Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-01 / 229. szám
4. OLDAL 1999. OKTÓBER 1., PÉNTEK BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - BALESETI SEBÉSZEK III. A csontváz adja az emberi test szilárd támasztékát. Csontjaink, ízületeink és izmaink összjátékának köszönhetően állhatunk, ülhetünk, futhatunk. Az emberi csontváz olyan erős, mint a tölgyfa és olyan hajlékony, mint a nádszál. És persze sérülékeny is. Összetört csontjaink, végtagjaink megmentői a baleseti sebészek. Munkájuk nehéz, hiszen pillanatokon belül dönteniük kell arról, milyen műtétre van szüksége például egy életveszélyes állapotban lévő sérültnek ahhoz, hogy életben maradjon. A közúti és otthoni balesetek sérültjei mellett a baleseti sebészek feladata a kisebb zúzódások, ficamok, reumás eredetű végtagbetegségek gyógyítása is. Sorozatunk következő részeiben a megye baleseti sebészei közül mutatunk be néhányat. Olyan szakembereket, akik általános traumatológus tevékenységükön belül valamilyen speciális tevékenységet is végeznek. Ma kecskeméti, bajai és kiskunfélegyházi szakembereket ismerhetnek meg. A kézsebészet csapatmunka A kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetének fiatal adjunktusa dr. Zakupszky Zoltán. A pécsi orvosegyetemen végzett, 1986 óta dolgozik a megyei kórházban. Általános sebészeti, baleseti sebészeti és kézsebészeti szakvizsgával rendelkezik. Szűkebb szakterülete a kézsebészet, melynek két fő területe ván. Egyfelől az akut kézsérülések, baleset okozta csonkolások helyreállítása. Másfelől a már korábban sérült, csonkolt vagy betegség miatt fogásra, érintésre alkalmatlan kéz „felélesztése”. A fogóképesség helyreállítása vagy ahogy a sebészek mondják: a kéz látóvá tétele. Dr. Kertész Gábor kézsebész főorvos munkatársaként dr. Zakupszky Zoltán részt vett több bravúrosnak nevezhető, szakmai körökben jegyzett, s Magyar- országon egyedülálló kézműtétben. A legutóbbi esetre talán emlékeznek olvasóink: egy férfi balesetben három darabba vágott bal karját operálták újra egésszé. Zakupszky doktor szerint a kézműtét csapatmunka. Óriási feladat hárul az altatóorvosokra, a műtősnőkre és a műtőssegédekre is. A sérülteket először ellátók is sokat tehetnek a beteg kezének megmentéséért azzal, hogy a csonkolt ujjat, kart fedőkötéssel betakarva, védve a szeny- nyeződésektől jég között, 4 Celsius-fokra lehűtve hozzák Dr. Zakupszky Zoltán magukkal. Nem lefagyasztva vagy épp ellenkezőleg, szobahőmérsékletű vízben úsztatva. A csonkolt ujj ily módon szállítva akár 24 óráig is életképes, illetve visszavarrható. A helytelen szállítás viszont maximum 8-4 óráig tartja életben a csonkolt végtagot. Fontos, hogy a csonkolt, levágott ujja- kat nem szabad megmosni, lefertőtleníteni. Tilos a szorítókötés is! A szorítókötés nem megmenti, hanem veszélybe sodorja a csonkolt végtagot: a szorítókötés megállítja a vérkeringést. Az artériákat elszorítja, így elhal a végtag. A helyes megoldás az egyszerű fedőkötés, amely a fertőzésveszélytől is védi a sérültet, amíg a kórházba nem ér. Sürgősségi ellátás Félegyházán Dr. Kovács József 1986-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Általános sebész szakvizsgáját 1990- ben, baleseti sebész szakvizsgáját 1993-ban szerezte. 1998- ban szakközgazda végzettséget is szerzett. Jelenleg egészségügyi menedzsernek tanul. A kiskunfélegyházi városi kórházban 1986 óta dolgozik. Jelenleg a kórház sebészeti osztályán adjunktus, egyben a baleseti sebészet egyetlen szakorvosa. A kórháznak u- gyan nincs baleseti osztálya, dr. Kovács József szakirányú végzettsége azonban lehetőséget biztosít a sürgősségi jellegű műtétek elvégzésére. Mint mondta, elsősorban olyan beavatkozásokat tudnak elvégezni, amelyek nem igényelnek speciális műszerezettséget. A súlyosabb baleseti sérülteket a rutinvizsgálatok és elsősegélynyújtás után Kecskemétre szállítják. A félegyházi kórház sebészeti osztályán évente átlagosan 1200 műtétet végeznek el. Dr. Kovács József elmondta, évről évre nő a műtétek száma. A kórház dinamikus fejlődésének köszönhetően viszont egyre bonyolultabb és nehezebb operációkat is el tudnak végezni. Leggyakrabban hasi (epe, sérv, vakbél) műtéteket végeznek. Az intézmény fejlődését az is bizonyítja, hogy a kórház, ezen belül a sebészeti osztály tevékenysége is nyereséges. Ez Dr. Kovács József azt jelenti, hogy a bevételekből teljes mértékben fedezni tudják a betegellátás kiadásait. Dr. Kovács József szerint ez a kórházak jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében igazán jó eredménynek számít. A kórház jövőre vonatkozó tervei között szerepel többek között a mozgásszervi és kardiológiai rehabilitáció, a sürgősségi beteg- ellátás fejlesztése illetve a gyógyvízre épülő terápia bevezetése is. A sorozatot szerkeszti: Ábra hám Eszter Munkatárs: Király László A következő részben folytatjuk a baleseti sebészek bemutatását. Műtőből a szakrendelőbe Dr. Bíró Sándor Dr. Bíró Sándor Szegeden szerzett orvosi diplomát 1982-ben. Azóta folyamatosan a bajai kórház baleseti sebészeti osztályán dolgozik. Sebészeti szakvizsgát 10 éve, baleseti sebészeti szakvizsgát pedig 6 éve tett. Mint mondja, kollégáival együtt nap mint nap első dolguk a műtő és a sérültek ellátása a szakrendelőben (ide értve a kisebb beavatkozásokat is). Nem kevésbé fontos a fekvőbetegek gondozása, ellenőrzése sem. Senki sem szakosodott szigorúan egy-egy műtéti eljárásra, hiszen ügyeletben, illetve a mindennapi gyakorlatban megoldhatatlan az, hogy az éppen műtőben dolgozó kollégát elhívják egy másik esethez. Ennek ellenére a szakorvos társak tudják egymásról, ki az, aki egy-egy új technikai fejlesztést nemcsak elméletben ismert meg, de ki is próbálta azt. Bíró doktort különösen vonzzák a- zok az eljárások, melyeknél ízületbe hatoló töréseket, vagy az ín operációját kell megoldani és kezelni úgy, hogy a sérült végtag minél tökéletesebben gyógyuljon. Kihívást jelentenek számára a kézhajlító inak ugyanúgy, mint a hasi traumás sérülések (bélroncsolódás, máj-, lép-) és mellkasi sérülések. A szaktudás és a műszerezettség jól párosult a bajai kórház baleseti sebészetén, így csak a kivételesen ritka berendezéseket igénylő operációkat küldik a megfelelő klinikai vagy megyei központokba. Ettől függetlenül az azonnal nem szállítható sérülteket helyben sürgősséggel ellátják (tompa hasi sérülések, szúrt és lőtt sebek stb.). A baleseti sebész számon tartja azt is, hogy vannak szezonális jellegű sérülések. A téli hónapokban kiemelkedőek a csukló- és bokatörések, tavasszal inkább a lábszártörések (ma már szerencsére egyre kevesebb a motorkerékpár-baleset) . Nyáron rengeteg a mező- gazdasági munkákra jellemző különféle törés, zúzódás, valamint a nyaralással járó nádtorzsával, illetve kagylóval okozott sérülés. Ősszel a legtöbb a létráról, gyümölcsfáról való leeséssel járó baleset. A kézhát részei: 1. ujjpercek, 2. kézközépcsontok, 3. kéztőcsontok • • Osszecsavarozott sarokcsontok Dr. Szatmári Zoltán 1981-ben Pécsett doktorált, azóta a bajai kórház baleseti sebészetén dolgozik. Mint mondja, kezdettől traumatológusnak készült. Az általános sebészeti szakvizsgát 1985-ben Szegeden, a traumatológiait pedig 1988-ban tette le Pécsett. Munkája során természetesen mindenféle balesetet szenvedett beteggel találkozott már és azok ellátásáról válogatás nélkül gondoskodnia kell. Van azonban néhány területe a traumatológiának, melyek megoldásához, technikájának elsajátításához különösen vonzódik. Ilyen például a sarokcsonttörés, mely különösen a gyümölcstermesztők körében gyakori (Baja térségében évente 40-50 sarokcsontot kell ösz- szecsavarozni). A műtétet ma már úgy végzik el, hogy a törést nem tárják fel, hanem műszerek segítségével illesztik össze a csont darabjait. Egy Pécsett kidolgozott magyar módszerről van szó. Külső rögzítő készüléket helyeznek a lábra, és amíg a beavatkozás tart, az orvos képernyőn követi a műveletet. így a gyógyulás gyorsabb, a műtét nem viseli meg nagy mértékben az Dr. Szatmári Zoltán egyébként is sérüléssel küszködő szervezetet. Szatmári doktor az iskoláskorú gyermekeknél gyakori, úgynevezett zöldgally-töréseket, ezen belül az idegek és erek roncsolódása miatt műtétet igénylő könyöktáji sérüléseket tartja izgalmas orvoslási feladatnak. Úgyszintén óriási kihívás számára a rekeszszindróma, mely a lábszár izomzatán jelentkezik. Ha u- gyanis műtéttel nem avatkoznak be, a rekeszekből távozni nem képes ömlenyek a végtag elvesztéséhez vezethetnek. Súlyosabb balesetek következtében a csontok nehezen gyógyuló törést szenvedhetnek. Ezen a röntgenfelvételen látszik, milyen sérülés érte az alsó lábszárban a sípcsontot és az alsó szárkapocscsontot. A törött végeket helyre kell tenni, hogy jól forrjanak össze. Sorsdöntő az első óra A kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetének osztály- vezető helyettes főorvosa dr. Csömör László, mint festő is ismert a megyében. Idestova harminc éve jegyezte el magát a sebészettel, előbb általános, majd baleseti sebészetből szerzett szakvizsgát. 1968 és 1977 között Dömötör Endre professzor tanítványaként, majd munkatársaként dolgozott a traumatológián, majd három és fél évig Afrikában, Algériában vállalt nem is kevés feladatot. Átélt egy földrengést is és a gyakorlatban tapasztalta meg, milyen óriási szakmai feladat a tömegszerencsétlenségek sérültjeinek szakszerű ellátása, illetve az ellátás megszervezése. 1981-ben tért visz- sza Kecskemétre, azóta osztályvezető-helyettes a traumatológián. Az elmúlt években több nyugat-európai kórházban dolgozott részben ösztöndíjasként, részben munkavállalóként. Külföldön járva meggyőződött arról, hogy a magyar traumatológusok szakmailag épp annyira felkészültek, mint osztrák vagy német kollégáik. Más kérdés, hogy a munkájukat jobban megfizetik: egy osztrák traumatológus ma 18- szor többet keres, mint egy magyar szakember. A megyei kórházba visszatérve ma dr. Csömör László szakmai felügyelete alá tartozik a traumatológiai járóbeteg-szakrende- lés és a baleseti ambulancia. Szakterülete a politraumatizált (többszörösen sérült) betegek ellátása és a tömeges sérültek ellátásának megszervezése. A feltételrendszer e tekintetben jelentősen javult azóta, hogy a megyei kórházban van compu- tertomográf. A súlyos sérültek esetében a traumatológusnak pillanatok alatt kell döntenie arról, hogy melyik sérülés veszélyezteti az életet, hol, melyik sérült szervnél kezdődjék a sebészi munka. A beteg élete múlhat azon, hogy a sérülését követő első órában milyen sebészi ellátásban részesül. Ebben jelent óriási segítséget a CT-vizsgálat, annál is inkább, mert a súlyos sérülések általában a koponya sérülését is jelentik. Dr. Csömör László kedvelt szakterülete a térd- és vállízü- leti sérültek ellátása és a csípő- izületi protetika is. A csípőprotézisek beültetése kb. 20 évvel ezelőtt kezdődött a megyei kórházban. Mivel a csípőprotézisek 10-15 év alatt kilazulnak, egyre több olyan beteg van, akinek ki kell cserélni a régi protézisét. A traumatológia felkészült erre a feladatra. Dr. Csömör László számára nagy szakmai kihívás a protéziscsere, hiszen általában idős emberekről lévén szó, nem csekély a műtéti kockázat. Tudta-e? • A csont a legerősebb anyag, amelyet a természet alkotott: 16,3 köbcentiméternyi csont legalább 8600 kilogramm terhelést bír el. E teljesítmény öt emelődaru erejével vetekszik. • A csont szerkezeti köny- nyűsége is bámulatra méltó. A csontváz a teljes testtömeg mindössze 14%-át teszi ki, súlya kb. 9 kg. Egy hasonló méretű acélrúd legalább ötször nehezebb lenne. A csont minden egyes grammja erősebb, mint az acélé vagy a betoné. • A csont erősségének titka az, hogy a fehérjéket és az ásványokat olyan rugalmas szerkezetté építi össze, a- melyben az egyes összetevők egymás erejét növelik. Ezért is képes újraalkotni a csont önmagát. Dr. Kertész Gábor kézsebész főorvos operációja: a beteg csonkolt csuklójára az egyik lábujját ültette át. Dr. Csömör László
