Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-04 / 206. szám

1999. SZEPTEMBER 4„ SZOMBAT 5. OLDAL HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR Problémamentesek a belga vál­lalatok, intézmények és a Ma­gyarország közötti kapcsolatok - jelentette ki pénteken Briisz- szelben gazdasági miniszte­rünk. A belgiumi látogatáson tartózkodó Chikán Attila ma részt vesz és beszédet mond a Genti Nemzetközi Vásár meg­nyitásán, ahol idén hazánk a díszvendég. Utcát neveztek el Zágrábban Antall József volt miniszterel­nökről. A horvát főváros ható­ságai döntöttek így. A névadás kezdeményezői között van a Horvát-Magyar Kulturális Tár­saság, valamint Zvonimir Mar­kovié magyarországi horvát fő­konzul. Az indoklásában ki­emelték, hogy Antall József ha­láláig a horvát és a magyar nép közötti barátságáért, a két or­szág kapcsolatainak előmozdí­tásáért dolgozott, és kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a füg- getíen horvát állam megterem­tésének rendkívül nehéz idősza­kában Zágráb humanitárius és diplomáciai segítséget kapjon. Lengyelországba érkezett Ger­hard Schröder. A német kancel­lár előbb négyszemközti meg­beszélést folytatott Jerzy Bu- zek lengyel miniszterelnökkel, majd fogadta őt Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. A két kormányfő közösen meg­koszorúzza a hitleri megtorlá­sok áldozatainak emléktábláját a Varsó közelében fekvő Palmi- ry temetőjében. A Bank of New York pénzmo­sási botrányát az amerikai sajtó „alaptalan kampányának” mi­nősítette Mihail Kaszjanov. Az orosz pénzügyminiszter egyér­telműen cáfolta, hogy ezen pén­zek között az orosz költségve­tés dollárjai, illetve külföldi köl­csönök is megjelenhettek volna. Vlagyimir Usztyinov megbízott orosz főügyész ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a sajtó információi állnak Moszkva rendelkezésére, ezért kapcsolatba lépnek amerikai kollégáikkal az ügy kivizsgálá­sára. Nyolcmilliárd dollárt is föl­emészthet a földrengés okozta károk helyreállítása - közölte pénteken Londonban a török külügyminiszter. Ismail Cem, aki pénzügyi elemzőknek tar­tott tájékoztatót egy londoni konferencián, „csodának” ne­vezte, hogy a termelőszféra nem szenvedett még nagyobb káro­kat a természeti csapásban. A miniszter szerint a fölrengés akkora területet döntött rom­ba, mint Hollandia és Belgium együttvéve. Két zászlóaljat vezényelt erő­sítésként Indonézia Kelet-Ti- morra. A volt portugál gyarmat függetlenségéről tartott népsza­vazás eredményét ma teszik közzé. Közel-keleti ellentmondások A békeszerződés kibővítése mindkét felet egyformán szolgálná Jasszer Arafat - cáfolva a MENA egyiptomi hírügynök­ség által neki tulajdonított kijelentést - Egyiptomból Gázába visszatérve azt közölte, hogy „nincs megálla­podás Izraellel és sok nehézség áll még a megegyezés útjában”. A cáfolat előzménye, hogy a hivatalos egyiptomi hírügy­nökség gyorshírben közölte: Jasszer Arafat palesztin elnök pénteken Alexandriában be­jelentette, hogy megszületett a megállapodás a wye-i egyez­mény végrehajtásáról, ugyan­akkor Dávid Lévy izraeli kül­ügyminiszter Jeruzsálemben a megállapodást még nem vég­legesnek, csupán „nagyon közelinek” mondta. A megállapodás és a beje­lentése körüli huzavona elle­nére az teljességgel biztosnak látszik, hogy pénteken már nem írják alá a memoran­dumot - közölte az egyiptomi tájékoztatási minisztérium, megerősítve egy korábbi, jeru­zsálemi forrást. A fogolykér­dés azzal rendeződött volna, hogy a palesztin fél elfogad­ta: Izrael 350 palesztin foglyot helyez szabadlábra, jóllehet a palesztinok korábban 400 rab elengedését szorgalmazták. A megegyezés megszületé­séért egyébként nagy diplo­máciai erőfeszítések folytak. Miközben Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Alexandriá­ban Jasszer Arafatot igyeke­zett rávenni a megállapodásra, az egyiptomi kikötővárosból Izraelbe utazott Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter, aki péntek hajnalig el­húzódó tárgyalásokat folyta­tott Ehud Barak kormányfővel. A két politikus jeruzsálemi megbeszélésein azonban nem sikerült feloldani az izraeli-pa­lesztin tárgyalások elakadásá­hoz vezető ellentétet. Barak és Albright több mint három órán át tárgyalt arról, miképp lehetne megegyezni a Wye Plantation-ben a két fél között megkötött békemegállapodás megvalósításának folytatásá­ról. A wye-i egyezmény kibő­vítéséből egyébként mindkét fél csak profitálna. A paleszti­nok az átdolgozott szerződés értelmében több területhez jutnának Ciszjordániában, és az ígéreteknek megfelelően kiszabadulnának a politikai foglyok. Ugyanakkor Izrael számára is győzelmet jelente­ne, mert Ciszjordánia és a gá­zai övezet jövőjével kapcsola­tos végleges szerződés meg­kötésére konkrét határidőt szabna, s ezáltal a palesztin állam egyoldalú kikiáltásának a veszélye is elhárulna. ; Madeleine Albright és Dávid Lévy izraeli külügyminiszter Jeruzsálemben. FOTO: FEB/REÜTERS Iszlám hídfőállás Európában? A koszovói válság nyomán megfigyelők felhívják a fi­gyelmet: a szélsőséges muzulmán mozgalmak most már Európában is és a földrészünkkel határos terüle­teken is komoly veszéllyel járnak. Másfelől az is köztu­domású, hogy jó néhány iszlám államban is elutasítják a fundamentalizmust. Bár biztató hírek is érkeznek a szélsőséges szeparatista törekvések „szelídüléséről”, összességében mégis ezek erősödése a jellemző. Orosz­ország először akkor találko­zott az iszlám önállósodási törekvésekkel, amikor Cse- csenföld egyes politikusai megkísérelték elszakítani a köztársaságot az Orosz Fö­derációtól. Legutóbb pedig a Csecsenfölddel határos Da- gesztánból érkeztek riasztó hírek, amelyeknek - a nagy távolság miatt - Nyugat-Euró- pában hajlamosak kevés je­lentőséget tulajdonítani. Ho­lott maholnap az Európai Unió országaiban, főként Németországban és Francia- országban is szembe kell nézni a problémával. Napjainkban nyilvánvaló, hogy Jugoszlávia felbomlása, a koszovói háború is a szepa­ratizmus malmára hajtotta a vizet. A jugoszláviai tarto­mányban, az albán kisebbség körében nem titkolt elképze­lés, hogy idővel megalakul­hat a független Koszovói Mu­zulmán Köztársaság, amely majd magába olvasztja a kör­nyező országok albánok lak­ta területeit is. Annak idején, amikor a het­venes évek végén a Nyugat a Szovjetunióval szembeforduló Afganisztán segítségére sietett, nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a függetlenségi mozgalom „mellékterméke­ként” megerősödik az iszlám fundamentalizmus, amelynek kisugárzása a térségben máig ható következményekkel járt. A nemzetközi közösség most kénytelen szembenézni azzal, hogy a NATO-légicsapá- sok nem csupán az elűzöttek jó részének visszatérését tet­ték lehetővé, hanem aktivizál­ták a muzulmán terroristákat is. Márpedig az iszlám funda­mentalizmus megerősödése új destabilizáló tényező lehet Délkelet-Európában. Talán Földi blöffölt? Ellentmondások a megfigyelési ügyben Orbán Viktor miniszterelnök valóságot állított, amikor ta­valy augusztusban arról szá­molt be, hogy titkos adatgyűj­tés folyt fideszes politikusok­kal szemben - jelentette ki Föl­di László, a Defend Kft. veze­tője pénteken a megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bi­zottság előtt. Az egykori nemzetbiztonsá­gi tiszt elmondta: volt kollégá­itól hallotta, illetve egy követ- ségi fogadáson elhangzott in­formációi is alátámasztják, hogy voltak információgyűjté­si kísérletek. Kifejtette: egykori munkatársai a miniszterelnök bejelentése után keresték meg azzal, hogy dokumentumokat tudnának átadni az elhangzot­takkal kapcsolatban. A történ­tekkel kapcsolatban elmondta, hogy tavaly egy akkori nem­zetbiztonsági vezető közölte egy követségi alkalmazottal, hogy az új kormány nem fog sokáig hivatalában maradni, korrupciógyanús ügyekről szóló információk miatt. Földi László hangsúlyozta: nem állítja, hogy az említett dokumentumok egyértelműen titkosszolgálati forrásból szár­maznak. Azt, hogy a szolgá­latok testületileg foglalkoztak volna ilyen feladatokkal, kizárt­nak is tartja. Vancsik Zoltán szocialista képviselő úgy vélte, hogy értel­mi szerzőként Földi László „ug­ratta bele” a kormányfőt a meg­figyelési botrányba. Földi Lász­ló ezt határozottan cáfolta, mondván: soha életében nem találkozott Orbán Viktorral. Összefogást sürgetnek MSZP: Újabb nemzeti agrárkerekasztal kellene A Magyar Szocialista Párt szükségesnek és lehetséges­nek tartja egy új nemzeti agrárkerekasztal összehívását és működtetését - hangoztat­ta Kovács László, az MSZP el­nöke pénteken egy megyei ag­rár- és vidékpolitikai tagozat ülésének megnyitóján. A szocialista politikus kije­lentette: a magyar mezőgazda­ság olyan súlyos helyzetben van, s ez beláthatatlan követ­kezményekkel járhat, mely a társadalom egészének stabili­tását is fenyegetheti. Kovács László emlékeztetett arra, hogy az előző kormányzati ciklus idején a nemzeti agrárkerekasz- tal-tárgyalások eredményeként sikerült konszenzussal megal­kotni a Nemzeti Agrárprogra­mot, ezen az úton kellett volna továbbhaladni. Az MSZP elnö­ke szerint a mezőgazdaságban megoldásra váró problémák messze meghaladják egyetlen párt, de csak a kormány erejét és lehetőségeit is.- Az MSZP széles körű egyetértést és összefogást akar, a mezőgazdaság helyze­tének alakulása ugyanis nem párt-, hanem nemzeti ügy - fejtegette az ellenzéki politi­kus. Szerinte a pártpolitikai megfontolásokat félretéve kö­zösen kell kialakítani egy átfo­gó programot, és közös erő­feszítéseket kell tenni a végre­hajtásához szükséges költség- vetési források biztosítása ér­dekében.- Nincs fenntartható növe­kedés a vidék felemelkedése nélkül, és nincs zökkenő- mentes uniós csatlakozás az agrárium gondjainak megol­dása nélkül - szögezte le az MSZP elnöke. Orgazdasággal gyanúsítják a VIP-listásokat (Folytatás az 1. oldalról.) Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója el­mondta: az ügyet természetesen egyesítik az ismeretlen tettes el­len hűtlen kezelés gyanúja miatt korábban indított nyomozással. Hozzátette: a rendőrség ko­rábban megállapította, hogy az APÜSZ feljelentésében szereplő képviselők azzal, hogy kedvez­ményes feltételekkel hitelt vet­tek fel a pénzintézettől, nem követtek el bűncselekményt. A rendőrség a képviselők elleni, orgazdaság vétsége miatti nyo­mozást azért tagadta meg, mert még az alapbűncselekményben, a hűtlen kezelés bűntettében folyik az eljárás. Szerdahelyi Szabolcs, az APÜSZ elnöke az MTI-nek el­mondta: nagy megelégedéssel fogadta az ügyészség határoza­tát. Azt viszont aggályosnak tartja a szövetség, hogy felje­lentésüket egyesítik a koráb­ban elrendelt nyomozásokkal. Véleményük szerint emiatt évekig eltarthat az eljárás. Az APÜSZ szerint egyértel­mű, hogy a kedvezményes hi­telt felvevő képviselőknek tud­niuk kellett volna: a pénz, amit kaptak, bűncselekmény­ből származik. A Tvr-hét és a Party közös nyereményjátéka nénszerű sztárokról. ATV nézés a programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció aTvr-hét-ben. Játék - 200 ezer forint nyereménnyel. Keresse a hírlapárusoknál! Megjelent a szeptemberi Igazi társ a főzésben Ajánlataink: Tízóraira: tej és húspástétom Kávés édességek Római tál - nyolc recept és az edény Szelíd vadrizs - ajándék termékmintával Savanyú lesz: ecetes-fűszeres zöldségek Szeretni is lehet: spenót

Next

/
Thumbnails
Contents