Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-23 / 222. szám
0 8. OLDAL MEZŐGAZDASÁG 1999. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Októberben tartják A Bácskában többen szeretnének a csabai kolbászfesztivált a mezőgazdaságból megélni Mókás ötletekből olykor komoly dolgok születnek. Ilyen a békéscsabai kolbászfesztivál is. Elismert szakkiállítássá vált, hírneve túljutott a határon. Október végén ismét megtartják a csabai kolbász fesztiválját, amelynek egyik rendezője a Békés Megyei Agrárkamara. A harmadik alkalommal megrendezendő, országos é- lelmiszeripari és mezőgazda- sági vásár október 21-étől négy napon át fog tartani a viharsarki megyeszékhelyen, a Horváth utcai kiállítási sátorban és környékén - tudtuk meg a szervezőktől Békéscsabán. Az első két fesztivál sikere nyomán elismert szakkiállítássá, látogatott szakmai találkozó- hellyé vált a csabai őszi kol- bászos rendezvény, melynek hírneve túljutott a határokon. A III. Csabai Kolbászfesztiválon a házi és üzemi kolbászgyártással összefüggő mezőHallgass* k rádiót, t§ ^ §&R§Áf\ értáhl MÓLT!*5?1. Csak a DANUBIUS Cappuccino Tripiában, reggel 7~töl 9-10! Nagy értékű háztartási és szórakoztató elektronikai felszereléseket NYERHET, HA HOLNAP TELEFONON FELHÍV MINKET A MŰSOR IDEJE ALATT. 96-20'860'6666 Hétéves programot fogalmaznak meg a Felső-bácskai mezőgazdasági termelők és feldolgozók. Ez a térség agrárgazdaságának fejlesztését írja elő az uniós csatlakozásáig. A SA- PARD keretéből finanszírozzák a programot, ha találkozik az európai érdekekkel. A sikeres program érdekében nemrégiben kistérségi megbeszélést tartottak Baján, a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetség székházában. Kalmár Sándor szövetségi titkárhelyettes és Bányai Gábor Aranyszabály: búzát búza után nem szabad vetni Lassan elérkezik az őszi búza vetésének Ideje. Minden termelőnek az a célja, hogy minél nagyobb és jobb termése legyen. Ennek a célnak az eléréséhez nagyon sok feladatot időben és szakszerűen kell elvégezni. Jelenleg fő tennivaló a megfelelő terület kijelölése, a talaj előkészítése, a fajták kiválasztása. A termelők nagy részének az a célja, hogy malmi minőséget állítson elő. A megvalósítás alapja a megfelelő termesztéstechnológia kiválasztása. Ez több elemből áll. Az egyik legfontosabb a megfelelő fajta kiválasztása. Figyelembe venni a választásnál a fajta termőképességét és minőségét, a betegségekkel szembeni ellenállóságot, valamint az éréscsoportot (korai fajták termesztése előnyösebb). Ha a terület nagysága engedi, több fajtát érdemes termeszteni. Lehetőleg I-es vagy II- es szaporításfokúak legyenek. Ha saját előállítású magot vetünk, érdemes megvizsgáltatni tisztaságra, csíraszámra és fuzáriumra. A vetőmagot csávázva szabad elvetni, mert így számos betegségtől (üszögök, fuzári- um, szeptória, helminthos- pórium stb.) óvjuk meg a kikelő növényeket. Csávázásra nagyon sok készítmény áll rendelkezésre, amit bárki megvásárolhat. Ilyen a Dithane M-45 és a Topsin Metil 70 WP, melyek III- as kategóriájú készítmények. Gyenge fertőzés esetén ajánljuk a felhasználásukat. Vannak olyan szerek, amelyeket a 80 órás tanfolyamot végzettek vásárolhatnak és alkalmazhatnak. Ilyenek például a Biosild BD és a Bu- visild BR, melyeket közepes fertőzöttségnél ajánlunk. Talaj-előkészítés: tápanyaggal töltve A legtöbb csávázószert csak felsőfokú végzettségű szakemberek vásárolhatják meg és használhatják fel. Ide az I-es kategóriájú készítmények tartoznak. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy állomásunkon vizsgáljuk a búzaszemek belső fuzárium- fertőzöttségét. Az eddig megvizsgált 34 minta átlagos fuzáriumfertőzöttsége 6,4%. Az egyes minták között nagy eltérések mutatkoznak. Vannak teljesen mentesek, de vannak 40-60%-os fertőzött- ségű minták is. Elsősorban a megye déli és nyugati kötött talaján termelt búzaminták a fertőzöttebbek. Ha a fertőzöttség 20% felett van, vetőmagcserét kell alkalmazni. Amennyiben ez nem lehetséges, semmiképpen ne maradjon el a szívódó hatóanyagú szerrel végzett csává- zás, továbbá az emelt vetőmagmennyiséggel történő magvetés. A megfelelő fajta kiválasztása után fontos feladat az aprómorzsás szerkezetű magágy előkészítése, az egyenletes talaj felület kialakítása. Sajnos az elmúlt években nagyon sok olyan búzavetést lehetett látni, ahol a napraforgó és a kukorica szármaradványai a talajfelszínen maradtak. Az elmúlt években rendkívül erős fuzárium-fertő- zöttségeket mértünk a kukoricákban. A fertőzött szárakkal és csövekkel nagyon sok fuzárium került vissza a talajba. Ezért - ha lehetséges kerülni kell a kukoricát mint előveteményt a búzatermesztésben. Az előveteményt illetően egy fontos aranyszabályt érvényesíteni kell. Mégpedig: búzát búza után nem szabad vetni! A monokultúrás termesztés több hátránnyal jár, mint előnnyel. Nem elhanyagolható tényező a megfelelő tápanyagutánpótlás sem. Csak olyan talajba kerüljön búzavetőmag, amely kellően fel van töltve tápanyaggal. Ennek ismeretéhez a 4-5 évenkénti talajvizsgálati eredmények nagyban hozzájárulhatnak. Mindenesetre ősszel N, P, K alapműtrágyákat kell kijuttatni (N-70, P-80, K-90 kg/ha hatóanyag-mennyiségben). Tavasszal, ahogy az időjárás engedi, az N-fejtrágyázás következzen, hogy a gyökerek tápanyaghoz jussanak. Ha a pénztárca engedi, és a növények is igénylik, még egy második fejtrágyázást is be lehet iktatni. Az elmúlt években már teljesen kikerült a növényvédelmi technológiák közül a talajfertőtlenítés. Olyan táblákon, ahol a talajlakó kártevők felszaporodtak, szükséges lenne a vetés előtti talajfertőtlenítés elvégzése. A drótférgek, pajorok egyed- száma dönti el, hogy kell-e kijuttatni vegyszert, vagy sem. Ezt pedig csak talajfelvételezéssel lehet megismerni, amit célszerű a vetés előtt elvégezni (veszélyességi küszöbérték 3-7 db/m2). Jelentkezhet a gabonafutrinka Az őszi búzák károsítói közül a vetést követően jelentkezhet a gabonafutrinka lárváinak kártétele, valamint a vetési bagolylepke hernyóinak (mocskospajor) károsítása. A védekezéseket akkor kell elvégezni ellenük, ha a számuk eléri a veszélyességi küszöbértéket (pl. a futrinka esetében 10 csócsárolt növény/m2 jelent veszélyt, a mocskospajornál négyzet- méterenként 2-3 lárva nagy kárt okozhat). Védekezésre sok készítmény áll rendelkezésre. A készítmények kiválasztásában döntő szerepet játszik a mindenkori időjárás. Hűvös, hideg időjárásban a lárvák mélyre lehúzódnak a talajban. így nem mindegyik készítmény lesz hatásos ellenük. Az 1999-es év csapadékban gazdagabb volt, mint az előző évek. Ez indokolta a tarlók vegyszeres kezelését vagy legalább a tarlóhántás elvégzését. Az esősebbre váltott időjárás kedvezett a gyomok megérlelésének. Az amúgy is magas talajmag- készlet így tovább növekedett. Ha csapadékos az ősz, a kalászosok vegyszeres gyomirtási technológiájában lehetőség van az őszi (precmer- gens vagy korai postemer- gens) kezelések elvégzésére. Felhasználhatók az isoproturon, klorszulfuron, triaszul- furon, pendimetalin, diflu- fenican és isoxaben hatóanyagok. Ezzel elkerülhető a korai gyomkártétel. Ez különös figyelmet érdemel a megye összefüggő szőlőtermesztő körzeteiben elhelyezkedő kalászos területeken. Bármilyen készítményt alkalmazunk, az előírt óvó- rendszabályok betartása kötelező. Bács-Kiskun megyei NTÁ, Kecskemét gazdasági, élelmiszeripari, vendéglátóipari termékeket, berendezéseket, eljárásokat láthatja majd a közönség. A programban szerepel disznótartók fóruma, üzletember-találkozó, vállalkozói nap is. A fő látványosság ezúttal is a helyszíni disznóvágás és a kolbászkészítő verseny. Száz csapat méri össze kolbászkészítő tudományát. Azért ennyi, mert több jelentkezőt nem tudnak fogadni a rendezők. Kolbász a vendéglátásban címmel szakácsverseny lesz a Fiume Szálló télikertjében. A fesztiválsátorban rendezendő „Európai kolbászkultúrák napján” a külhoni résztvevők bemutatják, hogyan készítik (ízesítik, töltik, sütik) hazájukban a vékony s a vastag kolbász különféle változatait. Esténként disznótoros vacsora és műsor várja majd a közönséget. A borkóstolókon pedig a különböző hazai szőlőtermő tájakról érkező pincészetek kínálják majd legjobb boraikat. térségi programmenedzser tájékoztatott a részletekről. A Bácskában az emberek szeretnének a földből megélni. Változtatni kell, és növelni a termékek feldolgozásának szintjét. Ám a mezőgazdaság jövedelmezősége romlott, így ezt csak kevesek tudják vállalni. Azt is át kell gondolni, milyen ültetvényekre van szükség az uniós csatlakozás után. A mezőgazdasági termelésből kivont, 17 aranykoronánál alacsonyabb értékű földeken folytatni kell az erdősítést. Veszélyben a dohánykvóta? Aggódnak <i dohányfeldolgozók. Az ok: a kormány a cigaretta adójának emelését tervezi. Azt mondják, ez Magyarország tervezett dohány EU-kvótáját veszélyezteti. Két tervváltozat van a parlament előtt: egyszer 15 százalékos emelés, illetve kétszer. A dohányipari szövetség szerint az egyszeri, januári jövedéki- adó-növelés lenne a célszerű. Ez kedvezőbb lenne a költ- r ségvetésnek, és lehetőséget nyújtana az EU-kvóta alapjaként számításba vett 15 ezer i tonna dohány jövő évi megtermelésére is.
