Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

KECSKEMET ÉS KÖRNYÉKE Szerkeszti: Mihályka Gyula Hol helyezik el a kisebbséget? Kecskeméten a jelek sze­rint nem lesz kisebbsé­gek háza. A város képvi- selo-testülete ugyanis nem támogatta az erre vonatkozó indítványt. Dr. Fekete László önkormány­zati képviselő szombati lap­számunkban nyilatkozott. El­mondta, hogy a német és a ci­gány kisebbségi önkormány­zat a Gizella téri épület egész felső szintjét szerette volna megkapni. Miközben a mű­kertvárosi könyvtár is azon a szinten működik. Ezért kérni fogja a mai képviselő-testületi ülésen, hogy a cigány kisebb­ségi önkormányzatot helyezze el a város máshol. Továbbá vállalja fel a cigány és a német kisebbségi önkormányzat bér­leti és közüzemi díjainak kifi­zetését. Kardos Miklós, a kecskemé­ti német kisebbségi önkor­mányzat elnöke nem hagyta szó nélkül a történteket és a következőket tudtuk meg tőle. A német kisebbségnek van egy gyönyörűen karbantartott iro­dája, ahol nagyon jól megvan­nak. A kisebbségek házának kialakítását nem ők, hanem maga Fekete László kezdemé­nyezte. Ez tavasszal történt, a költségvetés megszavazásakor. Indítványozta, hogy a cigány kisebbség pénzéből különítse­nek el pénzt a Gizella téri ki­sebbségek háza felújítására. Ezen határozat alapján kérte az önkormányzat jegyzője nemrég, hogy nyilatkozzon a két kisebbségi önkormányzat: akarja-e a kisebbségek házát? Mert a Kik-For Kft. akkor el­kezdi a Gizella téri épület felső szintjének felújítását. Kardos Miklós szerint Feke­te képviselő most saját indítvá­nyát bírálta felül. A könyvtár kiköltöztetése nem volt szán­dékukban. A közüzemi díjak fizetése pedig a műkertvárosi részönkormányzatot nem érin­ti, csak a kisebbségeket, mert a részönkormányzatoknak nin­csen önálló költségvetésük. A német kisebbség képviselője úgy érzi, azért támadják őket, mert a városnak anyagi gondr jai vannak, és ilyenkor általá­ban a kisebbségeket szokták „befeketíteni”. Rajnai Attila Megvizsgálták az iskolákat (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatási ágazatban a vizsgá­lat eredményeként összesen 13,8 millió forintot takarítanak meg. Ezzel szemben csak 2,4 millió forintot kell pluszban az alulfinanszírozott iskoláknak ki­utalni. Dr. Sárközy István bízik abban, hogy ez a 10 millió forin­tos többlet továbbra is az oktatá­si ágazatban marad. Az érdek­egyeztető tanácson nyilvános­ságra kerültek szerint az idei év utolsó három hónapjában a kö­vetkező változások lesznek. Az általános iskolák közül a Lánc­híd utcaitól 1,5 millió forintot vonnak el. Az ÉZI-től 686 ezret, míg a Mátyás királytól 422 ezret. Igazán nagy eltérések a középis­koláknál voltak. így a Katona­gimnáziumtól 2,6 milliót, a Bo­lyaitól 1,3 milliót, a Gáspár And­rástól pedig közel 4 millió forin­tot vonnak el. Utóbbinál a szám megtévesztő lehet, mivel három osztállyal kevesebb indult be szeptemberben. Több iskola vi­szont alulfinanszírozott volt. így a hetényi Móricz Zsigmond Ál­talános Iskola 647 ezer forintot, az Arany János 240 ezret, a Zrí­nyi Ilona pedig 164 ezer forintot kap pluszban az év utolsó há­rom hónapjára. A szakmunkás- képzők közül a Kocsis Pál kap 570 ezret, a Németh László 313 ezret, a Lestár pedig 466 ezret. A tervek szerint az iskolák után a kollégiumokat vizsgálják meg. Ezt követően pedig a művelődé­si és a szociális ágazatot. S. H. Nagyberuházás Mizsén Lajosmizsén újabb nagyberuhá­zás van készülőben. Sportpályá­val gazdagodik a város. A mun­kálatokat a mai képviselő-testü­leti ülés előtt csoportosan nézik meg a városatyák. A helyszíni Kerekegyházán a csatornázás és a szennyvíztisztítás lesz a mai képviselő-testületi ülés egyik fő napirendje. Mint az az előter­jesztésből kitűnik, a legkedve­zőbb megoldás az lenne, ha e nagyközség a Kecskemét-He- tényegyháza-Kerekegyháza regi­onális szennyvíztisztítási prog­szemle után sor kerül rendelet- módosításra, s döntenek néhány önkormányzati tulajdonú ingat­lan hasznosításáról. Az új műve­lődési ház és könyvtár munka­tervéről is döntés várható. ram keretében oldaná meg e fel­adatát. Tájékoztatás hangzik el a Homokhátsági Mintagazdasági program céljairól, a tankönyvtá­mogatás felosztásáról, a Dózsa- majori gazdátlan villamos veze­ték korszerűsítéséről, s zárt ü- lést terveznek az adótartozások ügyében tett intézkedésekről. Közügyekről Kerekegyházán Születtek: Vörös László Dáni­el (anyja neve: Orbán Anna), Vály Vivien (Csáki Tünde), Szabó Máté Ádám (Balogh Má­ria), Nagy Zoltán (Bera Anita), Kellerwesser Klaus Hans (dr. Gyömbér Szilvia) Szabadszál­lás, Jakab Máté (Bálint Ágnes), Mészáros Bence (Kiss Dóra), Kovács Viktória (Rebek Anita), Aranyos Mária (Sztojka Betta) Lajosmizse, Nagyszabó Rita (Szivák-Tóth Irén) Lajosmizse, Zsigó Fanni (Boros Gabriella) Katonatelep, Mester Vanessza (Bíró Ibolya Angéla) Város­föld, Gyertyános Noémi (He­gedűs Helga) Csépa, Ulrich Sá­ra Luca (Komoróczy Melinda Katalin), Vas Petra (Miczák Mónika) Lajosmizse, Hegedűs Hanna (Anka Krisztina), Fehér Lili (Csömör Ildikó), Sándor Imola (Rigó Erika), Andristyák Imre Roland (Zsér Mária) Kerekegyháza, Kullai Zoltán (Tóth Anita), Tari Dániel Lász­ló (Bőszény Anikó) Tisza- kécske, Pancza Imre Bence (Pencz Rita) Kerekegyháza, Kovács Barbara (Fekete Erzsé­bet) Helvécia, Gödény Zoltán (Géró Erika) Nyárlőrinc, Far­kas Petra (Kiss Terézia), Pesti Rozália (Bíró Rozália) Nyár­Anyakönyvi hírek lőrinc, Dunai Cintia (Petényi Bernadett), Vajda Pál (Szentki­rályi Ilona) Dunapataj, Her- czeg Gergő (Hágó Ildikó), Trifont Rodrigó (Szalai Erika Erzsébet), Oláh Adél Noémi (Szívós Katalin) Lajosmizse, Surányi Dániel (dr. Pólik Edina Klára), Kókai Dániel (Dúl Er­zsébet Margit) Miske. Házasságot kötöttek: Cso­rna Attila és Halász Anita, Fo­dor Tibor és Karsai Beáta Krisztina, Kovács Gábor és Ba­lázs Irma, Rábai László és Dö­mötör Klára Edit, Gondi Mi­hály és Kis Mária, Amler Péter Lajos és Nádai Szilvia, Börönte István és Paskó Mária Zsuzsan­na, Baranyi Ferenc Tamás és Kis Andrea, Szép András és György Rózsa Éva, Lantos Jó­zsef és Herceg Judit, Tóth Imre és Karsai Éva, Magyar Zoltán és Szalai Zsuzsanna, Domián Balázs és Bajáki Márta, Dakó Gábor Zoltán és Nagy Ani­kó, Bene Mihály Géza és Bár­sony Margit Enikő, Csikai At­tila és Gerencséri Szilvia, Ga- raczi László és Fülöp Éva. Meghaltak: Almási József- né Kürtösi Mária (Jakab- szállás), Gál Ferencné Varga Mária, Egerszegi Józsefné Nagy Mária, Both Jenőné He­gedűs Anna Mária, Molnár Beáta (Kiskunfélegyháza), Agárdi Lajos (Szentkirály), Bodor István János, Dömötör János, Nagy Istvánná Kovács Ilona, Sántáná Ábel Márta Klára (Budapest), Baranyi Já­nos (Kiskunfélegyháza), Jó­kai Jánosné Csabai Janka (Kiskunfélegyháza), Deli Gyula, Kasza Gergely Mihály, Tihanics Mihályné Káló Ro­zália, Barabás János, Molnár Anita Terézia, Gubacsi László (Szabadszállás), Valter Lajos- né Csapó Mária, Bóna Pálné Halász Erzsébet, Petróczki Györgyné Járdi Margit, Szir­tes János, Mózes Józsefné Tó­szegi Veronika (Izsák), Ber- náth Lajos (Kunszentmiklós), Kálomista Gáborné Kiss Juli­anna (Kunszentmiklós), Nagy István János, Kozma Károlyné Bányai Mária (Sza­badszállás), Szabó Lászlóné Molnár Julianna, Réterman- Szabó Lajosné Nagy Mária, Nagy János, Megyes Miklós (Táborfalva), Kerekes Barna, Bende József, Deák László István, Rácz József Pál (Hel­vécia), Ötvös Dóra Jolán, Thiesz Józsefné Jákob Mária. Világbanki szakértő a Gáspárban A Gáspár-szakközépiskolában folyó fejlesztési programokat vitatják meg a szakemberek. A kecskeméti Gáspár And­rás Ipari Szakmunkáskép­ző és Szakközépiskola 1998-ban világbanki pá­lyázatot nyert. A szakképzést megreformáló program az építőipari és közle­kedési szakmacsoportokat érin­ti. Az építőipari szakmacsoport országos tananyagfejlesztő központja a Gáspár András­szakközépiskola Márkus Péter igazgatóhelyettes vezetésével. Rendkívül fontos feladat hárul rájuk, hiszen ők készítik el az úgynevezett DACUM-táblát, ami tulajdonképpen egy mun­kakörelemzést takar. Elenged­hetetlen a végzett fiatalokat al­kalmazó vállalkozó bevonása a team-munkájába. Hiszen ők a legilletékesebbek annak meg­határozásában, hogy milyen képzettségű szakemberekre van szükségük. A közelmúlt­ban Kecskemétre látogatott az Egyesült Államokból Iván Mül­ler, a világbank szakértője. Elé­gedetten nyilatkozott az intézet tananyagfejlesztő tevékenysé­géről, hasznos megbeszélése­ket folytatott az érintett vállal­kozókkal és bemutatkozó láto­gatást tett dr. Szécsi Gábor pol­gármesternél. Kunbaracs legidősebb polgára A Kunbaracson élő, most százesztendős Plutzer Jó­zsef maga olvassa el a Pe­tőfi Népét. Egyik fia és a menye, Erzsiké sűrűn el­megy hozzá, s mindig elvi­szi Józsi bácsinak a lapot. Amelyik cikket pedig 10-15 perc alatt el lehet olvasni, azt egy­folytában végigböngészi. Sőt, ha véleménye van róla, az ép­pen következő látogatónak el­mondja. Tévét is szívesen néz. Sokat üldögél, s persze ott a ke­zében az elmaradhatatlan pipa. - Tudja, aranyoskám, a P betű körül forog a világ. A három P! - huncutkodik. - A pénz, s a pipa. Ugye, mind megvan?- Hát ez lenne a hosszú élet titka?- Nem. Kell a sok-sok munka. Nagyon dolgos ember voltam. Nem ittam, de annál többet pi­páztam. A spenóton kívül pedig mindent megeszek. Az orvos ej-eljön. Vitaminokat kapok. Csak olyat, mint a szentelt víz. Se nem árt, se nem használ. Az anyai nagyanyám is hosszú éle­tű volt. 109 évet élt. A nagy­apám meg 98 évig bírta. Én meg itt vagyok a százzal. Amikor ép­pen nincs látogatóm, pihenek, s olvasok. Minden érdekel. Csak a szerelmes írások nem - mond­ja halk szavával, s könny szökik a szemébe. - Nekem olyan asz- szonyom volt! - Kierőlteti még magából a számára talán leg­fontosabb közlendőt, majd el­hallgat. Józsi bácsit a községi mű­velődési házban köszöntötte nagy családja, s a település ne­vében Tóth Ferenc polgármes­ter. A hat gyerek közül a legidő­sebb elmondja még, hogy a pa­pa az olasz frontot is megjárta, s később, mint akkoron oly so­kan, még börtönidőt is töltött. A mamával - aki öt éve távozott el örökre - 63 évig éltek boldog házasságban. A gyerekek gyor­san jöttek egymás után, hiszen a legidősebb 65, a legfiatalabb 52 esztendős. Ők tizenhárom unokával örvendeztették meg a szülőket, s majd ugyanennyi már a dédunokák száma. Ért­hető hát, hogy Józsi bácsinak mindig akad látogatója. A ma is okos, bölcs emberrel pedig gyorsan telik az idő. Emlékszik még a földosztás idejére, ami­kor a falu népének érdekében negyvenöt tavaszán huszon­egyszer ment fel gyalog a fővá­rosba. Minden időben népsze­rű, köztiszteletben álló ember volt. Aggódtak is érte, amikor a hatvanas években a szemével kórházba került. Ő azt is elvic­celte, mondván: szegény em­ber házára egy ablak is elég. Jó kedélyű volt, s szerencsére annyira megmaradt a látása, hogy a betűk szeretetéről nem kell lemondania. Ha pedig ked­ve tartja, még el-eldúdolja ked­venc nótáját: Daru madár fenn az égen... Szólt is e szép nóta a rádióban, a tévében, hiszen so­kan kérték, hogy így is kö­szönthessék Kunbaracs legidő­sebb polgárát, Plutzer Józsi bá­csit, aki megszokott szerénysé­gével elsuttogta: minek ez a ha- cacáré. Isten éltesse Józsi bácsit! Él­jen továbbra is olyan jó egész­ségben és szellemi frissesség­ben, mint amikor az elmúlt va­sárnap találkoztunk! Pulai Sára Rádi András festőművész kiállítása tekinthető meg a Kecskeméti Helyőrségi Klubban. A tárlat október első napjáig lá­togatható. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Ipari alpinisták dolgoznak a kecskeméti lordok házán. A füg­gőfolyosók külsején javítják a re­pedéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents