Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-21 / 220. szám

10. OLDAL 1999. SZEPTEMBER 21., KEDD ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG A hivatali szemlélet is változik A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Jövő évi szabályozórendszerében erőteljesebben kívánja támo­gatni az új típusú szövetkezéseket. Az Európai Unióhoz ha­sonlóan Magyarországon is megindult a termelői-értékesí­tő szövetkezetek szervezése, és a közelmúltban újjáala­kult a Hangya-mozgalom Is, amelyhez eddig több mint há­romszáz ilyen szervezet csatlakozott. Vita a törvénykönyvről Meghallgatás. Surányi Györgyöt, az MNB elnökét kedden meghallgatja az Or­szággyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága - jelen­tette be hétfőn Szekeres Im­re, a bizottság szocialista el­nöke. A szocialista politikus jelezte: „A meghallgatásra azután kerül sor, hogy a mi­niszterelnök a bécsi CW Bank hiánya miatt bizal­matlanságának adott hangot a bankelnökkel szemben, amelyre válaszul Surányi György levelet írt Orbán Viktornak.” Növekedés. Az építési-sze­relési tevékenység volume­ne júliusban 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző hónap­hoz képest 2 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői jelentéséből. Szeminárium. Az elmúlt 10 év során Magyarországon kialakult az az ipari, terme­lői, szolgáltatói, tanácsadói háttér, amely lehetővé teszi a magyar vállalatok beszál­lítóvá válását a világbanki projektekbe - hangsúlyozta Harbaksh Sethi, a Világbank beszerzési szakértője a Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamarában tartott sze­mináriumon, hétfőn. Maradjon vámmentes. Az interneten keresztül bonyo­lított ügyletek vámmentes­ségének fenntartását szor­galmazza Mike Moore, a Ke­reskedelmi Világszervezet (WTO) új vezetője. A világ­hálón kötött üzletek illeték- mentességét meghatározat­lan ideig meg kellene hosz- szabbítani - mondta Moore a német Handelsblatt hétfői számában. Szeremley Béla, a földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter főtanácsadója szerint az új típusú szövetkezetek létrejötté­vel párhuzamosan az érdekkép­viseleti és érdekérvényesítési szervezeteknek is át kell alakul­niuk. A közelmúltban tárgyalt Magyarországon az EU szövet­kezeti szövetsége (COGECA), és a parasztszervezeteket ösz- szefogó COPA küldöttsége, amely öt szervezettel - így pél­dául a Hangya-mozgalommal, a Parasztszövetséggel és a MOSZ- szal - látott esélyt a partneri Ez év augusztusában beszá­moló készült a program ed­digi eredményeiről. Megál­lapították, hogy a General Electric Tungsram gyár be­szállítóinak 70 százalékát im­már 2000 magyar vállalkozás képezi. A Rába és a Suzuki partnereinek fele magyar vál­lalkozás. Az előbbi 1000, az utóbbi 45 magyar cég termé­keit építi be autóiba. Továb­bi tíz multinacionális vállalat alkatrészszállítóinak 15-20 százaléka is eredendően ha­zai vállalkozás. együttműködésre. Ezeket a szö­vetségeket kell felkészíteni ar­ra, hogyan tudják a tagságukat EU-konformmá tenni. A miniszteri főtanácsadó sze­rint Magyarországnak regioná­lis szinten is jelen kell lennie az Unióban, s ennek a képviselet­nek - szövetkezeti oldalról te­kintve - elsősorban termékhez kötődően kell megjelennie, mi­vel a tagállamokban ez a piac- szabályozás mércéje. A csatla- kozásig hátralévő időszakban meg kell erősíteni a regisztráci­ós tevékenységet, hiszen jelen­A célprogramban részt vevő vállalkozások nettó árbevéte­lét véve alapul az első félévben a fémfeldolgozás állt az élen 62,8 százalékkal, a műanyag- és gumiipar 20,5 százalékkal, az elektronikai, elektrotechni­kai ágazat 16,7 százalékkal ré­szesült. E szakmákban az au­gusztusban regisztrált adatok szerint 110 ezer dolgozó a fel­dolgozóiparban foglalkoztatot­tak 14 százalékával vesz részt. Idén szintén jelentős mér­tékben fejlődnek a könnyűipa­ri együttműködések. Ebben leg az érdekképviseleteknél sincs pontos, megbízható adat­bázis. A szakember úgy látja, hogy változtatni kell a hivatali szemléleten is ahhoz, hogy az agrártársadalom előbbre lép­jen a szövetkezés területén, mert különben a termelők bi­zalmatlanok maradnak, biza­lom hiányában pedig hosszú távon nem tudnak megmarad­ni a piacon sem. Az agrártár­cának - mutatott rá a főtanács­adó - két-három éve van arra, hogy olyan piacszabályozó rendszert vezessen be, amely­nek segítségével megvalósul­hat a szövetkezeti modellvál­tás. Az FVM 2000. évi szabá­lyozórendszerében ezért már nagyobb támogatottságot él­veznek az új típusú szövetke­zések. - ug ­az iparágban várhatóan ezer­nél is több vállalkozás növeli a beszállítók táborát, és ezzel a programhoz kapcsolódó tár­saságok alkalmazottainak szá­ma 50 ezerrel növekszik. Vizsgálták a célprogram­ban részt vevő vállalkozások tulajdonforma szerinti meg­oszlását is. A beszállító válla­latok 82 százaléka magyar magántulajdonú, 7 százaléka teljes egészében külföldi, és 11 százaléka vegyes tulajdon­ban van. A Beszállítói Programiroda szerint két éven belül a cél­programhoz kapcsolódó vál­lalkozásokban foglalkoztatot­tak létszáma eléri a 200 ezret, ami a jelenlegi feldolgozóipari létszám 25 százaléka. (koós) Hétfőn tartotta soros ülését a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet magyarországi tagozata, a Nemzeti ILO Tanács. A fó­rum lényegében elfogadta a kormány jelentéstervezetét, amelyet a nemzetközi szerve­zet számára készítettek - tud­tuk meg Őry Csaba államtit­kártól, a magyar ILO elnöké­től. A kormányzati, a munka­adói, illetve a munkavállalói oldal nagyjából egyetértett a jelentéstervezetben foglaltak­kal, de két pontban vita ala­kult ki a munkavállalókkal. Mint azt Ivány Judit, a mun­kavállalók képviselője el­mondta: azt nehezményezik, hogy a jelenleg hatályos tör­vény alapján a munkáltató el­döntheti, melyik szakszerve­zettel köt megállapodást, s melyikkel nem, s'ily módon befolyásolhatja a szakszerve­zet működését. Őry Csaba ál­lamtitkár ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott: sem a kor­mányzati, sem pedig a mun­káltatói oldal nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy csorbulnának a szakszervezet jogai. A másik vitát az váltotta ki, hogy ezentúl a munkáltató választhatna: a szakszervezeti órákat kifizeti, vagy időben adja ki. Ez a munkavállalók szerint sérti a szervezkedési jögot. Mindkét témát a közel­jövőben újra megvizsgálják, azt követően pedig a hatályos munka törvénykönyvét né­hány ponton megváltoztatják - szögezte le az államtitkár. Kisebb a mérleghiány A folyó fizetési mérleg hiánya az MNB végleges adatai szerint 136 millió dollár volt Júliusban, 15 millió dollárral több az előzetes számítások alapján közölt 121 millió dollárnál - derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfői közleményéből. A júliusi mérleghiány 30 mil­lió dollárral kevesebb az egy esztendővel ezelőtti, és mint­egy 250 millió dollárral a júli­usi hiánynál. Az MNB közle­ménye szerint a hiány előző hónaphoz mért csökkenését a kereskedelmi mérleg behoza­tali többletének mérséklődé­se, a turizmus szezonálisan magasabb bevételi többlete és a tőkebefektetésekhez kap­csolódó kisebb jövedelemki­áramlás határozta meg. A he­tedik hónap végén a jegyban­ki tartalék 9,8 milliárd dollár volt, a nemzetgazdaság devi­zában fennálló bruttó adós­ságállománya 23,3 milliárd dollárt, nettó adóssága pedig 8,1 milliárd dollárt tett ki. Az áruforgalmi egyenleg idén júliusban 167 millió dol­lár hiánnyal zárt, és így az első héthavi deficit értéke 1,213 milliárd dollár lett. Az idegenforgalom egyenlege júliusban 181 millió, az első hét hónapban 805 millió dol­lár többlettel zárt. A tőkebe­áramláson belül a portfolió­befektetések értéke 171 mil­lió, míg a részvény- és egyéb tulajdonosi részesedés for­májában, a közvetlen befek­tetésekben jelentkező, Ma­gyarországra érkező tőke nettó értéke 50 millió dollár volt. Jó úton a beszállítói célprogram 'gyre több a magyar cég a multik partnerei között A beszállítói célprogram a Gazdasági Minisztérium irányítá­sával tavaly Indult, a tennivalók végrehajtásával a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt bízták meg. Feladatuk a beszállítói státusra törekvő kisebb vállalatok támogatása annak érdekében, hogy üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki a hazai nagyvállalatokkal és a multinacionális cégekkel. ECC Consulting, Kecskemét Likviditás, forgóeszköz­finanszírozás Folytatjuk az előzőek­ben elkezdett beszél­getést Farkas Zoltán közgazdásszal, az ECC Consulting Kft. tulajdo­nosával.- Mit értünk likviditás alatt?- Ez azt jelenti, hogy az adott cég, vállalat fizetőké­pes. Időben tudja teljesíteni szállítói kötelezettségeit és a felmerülő egyéb fizetési kötelezettségeket. Ennek el­érése úgy is lehetséges, hogy a vállalkozás saját for­rásból, saját pénzeszközei­vel dolgozik, tehát nem vesz fel hitelt. így nagyobb forgó­eszközhányaddal dolgozik, ám a fejlődés lassúbb.- Egy beruházás befeje­zését követően a vállalkozá­sok forgóeszköz igénye nö­vekszik. Mi a teendő?- Már a beruházás pénz­ügyi tervezésénél számolni kell a megnövekedett forgó­eszköz-igénnyel. Általáno­san elfogadott, hogy mind a kedvezményes hitelek, mind a pályázatok esetében beru­házási projektekhez 30% forgóeszköz-növekményt le­het tervezni.- Milyen kedvezményes hi­telkonstrukciók léteznek a forgóeszköz-finanszírozásra ?- Jelen pillanatban az agráriumban áll rendelke­zésre tőkepótló, azaz tartós forgóeszköz-finanszírozási hitel. A hitelösszeg felső ha­tára: 100 millió forint. Futam­ideje: 4-6 év. A kamattámo­gatás mértéke: az 1. évben 50%, a 2. évben 70%, a 3. évben 50%, a 4. évben 40%, az 5. évben 20%, a 6. évben 10%.- Ki veheti igénybe ezt a hitelt?- Őstermelők, egyéni vál­lalkozók és mezőgazdasági termelést folytató cégek, va­lamint integrátori tevékeny­séget folytató vállalkozások.- Mit takar ez az integrá­tori tevékenység?- Integrátor az a - nem feltétlenül mezőgazdasági termelést folytató - cég, amely a kistermelőket koor­dinálja, részükre felvásárlási garanciát nyújt, ezzel meg­alapozza a kistermelők ter­melési biztonságát. Az előbb említett hitelkonstruk­ciónál az integrátorok részé­re nem áll fenn a 100 millió forintos felső hitelösszeg­határ. Az integrációs tevé­kenységből származó felvá­sárlási összeg egyben a kö­zéplejáratú kamattámogatott hitel maximális összege is.- Milyen egyéb likviditást növelő technikákat javasol?- Hitelfelvétel nélküli technikák is léteznek. így például meghosszabbítható­ak a fizetési határidők, vagy a vevőnek rövidebb fizetési határidőt határozhat meg a cég. Vagy akár alacsonyabb készletszinten dolgozik a vállalkozás. Ám ezek mind csak pillanatnyi megoldáso­kat eredméyneznek. Kocká­zatosak, hiszen csökkenhet a vállalkozások piaci része­sedése. A vevők más cégek­hez pártolhatnak. Elfogadott likviditást nö­velő technika még a visszlí- zing, amikor a termelő gé­pek és berendezések tulaj­donjoga a lízingcéghez ke­rül, majd azt újra visszavásá­rolja a vállalkozás. Megemlí­teném még a faktoringot. Egyre gyakoribb, hogy a ve­vők 30, 60, sőt 90 napos ha­táridővel teljesítik a fizetési határidőket. Ezt a követelést vásárolja meg a pénzintézet, amely a számla bruttó érté­kének 80-90%-át azonnal kifizeti, majd a fennmaradó összeget a vevő teljesíté­sekor bocsátja a vállalkozó rendelkezésére a költségek levonását követően. Az ECC Consulting iro­dája Kecskeméten, a Szalag üzletház I. emele­tén található. Előzetes bejelentkezés alapján fo­gadják az ügyfeleket. Tel.: 76/328-766 és 76/418-078. Brill Kft.: 400 milliós beruházás Új Volkswagen- és Seat-szalon Mintegy 400 millió forintos beruházással vadonatúj Volkswagen- és Seat-szalont épít a Brill Kft. Kecskeméten. A legered­ményesebb vidéki márkaképviselet forgal­ma az idén eléri a 3 milliárd forintot. A Brill Kft. Halasi úti bázisát 1993-ban nyi­tották meg: modern bemutatóterem és a leg­korszerűbb műszerekkel berendezett szerviz fogadja az autósokat. A társaság három már­kát: a Volkswagent, az Audit és a Seatot képvi­seli. Az eladások alapján a Brill a Porsche Hungária nem budapesti kereskedői közül mindmáig a legeredményesebb. Juhász Gyula, a Brill Kft. ügyvezetője a Petőfi Népének nyilatkozta: szeretnék, ha a három autómárka presztízse tovább erősödne, ezért határozták el, hogy a nemzetközi követelmé­nyeknek a legapróbb részletekben is megfelelő beruházást hajtanak végre. A Brill Halasi úti telephelyén ezért egyszerre nem egy, hanem két különálló bemutatóterem építése folyik. Az új Volkswagen-szalonban egyszerre 16-18 autó - azaz: csaknem a teljes gyártmánypaletta- fér el. A bemutatóterem a Volkswagen-gyár legfrissebb elvárásait tükrözi építészeti meg­oldásaiban. A Petőfi Sándor utcáról a központi bázisra kerül a Seat is. A teljesen különálló szalonban egyszerre 8 autót tudnak majd bemutatni. A Brill kecskeméti vállalkozást, a Baustar Kft.-t bízta meg a beruházás lebonyolításával; a terv az, hogy az autósok már az, év végén birtokba vehessék a két új szalont. A Brill mostani - "régi" - bemutatóterme az Audira speciali­zálódik A három szalont on-line számítógép- rendszer köti össze. A Brill Kft. 1999 első félévében remek ered­ményeket ért el, hiszen 505 új személy- és haszonjárművet értékesített, emellett mintegy 200 használt autót is eladott. A legnépszerűbb továbbra is a Volkswagen, amelyből 347-et vásároltak meg. A társaság úgy kalkulál, hogy az 1998-as 2,2 milliárdos forgalom után ebben az évben elérik a 3 milliárdos árbevételt; ez egyben azt is jelenti, hogy összesen biztosan több mint ezer - új és használt - autót adnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents