Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-10 / 211. szám

6. OLDAL 1999. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - TÜDŐGYÓGYÁSZOK Az allergia népbetegség. Ma Magyarországon minden ne­gyedik felnőtt és minden tizedik gyermek szenved allergi­ás betegségben. A legtöbb beteg légúti allergiában szen­ved. A legtöbb légúti allergiát pedig a parlagfű pollenje okozza. A veszélyes, szinte kiirthatatlan gyom elleni véde­kezés közös érdekünk. Egyrészt azért, mert senki sem te­het beteggé egy másik embert azzal, hogy kaszálatlanul, gyomosan hagyja a háza táját, kertjét, munkahelye kör­nyékét. Másrészt azért, mert az allergia elleni szerekre százmilliókat költünk évente! S mivel e szereken 90 száza­lékos tb-támogatás van, az egészséges embereknek sem mindegy, hogy hány forintot költ mindannyiunk pénzéből az állam gyógyszerre. Ezen a héten olyan tüdőgyógyász szakorvosokat mutatunk be - illetve néhányat a megye szakorvosai közül -, akik allergiás betegeket is kezelnek, gyógyítanak. Ma félegyházi, bajai és kecskeméti szakem­bereket ismerhetnek meg. A következő részben megkezd­jük a baleseti sebészek bemutatását. Ha viszket a szemünk Dr. Szarka Ildikó a bajai kór­ház szakorvosa. Az orvosnő Baján született. Szegeden dok­torált 1987-ben, majd 1993- ban belgyógyász, 1996-ban pe­dig tüdőgyógyász szakvizsgát tett. Hat évig a belgyógyásza­ton dolgozott. Jelenleg a tüdő­gondozóban a légúti allergiá­kat kezeli az egyéb tüdőbeteg­ségek mellett. A szénanátha száraz, meleg, nyári napokon jelentkezik. Ál­talában tüsszentési rohammal, orrfolyással, éjszakai orrdugu­lással kezdődik. Később orr- szájpad-garat-szemviszketés, súlyosabb esetekben fejfájás, fáradtság, köhögés társul a kezdeti, megfázáshoz hasonló tünetekhez. A statisztikai ada­tok szerint a fiatal-felnőtt la­kosság 15-20 százaléka széna­náthás, és a betegek száma év­ről évre nő. A virágporral szemben kialakult allergia az emberi szervezet túlmérete­zett, kóros válaszreakciója a külső ingerekre. Hazánkban három pollenszezon különít­hető el: februártól április köze­péig a nyír, az éger, a mogyo­ró, a gyertyán és a kőris vált ki allergiát. Májustól júliusig a gabonafélék, a gyomnövények közül az útifű, a disznóparéj a libatop és más kora nyári vad­növények, augusztustól októ­berig pedig a feketeüröm és a parlagfű pollenje okoz gondo­kat. Ezek közül a parlagfű-al­lergia a leggyakoribb, a legkel­lemetlenebb erős tünetekkel jár. A gyógyszeres kezelésben a legfontosabb készítmények az antihisztaminok, melyek Dr. Szarka Ildikó tabletta, orr- és szemcsepp for­májában kaphatók. A lokáli­san, azaz közvetlenül az orr- nyálkahártyára juttatható szte- roidok a kezelés másik fő gyógyszerei. Ezek orr-spray, il­letve szárazpor-inhaláló, ada­golóval ellátott készülékek for­májában kaphatók. Kötőhár­tya gyulladás esetén a fenti ké­szítményeket még szem-, illet­ve orrcseppekkel is ki lehet egészíteni. A korszerű gyógy­szereknek ma már nincs álmo- sító mellékhatásuk. Támogatott az allergia keze­lésére szolgáló gyógyszer, ha tüdőgyógyász, fül-orr-gégész vagy allergológus írja fel. A szakorvos javaslata alapján a háziorvos is felírhatja, 90 szá­zalékos tb-támogatással azzal, hogy a javaslat fél évig érvé­nyes. Ezért érdemes a betegek­nek már május elején megje­lenni a szakrendelésen. Az allergia népbetegség Dr. Kun Zsuzsa A kecskeméti tüdőbeteg-gon­dozó intézet főorvosa, dr. Kun Zsuzsa 1972-ben végzett Sze­geden. Tüdőgyógyászatból szakvizsgázott és 1977 óta dol­gozik a kecskeméti gondozó­ban, amely több mint 200 ezer ember tüdőgyógyászati vizs­gálatát - beleértve a tüdőrönt­gent - végzi. Általános tüdő- gyógyászati tevékenységén be­lül évtizedek óta gyógyít, kezel légúti allergiában, illetve aszt­mában szenvedő betegeket. A szakrendelőben hétfőn, szer­dán, csütörtökön és pénteken reggel 8-tól 13 óráig, szerdán délután 3-tól 5-ig kereshetik fel a betegek. A légúti allergiák ma már népbetegségnek számítanak: Magyarországon minden ne­gyedik ember, minden tizedik gyermek allergiás. Egyre több az asztmás beteg is: az alsó légutak fokozott érzékenysé­gét, tehát betegségét nemcsak a pollenek, hanem egyéb kör­nyezeti ártalmak is okozzák. A legtöbb légúti allergia kiváltó oka a parlagfű és az ürümfű, de betegek százai szenvednek a fűpollentől és háziporatkától is. A szakrendelőben a teljes kivizsgálás keretében ambu­lanter (tehát befektetés nélkül) allergiatesztet is végeznek, amely kimutatja a tüneteket okozó allergént. Sajnos az al­lergia és az asztma sem gyó­gyítható betegség, az időben elkezdett gyógyszerekkel vi­szont kezelhetők, a betegek hosszabb időn át tünetmentes­sé tehetők. A légúti allergiák gyakran okoznak bőrallergiát, a pollenérzékenységnek pél­dául állandó tünete a bőrvisz­ketés, és a légúti allergia kísé­rőtünete lehet az arcon, szem­héj körül megjelenő vizenyős duzzanat (ödéma). Az allergia elleni védekezés­ben ma már kiváló készítmé­nyek segítik a betegeket. A leg­fontosabb azonban az, hogy a már allergiás betegek időben (még a szezon kezdete előtt két héttel) kezdjék el a gyógy­szerszedést. A még nem aller­giások pedig az első gyanús jellel (pl. tüsszögés, szem- és orrviszketés) azonnal fordulja­nak tüdőgyógyászhoz vagy allergológushoz. Tudta-e? •Tudta-e, hogy az allergia kialakulását több tényező be­folyásolja. A környezeti ártal­mak, az ailergének, a vele­született hajlam, a szervezet aktuális állapota és a pszi- choszociális tényezők. •Az allergiához pszichés tünetek is társulnak, mint a lehangoltság, a depresszió, az alvászavarok és a fáradt­ság. •Az allergiás embernek segítség lehet, ha pollenidő­szakban csukott ablaknál al­szik. S az ablakot csak este 22 óra és hajnali 4 óra között nyitja ki. •A levegő pollentartalma általában a déli órákban a legmagasabb. •A szélporozta növények virágairól hihetetlenül nagy mennyiségű pollen kerül a le­vegőbe. Bajt azonban egyet­len növény is okozhat. Ha ugyanis egy köbméter leve­gőben mindössze 20 szem pollen van, már ez a kis mennyiség is képes allergiás reakciót kiváltani. • Az allergiás embernek ti­los a ruháit a szabadban szá­rítani! Az allergiás ember bármennyire szeretne, nem tud a fűben üldögélni. Néhány perc után ugyanis tüsszögni kezd, viszket a szeme, ful­lad. A légúti allergiák kiváltó oka sokféle lehet A legtöbb ember Magyarországon és Bács-Kiskunban is a parlagfűtől szenved. A veszélyes gyomnövény úton-útfélen meg­terem, parlagon hagyott földeken csakúgy, mint a kiskertekben. Porfogók a lakásban A kecskeméti megyei tüdőgon­dozó intézet fiatal tüdőgyó­gyász szakorvosa, dr. Bitay Zsu­zsa Kolozsvárott végezte az or­vosegyetemet 1984-ben és 1990 óta dolgozik Kecskeméten. A tüdőgondozóban hétfőn, ked­den, csütörtökön, pénteken reg­gel 8-tól 13 óráig, hétfőn dél­után 2-től 4-ig találkozhatnak vele a betegek. Általános tüdő- gyógyászati tevékenységén be­lül fő szakterülete - s egyben ér­deklődési területe is - az idült légzőszervi betegségek, az aszt­ma és a krónikus bronchitis (hörghurut) kezelése, gyógyítá­sa. Hozzá fordulhatnak azok az emberek is, akik elszánták ma­gukat a dohányzás abbahagyá­sára. A dohányzásról való le­szokást segítő szakrendelés (ta­nácsadás) szerdán délután 2-től 4-ig kereshető fel beutaló nélkül a tüdőgondozóban. A rendelé­sen légzésfunkciós vizsgálatok­kal követik figyelemmel a tüdő tisztulását, a szénmonoxid-tar- talom csökkenését. Mivel a légúti allergia ma már népbetegség, a megelőzés mindannyiunk közös érdeke. A legfőbb rossz, a parlagfű ir­tása közös feladatunk. A tüdő- gyógyász a megelőzés tekinte­tében annyit tehet, hogy fel­hívja a betegek figyelmét: jóval az allergiás szezon előtt kezd­jék meg a gyógyszerszedést. Az allergiások számára segít­Dr. Bitay Zsuzsa ség lehet (mert javítja a közér­zetüket), ha az utcán nap­szemüveget viselnek, minden este hajat mosnak és csukott ablak mellett alszanak. A házi- poratka is gyakorta okoz aller­giát, különösen a gyerekek kö­rében. A sok-sok kedves plüss- állatka ugyanis mind porfogó. Helyes, ha ezeket a játékokat gyakran mossuk és minden egyéb porfogót eltávolítunk a lakásból. Allergiás gyermek közelében nem szerencsés, ha kisállatot tartunk, ugyanis al- lergizáló tényező a kutya-, macskaszőr és a madártoll. Dr. Bitay Zsuzsa kollégáival együtt részt vesz a tüdőgondo­zó ingyenes és nyitott asztma­klubjának összejövetelein is. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Dohányzás és pollenallergia Poratka, a veszélyes házimumus A háziporatkák egészen apró, szabad szemmel nem látható rovarok. Lakókörnyezetünk­ben mindenütt megtalálha­tók, előfordulásuk nem függ össze a tisztasággal. Egészséges ember számára ártalmatlanok, az erre allergi­ások életét viszont megkeserí­tik. Az allergiát okozó anyag a háziporatkák ürülékében ta­lálható. A fűtési időszak alatt a szá­razabb levegőn ez az apró szemcsés ürülék elporlik és erősen megkötődik a textil­szálakon, majd onnan a leve­gőbe jut. Az atkák kedvenc búvóhelye az ágy, a szőnyeg és a plüssjáték. Táplálékuk az emberi és állati hámfoszlá­nyok, baktériumok. A véde­kezés egyedül célravezető módja az állandó takarítás! Gyakran mossuk az ágyne­műt, a szőnyeget és a plüss- játékokat. Az orrfújás kisgyermekkorban nehéz dolog. Pláne akkor, ha nemcsak egyszerű nátháról, hanem allergiáról van szó. / segít­ség ilyenkor a különféle orrtisztító és orrszívó szerkezetek használata. Dr. Halász Mátyás 1977-ben végzett Szegeden. 1984-ben ke­rült a kiskunfélegyházi tüdő­gondozóba. Tüdőgyógyász szakorvos, 1991 óta a tüdőgon­dozó vezető főrovosa. Kiskunfélegyházán naponta átlagosan egy orvos 30-40 bete­get lát el. Pollenszezon idején, párás vagy influenzás időszak­ban azonban 120 páciens is fel­keresi a rendelőt. Az allergiá­ban szenvedők száma Félegy­házán és régiójában is rohamo­san növekszik. Évente több száz új allergiás beteget re­gisztrálnak. Tavaly 1600-an vol­tak. Félegyházán egyébként a megyében az elsők között kezdték el az allergia- és aszt­mavizsgálatokat. Kiemelkedő­en sok a tbc-s és tüdőrákos be­teg is ebben a körzetben. A leg­nagyobb problémát a gyenge szűrési fegyelem jelenti. A rá­kos betegségben szenvedők so­kan későn, előrehaladott álla­potban keresik fel a tüdőgon­dozót. A türőrákosok kilencven százaléka dohányzik. A félegy­házi tüdőgondozóban nagy hangsúlyt fektetnek a dohá­nyosok leszoktatására. A kis­kunfélegyházi tüdőgondozó felszereltsége a főorvos szerint megfelelő. A számítógépes nyilvántartást a megyében az elsők között vezették be. Dr. Halász Mátyás Mit tegyünk, ha fullad a gyerek? A nehézlégzés, fulladás oka gyermekkorban is több beteg­ség lehet. Most, a parlagfű szezonjában - amely augusz­tus közepétől az első fagyokig tart -, nem árt, ha a szülők az allergiára is gondolnak. Annál is inkább, mert ma Magyaror­szágon minden tizedik gyer­mek szenved valamilyenfajta allergiában. Legtöbben a par­lagfűtől és a háziportól. Ha a gyereknek folyik az orra, tüsz- szög, viszket a szeme, orra, nehezen veszi a levegőt, vagy minden egyéb tünet nélkül hirtelen köhögési rohamok törnek rá, esetleg fullad - azonnal a háziorvoshoz kell fordulni. Majd a háziorvos ta­nácsát, véleményét kikérve érdemes a megyei gyermek­tüdőgyógyászati szakrende­lést felkeresni. A kecskeméti megyei kórház Izsáki úti épü­letében lévő pulmonológiai szakrendelésen mindenféle gyermek-tüdőgyógyászati be­tegséggel foglalkoznak. így a pollenallergiával is, illetve ál­talában a légúti allergiákkal. A szakrendelést dr. Madar Kata­lin gyermekgyógyász, gyer­mektüdőgyógyász szakorvos vezeti. A szakrendelésre kell a háziorvosi beutaló, kivéve a sürgős eseteket. A rendelés előjegyzéssel, területi rend szerint működik. Naponta reggel 8-tól dél­után 2-ig fogadják a gyereke­ket. Hétfőn Kiskunhalas és környéke, kedden Kalocsa és környéke, szerdán Baja és környéke, illetve Kecskemét környéke, csütörtökön Kecs­kemét, pénteken Kiskunfél­egyháza betegeit fogadják. A szakrendelés alapvető felada­ta a gyermekek kivizsgálása és a kis betegek gondozása.

Next

/
Thumbnails
Contents