Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-13 / 239. szám

1999. OKTÓBER 13., SZERDA TISZTELT SZERKESZTŐSED 11. OLDAL CIKKÜNK NYOMÁN A telefon átíratása szerződésmódosításnak számít Látszik a fűtéskorszerűsítés haszna A Petőfi Népe 1999. októ­ber 6-ai számában megje­lent, 1870 forint két betűért című panaszos levélre a Matáv Miskolci Területi Képviseleti Központjának igazgatója az alábbiakban válaszol: Megköszönve a lehetősé­get, ügyfelünk nyílt levelé­re - melyben nehezménye­zi, hogy telefonjának név­átírásáért díjat kell fizetnie - az alábbiakban szeret­nénk válaszolni. A távbeszélő szolgálta­tásra kötött szerződés sze­mélyre szól, legtöbb közcé­lú szolgáltatással ellentét­ben (pl. távhő, vízmű). Ügyfeleink áthelyeztethe­tik, költözéskor magukkal vihetik telefonvonalukat. Ezért a szerződő fél válto­zásakor - ahhoz, hogy az új előfizető rendelkezhessen a telefonnal - szerződés- módosításra van szükség. A szerződésmódosítás díja - melyet a közcélú táv­beszélő-szolgáltatás hozzá­férési pont létesítéséért fi­zetendő egyszeri belépési díjról szóló 11/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet mel­léklete szabályoz - 1500 Ft+áfa. Őszintén sajnáljuk, hogy előfizetőnknek problémái voltak a telefonszámla kéz­besítésével kapcsolatban. A távbeszélőszámlát min­den esetben közönséges le­vélként, az előfizetői szer­ződésben szereplő ügyfél nevére és címére továbbít­juk. Azon előfizetőinknek, akik nem kapják meg a számlát a szokásos időben, a késés okáról az 1212 in­gyenesen hívható ügyfél- szolgálati vonalunkon fel­világosítást adunk, illetve pótszámlát küldünk ré­szükre. Bízunk benne, hogy si­került választ adnunk pa­naszosunk minden kérdé­sére és a jövőben őt is a Matáv megelégedett ügyfe­lei között üdvözölhetjük. Sztahura László Összehasonlítottam az elmúlt fűtési idény hőfogyasztásának egyenlegét - a kecskeméti váro­si átlagot - néhány épülethez viszonyítva (átlag 130 légm3-es lakást figyelembe véve). A kor­szerűsített fűtésű épület relatív költségcsökkentése 12%, illetve 25% a nem korszerűsített fűté­sűvel szemben. Egyértelműen látszik a fűtéskorszerűsítés haszna. Azonban az is világo­san látható, hogy az épületek hőháztartásának javításával nagyságrenddel csökkenthető a fűtési költség. ATermostar 1998.10. hó 29- i kiadványában többek között arról szólt, hogy „...Kecske­méten a győztes helyi politikai erők is célul tűzték ki az ener­giastratégiai feladatok megol­dásának támogatását....” Vala­mi történt a közelmúltban, de lehetne még mit tenni, hiszen pl. a fent közölt épületekből kettőnek a hőfogyasztása kö­zött 40% az átalánydíjhoz vi­szonyított különbözet. Ennek feloldása is lehet stratégiai kér­dés, a szükséges anyagiak és az épületek nagyságrendjét il­letően. (1 m2 külső panel hő- szigetelésének pótlása kb. 4- 5000 Ft). Csak önkormányzati részvé­tellel valósítható meg a kb. 3700 lakást magába foglaló és jelen­tős pótbefizetést produkált épü­letek hővédelmének szakszerű és a követelményeknek jól meg­felelő rendezése. Nagy befekte­tést igényel, de hosszú távú kedvezményes hitelekkel, pá­lyázati támogatások lehetősége­ivel is élve, önkormányzati tá­mogatással (hiszen ők építtet­ték így) és saját erő bevonásá­val, kellő szervezőmunka árán - amit valakinek vállalni kellene - lehet megoldást találni. Épületünkben a fűtéskorsze­rűsítéssel együtt felszerelt „költ­ségmegosztók” alkalmazása ép­pen az eddig sorolt hőszigetelé­si hiányosságok miatt nem eredményez reális számlákat la­kásonként. Tetézi az általa oko­zott torzításokat, hogy a panel­lakásokat elválasztó falakat épí­téskor elfelejtették szigetelni. (Erről senki nem szeret beszélni az érintettek közül. Megkérdez­tem a Termostar Kft. és az ön- kormányzat mérnöki irodájá­nak munkatársait, de érdemi választ ebben a kérdésben nem kaptam.) Ezért a szélső és alsó lakások részére jelentős pótbefi­zetést eredményez a költség­megosztó alkalmazása. Tény­szerűen megállapítható, hogy a jelenlegi hőtechnikai állapotban az épület szélső és alsó lakásai védik és részben fűtik a közép­ső lakásokat. Éppen ezért tisz­tességesebb, objektívebb és tör­vényesebb lenne a rossz hőház- tartású épületeknél a hőszigete­lési hiányosságok pótlásáig 100%-ban a légköbméter arányú fűtési költségmegosztás. Ezt támasztja alá az érvé­nyes 1997. évi CLVII. törvény a társasházról, melynek 16. § (2) bekezdése és a 18. §-a kimond­ja, hogy az épületszerkezetek közös tulajdonba tartoznak - lakáson belül is -, ezért a fenn­tartásuk, felújításuk, illetve a rendes gazdálkodás körét meg­haladó kiadások, a tulajdonos­társakat tulajdoni hányaduk szerint illetik. A költségmegosztó jelenleg a fűtési anyag költségek jelentős részét átterheli a szélső és alsó lakásokra - ez törvényellenes. Míg a 100%-ig légköbméter ará­nyú fűtési költségmegosztása a törvénynek megfelelő módszer - a szükséges felújítások elvég­zéséig. Név és kecskeméti cím a szerkesztőségben Akinek a hírek szólnak Császártöltésen Sebestyén­né Márin Anna tanárnő hosszú évek óta hűséges ol­vasója lapunknak. A család reggelije azzal kezdődik, hogy átnézik az újságot. A megyei hírek mellett az or­szágos cikkeket is elolvas­sák. Más lapot nem is járat­nak, hiszen ebben minden benne van. A napi hírek mellett a lap mellékleteit is nagyon kedveli. Legutóbb például az október 6-i össze­állítást használta fel az osz­tályfőnöki órán. Szívet melengető találkozás A forgalmi helyzet nem javult A kecskeméti Kőhíd utcát egyirányúsították a nagy forga­lom miatt. Kb. tíz jelzőtáblát helyeztek el plusz egy fekvő­rendőrt. Ezzel az intézkedéssel nem javult a forgalmi helyzet, hiszen az autók több időt tölte­nek a belvárosban, lassabban mennek, így többet füstölnek. Véleményem szerint csak any- nyit kellett volna tenni, hogy a Kőhíd utca másik végére is ki kellett volna tenni egy várakoz­ni tilos táblát, hiszen a nagy forgalmi dugók okai az egész nap ott tartózkodó autók. Ezek elférnének az utca végén lévő parkok mellett is. így olcsóbba került volna az egész. Fel szeretném hívni a ható­ságok figyelmét, hogy a Nyíri útról jövő és onnan jobbra, a körútra kanyarodó autók csak nehezen tudnak a saroképület miatt kanyarodni, az autóbusz szinte lehetetlen helyzetben fordul jobbra, mert ott van a gyalogosközlekedés is. A men­tőautó is alig bír egyenesen át­menni az 5-ösön és jobbra ka­nyarodni, mert a Nyíri útról jö­vő nem látja a jobbról jövő jár­műveket. Ha véletlenül elérik a lámpát, nincs idejük megállni. A sarkon lévő kocsma épülete takarja a kilátást. Szeptember hónapban is emiatt történt itt három baleset. A forgalom gyorsítása érde­kében a sarki kocsmát le kelle­ne bontani és egy jobbra ívelő kanyart kellene kiépíteni, úgy, mint a Kuti-bolttal szemben. Ezzel a forgalom is gyorsulna, biztonságosabb lenne a közle­kedés, kevesebb lenne a bal­eset. Kovács János, Kecskemét A biztosító akkor sem fizetne, ha lenne kiegészítő biztosítás A Vakok és Gyengénlátók Víg Csapata 1999. szeptember 25- én, szombaton, a Nyugdíjas Klub és a helyi Vöröskereszt meghívására Ladánybenére lá­togatott. Szívet-lelket melenge­tő, tartalmas, zenés-irodalmi műsorukkal feledhetetlenül szép estét szereztek a lakos­ságnak. A Debrecenből, Szol­nokról, Mátészalkáról, Buda­pestről érkezett 15 fős csoport mellé Kecskeméten csatlako­zott Tóth Mihály zenész és fe­lesége. A kora nyári hónapokban arról volt szó, hogy a kecskemét- ballószögi út, ami a Köcsög csárda előtt megy lefelé, a kis­kőrösi útig járhatatlan. Öröm­mel számolok be róla, hogy azóta az önkormányzat hoza­tott sódert és cementet és la­kossági összefogással járdánk épült. Van Bács megyében egy porfé­szek kis falu, a neve Orgovány. Nem sértésnek szánom e jel­zőt, csupán a tény: ha nem esik az eső, a portól fullado­zunk, ha esik, akkor szinte hi­ányolom, hogy a vízállásjelen­tésnél az itt mért adatokat nem mondják be a rádióban. Történt ebben a faluban, hogy a kormány elintézte, aki tankönyvet vett, annak a szü­lőnek visszajár 1700 Ft/gye- rek. Meg is lepődtem, amikor először hallottam a dologról, mert én naiv azt hittem, az ön- kormányzat ilyen adakozó. De az önkormányzat ahe­lyett, hogy készségesen állna egy emberként az ügy mögött, inkább kerékkötője lett a do­lognak. Ugyanis: a kifizetést nem az iskola (hogy miért, ez egy külön történet, de nem akarok belebonyolódni), ha­nem az önkormányzat intézte. Két napot jelöltek ki a pénzfel­vételre, annak is csak délelőtt­jén 9-12-ig. Nem biztos, hogy mindenkinek ez lett volna a legalkalmasabb időpont. Mit tesz ilyenkor egy fáradt, agyonhajszolt szülő? Megkéri a szomszédasszonyt, vagy A közel másfél órás műsor után zenével, tánccal, énekkel szórakoztatták tovább másnap reggelig a falubelieket, akik láthatták, tapasztalhatták, hogy látássérült barátaik sze­mében bár kevés a fény, de jó- kedvűek, vidámak, fáradhatat­lanok, és olyan lelki kincsük van, mely a látó emberekből gyakran hiányzik. Köszönet az élményért, kö­szönet a találkozásért! Sztancsné Kulcsár Éva, Ladánybene Azon a napon aki ráért és bírta munkával, aki nem, az pedig anyagiakban (üdítővel, kávéval) hozzájárult, hogy az elkövetkezendő időkben ne kelljen a homokban, vízben dolgozni, vagy iskolába járni a környék lakosainak. Név és cím a szerkesztőségben bárki más személyt, aki tudna segíteni az ügyben, ír neki egy meghatalmazást, és minden el van intézve. Gondoltam én, de már említettem, hogy naiv va­gyok. Ugyanis az ügyintéző kartárs (nevezzük leegyszerű­sítve CsajPá-nak) ezt a pénzvi­lágban mindennapos formulát nem ismeri. Amikor megke­restem telefonon, kiderült: az ő véleménye szerint, aki nem veszi fel a támogatást, annak nincsen rá szüksége, és egyéb­ként is púp a hátán az egész. Kíváncsi volnék , hogy há­nyán vették fel így a támoga­tást és milyen módon. Név és cím a szerkesztőségben Megkérdeztük a másik felet, CsajPá-t is, aki nem más, mint Csapók Pál. Nevét esze ágában sem volt elhallgatni a nyilvá­nosság előtt. Sőt, anélkül, hogy megmondtuk volna levélírónk nevét, rögtön rávágta (stíluso­san): SzaÁg. Valóban ő kereste meg telefo­non az ügyintézőt, akit a laká­sán, este háromnegyed kilenc­kor tárcsázott. Stílusa kötözkö- dő, arrogáns volt, miközben az Gyógyulást a doktor úrnak! Huszka Endre idegsebész fő­orvos úrnak mond hálát min­denért, különösen azért, hogy megmentette a bénulástól a 300. műtött betege Katonate­lepről. Egyúttal mihamarabbi gyógyulást is kíván a doktor úrnak. önkormányzatot egyfolytában szapulta. Már-mára hívott felet is kihozta a sodrából. Nem is tagadta, valóban mondta, hogy aki nem veszi fel a támo­gatást, annak nincsen rá szük­sége és púp a hátára ez az egész. SzaAg továbbra is csak mondta a magáét. Csapók úr be akarta már fejezni a kelle­metlen beszélgetést, s azt hitte, azzal lezárja az ügyet, amikor azt mondta a telefonálónak: jöjjön be a hivatalba amikor tud. Erre a vonal másik végén lévő telefonáló egy nyomdafes­téket nem tűrő kifejezéssel le­vágta a telefont. Levélírónk másnap bement az önkormányzathoz, ahol fel­vette a pénzt. Egyébként több mint há­romszázan minden kritika és ellenkezés nélkül felvették az 1700 forintot. Ezt az összeget azért az önkormányzatnál fi­zették ki (egyébként a munka­idő bármelyik percében),' mert az iskolánál meg kellett szün­tetni a gondnokságot. Ezzel párhuzamosan - létszámeme­lés nélkül - a polgármesteri hi­vatalhoz átkerült a pénzügyek intézése is. Deák István kiskőrösi ol­vasónk nem érti, miért nem fizet neki a biztosí­tó. Mint levelében írja, a tavaszi felhőszakadás elöntötte há­zát. Ahogy a víz elvonult, azonnal elkezdte a 80 éve épült házat aláfalazni. Ám ez igen sokba került. Huszonöt- ezer forintba került a javítás. Deák István és felesége vi­szont mindössze 36 ezer fo­rint nyugdíjat kap havonta. Mint olvasónk írja, a bizto­sító szakembere kiment hoz­zájuk, felmérte a kárt. Sajnos azonban a várt pénzösszeg helyett egy elutasító levelet kapott: nem fizetnek, A Hun­gária Biztosító által kiküldött értesítésben ez áll: „A rendelkezésünkre álló iratokból megállapítható, hogy a bekövetkezett kárt az okozta, hogy a tartós esőzés miatt megállt a víz a ház kö­rül - a víz elvezetése nem megoldott -, a felgyülemlett csapadékot a vályogfalak ma­gukba szívták. Az épület falá­nak repedését, dőlését az okozta, hogy a csapadék fel­áztatta a szigetelés nélküli vá­lyogfalat, amely elvesztette statikai terhelhetőségét. A fel­ázás szabályzataink szerint nem tartozik a biztosítási ese­mények körébe, ezért térítést nem áll módunkban nyújta­ni.” Megkérdeztük az ügyről Muliter Gézánét, a Hungária Biztosító Rt. Dél-alföldi Igaz­gatóság Bács-Kiskun Megyei Képviseletének szolgáltatási osztályvezető-helyettesét. Ő elmondta, hogy az elmúlt idő­szak nagy esőzései miatt kö­zel háromezer káresettel fog­lalkoztak. Mindössze egy-két panaszos ügyfél jelentkezett. Deák Istvánék aktáját el­küldték a békéscsabai régió- központba. Hátha ott mégis úgy látják, van lehetőség mél­tányossági alapon megtéríte­ni a házjavítás költségeit. A legutóbbi információ szerint ott is elutasító határozat szü­letik majd. Az osztályvezető-helyettes kifejtette: az ügyféllel kötött biztosítási szerződés feltételei­ben rögzítve van, milyen kár­eseménynél milyen szolgálta­tás jár. A konkrét esetben egy 1995- ben kötött lakásbiztosításról van szó. Deákék azonban eh­hez nem kötöttek vízkár­kiegészítő biztosítást sem. A biztosító ebben az esetben azonban még a kiegészítő biz­tosítás megléte esetén sem fi­zetne. Az alapbiztosításban ugyan a viharkár szerepel biz­tosítási eseményként, ám ez nem vonatkozik a felázásra. Idézet a biztosítás szövegé­ből: „Vihar: Jelen szabályzat szerint a vihar olyan Légmoz­gás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált te­tőn, ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított va­gyontárgyakban kárt okoz. ” Mindenki tett valamit az útért Csak púp a hátamra... OLVASÓSZOLGÁLAT Betétkönyv és takarítógépek Gratulálunk olvasóinknak, akik a Petőfi Népe Vasár­nap Reggel „Nyereményvo­nal” játékán ajándékot nyertek! Kertészné Kiss Ka­talinnak Kunszállásra öt­venezer forintos takarékbe­tétkönyvet küldünk. Takarí­tógépért pályáztak, nyertek is egyet-egyet: Szabó Rita akasztói és Szegedi Endréné kecskeméti kedves olvasónk. Örömmel küld­jük el címünkre. 200 nyeremény talál gazdára Jó eséllyel pályázhatnak a Petőfi Népe régi és új előfi­zetői az őszi Szerencsekár- tya-játék nyereményeire. Mindazok között, akik elő­fizetői az újságnak, és be- küldenek a nyereményszel­vények közül legalább egyet, kisorsolunk 200 ajándékot. A játék fődíja: konyhai gépek és eszközök százezer forint értékben. A második díj egy olajsütő, a harmadik pedig egy mi­xergép. Kisorsolunk továb­bá 197 db Petőfi Népe fel­iratú esernyőt is november közepén. Kérjük, keressék a nyereményszelvényt a Pe­tőfi Népében és a PN Alap­árban. Akik még nem előfi­zetők, olvasószolgálatunk 06-80/480-756-os telefon­számán megrendelhetik a lapot, a hívás díját mi fizet­jük. Ma kézimixert sorsolunk Lapunk és a Petőfi Népe Vasárnap Reggel közös, hétvégi játékán ma egy kézi mixert sorsolunk ki a pályá­zók között. A délutánig be­érkező szelvények közül húzunk ki egyet, s beküldő­jének eljuttatjuk az ajándé­kot. Játék pedig ezen a hét­végén is lesz, legszerencsé­sebb olvasónk kávéfőzőt nyer. Az oldalt szerkeszti: Miklós Magda

Next

/
Thumbnails
Contents