Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-17 / 217. szám
4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - BALESETI SEBESZEK I 1999. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK A csontváz adja az emberi test szilárd támasztékát. Csontjaink, ízületeink és izmaink összjátékának köszönhetően állhatunk, ülhetünk, futhatunk. Az emberi csontváz olyan erős, mint a tölgyfa és olyan hajlékony, mint a nádszál. És persze sérülékeny is. Összetört csontjaink, végtagjaink megmentői a baleseti sebészek. Munkájuk nehéz, hiszen pillanatokon belül dönteniük kell arról, milyen műtétre van szüksége például egy életveszélyes állapotban lévő sérültnek ahhoz, hogy életben maradjon. A közúti és otthoni balesetek sérültjei mellett a baleseti sebészek feladata a kisebb zűzódások, ficamok, reumás eredetű végtagbetegségek gyógyítása is. Sorozatunk következő részeiben a megye baleseti sebészei közül mutatunk be néhányat. Olyan szakembereket, akik általános traumatológus tevékenységükön belül valamilyen speciális tevékenységet is végeznek. Ma kecskeméti, bajai és kalocsai szakembereket ismerhetnek meg. Lesz Kalocsán traumatológia Kalocsán a kórházban korábban sem volt, most sincs baleseti sebészeti osztály. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a betegek ellátatlanul maradnak. Dr. Rácz Jenő igazgató a kórház jelenleg egyetlen baleseti sebészeti szakvizsgával rendelkező orvosa. Pécsett doktorált 1977-ben, sebészeti és traumatológus szakvizsgáit 1981-1983-ban Budapesten tette le. A kalocsai kórház élére 1996-ban került. Korábban Kaposváron és az Egészségügyi Minisztériumban dolgozott. A kórházba szállított sérültek úgynevezett első ellátásban részesülnek. Végtagtörések esetén helyben megröntgenezik őket, csökkentik a fájdalmakat, a nyílt sebeket ideiglenesen vagy teljesen ellátják, a könnyebb töréseket pedig rögzítik. Mi több, a súlyos, nem szállítható, de speciális sebészeti beavatkozást nem igénylő beteget helyben megműtik. Csak azokat a betegeket szállítják tovább Bajára vagy Kecskemétre, akiknél ideg-, ín-, és érsebészeti beavatkozásra van szükség, illetve ha csontegyesítő műtétet, protézisbeépítést stb. kell elvégezni. Jelenleg a sebészeti járóbeteg-rendelőben 8 sebész szakorvos dolgozik. Valamennyien baleseti ellátást is végeznek (mellkasi, hasi, végtagsérülések). Az idén februárban átadott új műDr. Rácz Jenő tőblokkal lehetővé vált a baleseti osztály megalakítása. Plusz egy baleseti szakorvost kell felvenni, és akkor az igazgató főorvos is ismét elkezd praktizálni. A meglevő sebészek közül további 2 orvos tenné le a traumatólógiai szakvizsgát. Mindennek előfeltétele azonban az OEP-el való szerződéskötés. Eszerint 2000- ben beindulna a baleseti sebészeti ellátás a meglévő 60 sebészeti, -valamint 6 intenzív ággyal rendelkező 4 asztalos műtőblokkban. Az 51-es főúton gyakori közlekedési balesetek száma indokolja azt is, hogy 1 helyett 2 mentőorvos dolgozzon Kalocsán és a jelenlegi 8 óra helyett 24 órás készenlétben legyen a mentő. A sérüléstől a felépülésig Dr. Juharosi László A bajai kórház baleseti sebészetére a néhai bajai és a kalocsai járás területéről érkeznek a betegek. Tavaly közel 56 ezer járóbeteget és 260 fekvőbeteget fogadtak és láttak el, illetve kezeltek. Az osztályon 1750 műtétet, ezen felül pedig még mintegy 800 kisebb sebészeti beavatkozást végeztek el. Dr. Juharosi László osztályvezető főorvos 1968-ban doktorált Budapesten, 1969-től 1985-ig a kecskeméti megyei kórházban dolgozott. Onnan került a bajai kórház baleseti sebészetének élére. Általános sebészeti és baleseti sebészeti szakvizsgával rendelkezik. Specialitása a kézsebészet. A bajai kórházban a traumatológia két szak- ambulanciából, 65 ágyas aktív, 25 ágyas krónikus sebészeti részlegből, és az osztályhoz kapcsolódó fizioterápiából áll. Mindezt 54 fős személyzet látja el 10 orvossal, 8 sgakasz- szisztenssel, 26 ápolóval, 6-6 műtősnővel, illetve műtőssegéddel. Mivel társkórház a közelben nincs, szünet nélkül 24 órás ügyeleti csoportok állnak a sérülést vagy balesetet szenvedett betegek rendelkezésére. Ezenkívül katasztrófahelyzet esetére azonnal mozgósítható gárda várja a riasztást. Természetesen az intenzív osztály is besegít a munkába, különösen az életmentő műtéteknél. A legbonyolultabb többszörös sérülteket, közúti vagy más balesetet szenvedett betegeket is ellátják, kivéve a speciális felszerelést igénylő műtéteket (például az idegsebészeti beavatkozást igénylő nyakcsigolyatörést). Bár a műtők kapacitása korlátozott (az új korszerű műtőblokk a közeljövőben megépül) a kisizületi protézisek beépítése itt rutinszerűen történik. A betegek felépülésében főiskolát végzett gyógytornászok segítenek az összeforrt tört vagy műtött végtagok bemozgatásában, korszerű elektromos berendezéseken végzik a gépi kezelést. A műszerezettség jelentősen javult, a baleseti sebészetben az utóbbi években szemlélet- váltás történt: egyre nagyobb szerepet játszik a műtéti technikák között a tükrözéses, kis metszéses technika. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Négyezer műtét egy évben A kecskeméti megyei kórház baleseti sebészeti osztályának vezetője dr. Fröhlich Péter, az orvostudomány kandidátusa. Hartán született, a budapesti SZOTE-n 1967-ben végzett. Tizenkilenc évig Magdeburgban, egyetemi klinikán dolgozott, majd az Országos Baleseti Intézetben volt osztályvezető és műtővezető főorvos. 1994-ben pályázat útján nevezték ki a megyei kórház traumatológiai osztálya élére. Általános sebészeti és baleseti sebészeti szakvizsgával rendelkezik, több tudományos társaságban vállal aktív szerepet. A Magyar Traumatológus Társaság főtitkára, az osztrák és a német traumatológus társaság tagja. Ő szervezte meg a Dél-magyarországi Baleseti Sebészeti Társaságot. Dr. Fröhlich Péter Bács-Kiskun megye traumatológus szakfőorvosa és a szegedi orvosegyetem államvizsga-bizottságának állandó tagja. Érdeklődési területe a poli- traumatizált (sokszorosan sérült), súlyos, életveszélyes állapotban lévő sérültek ellátása. Olyan szakmai kihívások vonzzák, mint a baleset utáni szövethiányok pótlása, az ízületi protézisek beültetése.' Kinevezése óta több szervezeti változás történt a baleseti Dr. Fröhlich Péter sebészeten. Létrehozott olyan speciális szakrendeléseket, mint a kézsebészet, a váll táj éki sérülteket ellátó szakrendelés és a térdsérülteket ellátó szak- rendelés. A háziorvosok és a szakorvosok kedden és csütörtökön délelőtt küldhetik betegeiket a traumatológiára a főorvosi szakvéleményezésre. A traumatológia a kecskeméti megyei kórház kiváló szakmai egysége. Az eredmények, a szakorvosi csapatmunka elismerése, hogy az intézményi akkreditációban a megyei kórház traumatológiája kapta meg Bács-Kiskun megyében a teljes körű ellátás jogát. Ez azt jelenti, hogy a megye egész területéről (és így a többi kórházból is) Kecskemétre küldik, szállítják azokat a sérülteket, akiknek speciális ellátásra van szükségük. Ezért is van, hogy a megye évi közel kilencezer traumatológiai műtétjének felét a kecskeméti szakemberek végzik. Az utóbbi öt évben a megyei kórház traumatológiai osztályán a sebészeti módszerek, eljárások is jelentősen fejlődtek, tökéletesedtek. Sajnos a műszergondok változatlanok és pénzhiány miatt a megye mentőellátása sem javult. Kevés a mentőorvos, Du- navecse és Kalocsa között nincs mentőállomás. A súlyos sérülteknek esélyük sincs arra, hogy a miniszteri rendeletben előírt 15 percen belül kórházi ellátásban részesüljenek. A mentőellátás gondjai behatárolják a baleseti sebész lehetőségeit is. Hiába a kiváló szakmai tudás, a 24 órás ellátási készültség, ha a beteg nem ér időben a kórházba. Megyei traumatológus szakfőorvosként dr. Fröhlich Péter kiemelten fontos feladatnak tartja a mentőellátás javítását, Bács-Kiskun megye ugyanis a megyék sorában az elsők közt van a súlyos közúti balesetek számát tekintve. Tudta-e? • Az emberi csontváz 206 különálló csontból áll, ezeket különféle ízületek kapcsolják össze egymással. • Az emberi test legnagyobb csontja az erős combcsont, amely kb. 50 centiméter. Testünk legkisebb csontja az egyik hallócsont, a mindösz- sze 2,6 milliméter hosszú kengyel. • Csontjainkhoz több mint ötszáz izom (vázizom) csatlakozik. • Csontjaink összenyomhatok és terhelhetők. A combcsont például akkora nyomást bír el, mintha egy víziló súlya jutna minden egyes négyzetcentiméterre. • Az emberi fejnek 29 csontja van, a gerincoszlop 26 csontból áll. • A csontrendszer különálló részei már az öthetes embrión felismerhetők. Ekkor az embrió még alig nagyobb, mint egy borsószem, de már rendelkezik egy ívelt húrhoz hasonló képződménnyel, a későbbi gerinc alapjával. • Az újszülött csecsemőnek mintegy 350 különféle .csontja van. Vannak, akik egy ráadás bordapárral születnek, másoknak a gerinccsontjukból van több, mint szokásos. A súlyhordozö ízületek, mint például a csípő, a térd és a gerinc zavartalan működését porcrétegek biztosítják. A porc elhasználódása a súrlódás révén elkoptatja az ízületet és ez erős fájdalommal jár. Az ízület begyullad, elmerevedik. Súlyosabb esetben teljesen tönkremehet és ez mozgáskorlátozottságot okozhat. A kézízületek betegsége duzzanatokat, bütyköket eredményez. Az ábrán normális csontok és ízületek láthatók. A baleseti sebészek az ízületi betegségek gyógyításában a tükrözéses műtéti eljárást alkalmazGipszelés vagy műtét? A kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetének szerves része a baleseti ambulancia. Az ambulancia megbízott vezetője dr. Tege Antal traumatológus adjunktus. Idén 25 éve (1974 szeptember 16-a óta) dolgozik a megyei kórházban. Szegeden végzett a SOTE-n, általános sebészetből és baleseti sebészetből szerzett szakvizsgát. Érdeklődési területe a helyreállító sebészet, a politraumatizált (többszörösen sérült) betegek gyógyítása, ezen belül a gyermekek ellátása. A baleseti ambulancia a megyei kórház talán legforgalmasabb részlege. Idén szeptemberig 21 ezer 900 sérültet láttak el. A feladat izgalmas, a kihívás nagy. Az egyik percben ujját elvágó kisgyerek, a másik percben már egy térdsérült idős ember ellátása vár a traumatológusra. Minden évszaknak van jellegzetes balesete. Télen és nyáron a közúti, közlekedési sérülések a jellemzők. Ősszel és tavasszal a mezőgazdasági sérülések gyakoribbak. Az ambulancián ügyelő traumatológus feladata annak eldöntése, hogy a sérült betegnek milyen szintű ellátásra van szüksége. Elég-e egy sebkötözés, gipszelés vagy műtétre, kórházi felvételre van szükség. Dr. Tege Antal A kisebb beavatkozásokat az ambulancián kialakított két műtőben végzik el, a nagyobb operációkat a központi műtőben. Szinte naponta felmerülő probléma az ambulancián az, hogy mi legyen a teendő, ha a friss sérült ügyeleti időben kerül a kórházba. A műtéthez szükséges orvoscsoportnak akár éjjel 2- kor is rövid időn belül a műtőben kell lennie. A baleseti sebészeti osztály törekvése az, hogy minden friss sérült úgynevezett primer ellátásban részesüljön. Vagyis ha szükséges, a trauma- tológusok többórás műtétet is végeznek ügyeleti időben. Operáció helyett térdtükrözés Traumababa A Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány a kecskeméti ön- kormányzat egészségügyi bizottságától pályázati úton nyert pénzt egy úgynevezett traumababa vásárlására. Az emberi szervezet működését utánzó baba számítógépes vezérléssel működik, és olyan betegségek szimulációjára képes, mint a szívroham, tüdőelégtelenség, nagyfokú vér- veszteség következtében fellépő rosszullét. A traumababát a háziorvosoktól kezdve az elsősegély-tanfolyamon részt vevőkön át a betegápolókig mindenki használhatja gyakorlás céljára. Azazhogy használhatná, ha a mentőalapítványnak még volna a számítógép fejlesztésére pénze. Aki teheti, adakozzon! A megyei mentőalapítvány számlaszáma: Fókusz Takarékszövetkezet 51700100- 10005295. A kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetén a térdsebészeti szakrendelést vezeti dr. Vass Antal traumatológus. A szegedi SOTE-n végzett, 14 éve dolgozik a megyei kórházban. Általános sebészeti és baleseti sebészeti szakvizsgája van. Szűkebb szakterülete a térdsebészet, az ízületi tükrözés. Emellett érdeklődési területe a kézsebészet, a csuklótáji törések műtéti megoldása. A térdsebészeti szakrendelést traumás eredetű és idült térdpanaszokkal kereshetik fel a betegek kedden délelőtt 9-től 12-ig a kecskeméti megyei kórház Nyíri úti rendelő- intézetében. A térdsebészetben az utóbbi években már a leggyakoribb műtéti megoldás a térd- arthroscópia, vagyis az ízületi tükrözés. A beavatkozás lényege: az orvos kis, egy-más- fél centiméteres metszést ejt a térden, majd üvegszálas optikát és speciális műszereket vezet a sérült térdízületbe. A vékony optika egy tévémonitorhoz kapcsolódik. A sebész a képernyőn keresztül látja az ízület elváltozásait. Majd egy másik metszést ejt a térden és a monitort figyelve operálja meg a sérült ízületet, térdporcot. A nagy odafigyelést igénylő operáció a beteg számára előnyösebb, mint az úgynevezett nyitott műtét. A tükrözéses eljárással ugyanis kisebb a metszés, így kevesebb a vérzés. Gyorsabb és fájdalom- mentesebb a gyógyulás. Ha minden rendben megy, a beteg már 1-2 nappal a tükrözéses műtét után képes járni, sétálni. A térdízületi sérülések 50 százalékban sportos betegségek, aktív vagy alkalmi sportolás közben szenvedik el a betegek. Dr. Vass Antal
