Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-26 / 249. szám

4. OLDAL VILAGTUKOR 1999. OKTÓBER 26., KEDD Eduard Sevardnadze szerint országa legkésőbb 2005-ig szeret­ne NATO-tagságért folyamodni. A grúz államfő kijelentette: ha a jövő áprilisi elnökválasztásokon ismét államfővé választják, „or­szága nagyon hangosan fog dö­römbölni a NATO ajtaján”. Megnyílt a gázai és ciszjordá- niai palesztin autonóm területe­ket Izraelen át összekötő közút a palesztinok számára. A 45 kilo­méter hosszú útvonal lehetővé te­szi a nyomor sújtotta Gázai öve­zetben élők számára, hogy mun­kát keressenek a gazdaságilag fej­lettebb Ciszjordániában. Kofi Annan azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy akadá­lyozza az emberbaráti segély el­juttatását Iraknak. Az ENSZ- főtitkár szerint Washingtonnak hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy Bagdad több mint 500 mil­lió dollár értékben segélynek szá­mító árut vásárolhasson. Tudományos üléssel folyta­tódtak hétfőn a nagyváradi em­léknapok. A résztvevők felidéz­ték a reformkor és az 1848-49. évi szabadságharc korának jogal­kotását, valamint Szacsvay Imré­nek, az 1848-49-es országgyűlés kivégzett egykori jegyzőjének emlékét. Jövőre csökkenti a bevándor­láskvótát Ausztria: 8670 főről 8090 főre, ami az ország lakos­ságára vetítve mintegy egy ezre­lék. A helyek túlnyomó többsé­gét a már régebben Ausztriában dolgozó vendégmunkások család­tagjainak tartják fenn. Növelte rakétaerőit Észak-Ko- rea azzal, hogy négy közepes ha­tótávolságú rakétaegységet tele­pitett. A fegyverek elérhetik Ja­pánt és Dél-Koreát is. Nem kér kegyelmet Maurice Papon. Az 1590 zsidó deportálá­sában való együttműködés címén tíz év szabadságvesztésre ítélt 89 éves Papon Svájcba szökött a büntetés letöltése elől, ott azon­ban rövidesen elfogták és átad­ták a francia hatóságoknak. Robertson NATO-főtitkár maga jelentette be, hogy Boszniában letartóztattak egy háborús bű­nöst. A volt őrparancsnokot, aki több gyilkossággal és foglyok megkínzásával gyanúsítható, teg­nap Hágába szállították. Megerősödött a vasárnap meg­tartott svájci parlamenti válasz­tásokon a jobboldali populista Svájci Néppárt, összességében mégis a Svájci Szociáldemokra­ta Párt maradhat a legerősebb parlamenti párt. Kiszabadult és Japánba tart az a négy japán geológus, akiket több mint két hónapja ejtettek fogságba iszlám fegyveresek. A túszokat Tádzsikisztán középső részén engedték szabadon. EU-esélyek és teendők Az Európai Unió tagországainak budapesti nagyköve­teivel találkozott hétfőn Pepó Pál környezetvédelmi miniszter, s áttekintették Magyarország csatlakozásá­nak aktuális környezetvédelmi feladatait. Nem járul hozzá szívesen Brüsz- szel ahhoz, hogy a csatlakozó or­szágok átmeneti mentességeket kérjenek bizonyos területeken az uniós normák teljesítésére - kö­zölte Hamu Halinen. Ugyanak­kor egyes területeken, így példá­ul a szennyvizek tisztításánál, a hulladékgazdálkodásnál az igen nagy beruházási költségek miatt elkerülhetetlen az átmeneti men­tesség engedélyezése. A soros el­nöki tisztet betöltő Finnország nagykövete ezt azon a sajtótájé­koztatón jelentette ki, amelyen beszámoltak a magyar környe­zetvédelmi miniszter és az Euró­pai Unió tagországainak buda­pesti nagyköveteinek találkozójá­ról. Pepó Pál elmondta: kezdet­ben 23 területen kért átmeneti mentességet Magyarország, ké­sőbb az egyeztetéseket követő­en, illetve a gazdasági lehetősé­geket mérlegelve ezt kilencre csökkentette. Az átmeneti mentességi kérel­mek a vízszennyezések és a lég- szennyezések csökkentésére, a csomagoló anyagok visszagyűj­tésére, az üzemek integrált szennyezés-megelőzési rendsze­rére s a veszélyes anyagok táro­lására vonatkoznak. A miniszter rámutatott: Csehországhoz és Lengyelországhoz képest Ma­gyarország jobban áll a csatlako­zás környezetvédelmi előkészü­leteiben. Az „éllovasoknak” tar­tott középeurópai országok kö­zül egyébként mind föltűnőbb Csehország lemaradása az Eu­rópai Unióhoz való felzárkózás terén. Gazdasági szempontból a hátrány mintegy kétéves Len­gyelországhoz és Magyarország­hoz képest - jelentette ki Jan Svejnar, a Michigani Egyetem Davidson Intézetének igazgató­ja a cseh közszolgálati televízió­ban. A gazdasági szakember ugyanakkor úgy véli: Prága meg­felelő politikával ezt a hátrányt két évnél gyorsabban ledolgoz­hatná. A cseh gazdaság jelenleg mélyen lehetőségei alatt teljesít, és az egyetlen megoldást a gaz­dasági átalakítás határozott és gyors befejezése jelenti. Argentína új elnöke Az ellenzéki balközép Szövetség jelöltje, Fernando de la Rúa elsöprő győzelmet aratott az argentínai elnökválasztás vasárnap megtartott el­ső fordulójában. A Buenos Aires-i polgármester megszerezte a voksok abszolút többségét, így fö­lényesen győzött a kormányzó Juszticialista Párt jelöltje, a 35 százaléknyi szavazathoz jutó Eduardo Duhalde felett. A leköszönő Carlos Menem elnök gratulált Rúa győzelméhez. Ha a hivatalos eredmények megerősítik az előzetes várakozásoknak megfelelő ellenzéki győzelmet, szükségtelenné válik a november 14-re kitűzött második forduló megtartása, és a 62 éves Rúa december 10-én átveheti az államfői hatalmat. A távozó Menem által a kilencvenes években vég­rehajtott radikális piacgazdasági reformok meg­szüntették Argentínában az inflációt, de hatal­mas társadalmi egyenlőtlenségeket szültek, és 14,5 százalékra növelték a munkanélküliséget. De la Rúa a gazdaságpolitika főbb vonalakban való folytatását ígérte kampányában, egyúttal ígéretet tett a kiterjedt korrupció elleni határo­zott fellépésre. Az új és a régi elnök. FOTÓ:FEB Meddig tart a csecsenföldi háború? Karácsonyra befejeződik a háború - állítják moszkvai források. A bizonytalannak látszó időpont megle­hetősen érdekes: a december 19-ón esedékes parla­menti választásokig senki nem ígéri a megnyugtató végkifejletet. Moszkvában mindenki egyet­ért abban, hogy van mit tenni a hőn áhított békéért, a részle­teket illetően azonban a legfel­sőbb katonai vezetés megosz­tott. A pragmatikusok, valamint e csoport vezéralakjának Gen­nadij Troscsev tábornokot, a csecsenföldi keleti front pa­rancsnokát tartják; ő állítólag felhívta a figyelmet, hogy egy klasszikus értelemben vett ál­talános támadás nagy kockáza­tokkal járna. Ha el is foglalnák Groznijt, ahonnan az orosz csapatok 1996. augusztus 6-án vonultak ki, hosszú partizán­háború következne. Elképzelése az, hogy szoros katonai gyűrűvel vennék körül a csecsen magot, megakadá­lyoznák a fegyvercsempésze­tet s az iszlám szélsőségesek beszivárgását, kiéheztetnék a területet. Legfeljebb a Tyerek folyó bal partját foglalnák el, itt viszonylag nagyszámú orosz él (a körzet az ötvenes esztendőkig a sztavropoli köz- igazgatáshoz tartozott), s eset­leg itt lehetne egy Moszkva- barát csecsen miniparlamen­tet kialakítani. A másik tábornok, akinek kulcsszerepe van Csecsenföl- dön, Vlagyimir Samanov, a nagy roham és a „végső győze­lem” hirdetője, őt 1994-ben, az első csecsen hadjárat idején különösen sokat bírálták bru­talitásáért. Maga Szergejev vé­delmi miniszter is ehhez az el­gondoláshoz áll közelebb, hi­szen egész Csecsenföldet ellen­őrzés alá vonná, hogy megsza­badítsák a területet a „terro­rista bandáktól”. Vlagyimir Putyin egyelőre ki­vár. A háború jelentősen növel­te a politikus népszerűségét, de kérdés, mi lesz akkor, ha az ak­ciók elakadnak a havas hegyek között. „Csecsenföld mindig Oroszország integráns része volt, és az is marad” - nyilat­kozta tegnapi interjújában. A szerbek kantonokat akarnak Koszovóban Ellenzékiek tanácskozása A hét végén megalakult a Koszovói Szerb Nemzeti Tanács, amely magát te­kinti a tartományban élő szerb lakosság törvényes képviselőjének. Osszák föl a tartományt kanto­nokra, és hozzanak létre szerb védelmi hadtestet - követeli a Koszovói Szerb Nemzeti Tanács, amely a szétszórt közösségekben élő koszovói szerbek tömörülé­se. Jelentőségét növeli, hogy a tanács a koszovói eseményekre csekély befolyással lévő belgrádi kormány képviselői nélkül ala­kult meg. Közben Magyarországon foly­tatnak tárgyalásokat a belgrádi ellenzék vezetői. Zoran Djindjics szerb ellenzéki vezető Kecskemé­ten találkozott James Dobbins amerikai balkáni különmegbízot­tal. A megbeszélés után a Szövet­ség a Változásokért tömörülés szerb vezéralakja elmondta: min­dent megtesznek azért, hogy re­formokkal segítsék Jugoszlávia csatlakozását Európához. A Ju­goszláviával szembeni szankciók feloldását illetően a nemzetkö­zi közösség nem egységes. A né­metek, a franciák teljesen, az an­golok félig már hajlanak a korlá­tozó intézkedések eltörlésére - je­lentette ki Djindjics. Ugyancsak tárgyalt a balkáni különmegbízottal Vladan Batics. Az Egyesült Államok ellenzi a Jugoszlávia elleni szankciók tel­jes feloldását, attól tartva, hogy ez Szlobodan Milosevics rendsze­rének kedvezne, vagy az elnök a segélyeket saját javára fordítaná - közölte a tárgyalások után a Szövetség a Változásokért koordi­nátora. Kosaras demokrata jelölt Sokáig szinte bizonyos volt, hogy a Jövő évi ameri­kai elnökválasztáson Clin­ton elnök Demokrata Párt­jának jelöltje AI Gore lesz. Ma már nem mindenki kötne fo­gadást arra, hogy az eddigi alel- nök a biztos befutó, mert veszé­lyes ellenjelölt jelentkezett: Bili Bradley volt szenátor. A csaknem kétméteres politi­kust jószerével minden amerikai ismeri, pályáját ugyanis az egyik legnépszerűbb sportágban ala­pozta meg. Bradley, miközben elit egyetemeken, az amerikai Princetonban és az angliai Ox- fordban tanult, válogatott kosa­ras volt. Olyan kitűnőség, aki az amerikai válogatott tagjaként az 1964. évi, tokiói olimpián a szov­jetek elleni döntőn sikeresen sze­repelt. Az aranyérmes Bradley később profi kosaras lett, és New York-i csapatával kétszer nyert bajnokságot. 1978-ban úgy érez­te: ideje ismét váltani, ezúttal a politikába. A népszerű sporto­lót a demokraták szívesen jelöl­ték a szenátusba, ahol három cik­luson át képviselte New Jersey állam érdekeit. Bradley három éve visszahúzó­dott a politikától, és inkább pénzt keresett. Most úgy döntött, nem fogadja el egy nagyobb cég igen­csak kedvező állásajánlatát, ha­nem 56 évesen visszakanyarodik a politikához. Bradleynek min­denesetre sok pénzre is szüksége lesz ahhoz, hogy a 2000. év ele­jén kezdődő úgynevezett elővá­lasztásokon megtapasztalja, mek­kora esélyei lehetnek nyáron, ami­kor a pártkongresszus dönt az el­nökjelöltről. Hívei eddig 13 millió dollárt adtak össze a kampányra. A fejletlen országok is rontják a levegőt Klímakonferencia Bonnban Mintegy 160 ország képvi­selőinek részvételével tegnap megkezdte munká­ját Bonnban az ENSZ 5. klímakonferenciája. A 11 napos tanácskozást megnyi­tó Gerhard Schröder német kan­cellár leszögezte; Németország tartja magát a korábbi értekezle­teken vállalt kötelezettségeihez, és célirányosan mérsékli a leve­gőbe kibocsátott káros anyagok mennyiségét. A német kormány 2000 júniusában átfogó stratégi­át terjeszt elő az üvegházhatást okozó gázok emissziójának mér­séklése céljából. A kancellár az ipari államok fe­lelősségét hangsúlyozta a légkör védelmének érdekében. Németor­szág 2005-ig 25 százalékkal fogja mérsékelni (az 1990. évi szinthez képest) a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Az utóbbi kilenc év­ben 13,2 százalékos volt a csökke­nés. A kiotói 4. klímakonferencia elnöke, az argentin Maria Julia Alsogaray beszédében bírálta a Kiotó óta megvalósult haladást, mivel szerinte ennek üteme elma­rad a várakozástól. Egyúttal arra intette a fejlődő országokat, hogy csatlakozzanak az önkorlátozás elvéhez, mert ők maguk is jelen­tős mértékben hozzájárulnak Föl­dünk légkörének melegedéséhez. Az ENSZ-konferencia elnöke a lengyel környezetvédelmi minisz­ter, Jan Szyszko lett. Elégedettek az amerikai írók Hellyel-közzel, de elége­dettek az amerikai írók a regényeikből született fil­mekkel. E. L. Doctorow, Walter Mosley, Scott Turow és Russel Banks közül Igazán hangosan csak Doctorow dohog, a másik három író nagyjá­ból elégedett az adaptá­ciókkal. Doctorow-nak eddig négy regé­nyét filmesítették meg, köztük a Ragtime címűt is. A témáról rendezett szakértői vitán azt mondta, hogy szinte kedve len­ne vádiratot benyújtani azok ellen, akik műveit filmvászonra vitték. Mosley viszont kijelen­tette, hogy kifejezetten szereti „Az ördög kék ruhában” című detektívsztorijának az adaptá­cióját, amelynek a főszerepét Denzel Washington játszotta. Banks szintén nagyon kedveli „Az édes utóíz” és a „Meg­próbáltatás” című műveinek a filmváltozatát, és Turow is csak enyhe bírálatokkal illette az „Ártatlanság védelme” című könyvének a megfilmesítését. „Nem érzem úgy, hogy Holly­woodban megcsonkítottak vol­na” - mondta Turow, akinek jogi thrillerében a főszerepet Hamson Ford alakította. Nem lehet pontosan állást foglalni, melyik író műveinek megfilmesítése volt sikeresebb. Jóllehet Doctorow Ragtime cí­mű művét az Oscar-díjas Milos Forman vitte mozivászonra, az író mégis azt mondta róla, hogy a több mint kétórás film­nek csak az első tíz perce volt kiváló. Mind a négy író elis­merte, hogy a pénznek nagy szerepe van a megfilmesítési jogok eladásában és az adap­tációval kapcsolatos kompro­misszumok megkötésében is. Turow úgy véli, hogy az az író, aki elégedetlen a filmre- vitellel, ne váltsa be az érte kapott csekket. Mint mondta, mindig lesznek torzulások egy regény adaptációjában, a film- változatokat egyszerűen csak a könyv rövidített variánsá­nak lehet tekinteni. Banks szerint a legfontosabb az, hogy a filmkészítők ne változtassák meg az eredeti mű befejezését. Doctorow pedig azt tartaná ideálisnak, ha a könyv megfil­mesítési jogát megvennék tő­le, a mozivászonra vitel azon­ban sohasem valósulna meg. Mosás-teregetés Mexikóban. A szakadatlan esőzések következtében elárasztotta a víz a közép-amerikai állam Tabasco tartományának számos települését a Mexikói-öböl vidékén. FOTÓ: FEB/REUTERS

Next

/
Thumbnails
Contents