Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-02 / 204. szám

1999. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR 5. OLDAL Állandó veszélynek kitéve A magyar békefenntartók berendezkedtek pristinai táborukban A magyar békefenntartók ezekben a napok­ban, hetekben hasznosítják azokat az ismere­teket, melyeket a táborfalvi kiképzőbázison sajátítottak el. Szükség is van rá: még az Okucanit megjárt veteránok számára is rend­kívüli körülmények között kell dolgozniuk. FOTÓ: WALTER PÉTER A KFOR zászlaja alatt Pristinába vezényelt ma­gyar őrző-biztosító kontin­gens tábora közel van Prlstinához, mégis mesz- sze. A város különös, kao­tikus légköréből nem so­kat érezni itt. Papp Gyula alezredes, a kon­tingens parancsnoka elmond­ta: a magyar katonák által biz­tosított helyek közül a Goles- hegyen lévő átjátszó állomás a kevésbé, a KFOR főparancs­noksága és a magyar tábor az inkább veszélyeztetett hely... A Pristina és«:Kjasovö ítoJjet.-í között-fekvő tábornál többszö­rös szögesdrót akadályt építet­tek ki, amelyre jelzőrendszert is telepítettek. Kosovo Polje környéke veszélyes körzet, az első hetekben ritkán telt el éj­szaka robbanás, lövöldözés hangja nélkül. Egyes helyeken ezért homokzsákkal erősítet­ték meg a kerítést, megakadá­lyozandó a belövéseket és az állomány mozgásának megfi­gyelését. Támadás esetén egy készenléti szakasz azonnal re­agálhat. Ehhez lövészálláso­kat építettek ki, s a folyamatos járőrözés mellett rejtett figye­lőket is alkalmaznak. Bár a kontingens utolsó ré­sze csak augusztus 2-án érke­zett meg Pristinába, megfeszí­tett munka árán a hónap köze­pére a 324 fős állomány életé­hez,, pihenéséhez . szükséges szint1 90-'95 százalékáig elké­szült a tábor. A sátrak beren­dezése a körülményekhez ké­pest minden igényt kielégít; törekedtek például arra, hogy legalább szakaszonként egy hűtőszekrény legyen. A szol­gálat utáni pihenést kultúrsá- tor, könyvtár, kondicionálósá­tor, foci- és röplabdapálya, tor­nákért, valamint egy imasátor szolgálja. A katonák az első hetekben nagyon elfáradtak, sokszor nem is a nehéz fizikai munka, hanem a hőingadozás követ­keztében: nappal 40-45, sőt 47-50 fokos meleget is mértek, a sátrakban pedig 60 fok volt. Éjszaka viszont sokszor 5 fokig csúszott vissza a hőmérő hi­ganyszála. Az ellátásban az el­ső hetek után kialakult a rend. Az állomány igényli, hogy a táborban hazai ízekkel főzze­nek. A katonáknak tábori pszi­chológus és tábori lelkész is se­gített abban, hogy megbirkóz­zanak a kezdet nehézségeivel. Simon László pszichológus szerint a katonákra bármikor rálőhetnek. A felkészítés során ezért fontos volt megtanulni­uk: ne ettől, hanem olyan dol­goktól féljenek, amelyek ellen tenni is képesek, azaz tudják, hogy mitől, mikor és hogyan féljenek, illetve óvakodjanak. Az állomány minden tizedik tagja megjárta a horvátorszá­gi Okucaniban működő ma­gyar műszaki kontingenst, amely azonban nem hasonlít­ható össze a pristinai alakulat­tal. Ezt nehezen viselik az okucani „veteránok”. Fontos ugyanakkor az állo­mány leterheltségét figyelni: az első hónap végén a katonák közül sokan elfáradtak fizikai­lag, de mentálisan is, ezt mu­tatta, hogy gyakoribbá váltak a kisebb-nagyobb balesetek. Végh Sándor Drágul a cigaretta Az Országgyűlés Gazdasági Bi­zottságának tegnapi ülésén éles vita alakult ki a jövőre tervezett jövedékiadó-változások miatt. A tervezet szerint a bor 2000. au­gusztus 1-jétől jövedéki körbe kerül, és az átlagnál nagyobb mértékben növekszik a cigaret­ta és egyes szeszipari termékek jövedéki adója. Az adózást elkerülő borforga­lom és a műborgyártás miatt a költségvetés kieső adóbevétele még az óvatos becslések szerint is megközelíti az 5 milliárd fo­rintot. A minisztérium állás­pontja szerint a javasolt szabá­lyozás figyelembe veszi a bor­termelés sajátosságait, az érin­tettek nagy számát. Olyan felté­telrendszert tartalmaz, amely szerint a bortermelők nem kényszerülnek tevékenységük megszüntetésére. A cél a re­gisztráció, az ellenőrizhetőség megteremtése, a jogsértések szankcionálhatósága a szőlőter­meléstől a forgalmazásig, a tel­jes termékpálya zárt rendszer­be foglalásával. A tervezet szerint a jövedéki adó emelésének átlagos mérté­ke - két termékcsoport kivéte­lével - 7 százalék. A kivételt egyes szeszipari termékek (gyü­mölcspálinka, borpárlat, köztes alkoholtermékek) és a cigaret­ta képezik. A cigaretta adójá­nak emelésére a törvényjavas­lat két változatot tartalmaz. Az egyik szerint az adótétel 2000- ben két lépésben, januárban és júliusban 15-15 százalékkal, a másik szerint januártól 15 szá­zalékkal nő. A követelmény­szint elérése érdekében az EU-csatlakozásig mindenképp pen azzal kell számolni, hogy az adótételt meg kell duplázni, azaz 2000. után még több mint 100 százalékos adóemelés ma­rad hátra. Az évenkénti eme­lés a' változatoktól függően a fogyasztói árakban 50-67 száza­lékos árnövekedést jelent. (sts) Merénylet Moszkvában Egy magát „forradalmi íróknak” nevező csoport hagyott írásos üzenetet a kedd esti, moszkvai robba­nás színhelyén, a Manyézs tér föld alatti bevásárló- központjában. A Kreml bejáratától nem mesz- sze, a mínusz harmadik szinten lévő játékteremben egy cédulán szerepel a következő mondat is: „Tisztelt nyárspolgár urak, nem tetszik nekünk a maguk életvi­tele”. Az orosz hatóságok azon­ban nem zárják ki, hogy a ter­rorcselekménynek lehet „da- gesztáni kapcsolata” is, ezért jelenleg több szálon folytatják a nyomozást. Az Ohotnij rjad nevű bevásárlóközpontban történt, kedd esti robbanásban 41 ember sebesült meg, 24-en szorultak kórházi ápolásra. Mentők és biztonságiak a Manyézs téren. FOTÓ: FEB/REUTERS Közzétették a Postabank ügyleteit Kettős üzleti tevékenységet folytattak A miniszterelnök kérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetője a napokban feloldotta a Posta­bank veszteségeit és a személyi felelősséget boncol­gató vizsgálati anyag bizonyos részeinek titkosságát. A Ferenczy Europress birtokába került kivonatból egyebek mellett kiderül: a KEHI szerint Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és legalább 10-20 munkatár­sa különféle gazdasági bűncselekményeket követett el, de a sokat emlegetett 150 milliárd „elszivárgásá­ért” a Horn-kormány, valamint az ÁPTF és az ÁPV Rt. egykori döntéshozói is felelősek. A KEHI tíz állandó munkatár­sa és két eseti szakértő fél éven át elsősorban azt vizsgálta, mi­ért és hogyan keletkezett a bank hatalmas vesztesége. A korábbi kormányzati döntések jog- és célszerűsége - például az ÁPV Rt. és a Postabank kö­zötti, 1997. évi portfoliócsere körülményei - ugyanúgy na­gyító alá került, mint a pénz­intézet vezérkarának üzleti manőverei. A jelentés megállapítja, hogy az ellenőrzés során szá­mos nehézségbe ütköztek: több banki dokumentumot például csak ismételt kérésre vagy egyáltalán nem kaptak meg, a volt vezérigazgató sze­mélyi titkárságának anyagai pedig úgymond elvesztek. Princz Gábor nem volt hajlan­dó együttműködni a KEHI munkatársaival. A hozzáférhető papírok és a személyes meghallgatások alapján a hivatal stábja mégis meglepően érdekes tények nyomára bukkant. Állítják pél­dául, hogy a bank fiktív tőke­emeléseket hajtott végre, meg­tévesztve ezzel partnereit, kö­zöttük a betéteseket. Bár már 1993-94-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzintézet a csőd felé halad, a Bankfel­ügyelet az MNB átiratának ha­tására sem lépett fel a szabály­talanságok ellen, ehelyett el­fogadta a menedzsment ho­mályos magyarázatait. A bank így tovább növelhet­te indokolatlan befektetéseit (a különböző vállalkozásokban szerzett többségi részesedés aránya 1996-ra elérte a 10,5 milliárd forintot), folytatódha­tott a bankári követelmények­kel ellentétes hitelkihelyezés, egyben azoknak az ügyfelek­nek a megnyerése, akik dön­téseikkel hatással voltak a fon­tos ügyek menetére. A vitatott ügyletekben részt vevő partne­rek neve nem szerepel a jelen­tés nyilvánosságra hozott vál­tozatában, azok továbbra is banktitoknak minősülnek. A vizsgálat kimutatta, hogy a bank felső vezetése kettős üzleti tevékenységet folytatott, a pénzintézeti feladatok mel­lett egy társasággal együttmű­ködve építették befektetési, portfoliókezelő hálózatukat, és ehhez banki pénzeszközöket használtak fel. A pénzek áram­lásának útját feleslegesen köz­beiktatott cégek alapításával leplezték. Több százmillió fo­rintos kár keletkezett abból is, hogy veszteséges társaságok­nak milliárdos nagyságrend­ben folyósítottak hitelt kedvez­ményes kamatra, olykor a ka­mat elengedése mellett. Elő­fordult 1996. augusztus 13-án olyan eset is, amikor egy kor­mányzati tisztviselő közbenjá­rására 52,7 millió hitelt utaltak át valakinek, aki a pénzt a mai napig nem fizette vissza. A veszteségekben szerepet játszottak egy, a bankkal ösz- szefonódó csoporttal 120 milli­árd forint értékben kötött szer­ződések és bizonyos spanyol ingatlanügyek is. A vizsgálat bebizonyította, hogy az akkori kormány szak­mai döntések helyett politikai döntéseket hozott. A KEHI a feltárt hiányosságokra való te­kintettel a Postabank volt me­nedzsmentje esetében bünte­tőjogi, szükség esetén polgári peres eljárás lefolytatását tart­ja indokoltnak, az igazgatósá­got és a felügyelő-bizottságot pedig kártérítésre kötelezné. A kialakult helyzetért az ÁPTF- et, az ÁPV Rt.-t és a Hom-kor- mányt is hibáztatja. Takács Mariann Csődbűntettel gyanúsítják Martonyi Zágrábban Mate Granic horvát miniszter­elnök-helyettes, valamint Mar­tonyi János, a magyar diplomá­cia vezetője Zágrábban tárgyalt a magyar határtól Fiúméig hú­zódó autópálya tervéről, a fiu­mei kikötő korszerűsítésében való magyar részvételről. Szóba került a Mól Rt. és az INA olaj- társaság lehetséges egyesülése is. Martonyi kijelentette: a hor­vátországi magyarság helyze­tében lényeges előrelépés tör­tént, és a horvát kormány el­tökélt, hogy garanciákat adjon helyzetük további javításához. Csődbűntettel gyanúsítják Atyánszky György kisgaz­da képviselőt - értesült a TV3 tegnap esti híradója. A kisgazda képviselő ugyan­ezen a napon a Népszabad­ságnak nyilatkozva elismerte, hogy tulajdonosa egy martfűi pékségnek, amely ellen felszá­molási eljárás indult, és vagyo­na nem fedezi adósságait. Ugyanakkor kijelentette: nem tudott a pékség által fel­halmozott tartozásról, mert maradéktalanul megbízott az üzem vezetőjében. Burillák At­tila, az APEH Bűnügyi Igazga­tóságának szóvivője az MTI- nek elmondta: a feljelentés­kiegészítés során az adónyo­mozók megállapították, hogy a cég ügyvezető igazgatója - A. Gy. monogramú személy, akinek azonosságát a kisgazda képviselővel a nyomozóható­ság sem cáfolni, sem megerő­síteni nem tudja az eljárási szabályok miatt - a cége vagyo­nából több mint 16 millió fo­rintot mentett ki még a felszá­molás megkezdése előtt, ezzel a hitelezők kielégítése lehetet­lenné vált. Szeptember 3-tól a Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: • szerelemről, • bánatról, • boldogságról valamint sok más érdekes olvasnivalót is tartalmaz

Next

/
Thumbnails
Contents