai tejfo­gyasztás visszaesése, a növe­kedés azonban még nem in­dult meg. A hazai piac bővülé­sének jelenleg korlátot szab a fizetőképes kereslet és az im­port. Az elkövetkező egy-két esztendőben azonban szeret­nék elérni, hogy az összfo- gyasztás tíz százalékkal emel­kedjen. A cél a fogyasztás növelése A szakember beszámolt arról is, hogy elkészült a tejágazat középtávú, 2005-ig szóló stra­tégiája, amely a többi között célul tűzte ki a hazai tejterme­lés 2,3-2,4 milliárd literre tör­ténő emelését. Ehhez jelentő­sen növelni kell a hazai tejpiac méretét és a belföldi fogyasz­tást. Szeretnék elérni, hogy az egy főre jutó éves tejfogyasz­tás a jelenlegi 135-140 literről 240 literre növekedjen. A vál­lalatok már jelenleg is sokat tesznek a piac bővítéséért, jö­vedelmezőségük különböző­sége miatt azonban nem min­denki tud fejleszteni, beruház­ni. A középtávú stratégia ké­szítői a tejtermelés növekedé­sét nem a tehénállomány lét­számának bővítésével, hanem a hatékonyság növelése útján kívánják elérni. Gépesítéssel, jobb tartástechnológiával javí­tani lehet a tejhozamokat, ez­által csökkenhetnek az állat- tartási költségek. Jelenleg is található olyan gazdaság, ahol az éves tejhozam egy tehénre vetítve 7000 liter. Számítások szerint száz tehén gazdaságo­san eltart egy vállalkozást, ép­pen ezért a tervezet a tejpiac bővülésében számít a családi farmergazdaságokra. 11. OLDAL Magánosítás. A Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium célja, hogy a tu­lajdonában lévő társaságok közül valamennyi, arra ér­demes céget magánkézbe adja. Hiszen a versenyké­pesség megőrzése csak tőke bevonásával lehetséges - mondta szerdán Bán Tamás, a KHVM újonnan kinevezett közigazgatási államtitkára. Termelői árak. A mezőgaz­dasági termelői árak - a zöldségfélék és a gyümöl­csök nélkül - 1,5 százalék­kal emelkedtek augusztus­ban az előző hónaphoz ké­pest. 4,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte szerdán a KSH. Egy év alatt a növé­nyi termékek ára 11 száza­lékkal nőtt, az élő állatoké és az állati termékeké 3,5 százalékkal csökkent. Államkötvény. Az Állam­adósság-kezelő Központ szerint a kincstár szerdán 13,88 százalékos átlagos ho­zam mellett 5 milliárd forint értékben vásárolt vissza a 2000/H jelű államkötvé­nyekből. A befektetők 6 mil­liárd 140 millió forint értékű papírt ajánlottak fel meg­vételre a kincstárnak. Fogyasztóvédők. Az Orszá­gos Fogyasztóvédelmi Egye­sület (OFE) levélben kereste meg a magyarországi gáz- szolgáltatókat. Kérte, hogy tegyék lehetővé a kisfo­gyasztókkal kötendő szol­gáltatói szerződések vélemé­nyezését. A Fővárosi Gáz­művek Rt., a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Rt., a Közép-du­nántúli Gázszolgáltató Rt. és a Zemplén-Abaúj Gázszol­gáltató kedvezően fogadta az egyesület megkeresését. 2000 januárjától a vésőfejlesztés is Kecskeméten Tízéves a Hilti Szerszám Kft. Tíz esztendeje, 1989-ben érkezett Kecskemétre a Hilti, a világpia­con vezető szerepet betöltő nyugat-európai cégek egyik legelső képviselőjeként. A Hilti Szerszám Kft. alapításának jubileumi év­fordulóján bensőséges ünnepség keretében Ulrich Schmidt úr, a Hilti konszern elnökségének tagja és Varga József ügyvezető igazgató összegezték az eltelt évtized eredményeit, és vázolták az új szakmai feladatokkal körvonalazódó jövőt. Ulrich Schmidt úr, a Hilti konszern elnökségének tagja és Varga József ügyvezető igazgató. Ulrich Schmidt úr köszöntőjében el­mondta: a liechtensteini központú, a világ több kontinensén bázissal ren­delkező Hilti csoportot méltán tartják számon a világ egyik vezető vállala­taként a magas minőségi igényű, építőipari /az ipari építészet ágazatá­ban használatos/ gépek, szerszá­mok, rögzítőelemek és izolálóanya­gok gyártása és értékesítése terüle­tén. A 12.000 munkatárs mintegy kétharmada az értékesítés területén dolgozik, ami biztosítja, hogy termé­kei közvetlenül jussanak el a vevő­höz. E közvetlen kapcsolat nagyon jó lehetőséget nyújt a cég számára a mindenkori gyors, a piac igényeinek legmegfelelőbb reagálásra. A keres­kedelmi tevékenységet természete­sen Magyarországon is igen sikeres, a gyárral együttműködő szervezet látja el. Az értékesítési hálózaton túl a Hilti termelési centrumokkal rendel­kezik Európában, Ázsiában és Ameri­kában. Ezek a gyárak igen magas minőségi igényű termékeket állíta­nak elő, a felhasználók kívánságai­nak maximális figyelembe vételével. A gyártási program komplex sziszté­mát ajánl a rögzítés, a fúrás és sze­relés, valamint a méréstechnikában. 1998-ban a Hilti csoport mintegy 2,6 millió svájci frank, azaz meg­közelítően 400 milliárd forint árbevé­telt ért el. A beruházásokhoz, fejlesz­tésekhez megfelelő hátteret nyújtó üzleti eredményesség biztosította a piaci helyzethez való optimális alkal­mazkodást.- E pozitív folyamatok érvényesül­tek a viszonylag kicsi, de igen tel­jesítőképes magyar gyár eltelt 10 évé­nek munkájában is - mondta Ulrich Schmidt úr. Indulásakor 17 munkatár­sat foglalkoztatott a cég, és az első évben megközelítőleg 100.000 vésőt gyártott. Azóta a termelés nagyság­rendje sokszorosára növekedett, és mára több mint százra nőtt a munka­társak száma. 1995-ben épült fel az új, igen korszerű gyárépület, és továb­bi fontos invesztíciókat is hajtottunk végre. Modernizáltuk a bedugóvég­gyártást, és teljesen automata műkö­désű hőkezeléseket állítottunk üzem­be. Az eltelt évtized folyamán a gyár dolgozói igen magas felkészültségről és megbízhatóságról tettek tanúbi­zonyságot. A Hilti Szerszám Kft. az évente kitűzött célokat túl is telje­sítette. Ebben meghatározó szerepük volt a folyamatos technológiai fej­lesztéseknek és a jól motivált mun­katársaknak. Mindezek hátterével ez évben egy új szerszám gyártására ke­rülhetett sor Kecskeméten. Telje­sítménye alapján a kecskeméti gyár igen fontos része a csoportnak, a Hil­ti láncolatnak - összegezte tapasz­talatait Ulrich Schmidt úr. A Hilti csoport 1997-ben indított új üzleti stratégiáját, a Champion 3C - t jellemezve elmondta: termékeikkel a világpiacon - az első három között - a vezető helyek egyikét kívánják fenntartani. Ugyancsak kiemelt cél a piaci lefedettség, a piaci szervezet továbbépítése, a produktivitás és a kompetencia emelése. A magyaror­szági gyár számára ez a startégia azt jelenti, hogy termelési programját a jövő évben szeretnénk továbbfejlesz­teni. A gyárnak lehetősége van újabb termékeket átvenni, és ezzel a további növekedést biztosítani, ami a munka­helyteremtés lehetőségét is jelenti.- Ulrich Schmidt úr a Petőfi Népe kérdésére válaszolva elmondta: a ju­bileumi alkalomból mindenekelőtt a konszern vezetőinek nevében is kö­szönetét fejezi ki a gyár munkatársai­nak, vezetőinek, akik megteremtették e fejlődés, az előrehaladás lehetősé­gét, és akik együtt fejlődtek a Hilti­szisztémával, amelyben mindig is a munkatárs áll középpontban.- A legutóbbi években Kecske­méten is nagyon sokat változtattunk a szervezési, szervezeti struktúrán. A munkatársak csoportokban vég­zik tevékenységüket, és e teamek még sokkal több feladatot és önál­lóságot kaptak. Nemcsak termel­nek a dolgozók, hanem más hatás­körben is végeznek feladatokat, mint pl. logisztikát vagy minőség- ellenőrzést. A feladatok komplexi­tása nemcsak a nagyobb teljesít­ményt eredményezi, hanem az önál­lóság, a kreativitás kibontakoztatá­sának lehetőségét is jelenti. A veze­tők sokkal több felelősséget adnak át a dolgozóknak, akik számára így a munka sokkal érdekesebbé, fe­lelősségteljesebbé válik. A Hilti- kultúra, amit a vállalat mindennapi életében használ és működtet, ter­mészetesen a legjobb együttműkö­dést feltételezi a dolgozók és a ve­zetők között. A jó munkaszervezés, a vállalati kultúra továbbépítése, a szakmai továbbképzések folyama­tossága, az ösztönző bérrendszer kialakítása a kecskeméti cég életé­ben is meghatározó szerepet ka­pott.- A közeljövőben még egy lépés­sel tovább megyünk ezen az úton: a termelési egységeknek még több felelősséget adunk. Újdonság, hogy nemcsak itt termelünk, készítünk elő bizonyos terméket, hanem - a maga­san képzett és jól motivált szakem­berek közreműködésével - fejleszte­ni is fogunk, természetesen a válla­latcsoport hátterével. A tíz cégből álló Hilti vállalatcsoporton belül a jö­vő év január 1-jétől a kecskeméti gyár lesz a vésőfejlesztés centruma. Ugyancsak újdonság Kecskeméten, hogy egyetlen folyamat lesz a ter­mék, a termékfejlesztés és a gyártás. Mindez azt is jelenti, hogy sok­kal többet kell a vevő kívánságai­val foglalkozni, problémáira megol­dást találni. A piac jobb ellátására újabb oktatásokkal, továbbképzé­sekkel készülnek fel munkatársaink. A siker csak nagyon jól felkészült és motivált, kreatív dolgozókkal le­hetséges, és az eredmények ben­nünket igazolnak. Nincs informatika SZÜV Rt. nélkül! Az informatika világának régi, meg­bízható szereplője a Számítástechni­kai és Ügyvitelszervezési Rt., vagyis a SZÜV Rt. A céget az állam alapította 1951-ben, s az állami fennhatóság közel negyven éven át a monopol­helyzetet is garantálta. A SZÜV Rt. jól működő országos hálózatot épített ki, jelen van minden megyeszékhe­lyen. A rendszerváltás a tulajdonvi­szonyokban is változást hozott: az el­múlt tíz esztendő a SZÜV Rt. életé­ben is a privatizáció jegyében telt. A cég új arculat kialakítására töreke­dett, s ma már elmondhatjuk, hogy si­kerrel járt. Az új koncepciójú üzlet- és szervezetépítés jegyében a SZÜV Rt. Kecskeméti Területi Igazgatósá­gát Jánosy László területi informati­kai igazgató irányítja.- Az idei esztendő mind az infor­matikai, mind a kereskedelmi divízió­ban a jövőbe mutató eredményeket hozott - mondta lapunk kérdésére Jánosy László. A cég eredményeinek érzékeltetésére talán elég annyit em­lítenem, hogy az országban egyedül a SZÜV Rt. nyerte el a Microsoft Mo.- tól az Office 2000 újdonságait be­mutató oktatóprogramban való rész­vétel jogát. Vagy említhetem az IBM hardvereken futó szoftvercsomagot, amelyet (Budapestet kivéve) az or­szág egész területén a SZÜV Rt. ér­tékesít. Siker, hogy szerződést kötöt­tünk az osztrák tulajdonban lévő szol­noki papírgyárral: a gyár telephelyei teljes informatikai rendszerének táv- felügyeletét a SZÜV Rt. látja el. A na­pokban írtuk alá a megállapodást a Maléwal: a légitársaság teljes infor­matikai rendszerét a SZÜV Rt. vizs­gálja felül - beleértve a most rendkí­vül aktuális 2000. évvel járó prob­lematikát -, valamint cégünk komoly üzemeltetési és felügyeleti felada­tokat is ellát. A fővárosban is több helyen jelen vagyunk, például a Gerbaud-Ház tagjai között is a SZÜV Rt. biztosítja az informatikai össze­köttetést. A cég múltja szorosan összeforrt a közigazgatással. Ez a kapcsolat ma sem szűnt meg - folytatta Jánosy László. Az ország több megyéjében a SZÜV Rt. biztosítja a közigazgatási hivatalok, önkormányzatok számító­gépes hátterét. Olyan rendszert épí­tettünk ki például Győr-Moson- Sopron megyében, amely lehetővé teszi, hogy a korábbi papírmunka szerepét az elektronika vegye át. Az önkormányzatok jegyzőkönyvei - melyek törvényességi felülvizsgálatát a közigazgatási hivatalok látják el - elektronikus úton érkeznek a hivatal­ba, így az ügyintézés lényegesen gyorsabb. S ami legalább ennyire fontos: olyan hatályos rendelettár jött ily módon létre, amely napra­kész információval szolgál politiku­soknak, tisztviselőknek, sőt magán- személyeknek is. A SZÜV Rt. alapvető feladata évti­zedeken át a számítógépes adatfel­dolgozás volt. S tegyük hozzá, hogy ezt korszerűbb formában ma is vég­zi. Több megyében kapcsolatban ál­lunk az adóhatóság, a vám- és pénz­ügyőrség, az egészségbiztosító , va­lamint a statisztikai hivatal helyi igaz­gatóságaival. A termelői és az állami, közigaz­gatási szektor mellett például a banki szférában is otthonosan mo­zog a SZÜV Rt. Olyan budapesti székhelyű pénzintézetekkel tud ki­alakulni az együttműködés, ame­lyek vidéki hálózatuk szervizelését egy szintén országos hálózattal rendelkező informatikai cégre kí­vánják bízni, gyorsabb és állandó színvonalú kiszolgálást kapva. Az informatikai piac folyamatosan bővül, az új és még újabb program- csomagokat a felhasználókkal meg kell ismertetni. A SZÜV Rt. felkészült erre a feladatra: korszerű oktatóter­mek, felkészült, magasan képzett szakemberek oktatják a szöveg- szerkesztés, táblázatkezelés, inter­netezés rejtelmeit - mondta Jánosy László. A SZÜV Rt. olyan komplex infor­matikai szolgáltatást nyújt, amely a hálózat kiépítésétől kezdve a kívánt, akár integrált rendszer telepítésén és oktatásán keresztül, az informati­kai rendszer felügyeletéig mindent magában foglal. Terveink szerint partnereinket a jövő évben már új, kereskedelmi egységünknek is otthonul szolgáló székházunkban fogadhatjuk - zárta gondolatait Jánosy László.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents