Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-28 / 226. szám

4. OLDAL VILÁGTÜKÖR 1999. SZEPTEMBER 28., KEDD Franjo Tudjman elnök meghí­vására Zágráb vendége Göncz Árpád. A magyar államfő tegnap látogatást tett a Horvát Gazdasá­gi Kamarában, majd a horvát po­litikai élet vezetőivel találkozott. A Székelyudvarhelyen műkö­dő magyar nyelvű nappali tagoza­tos és távoktatásos főiskolák magját képezhetik egy majdani székelyföldi magyar egyetemnek - jelentette ki hétfőn Szász Jenő polgármester a városban idén in­dított Benedek Elek Tanítóképző Főiskola ünnepélyes tanévnyitó­ján. Székelyudvarhelyen a tanító­képző főiskola mellett a Tatabá­nyai Modern Üzleti Tudomá­nyok Főiskolájának kihelyezett tagozata is működik. Négy uralkodófeleség tanács­kozik a lengyel fővárosban: Zsó­fia spanyol, Paola belga, Ranija al-Abdalláh jordán, valamint Szilvia svéd királyné. A felséges asszonyok kétnapos nemzetkö­zi értekezleten vesznek részt, amely a gyermekek jogaival fog­lalkozik. Washingtoni tanácskozásán ar­ról döntött a Nemzetközi Valuta­alap nemzetközi pénzügyi bizott­sága, hogy 14 millió uncia ara­nyat fordít a vészesen eladóso­dott, legszegényebb országok megsegítésére. Hoszni Mubarak lett negyed­szer is Egyiptom elnöke, miután a vasárnapi referendumon az egyiptomiak 93,79 százaléka tá­mogatta a 18 éve hatalmon lévő politikust. Mubarak a népszava­zás egyetlen jelöltje volt. A most 71 éves elnök 1981. októ­ber 13-án került hatalomra, miu­tán iszlám radikálisok meggyil­kolták Anvar Szadat elnököt. Bojkottálja Németország és Ausztria az Európai Unió lakás- és építésügyi minisztereinek a finnországi Kupiolóban zajló nem hivatalos ülését. A két or­szág azért tiltakozik, mert a né­met nyelvet nem vették fel a kö­zösség munkanyelvei közé. Javier Solana hétfőn Pristi- nába látogatott, ahol hangoztat­ta: Koszovóban mindenki a kö­zös cél, vagyis a béke és a stabi­litás megteremtésén fáradozik. A NATO leköszönő főtitkára a szerbiai tartományban az ENSZ- igazgatás és a nemzetközi béke- fenntartó erők (KFOR) képvise­lőivel, illetve albán vezetőkkel és az átmeneti tanács múlt hé­ten lemondott szerb tagjaival ta­lálkozott. Londonban megkezdődött Au- gusto Pinochet tábornok kiadatá­si eljárásának bírósági meghall­gatása. Az öt napig tartó meg­hallgatás nyomán a vezető bíró arról dönt, kiadják-e a hatóságok Spanyolországnak a chilei exdik- tátort. Az ezredfordulóra magára találhat a világszervezet Az emberi jogok az elsődlegesek Az ezredforduló legnagyobb kihívása az emberi jogok tiszteletben tartása és tartatása - így összegezhető Martonyl János beszámolója, amelyet a New Yorkban, az ENSZ Közgyűlése alkalmából lebonyolított pro­gramjáról tartott Budapesten újságírók előtt. A magyar külügyminiszter teljes mértékben azonos álláspontot képviselt, mint amit Kofi Annan, a világszervezet főtitkára mon­dott el beszédében: a legutóbbi évek és események tapasztalata alapján a területi integritás fon­tossága háttérbe szorul az emberi jogok védelmével szemben. Ezzel indokolható a nemzetközi közös­ség beavatkozása. Martonyi János ezzel kapcso­latban elmondta: amíg nem is olyan rég a világ tétlenül figyelte a ruandai mészárlást, amelynek során több mint nyolcvanezer ember vesztette életét, addig Ko­szovóban már a NATO sikere­sen beavatkozott, s most Kelet- Timoron az ENSZ igyekszik bé­két teremteni. Ez a folyamat azt mutatja, hogy a 2000. évre az Egyesült Nemzetek Szervezete - amelynek reformját hazánk teljes egészében támogatja - végre is­mét magára találhat. Az új dokt­rína szerint a jövőben nem a terü­leteket, hanem az embereket kell megvédeni minden erőszaktól, le­gyen az intervenció vagy polgár­háború. A budapesti diplomácia vezetője gyümölcsöző tárgyaláso­kat folytatott New Yorkban jelen­lévő kollégáival: az Európai Unió meghatározó tagországainak kül­ügyminisztereivel éppúgy, mint a szervezet tagjelöltjeinek képvise­lőivel. Ez utóbbiak közé sorolha­tók a felvétel következő körébe je­lentkezők: Eduard Kukán szlovák és Andrei Plesu román külügymi­niszter, akik nyugtázták az orszá­gaink közötti kapcsolatok javulá­sát. Az Igor Ivanov orosz külügy­miniszterrel tartott találkozón a két fél egyformán értékelte a ma­gyar-orosz kapcsolatok vitás kér­déseit, amelyek rendezésére jó le­hetőséget nyújthat Martonyi Já­nos moszkvai meghívása. (gyulay) Ausztria választás előtt Vasárnap járulnak az ur­nákhoz az osztrákok, de a szavazópolgárok csak­nem harmada még nem döntötte el, kire adja a voksát. Ausztria viszonyait évtizedek óta a szocialista-néppárti nagykoalíció határozza meg. Legutóbb az 1995. évi választások is „hozták” a két­harmados többséget, a 183 tagú parlamentbe az SPÖ 71, az ÖVP 52 képviselője jutott be. Ugyanak­kor az elégedetlen választópolgár­ok minden valódi vagy vélt bajért őket tették, teszik felelőssé, és ezt a Szabadságpárt (FPÖ) képes volt nagyarányú szavazatszerzésre ki­használni. Az FPÖ a mostani választások­ra látványos négyes fogatot állított a lista élére. A magyarországi be­fektetéseiről is nevezetes papírgyá­rost, Prinzhornt, Ortlieb sívilágba­jnokot, egy népszerű televíziós mű­sorvezetőt, végül magát a pártve­zért, Jörg Haidert. A közvélemény-kutatások 35 százalék körüli eredményt valószí­nűsítenek a szocialistáknak, az FPÖ pedig egyelőre valamivel megelőzi a Néppártot a 24-29 szá­zalékos sávban. Biztosnak látszik a Zöldek bekerülése, a liberálisok vi­szont az Ausztriában négyszázalé­kos küszöbhatárnál ingadoznak. Szavazni az osztrákok fognak, de nekünk, magyaroknak sem kö­zömbös az eredmény. Elsősorban az uniós csatlakozás szempontjá­ból, elvégre második legnagyobb kereskedelmi partnerünkről van szó. E tekintetben elgondolkodta­tó, hogy Haiderék kampánya a ke­leti bővítés veszélyeiről szólt, „több millió ingázóval” fenyegetve meg a munkahelyüket, életszínvo­nalukat féltő osztrá-kokat. Réti Ervin „Nem akarunk meghalni!" Ezzel a jelmondattal vonult fel hétfőn Berlin utcáin a német közalkalmazottak uniójának húszezer tagja. A halálfejes maszkokba öltözött dolgozók a német energiaipar átalakítása miatt attól tartanak, hogy elveszítik állásukat. FOTÓ: FEB/REUTERS Forró a helyzet a Kaukázusban Az orosz harci gépek hétfőn ötven bevetésben támad­ták GrozniJ több kerületét, az olajfinomítókra, táro­zókra és kutakra mértek csapásokat. Az orosz felderí­tés értesülései szerint csecsen fegyveresek 10-15 te­herautót készítenek elő, hogy Mahacskalában, a he­lyi honvédelmi szövetség repülőtere ellen intézzenek támadást. Orosz források szerint a légi­erő három hidat, tíz lőszerrak­tárat és húsz gépjárművet sem­misített meg. A harci gépek tá­madást intéztek a Csecsenföld déli határán lévő célpontok el­len is, minden jel szerint azért, hogy megakadályozzák a cse- csen-grúz határon való illegá­lis forgalmat. A csecsen-ingus határon ötvenezer menekült zsúfolódott össze - főként gyermekek, asszonyok és öre­gek -, miután az ingus hatósá­gok csak a gyalogosan érkező­ket engedik át az ellenőrzőpon­tokon. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter hétfőn megerősítet­te, hogy a légicsapások a terro­risták teljes megsemmisítéséig folytatódni fognak. Az orosz marsall ugyanakkor cáfolta, hogy távolsági bombázókat is bevetnének a közeljövőben, szavai szerint a támadásokhoz elegendőek a hadszíntéri bom­bázók is. Aszlan Maszhadov a csecsen néphez intézett üzene­tében a hét végén megerősítet­te, hogy változatlanul kész a politikai párbeszédre Moszkvá­val, hogy megóvja a békés cse­csen polgárok életét. A csecsen elnök megesküdött arra, hogy mindent megtesz egy újabb orosz-csecsen háború megaka­dályozása érdekében. Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfő hétfőn, miután a Kreml­ben megbeszélést folytatott Bo­risz Jelcin elnökkel, azt hangsú­lyozta, hogy az orosz-csecsen csúcs előkészítése „sohasem szünetelt, de arra csak akkor ke­rül sor, ha azt szükségesnek íté­li az orosz államfő”. Hatékonyabb mezőgazdasági érdekképviseletet Támogatás a felzárkózáshoz Összesen 2,5 millió euró értékű programot Indíta­nak a közép- és kelet-eu­rópai tagjelölt államok fel­készülésének előmozdítá­sára az Európai Bizottság, Illetve az EU-tagországok mezőgazdasági termelőit, agrárszövetkezeteit és fia­tal mezőgazdászait képvi­selő szervezetek. Az Európai Unió brüsszeli végre­hajtó testületé bejelentette, hogy fi­nanszírozása mellett nemzetközi agrárszövetségek összehangolt szakértői és képzési programba kezdenek a tagságra aspiráló or­szágokban, azaz Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Ro­mániában, Szlovákiában és Szlové­niában. A pénz az említett orszá­gok felzárkózásának segítésére hi­vatott PHARE-programból szár­mazik. A program célja, hogy meg­könnyítsék a teijedelmes közössé­gi joganyag kötelező átvételét és gyakorlatba iktatását. A tizenöt hónapos akció során igyekeznek hozzájárulni a parasztok és a szö­vetkezetek demokratikus és függet­len képviseletének javításához, az érdekképviseletek hatékonyságá­nak növeléséhez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, továbbá a társszervezetek uniós ismeretei­nek javításához. A program keretében szakértők utaznak a tagjelölt országokba, hogy egy éven át segítsenek az ot­tani szervezeteknek. A tagjelöltek­től negyven szakember tizenkét napos tanulmányútra utazhat az EU-szervezetekhez. Török börtönlázadások Főként a politikai foglyok zavarognak Hétfőn még mindig fegy- őrök tucatjai voltak a ra­bok fogságában Törökor­szágban. Bár az ankarai lázadást a hét vé­gén elfojtották, a börtönlázadások hétfőn is folytatódtak. A rendőrök körülzárták az isztambuli, a barti- ni, a canakkalei, a cankiri, a berga- mai és a gebzei fegyintézetet. A lá­zadók zömmel politikai foglyok, főleg a baloldali Forradalmi Párt és Népi Felszabadító Front tagjai közül kerültek ki. Amikor a főváros Ulucanlar nevű börtönében vasárnap dél­után elfojtották a lázadást, tiz rab életét vesztette és húsz megsebe­sült. Az igazságügyi minisztéri­um szerint a rabokat az paprikáz­ta föl, hogy a magánzárkák igaz­gatósága általános ellenőrzést rendelt el. Hírét vették ugyanis, hogy a zárkalakók tömeges szö­késre készültek egy általuk vájt i alagút on át. Az ellenőrzési kísérletre a zendülést kirobbantó foglyok el- barikádozták magukat és tüzet nyitottak őreikre. A szigorított börtönrend ellenére bőven volt fegyverük, a pisztolyoktól kezdve a házilag barkácsolt pokolgépe­ken át a Molotov-koktélokig, ké­sekig. Erkölcstelen szupergazdagság A Vatikán ellenzi a nagy összegű lottónyereményeket A pápai állam elérte, hogy eltűnnek a hatalmas összegű lottónyeremények az olasz szerencsejáték-piacról. A római katolikus egyházi állam rendszeresen fölhívta a figyelmet arra, hogy erkölcstelen dolog megütni a főnyereményt. A legutóbb akkor vonta össze a szemöldökét II. János Pál, ami­kor februárban egy olasz 11,5 mil­liárd forintnak megfelelő összeget nyert a lottón. A Vatikán szerint ez erkölcstelenség, hiszen nincs olyan ember, akinek ennyi pénzre lenne szüksége. A pápai állam arra hívja föl a figyelmet, hogy emberhez mél­tatlan, ha egy társadalomban életcélként határozhatják meg bárminemű szerencsejáték meg­nyerését. Az evangélium tanítá­sával sem fér össze embereket ar­ra ösztökélni, hogy szinte elkép­zelhetetlen fényűzésről álmodoz­zanak. A Vatikán már többször is ja­vasolta: a hatalmas nyereménye­ket osszák föl sok apróra, hogy az eddiginél többen részesülhes­senek a földi javakból. Most pon­tosan ez történt. Vincenzo Visco olasz pénzügyminiszter tudtul adta: a jövőben nem lesz (átszá­mítva) 6,6 milliárd forintnál na­gyobb összegű szuperfőnyere­mény. Mostantól ha a lottófőnyere­ményre 6,6 milliárdnál több jut­na, a fennmaradó összegnek leg­följebb négy százalékával növel­hető a jackpot; a többit szét kell osztani a kevésbé szerencsés nyertesek között. Napjainkra a főnyeremény összege megint jóval tízmilliárd fölött van. Ezt még a régi rend­szer szerint fogják átadni annak, aki eltalálja az összes számot. Az intézkedést nem csupán a játékosok többsége, hanem egy sor település polgármestere is el­lenzi. Mindenekelőtt a dél-olasz- országi önkormányzatok, ame­lyek „hivatalból díjátalányozva” lottóznak is, abban a remény­ben, hogy a nyereményből kiegé­szíthetik szűkös költségvetésü­ket, vagy föltölthetik a kiürült vá­rosi kasszát. A lottónak egyébként az állam a legfőbb haszonélvezője, az így befolyt pénznek ugyanis csak a 30 százalékát költik nyeremé­nyekre, 55 százaléka az olasz kincstáré, 15 százaléka a játék szervezőjéé. Kulcsár László A cseh légierő novembertől teszteli az L-159-es harci repülőgépeket A cseh légierő a tervek szerint november közepén ve­szi át az első 5 darab L-159 típusú könnyű, több fel­adatú harci repülőgépet, de a rendszerbe állítás előtt még egy-két hónapig tesztelik majd őket. Erről Scott White, a harci esz­közt gyártó cseh Aero Vodo- chody repülőgépgyár elnöke beszélt hétfőn a komplexumba ellátogató magyar újságírók­nak. A cseh haderő 2002-ig 72 darab L-159-es vásárlására vál­lalt kötelezettséget. Az ameri­kai Boeing és a cseh légitársa­ság által közösen létrehozott konzorcium 35 százalékos tu­lajdonosa az Aero Vodocho- dynak, amely egyébként 1953- 1972 között 3600 darab MiG típuscsaládba tartozó repülőgé­pet is gyártott szovjet licenc alapján. A magyar légierő által kiképzésre használt Albatroszt is az Aero Vodochody fejlesz­tette ki, ebből a típusból ösz- szesen 2900 darabot gyártot­tak a világ 30 különböző orszá­gának. Martin Paloda, a repülőgép- gyár marketingigazgatója el­mondta: az L-159-est az Albat­rosz típuscsaládból fejlesztették tovább. Ez ötvözi az alaptípus jó tulajdonságait a korszerű NATO-kompatibilis nyugati e- lektronikával és hajtóművel. A részegységeket főleg amerikai, brit és francia gyártók szállítják. A könnyű, szubszonikus (hang- sebesség alatti) L-159-es kifej­lesztése és a cseh légierőben tör­ténő rendszeresítése azt a kon­cepciót tükrözi, amely szerint a hasonló háttérképességekkel rendelkező országoknak a ki­sebb darabszámú, nagyobb telje­sítményű szuperszonikus va­dászgépek mellett több, olcsóbb repülőgéppel is kell rendelkezni­ük. Ez komoly védelmi képessé­get biztosíthat kevesebb ráfordí­tással - hangsúlyozták a gyár képviselői. Az Aero Vodochody vezetői hangoztatták: a visegrádi orszá­gok védelmi iparának túlélését csakis a regionális együttműkö­dés jelentheti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents