Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-21 / 220. szám

1999. SZEPTEMBER 21., KEDD HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Formálódó agrárstratégia Politikusok, tudósok, gaz­dasági szakemberek rész­vételével hétfőn kora dél­után Gödön ülést tartott a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium stratégiatervezési szakér főbizottsága. A tanácskozásra meghívottak között ott voltak a parlament mezőgazdasági, környezetvé­delmi, gazdasági és pénzügyi bizottságának képviselői, a Ma­gyar Tudományos Akadémia számos tagja, kutatóintézetek szakemberei, az Agrárkamara és más szervezetek küldöttei. Részt vett a fórumon Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnö- ke, s az FKgP több más vezető politikusa - köztük Boros Imre, a Phare-ügyekért felelős minisz­ter és Homoki János, a Honvé­delmi Minisztérium politikai ál­lamtitkára -, valamint Szekeres Imre, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának szo­cialista elnöke. A nyitást megelőzően Tor- gyán József elmondta: a tanács­kozástól azt várja, hogy a tu­dósok kiállása a magyar nem­zetgazdaság meghatározó fon­tosságú ága, az agrárium és a vi­dékfejlesztés mellett ráébreszti a politikusokat, hogy mit kell tenniük. Elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy a mezőgaz­daságot olyan hátrányos hely­zetbe szorítsák, ami már a nem­zet megélhetését veszélyezteti. Az agrártudósok külön ter­melési ágazatonként részlete­sen is ismertették a szükséges forrásokat, ami szerint az egész ágazat ideális fejlődési szintjé­hez 680 milliárdos támogatást tartanának szükségesnek. Ezzel lehetne olyan fejlődési pályá­ra állítani az agrárgazdaságot, amellyel a csatlakozás után nem kerülne hátrányba a ma­gyar mezőgazdaság. A tárca - fogalmazott később a miniszter - számolt a költség- vetés helyzetével, amikor csak 413 milliárdot igényelt a bü­dzséből. Szerinte a miniszterel­nöknek és a koalíciós partne­reknek is be kell látniuk a szá­mítások megalapozottságát, és együtt fognak szavazni e kér­désben a kisgazdákkal. Ha mégsem? A pártelnök egyéni módosító indítványként fogja beterjeszteni a költségvetéshez korábbi javaslatát. A Magyar Szocialista Párt akár együtt is szavaz a kisgaz­dákkal, amikor az agrárgazda­ság mértékéről szavaz a parla­ment, de az együttműködés csak erre az egyetlen kérdésre vonatkozhat - nyilatkozta teg­nap Kovács László pártelnök. Szegény lottónyertes A pszichiáter szerint egészségi állapot és vér- mérséklet kérdése, hogy a több mint egymilliárdos lottófőnyeremény boldog birtokosa hogyan éli túl az őt ért nagy szerencsét. Egy biztos: teljes biztonságban ezután sosem lehet. A felhőtlen örömtől az elsápa- dáspn és a vérnyomás-emelke­désen át az infarktusig igen szé­les a hirtelen jött pozitív stressz kiváltotta tünetek skálája - tud­tuk meg Csizmadia Mariann pszichiátertől, aki néhány éve pár százezer forintnyi totónye­reményéről hírt szerezve maga is megtapasztalta a szerencse mellékhatásait. Csak erős szív­dobogást érzett, meg a pénzt le­számoló hölgy utálatát. Mások­nak alaposan megemelkedhet a vércukorszintjük, hiszen az iz­galom mobilizálja a szervezet­ben az adrenalint. Az eleve va­lamilyen szervi betegségben szenvedő emberek esetében tragédiával is végződhet a kez­deti öröm: a szívbetegeknél például olyan hatást vált ki a hatalmas stressz, még ha az pozitív is, mintha megkergették volna őket.- Feltételezve, hogy a múlt héten kihúzott öttalálatos szel­vény tulajdonosa átlagos anyagi helyzetű, egészséges, s legalább közepes intelligenciájú ember ­mondta Csizmadia -, szinte biz­tos, hogy az új milliárdos na­gyon riadt. A fokozatosan dús­gazdaggá vált egyénnel szem­ben ő még nem szerezhetett ru­tint ekkora összeg forgatásá­ban, nemigen tudhatja például, hogy hol lesz biztos helyen a pénze. Tipikus reakció ilyenkor a kapkodás és a költekezés, még ha visszaüt is, hiszen a félt­ve őrzött titok így könnyebben kiderül..Kölcsönt kérők, zsaro­lók jelenhetnek meg, sőt a po­tenciális gyermekrablóktól is tartani kell. A pszichiáter úgy véli: a titok­zatos személlyel kapcsolatba kerülő Szerencsejáték Rt. tehet a legtöbbet e káros következ­mények megelőzése érdeké­ben. Befektetési jó tanáccsal lát­hatja el a nyertest, s lelkére köt­heti azt is, hogy néhány millió­nál többet nem ajánlatos haza­vinnie. A pszichiáter tapasztalatai szerint - bármilyen furcsán is hangzik - a gyász és általában a rossz hír egy idő után feldol­gozható, az efféle stressz azonban nem, mert a töménte­len pénzzel folyamatosan fog­lalkozni kell. Gondot okozhat a közeli hozzátartozók esetle­ges támogatása, vagy hogy az összeg bizonyos hányadát ka­ritatív szervezeteknek illene adományozni. (takács) Modernizálják a közgyógyellátást A tervek szerint októberben kerül a kormány elé a tár­sadalombiztosítás új gyógyszerár-támogatási rendsze­rének tervezete, amelyen belül a közgyógyellátás re­formjáról a mai napig vita folyik a szakemberek között. A rászorulók térítésmentes patikaszer-ellátásával a Jö­vőben várhatóan egy szociális különbizottság foglalko­zik majd. Dr. Szabó Sándor gyógyszer- ügyi miniszteri biztos a Ferenczy Europressnek el­mondta, hogy a közgyógyel­látással kapcsolatosan alapve­tően két változatról kell miha­marabb döntésre jutni. Az egyik megoldási javaslat a már meglévő, csaknem 600 tételből álló közgyógyellátási lista mo­dernizálása. Ennek keretében minden betegségre legalább két gyógyszert vennének fel a listára. Természetesen az így összeállított választékot rend­szeresen frissítenék, amennyi­ben jobb hatású és olcsóbb ké­szítményekkel bővül a gyártói kínálat. A másik verzió szerint a közgyógyellátottak mind az 5600, Magyarországon kapha­tó, törzskönyvezett gyógyszer­ből térítésmentesen részesül­nének, de nem korlátlan mér­tékben. A miniszteri biztos szerint ez a megoldás szakma­ilag és etikailag is orvosolná azt a kifogást, amely szerint a közgyógyellátottak kezelésé­ben csak korlátozott gyógy­szerválaszték áll rendelkezés­re. Az egy-egy közgyógy- ellátottra jutó keretet a kezelő­orvos javaslata alapján a helyi önkormányzatok határoznák meg, ugyanis a gyógyszerekre fordítható pénzügyi támoga­tást a szociális ellátások köré­be utalnák. Valamennyi közgyógyellá- tottnak saját elektronikus gyógyszerpénztárcája lenne, amely a telefonkártyához ha­sonlítana, és folyamatosan fel­tölthető lenne. Magyarorszá­gon évente átlagosan 18 ezer forintot költ egy beteg gyógy­szerekre, ezért a miniszteri biztos szerint átlagosan 20 ezer forint kellene egy-egy elektronikus pénztárca feltöl­tésére. Kivételt képeznének természetesen azok, akiknek az állapota ennél magasabb összeget indokol. Szakértői vé­lemények szerint egymilliárd forintból megoldható a telepü­lési önkormányzatoknál az eh­hez szükséges számítógépes fejlesztés, valamint a patikák­ban nélkülözhetetlen elektro­nikus leolvasók felszerelése. A külföldi tapasztalatok alapján a rendszer bevezetése 10 szá­zalékos megtakarítást eredmé­nyezne. Ez azt jelenti, hogy a közgyógyógyellátásra fordított 10 milliárd forintból a beveze­tés költségei egy év alatt meg­térülnének. Németh Zsuzsa Változik-e a Szent Korona jogállása? A 2000. év tiszteletére változzon meg az Alkotmány ne­ve, szerkezete, és preambulumában emlékezzen meg a Szent Koronáról, mint a magyar államiság egykori Jelké­péről - javasolja az Igazságügyi tárca. A parlamenti pár­tok képviselői eltérően vélekednek arról, hogy az ezred­forduló közeledtével csupán formai változtatásokat hajt- sanak-e végre az 1949-es megszavazása óta agyonfolto­zott alaptörvényen, vagy folytassák az évek óta tartó al­kotmányozási folyamatot. Bár az Alkotmány megváltoz­tatásáról tartott' múlt heti hat­párti tanácskozáson a MIÉP mellett a Fidesz sem képvisel­tette magát, a házelnök sietett kijelenteni: a kormányzó párt támogatja az Igazságügyi Mi­nisztérium (IM) javaslatát, va­gyis a millenniumi alkotmány­módosító javaslatot, amely szerint a jelenlegi rövid pream- bulumot felváltaná egy, a törté­nelmi múltat taglaló bevezető. Ezen túl a szabadságjogokat tartalmazó XII. fejezetet előbb­re sorolnák, jelezve ezzel is: a Magyar Köztársaság tisztelet­ben tartja az emberi jogokat. A Fidesz ugyancsak támo­gatja a Szent Korona jogállásá­ról szóló elképzelést. E témá­ban Dávid Ibolya igazságügy­miniszter javaslata mellett is­mert Torgyán József már be­nyújtott törvényjavaslata is. Kormányzati elképzelések sze­rint a Nemzeti Múzeumban őr­zött Szent Korona, valamint a koronázási ékszerek (palást, jogar, országalma) méltó helye az Országházban lenne, s felál­lítanák a régebben ismert koro­naőrség intézményét is. A szabad demokraták visz- szautasítják a szerintük csu­pán formai változtatásokat tartalmazó alaptörvény-mó­dosítást, ám az évek óta zajló alkotmányozási folyamat eredményeképpen megvál­toztatandó Alkotmány-szöveg egységbe foglalásával egyetér- tenének. Az SZDSZ nevében nyilat­kozó Hack Péter azonban a kormánypártok és ellenzék között fennálló feszült hely­zetben nem lát esélyt a két­harmados törvény megváltoz­tatására. A MSZP nem veti el a Szent Korona preambulumbeli meg­említését, ám azt igen, hogy az egykori monarchia szimbó­lumát most mint a mai ma­gyar államiság, az alkotmá­nyos rend szimbólumaként üdvözöljük. A hatpárti egyeztetést köve­tően az igazságügyi tárca kép­viselője nem árulta el, vajon a minisztériumban fontolgatják- e az eredeti elképzelés módosí­tását. Arról Hende Csaba politi­kai államtitkár hétfőn sem tu­dott nyilatkozni, mi lenne a tárca következő lépése. Horváth Magdolna Seuso-kincsek - tulajdonos nélkül A műkincspiac 1990 elején szerzett tudomást a Seuso- kincsleletről. Egy angol lord ek­kor szerette volna árverésre bo­csátani a bizonytalan eredetű ötvösremekeket. Libanon és Horvátország mellett Magyar- ország is bejelentette igényét a 14 ezüsttárgyat tartalmazó ré­gészeti leletre, ám az 1993-ban lezajlott eljárás során meggyő­ző bizonyítékok híján az ame­rikai bíróság nem talált jogos tulajdonost. A Seuso-kincsek eredetét kutató perben az emlí­tett államok azt kívánták bizo­nyítani, hogy az ezüsttárgyak az ő területükről kerülhettek lord Northampton birtokába. Az angol arisztokratához ere­detileg libanoni kiviteli enge­déllyel jutottak a felbecsülhe­tetlen értékek, ám a tárgyalás előtt Libanon képviselője visszavonta keresetét. A tár­gyak magyar származását alá­támasztani kívánó szakértői csoport egyik tagja, Nagy Mi­hály régész meg van győződve arról, hogy a műkincslelet csak a Dunántúlról kerülhetett elő. Mint mondta, ezt a meggyőző­dését azonban hitelt érdemlő­en kellene bizonyítania, ám a bizonyítékok sorából számos láncszem hiányzik. Legelőször is nem tudni, ki, mikor, és mi­lyen körülmények között talál­ta meg a Seuso-kincseket, és azok hogyan kerülhettek ki az országból. A kincs létezéséről a magyar hatóságok csak akkor szereztek tudomást, amikor a tárgyakat a lord árverésre kí­vánta bocsátani. Ekkor, hogy a tárgyak eredete tisztázódjék, értesítették a római birodalom területén létrejött 29 ország külképviseleteit, és azt tudakol­ták, hogy nyilvántartásba vett gyűjteményeikből nem hiá- ‘ nyoznak-e a tárgyak. Kiderült, hogy noha a leletet titokban tartották, egy magyar régész mégis tudott a kincsekről, és erről szóló tanulmányát évek­kel korábban publikálta is. Van egy elvarratlan, felderí­tetlen bűnügyi szála is az eseményeknek. Eszerint egy Polgárdiban élő kiskatona ta­lálta volna meg a kincseket, akit rejtélyes körülmények kö­zött felakasztva találtak egy olyan borospincében, amely akár a Seuso-kincsek lelőhelye is lehet. A kincseket ugyanis egy akkora rézüstben ásták el mintegy másfél ezer évvel ez­előtt, amekkora lyukat ebben a pincében később felfedeztek. Az üstön és a pincében talált földminta egyezik, és vannak szemtanúk, akik vallják: lát­ták, sőt kézbe is vették ezeket az ezüsttárgyakat. A régész to­vábbi bizonyítékokat is fel tud sorakoztatni amellett, hogy a Seuso nevű, előkelő római úr tárgyai hazai földből származ­nak. Az egyik tálon olvasható Pelso felirat a Balaton ókori ne­ve, és a régészek szerint a tár­gyaknak védelmet biztosító nagyméretű rézüst is csak ezen a földrajzi területen volt használatos. A kincs tulajdonjogi vitája máig nem fejeződött be, már­pedig ekkora értékről egyetlen állam sem mond le önszántá­ból. A magyar kormány 1997- ben miniszteri biztost nevezett ki, aki az ügyben összefogja a rendőrségi, régészeti és tudo­mányos szálakat. Horváth Visszaszámlálás Mi történik 2000-ben? A kis- és középvállalkozók számára a dátumváltási probléma sorsdöntő lehet, ugyanakkor nekik van a legkevesebb eszkö­zük, a legkisebb felkészültségük ahhoz, hogy az óvszámkeze- léssel Időben és érdemben foglalkozzanak. Ezért adott ki szá­mukra a kormánybiztosi hivatal tájékoztató füzetet és CD-s Ja­vítóprogramot. Az évszázadváltáskor az év utol­só két számjegye 00 lesz. Azok a számítógépek és szoftverek, amelyek nincsenek erre felké­szítve, 1900-ként is kezelhetik az adatot. Miért jelent ez gon­dot, hiszen elégondolhatjuk vagy írhatjuk a 20-at? Nos - mu­tat rá a tájékoztató füzet - ez a logika nem működik. Először is: az 1900. év nem volt szökőév, míg 2000 az; ez nagyon sok he­lyen gondot okozhat február 29. kezelése miatt. Emellett míg a századkezdet első napja hétfő volt, 2000 első napja szombatra esik. Munkaügyi, beléptető és ügyelet-nyilvántartó rendsze­reknek ez ugyebár nem mind­egy. A 00-val végbemenő műve­letekben a dátummezők a 99 alá kerülnek, ezáltal megváltozik a sorrend: 00, 97, 98, 99. Az idő­tartam-számítások is okozhat­nak meglepetéseket. Ha például valakinek a korát úgy számol­ják, hogy az adott évből kivon­ják a születési évet, egy 1988- ban született gyermek 1999-ben 11 éves (99-88=11), de 2000- ben ugyanez a gyermek már 88 a számítógép szerint (00-88= -88). Hasonló probléma adód­hat a kamatszámításnál is. A fel- készítetlen számítógépek és mikrochipek órája január 1-jé- vel helytelen adatokat kezd majd adni. A normál dátum he­lyett furcsa kombinációk jelen­hetnek meg, például 1980. janu­ár 1. vagy 1980. január 4. Elég belegondolni, hogy milyen ka­varodáshoz vezethet ez akár te­lefonszámláról, akár nyugdíjról van szó. A vállalkozóknak és tanintézeteknek szóló tájékoz­tató természetesen nemcsak jel­zi a problémákat, hanem megol­dásokat is javasol. A legegysze­rűbb természetesen a gépek és a programok újra cserélése. Ha a vállalkozás jogtiszta szoftverrel rendelkezik, verziófrissítésre van szükség. Sokak számára vi­szont a javítás kínálkozik a leg­kedvezőbbnek. Hogy melyik milyen előnnyel és veszéllyel jár, azt az évszámkezelési kor­mánybiztosság tanácsadója fel­tünteti. A füzet és a CD a kama­ráknál és az évszámkezelési kormánybiztosságon szerezhe­tő be (tel.: 444-3587).- Szégyelltetek, szerelmem - Játszótér a tyúkólig - A Plaza kutyája - Kérem vissza a városi lakásom!

Next

/
Thumbnails
Contents