Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

6. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - MENTŐSÖK I 1999. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Összeszorul a gyomrunk, ha halljuk a mentőautó sziréná­zását. Mindannyian tudjuk, hogy valahol baj van. Valaki bajban vagy életveszélyben van. Minden gyerek tudja, hogy baleset, rosszullét esetén elég feltárcsázni a 104-et, és jön a mentőautó. Bács-Kiskun megyében a mentőszerve­zetnek mindössze 350 munkatársa van. Ez a csapat felel azért, hogy mindig időben ott legyen a mentőautó, ahol kell. És persze segítsen. Köztudott, hogy a megyében több mentőállomásra volna szükség, és jó lenne, ha még több orvos választaná hivatásául a mentőszolgálatot. Csakhogy a munka nehéz, a fizetés pedig gyalázatosán alacsony. So­rozatunk mai és következő részeiben azokat a szakem­bereket mutatjuk be, akik a mi életünkért, szeretteink éle­téért küzdenek. A mentőorvosok mellett bemutatjuk az egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező mentő­tiszteket is. A mentőtisztek ugyanis - néhány eset kivéte­lével - mind a rohamkocsin, mind az úgynevezett esetko­csin ugyanazt az ellátást nyújthatják és nyújtják is, mint a mentőorvosok. Ma kecskeméti szakembereket ismerhet­nek meg. Több mentőállomás kell A halál feldolgozhatatlan Dr. Sipos Róbert a kecskeméti mentőállomás vezető főorvo­sa. 1984-ben végzett a szegedi SZOTE-n, s már hatodéves me­dikus korában a mentőknél dol­gozott mentőtisztként. Végzés után egyértelmű volt, hogy a mentőszolgálatnál marad. Meg­szerette a változatos, megunha­tatlan munkát. Szereti a kihívá­sokat, szereti kipróbálni magát éles helyzetekben. Mindig is vonzotta az orvoslás gyakorlati része. Ilyen a sürgősségi ellá­tás, hiszen az orvosnak percek alatt kell döntenie. Oxyológus (mentőorvos) szakvizsgával rendelkezik, a kecskeméti ro­hammentőn teljesít szolgálatot.- A gyermekbalesetek szinte feldolgozhatatlanok - mondja. Ő volt szolgálatban annál a bal­esetnél, amikor egy teherautó belerohant a zebrán áthaladó óvodáscsoportba. Emlékezetes számára az a baleset is, mely­nek négy gyermeksérültje volt. Az egyik gyermek a helyszín­re érkezéskor már halott volt, a másik három gyermeket vi­szont - hála a gyors kiérkezés­nek és a kiváló szakmai felké­szültségnek - sikerült a hely­színen megmenteni. Emléke­zetes volt az az eset is, amikor egy gyerekekkel teli busz bebo­rult az árokba. Az egyik gyer­mek a busz alá került, de csodá­val határos módon nem sérült meg. Ám a buszvezetőt - aki szintén nem sérült meg - annyi­ra megviselte az eset, hogy a helyszínen szívinfarktust ka­pott, s a kórházban meghalt.- Ha a baleset színhelyén olyan eszméletlen, többszörö­sen sérült beteget találunk, aki­nek nincs légzése, esetleg a szívműködése is leállt, de az Dr. Sipos Róbert élettel összeegyeztethetetlen sérülése nincs - egyetlen eset­ben sem adjuk fel a küzdel­met, a legkilátástalanabb hely­zetben is meg kell próbálnunk az életmentést. Gyermekek esetében szó szerint a legvég­sőkig küzdünk az újraélesztés­sel. Ha sikerül, valamennyien úgy érezzük, hogy a legtöbbet tettük, amit ember tehet a má­sik emberért. A gyerekekkel való kapcso­latfelvétel egy balesetnél nem egyszerű dolog. A fehér kö­penytől, injekciótól, kórháztól való félelem gyakran arra kész­teti a gyerekeket, hogy eltitkol­ják a fájdalmukat. Szótlanok, csak rázzák a fejüket, ha azt kérdezik tőlük: hol fáj? Mások éppen ellenkezőleg. Sírnak, kiabálnak, ezért nehéz velük szót érteni. Gyermekbalesetnél a felnőttek és a szülők szolgál­hatnak fontos információkkal, ezért nagyon fontos, hogy a felnőttek ne veszítsék el a fejü­ket. Bármennyire nehéz is megtenni, ne essenek pánikba. Dr. Rotyis Mária Dr. Rotyis Mária főorvos a sze­gedi Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetemen vég­zett, aneszteziológiai és in­tenzív terápiás szakvizsgával rendelkezik. Éppen egy éve, 1998. szeptember elsején bíz­ták meg az Országos Mentő- szolgálat Bács-Kiskun megyei szervezetének vezetésével. Bács-Kiskun megyében tíz mentőállomás működik: Kecs­keméten, Baján, Bácsalmá­son, Dunavecsén, Kalocsán, Kiskőrösön, Kiskunfélegyhá­zán, Kiskunhalason, Szabad- szálláson és Tiszakécskén. Sajnos a mentőállomások fel­szereltsége, fejlettségi szintje nem egyforma. Míg Kecske­mét modern rohammentővel is rendelkezik, addig például Kiskunfélegyházán nincs eset­kocsi sem. A mentőszolgálat évek óta súlyos pénzügyi gon­dokkal küzd, s ez Bács-Kis- kunban is érezteti hatását. A meglévőnél több mentőautó­ra, szolgálati időre, s még több mentőorvosra, illetve mentő­tisztre volna szükség. Európai elvárás, hogy a mentőszolgá­lat egységei a hívást követő 15 percen belül a helyszínre ér­kezzenek. Ahhoz, hogy ez a 15 perces kiérkezési idő Bács-Kis­kun megyében is érvényes le­hessen, több új mentőállomás­ra volna szükség. A hosszú távú tervek szerint Kiskun- majsán, Solton, Jánoshal­mán, Kunszentmiklóson, Dá- vodon és Jakabszálláson léte­sülhetnének állomások. A me­gye néhány területén (például Dunavecse és Kalocsa között) olyan nagy a távolság, hogy egyszerűen fizikai képtelen­ség a mentővel 15 percen be­lül a helyszínre érni és meg­kezdeni a sérült beszállítását a legközelebbi kórházba. Az állomásfejlesztés évek óta égető kérdés megyénkben. A központi források azonban nemhogy nőttek volna, sokkal inkább csökkentek. A mentés állami feladat, így a mentőál­lomások létesítése is az. Az önkormányzatok azonban nagyban segíthetik ezek meg­valósulását. Kormányzati tá­mogatás nélkül viszont az önkormányzatok nem tudják egyedül vállalni egy mentőál­lomás létesítésének és főként működtetésének költségeit. Dr. Rotyis Mária kiemelt cél­jának tartja a megyei mentőál­lomás-hálózat fejlesztését. Az épület- és eszközfejlesztések azonban csak az érem egyik oldala. A másik oldal az embe­ri tényező. A folyamatos ké­szenlét, a nagy stressz és a méltánytalanul alacsony fize­tés miatt ugyanis egyre keve­sebben választják a mentőszol­gálatot hivatásul. A pályán lé­vőkre így kétszeres teher hárul. Esetkocsi, rohamkocsi A megyében egy rohammentő van a kecskeméti állomáson. A rohammentőn oxyológus szakorvos lát el szolgálatot. A ko- l csin van lélegeztetőgép, szívműködést segítő berendezés, és j már a helyszínen monitorozni lehet a beteget. A rohamkocsi I Kecskeméten 24 órás szolgálatot lát el. Alapvető feladata az, j hogy a legsúlyosabb, életveszélyes állapotban lévő betegek- j nek biztosítsa a sürgősségi ellátás első szakaszát. Az úgyne- j vezett esetkocsikból több is van a megyében, például Baján, I Szabadszálláson, Kiskunhalason, Kalocsán és Kecskemé­ten. Az esetkocsin orvos vagy mentőtiszt teljesít szolgálatot. Az esetkocsin nem előírás a lélegeztetőgép, EKG-készülék, defibrillátor viszont van, s ez a mentőautó is alkalmas a sú­lyos beteg sürgősségi ellátásának megkezdésére. A roham- és esetkocsinál egyszerűbb, harmadik kocsitípus a mentőko­csi, amelynek alapvető feladata az, hogy a sérült vagy beteg embert minél előbb a legközelebbi kórházba szállítsa. A pontos bejelentés életet ment Már orvostanhallgató korában megismerkedett a sürgősségi betegellátással dr. Pajor Lajos mentőorvos. Egyetemistaként is vonzották a sürgősségi hely­zetek, az az orvosi munka, amelyben a betegekkel élő, közvetlen a kapcsolat. Ma is ez tartja a pályán és az, hogy a mentőorvosnak nap mint nap megadatik az önálló dön­téshozatal. Szegeden végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a kecskeméti mentőállomáson. Oxyológiából szakvizsgázott, de letett egy háziorvosi vizsgát is. Emlékezetes eseteknek azo­kat tartja, amikor az élet „felad­ja a leckét” a mentőorvosnak. Például akkor, amikor egy busz szerelés közben rázuhant az alatta fekvő férfira. Koponya-, mellkasi, hasi és végtagsérülést szenvedett. Amikor a mentő a helyszínre ért, nem volt kielégí­tő sem a keringése, sem a lég­zése. Pillanatokon belül kellett cselekedni, hogy szállítható ál­lapotba kerüljön. Pajor doktor úgy tapasztalja, hogy sok eset­ben a balesetnél jelenlévők, il­letve a szemtanúk nem tudják, hogy mitévők legyenek. Pedig az alapszintű elsősegélynyújtó tanfolyamokon tanítják, hogy a többszörösen sérült betegek esetében a legkisebb felesleges mozgatás is ártalmas lehet. Na­gyon fontos viszont az ideigle­nes vérzéscsillapítás, a légutak átjárhatóvá tétele például az­zal, hogy a sérült szájgaratját kitörölik. Dr. Pajor Lajos szá­mára sokáig emlékezetes ma­rad annak a férfinak a halála, akit elgázolt a vonat, és levágta három végtagját. Bár legalább húszán látták a balesetet, sen­ki nem tudta, hogy ilyenkor mi a teendő. Mire a mentő a hely­színre ért, a beteg kivérzett. Sok tévhit kering az égett sérülés első ellátásáról is. Holott az alapvető segítség kézenfekvő: az égett testfelülelet hideg fo­lyó vízzel kell hűteni. Termé­szetes persze, hogy az orvosi ismeretekkel nem rendelkező szemtanúk, családtagok tehe­tetlennek érzik magukat. Pedig sokat segíthetnek azzal, hogy a mentőknek telefonálva pon­tos információt adnak a baleset helyszínéről, a sérültekről. Ha odamennek, és megnézik, hogy pl. a sérült lélegzik-e. Eszmé­leténél van vagy eszméletlen? Fontos, hogy a mentőt értesítő hozzátartozó minden kérdésre válaszoljon. A mentőállomás szolgálatvezetője azért kérdez, hogy minél többet megtudjon az esetről. Célszerű, ha a men­tőt hívó és annak kiérkezéséig a helyszínen maradó(!) ember megadja a telefonszámát. Mi­közben a mentőautó elindul a helyszínre, a mentőállomás szolgálatvezetője telefonon ke­resztül is ad tanácsot a sérült ellátásához. S lehet, hogy e né­hány percen és néhány monda­ton múlik egy ember élete! A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter A következő részben kecskeméti mentőorvosokat és mentőtiszteket mutatunk be. Felelősségteljes és nehéz a mentősök munkája. Egy baleset helyszínén pilla­natokon belül dönteniük kell arról, hogy a sérültnek milyen ellátásra van szük­sége. A jól felszerelt mentőautó, az úgynevezett esetkocsi, illetve a rohamkocsi olyan, mint egy mozgó sürgősségi osztály. A mentőautó nem taxi Dr. Szentannay Judit Szegeden diplomázott 1993-ban, majd a kecskeméti megyei kórház gyermekosztályán dolgozott. Véleménye szerint minden gya­korló orvosnak jó szakmai is­kola lehet néhány évig a men­tőszolgálatnál dolgozni, ezért 1997 óta a kecskeméti mentő- állomás roham- és esetkocsi­ján kivonuló orvos. Érdeklődé­si területe a gyermekgyógyá­szati sürgősségi ellátás. Jelen­leg a márciusi oxyológus szak­vizsgájára készül. Nem ideges típus. Nem szo­rul össze a gyomra, ha jön a jel­zés: indulnia kell a rohammen­tőnek.-*■ Nem is szabad elveszíte­nünk a lélekjelenlétünket, bár­milyen súlyos is a baleset, ami­hez mentőt hívtak. A helyzetet pillanatok alatt fel kell mérni. Hány sérült van? Eszméletle- nek-e a sérültek? Van-e légzé­sük, keringésük? A közlekedési baleseteknél gyakran egyszerre több súlyos sérültet kell ellátni, például azt, aki erősen vérzik. Vagy azt, aki eszméletlen. Vagy azt, aki magánál van, de hall­gat, verejtékezik, az arca szür­ke, vértelen. Ezzel egy időben azt is fel kell mérnünk (pl. egy gépkocsibalesetnél), hogy fo- lyik-e az üzemanyag. Beszo­rult-e valaki a kocsiba? Kérjünk- e műszaki mentést, vagyis szükség van-e a tűzoltók hívá­sára? - sorolja a doktornő. Persze két egyforma baleset nincs. Dr. Szentannay Judit em­lékezetes esete volt, amikor két motoros ütközött egy személy­autóval. A helyszínen három Dr. Szentannay Judit életveszélyes állapotban lévő és egy súlyos sérültet kellett gyor­san ellátni és kórházba szállí­tani. A feladat nehézségét és szépségét az adta, hogy a há­rom sérültet gyakorlatilag egy­szerre kellett ellátnia a három mentőautóban. A doktornő szerint gyakorta előfordul, hogy a hozzátarto­zók nem értik, miért nem indul a mentőautó a sérülttel azonnal. Azért nem, mert a mentőkocsi tulajdonképpen egy mozgó sür­gősségi osztály. Addig nem in­dulhatnak el a beteggel, amíg nem stabilizálják az állapotát. Ha kell, újraélesztik, biztosít­ják a megfelelő légzést és ke­ringést. Megkezdik az életmen­tő gyógyszerek infúziós adago­lását, és monitoron figyelik a beteg állapotát. Ha mindezt nem tennék meg ott a helyszí­nen, nem biztos, hogy a beteg túlélné az utat a kórházig. A legszebb feladat szülést vezetni Semmihez sem hasonlítható ér­zés világra segítem egy újszülöt­tet. A legszebb szakmai feladat kimenni egy állapotos anyáért a tanyavilágba, majd visszajönni egy .egészséges babával és egy boldog anyukával. Papp Zoltán, a kecskeméti mentőállomás fia­tal mentőtisztje 4-5 éves lehe­tett, amikor rácsodálkozott a mentősök munkájára. Egy cseh­szlovák mentősorozat ment a tévében. Ez a sorozat olyan ha­tással volt rá, hogy meg sem állt a Haynal Imre Egészségtudo­mányi Egyetemig. A HIETE fő­iskolai karán végzett mentőüszt szakon az idén. A mentősöknél hat éve dolgozik, és már nyolc szülése volt. A legidősebb gye­rek, aki az ő segítségével egy mentőautóban született, most kezdte az iskolát. A mentőtiszteket persze nem­csak szülésekre vezényli az élet. Ő teljesített szolgálatot az eset­Papp Zoltán kocsin azon a hajnalon, amikor ammóniagáz szivárgott az egyik kecskeméti tejüzemben. Már el­indultak, amikor megtudták, hogy a szomszédos péküzembe kell menniük. Ő volt az a men­tős (amint lapunkban is írtuk) aki a tűzoltókkal együtt gázál­arcban bement a péküzembe, és erőnek erejével ldhozta a péke­ket. Az ammónia veszélyes gáz, ha töményen lélegezzük be, azonnali halált okoz. Nagyobb mennyiség belélegzésének vég­zetes tüdővizenyő, azaz halál lehet a következménye. Szeren­csére enyhe mérgezés történt, a 29 sérült elláíása, beszállítása azonban nem volt kis feladat. Papp Zoltán egészségügyi miniszteri és megyei men­tőfőorvosi dicséretben is ré­szesült már. A főorvosi dicsé­retet azért kapta, mert meg­mentette egy húszéves áram­ütött férfi életét. Nagynénjét látogatta meg egy másik me­gyében, amikor hallotta a kia­bálást. Kirohant a házból, és annak ellenére megkezdte és si­kerrel végigcsinálta az újraélesz­tést, hogy az ottani orvos már a hullaszállítókat akarta hívni. Dr. Pajor Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents