Petőfi Népe, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-13 / 239. szám

1999. OKTÓBER 13., SZERDA HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR S. OLDAL A sortűzper folytatódik Meghallgatták a fegyverszakértőket A fegyverek véletlenül, maguktól nem sülhettek el. Vagy ha mégis, akkor az a parancsnok felelős­sége - ezt a véleményt fogalmazták meg a fegy­verszakértők, akiket az 56-os mosonmagyaróvári sortűz büntetőperében hallgatott meg a Fővárosi Bíróság kedden. A vádirat szerint 1956. októ­ber 26-án a mosonmagyaróvá­ri határőr laktanya előtt össze­gyűlt, békés tömegre a 75 éves Dudás István nyugállományú ezredes - akkori laktanyapa­rancsnok - egyértelmű karjel­zése nyomán a katonák két géppuskából, egy golyószóró­ból, számtalan kézifegyverből tüzet nyitottak, és kézigráná­tokat dobáltak. Dudás Istvánt és a laktanya három akkori sorkatonáját az ügyészség a genfi egyezmé­nyek alapján emberiség elleni bűntettel vádolja, amelyért legkevesebb tíz évi, de akár életfogytiglani szabadságvesz­tés is kiszabható. A keddi tárgyaláson meg­hallgatott fegyverszakértő sze­rint többek között azért is va­lószínűtlen a véletlen fegyver- használat, mert a géppuskát már megtölteni is csak pa­rancsra volt szabad, a tüze­léshez pedig ki kellett bizto­sítani a fegyvert. A fegyverszakértő elmond­ta, hogy a vádiratban említett fegyverekhez rendszeresen nem használtak robbanótölte­tet, robbanóhatást azonban adott esetben a géppuskatöl­tény is fejthet ki az emberi testbe hatolva. Az orvosszakértő azt is megemlítette a tárgyaláson, hogy a közvetlenül a sortűz után készült orvosi feljegyzé­sek, amelyek robbanótöltetek­re utaló sebesüléseket említe­nek, hiányosak, elnagyoltak. Véleménye szerint azonban ez gyakran előfordul a töme­ges, gyors orvosi ellátást igénylő esetnél. A leírásokból olykor még az sem deríthető ki, hogy golyó vagy gránátszi­lánk okozta-e a sérüléseket. A tárgyaláson Zétényi Zsolt ügyvéd, a sértettek egy cso­portjának jogi képviselője azt kérte a bíróságtól: csatolják az ügy iratai közé azt az ez év jú­niusában született legfelsőbb bírósági döntést, amely a Ka­tonai Főügyészség felülvizs­gálati kérelme nyomán meg­semmisítette egy másik sor- tűzperben tavaly ősszel elévü­lés miatt szintén a Legfelsőbb Bíróságon meghozott, jogerős megszüntető végzést. Továb­bá annak a szakvéleménynek az iratokhoz csatolását is kér­te, amelyet a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság elnöke készített a genfi jegyzőköny­vek alkalmazhatóságával kap­csolatban. A következő, szerdai tárgya­láson Litván György törté­nészt, az 56-os Intézet koráb­bi vezetőjét és Horváth Miklós hadtörténészt hallgatja meg a bíróság. Egyenlő erőt képvisel a Néppárt és a Szabadságpárt Osztrák találgatások Az Osztrák Néppárt, a je­lenlegi kisebbik koalíciós partner a harmadik helyre szorult az október 3-i vá­lasztásokon az Osztrák Szabadságpárt mögött: mindkét párt a szavazatok 26,91 százalékát szerezte meg, és egyformán 52 képviselőt küldhet a par­lamentbe, bár a Néppárt 413 szavazattal keveseb­bet kapott Haideréknél. Wölfgang Schüssel, a Néppárt el­nöke, alkancellár és külügymi­niszter még a választások előtt kilátásba helyezte, hogy máso­diknál rosszabb helyezés esetén ellenzékbe vonulnak. Pártja tar­tományi vezetői, valamint Maria Rauch-Kallat főtitkár asszony is arra kérték, gondolja át még egyszer alaposan a dolgot. Ha­sonló kéréssel fordult hozzá a nagyobbik koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt vezetője, Viktor Kiima kancellár is. „El­végre - szólnak az érvek - a kü­lönbség immár végképp elha­nyagolható.” Egészen másképp értékeli a helyzetet a Szabadságpárt első embere, Jörg Haider. Álláspontja szerint pártja Ausztria második vezető erejévé nőtt, ezért megke­rülhetetlen. Sőt kijelentette, min­dent elkövet azért, hogy az úgy­nevezett vörös-fekete koalíció újjászületését megakadályozza. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindkét párthoz „fair” módon fog közelíteni. Thomas Klestil államfő az oszt­rák szakszervezeti szövetség kongresszusának megnyitóján arra intette a feleket, hogy Auszt­ria érdekeit tartsák szem előtt. „Nehéz volna bárkinek is nem fi­gyelembe venni a választás ered­ményeit. Az országnak a követ­kező választási ciklusban szilárd kormányra van szüksége, amely­nek megvan a kellő bázisa a szo­rongató problémák megoldásá­hoz” - fűzte hozzá. Jövőre csökken a munkanélküli-járadék folyósításának időtartama Költözik a Szent Korona Segélyezés helyett a közmunkát állítja előtérbe a tegnapi kormányülésen elfogadott, január elsején életbe lépő program - mondta a szokásos heti szóvivői tájékoztatón Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. A kabinet immár végleges dön­tése értelmében a jövőben más­fél évről kilenc hónapra csök­ken a munkanélküli-járadék fo­lyósításának időtartama, ám aki ez év december 31-éig járadékra jelentkezik, az a jelenlegi szisz­téma szerint kapja az ellátást. A miniszter kifejtette: a kilenc hó­nap után ellátatlanul maradók­nak - átképzéseket, tréningeket követően - a helyi önkormány­zatok képzettségüknek megfele­lő közhasznú munkát kötelesek biztosítani. Az állam ehhez mintegy hétmilliárd forintot, va­gyis személyenként mintegy ha­vi 30 ezer forintot ad a helyha­tóságoknak. Harrach megje­gyezte: nemcsak az árokásás tartozik a közmunkák közé, ha­nem például a gyermekfelügye­let is. A segítségre szoruló nem köteles elfogadni a felajánlott munkát, ha az a képzettsége alatti első szintnél is alacso­nyabb tudást feltételez. A kormány véglegesítette a Szent Koronával összefüggő előterjesztést is - jelentette be Borókai Gábor szóvivő. A par­lament a 2000. évi első tör­vényben emlékezik majd meg a becses jelképről, miközben január elsején ünnepélyes kere­tek között viszik át a koronát, a jogart és az országalmát a Nemzeti Múzeumból a Parla­mentbe. A 100-150 milliós, költséggel átszállított és szigo­rúan őrzött ereklyék valószínű­leg a delegációs teremben kap­nak majd helyet. A kabinet határozott a Mene­kültügyi és Migrációs Hivatal megszüntetéséről is, az intéz­mény jogutódja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal lesz. Kormányhatározat született a lósport fejlesztéséről. 2000. január 31-éig a pénzügyminisz­ter koncessziós pályázatot ír ki a lóversenyek szervezésére. Az eredmény kihirdetéséig a jelen­leg lóversenyeket bonyolító két kft. veszteségeit - mintegy 500 millió forintot - az ÁPV Rt. köteles pótolni. Takács Mariann Indul a fűtési szezon Az árképzés már nem tartalmaz szociális elemet Az Idei fűtési szezon ismét jócskán megterheli a vékonyo­dó pénztárcákat. Az emberek többségének nem telik energiatakarékos készülékre, s az otthonok utólagos hő- szigetelésére sem futja. Az esztendőről esztendőre emelkedő energiaárak az átla- gosnáí alacsonyabb jövedelmű­ek számára egyre nagyobb gon­dot jelentenek. Az év első felé­ben 11,4 százalékkal fizettünk többet a fűtőanyagokért, mint az azt megelőző hónapokban. Júliustól a tarifarendszer aktu­ális változása jelent újabb érvá­gást. A nyár derekán felemelte sza­vát a Nyugdíjasok Szövetsége. Sérelmezte: csaknem 100 ezer háztartás számlája várhatóan túllépi majd a költségvetési tör­vényben meghatározott kom­penzáláshoz szükséges 16 szá­zalékos küszöböt. A szakembe­rek nem vitatják: a kisháztartá­sokban az emelkedés százalé­kos aránya meghaladja majd az átlagosat, ám ez abszolút érték­ben legfeljebb pár száz forint. Gyulai Gabriella, a Szociális és Családügyi Minisztérium ille­tékes osztályvezetője lapunk ér­deklődésére hangsúlyozta: a fo­gyasztáson alapuló árképzés im­már nem tartalmazhatja az évti­zedeken át megszokott szociális elemet. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy az állam a rászorulót magára hagyja. Az energiater- hek enyhítésére folyósítja a helybéli önkormányzatoknak a lakásfenntartási támogatást. Az összességében 15 milliárd fo­rintból írásbeli kérelemre az kaphat, aki a településen elis­mert átlagos méretű és minősé­gű lakásnál kisebb területű, ki­sebb komfortfokozatú lakásban lakik. A jogosultság feltétele, hogy a fűtési költségek havi ősz- szege elérje a háztartás havi összjövedelmének egyötödét, és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj (most 15.350 forint) mindenkori leg­kisebb összegének kétszeresét. (cs. benkő) Mindenszentek. Méltatlan lenne a magyar parlamenthez és a politikai pártokhoz, ha ide­ológiai és pártpolitikai szócsatá­rozást kezdeményeznének ar­ról, hogy mindenszentek napja munkaszüneti nap legyen-e vagy sem - jelentette ki kedden Hor­váth Béla, az FKgP frakcióveze­tő-helyettese, miután több du­nántúli egyházi méltósággal ta­nácskozott a kérdésről. BÖK-kritika. A Baloldali Ön- kormányzati Közösség (BÖK) Országos Tanácsa súlyosan ön­kormányzat-ellenesnek tartja a jövő évi költségvetési törvényja­vaslatot - közölte kedden Lamperth Mónika, a BÖK elnö­ke, az MSZP alelnöke. Elmond­ta: a támogatások növekedése jövőre mindössze ötszázalékos béremelésre nyújt fedezetet az önkormányzatok számára. Magyar-közlemény. Magyar Bálint szabaddemokrata pártel­nök nem tartja elfogadható­nak, hogy a Békés megyei'rend­őrök és az olajmaffia esetleges kapcsolatáról olyan intézmény­hez tartozók folytassák le a vizsgálatot, akik maguk is érin­tettek lehetnek az ügyben - de­rül ki a politikus keddi közle­ményéből. Szigorítás. Az igazságügy-mi­niszter napokon belül hatályon kívül helyezi azt a rendeletet, amely szerint havonta legalább egy alkalommal kötelesek eltá­vozásra engedni azokat az elítél­teket, akiknél a bíróság engedé­lyezte az enyhébb végrehajtási szabályokat - jelentette be Hende Csaba, az igazságügyi tárca államtitkára az Ország- gyűlés alkotmányügyi bizottsá­gának keddi ülésén. Közművesítés. Jövőre az állam a korábbiaknál több pénzzel já­rul hozzá a szennyvízcsatorna- hálózat kiépítéséhez, az idei 1,3 milliárd forint után 20Ó0-ben 2,2-2,4 milliárd forintot különít el a vízügyi tárca közművesítés­re - hangsúlyozta Hajós Béla, a KHVM vízügyi helyettes állam­titkára kedden Budapesten, egy konferencián. Kiállítás. A budapesti vásár- központ A-pavilonjában meg­nyílt a Compfair 1999 nemzet­közi információtechnikai szak­kiállítás és -vásár. Az október 12. és 16. között nyitva tartó rendezvényen hétezer négyzet- méteren 340 cég mutatkozik be, köztük 88 külföldi vállalat. Elhunyt Zilahi József. A Ma­gyar Demokrata Fórum saját halottjának tekinti a párt ked­den hajnalban elhunyt parla­menti frakcióvezető-helyettesét. Személyében az MDF egy rop­pant munkabírású, szakmájá­ban és régiója iránti elkötele­zettségében fáradhatatlanul dol­gozó képviselőjét vesztette el - áll a nekrológban. Nem várható radikális kiigazítás Kutatói előrejelzés: jövőre javulhat a vállalkozók helyzete Az idén a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3,5, jövőre 3,6-3,8 százalékkal bővül - ismertette intézete prognózi­sát kedden Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tu­dományos főmunkatársa. Hová lett Ceausescu jogara? Ceausescuók hagyatékát a román diktátor és felesége ki­végzése után állami tulajdonná nyilvánították, s az ingósá­gokat a bukaresti vezetés most próbálja pénzzé tenni - a költségvetés tetemes hiányának csökkentése céljából. Az előrejelzés szerint az idén az éves átlagos fogyasztói áremelke­dés 10 százalék, jövőre pedig 8­8,5 százalék körül lesz. A folyó fi­zetési mérleg deficitje 1999-ben eléri a 2,6-2,7 milliárd dollárt, vi­szont 2000-ben mintegy százmil­lió dollárral mérséklődik. Az ex­port az idén 8 százalékkal, jövőre pedig 9 százalékkal nő, míg az import ebben az évben 10 száza­lékkal, 2000-ben pedig 9 száza­lékkal bővül. Petschnig Mária Zi­ta elmondta: azért gondolják, hogy az idén a GDP csak 3,5 szá­zalékkal nő, mert a Pénzügykuta­tó Rt. túl magasnak tartja a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) által a második negyedévre jelzett 3,8 százalékos növekedési adatot. Ezt az indokolja, hogy a második negyedévben az elsőhöz képest az építőipar, az ipar, a kereskede­lem és a szállítási tevékenység tel­jesítménye is csökkent, és ezek a területek 50 százalékos arányt képviselnek a GDP-számítás té­nyezői között. A kutató kifejtette: a negyedéves GDP-adatok na­gyon labilisak, s ezért azt várják, hogy a KSH később lefelé korri­gálja a második negyedéves növe­kedési rátát. Az idei évvel kapcso­latban a kutató elmondta, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 4,6 százalék lesz, míg jö­vőre 0,6 százalékpontos javulást várnak. Petschnig Mária Zita úgy értékelte, hogy az idei 4,6 százalé­kos deficit nem jó teljesítmény, hiszen az állam jelentős egyszeri bevételekre tett szert, mint példá­ul a mobiltenderből befolyó 40 milliárd forint. A kutató elmondta: jövőre ra­dikális gazdaságpolitikai kiigazí­tásra nem kerül sor, ezért tovább­ra is fontos lesz az egyensúlyrom­lás feltartóztatása. E kihívásra azonban a kormány nem új refor­mok elindításával, hanem a dön­tések további centralizálásával vá­laszol. Jövőre a jövedelmi, ágaza­ti és regionális különbségek to­vább éleződnek, a vállalkozók helyzete azonban javul. Két hónap óta árverezgetik a megmaradt használati tárgyakat, ruhákat, ingóságokat. Öt évbe tel­lett ugyanis a „leltár” elkészítése. A nemzeti múzeum hat raktárát töltötték meg a jórészt semmit sem érő tárgyak. A legértékeseb­bek ugyanis szőrén-szálán eltűn­tek, például nincs meg a „Kárpá­tok Géniuszának” drágakövekkel kirakott jogara. Feleségének, Elenának az ékszereiből sem sok maradt, bár gyémántokkal ékesí­tett estélyi cipőjét nem vitték el (vagy nem találták meg) a foszto­gatók. Az árverezés ötlete még az előző kormánytól származik, de közbejöttek a választások, és a ha­talomra került demokraták dön­töttek úgy, hogy mindent dobra vernek, ami valamikor Ceauses- cué volt. Bukarest számítása sze­rint Ceausescu hagyatéka mint­egy 40 millió dollár hasznot hoz­hat - ha már a diktátor uralkodá­sának évtizedei alatt sok milliárd dollár kárt okozott. A lelkesedést aztán lehűtötte a valóság: az első árverés haszna mindössze 274 ezer dollár volt. A másodiktól a kikiáltási ár (518 ezer dollár) há­romszorosát remélik az eladandó 800 tárgy után. Az év végéig ösz- szesen tízezer, jórészt kacatot kí­nálnak árverésre. Ami értéknek számított, például az 1973-as évjá­ratú, ezüst színű Mercedes, már elkelt, igaz, a 40 ezer dolláros kiki­áltási áron. Ceausescu az autót egyedileg gyártatta Stuttgartban, majd pedig a lányának, Zoénak ajándékozta, ő furikázott vele Bu­karest kihalt utcáin. A másik lu­xuskocsi, egy fekete Buick, Nixon amerikai elnök ajándéka már au­gusztusban elkelt 15 ezer dollá­rért. Legközelebb a bőkezű Nixon egy másik ajándéka, egy Bulova asztali óra kerül kalapács alá, 305 dolláros kikiáltási áron. A román párt és állam egysze­mélyi vezetőjét hősi pózban áb­rázoló festmény mindössze 158 dollárt ért új gazdájának. Ennél többet, 219 dollárt adtak a „ro­mán haza bölcse, a tudományok tudós megújítója”, Elena Ceau­sescu Tanzániában ajándékba ka­pott zebrabőr retiküljéért. Se- lyemkimonója és frottír fürdő­köntöse is gazdára talált, össze­sen 62 dollárért. Hatmilliárdan vagyunk! A világszervezet a kedden nulla óra után Szarajevóban világra jött első újszülöttet nevezte ki jelképesen a bolygó hatmilliárdodik lakójának. A 3,55 kilogrammos, egészséges fiú a Nevics család első gyermeke. Az újszülöttet a kórházban meglátogatta Kofi Annan ENSZ-főtitkár. FOTÓ: FEB/REUTERS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents