Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-09 / 184. szám

4. OLDAL y • • • • VILAGTUKOR 1999. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ Elítéli a francia vezetés Wa­shingtonnak azt a próbálkozá­sát, hogy rakétaelhárító raké­tarendszert telepítsen Japánba és Tajvanra. Az amerikai ra­kétarendszer Párizs szerint megbonthatja az ázsiai térség egyensúlyát. Arra ösztönöz­heti Kínát, hogy gyorsított ü- temben korszerűsítse atomarze­nálját. Tévedésből felkerültek az Inter­netre Bulgária katonai titkai. Há­rom héten át olyan bizalmas in­formációkat lehetett olvasni a bolgár fegyveres erőkről, mint például a hadsereg átalakításá­nak tervei. Az ellenzék fontos álláso­kat foglalt vissza a szélsősé­ges tálib milíciától Afganisztán északkeleti részén. Az ország mintegy 90 százalékát ellenőrző tálibok a lakosság többségét al­kotó szunnita muzulmánok és pastuk közül kerültek ki, míg az ellenzék a vallási és nemzeti ki­sebbségek. Megszűnt a belga élelmiszer-ex­port péntektől, miután a kor­mány a dioxinveszély miatt meg­tiltotta a két százaléknál több ál­lati zsiradékot tartalmazó élel­miszer kivitelét, hacsak nem kí­séri őket megfelelő bizonylat. Az okiratnak tanúsítania kell, hogy az élelmiszer nem tartal­maz egészségre ártalmas anya­gokat. Gyermekpornográfia terjesz­tésének gyanújával őrizetbe vet­tek az ausztriai Baden közelében egy pap tanárt, aki alsó tagoza­tosoknak hittant tanított, és az iskola bentlakásos intézetének igazgatója volt. Ápolónőket toboroznak Ke­let-Európábán az észak-olaszor­szági Belluno megye egészség- ügyi hatóságai, mivel helyben már nincs szabad munkaerő. '.-vd-íJKM ÍÍŐXSbflö! j£í>j Felelősség terheli a Román Vasúti Társaságot az Arad kö­zelében történt vasúti szeren­csétlenség során megsérült ma­gyar vagonokban esett károkért, a javítási költségek pedig azt a török fuvarozó vállalatot ter­helik, amelynek gépkocsivezető­je nem vette figyelembe a fény­sorompó jelzését - közölte Basescu közlekedési miniszter. A péntek esti vasúti szerencsét­lenségben kisiklott négy, MÁV- tulajdonban lévő személyva­gon is. Svájcban mintegy három­száz olyan cég van, amelybe sikerült beférkőzniük a volt Szovjetunió területéről érkező bűnbandáknak, és az országot „malacperselyként” használják - jelentette ki Carla del Ponte főügyész a SonntagsBlick cí­mű német-svájci lap vasárna­pi számában megjelent inter­jújában. Arafat elfogadta Barak javaslatát. A palesztin elnök a katari emir, Hamad bin Kalifa al-Tani sejk gázai látogatása alkalmából bejelentette: beleegyezett abba, hogy Izrael csak szeptember elsejétől kezdjen hozzá a tavaly született izraeli-palesztin megállapodás végrehajtásához. FOTÓ: FEB/REUTERS Merénylet az EBESZ székháza ellen Feszült viszony az UCK és a KFOR alakulatai között Kosovska Mltrovicában tegnap, a szombatit követően újra összeverekedtek albán fiatalok a francia béke- fenntartó katonákkal. A KFOR-katonák vasárnap sem engedték át az albánokat azon a hídon, amely szerbek lakta területre vezet. Egy 150 emberből álló, albán zászlókat lengető csoport kőzá­port zúdított a franciákra, és becsmérelni kezdte őket. Egy ka­tonát a fején találták el. A francia az ütéstől elkábult, és csak társai támogatásával tudott távozni a helyszínről. Egy albánt őrizetbe vettek. A vasárnapi összetűzés mindamellett nem volt olyan he­ves, mint az előző napi, amikor ezer albán csapott össze a franci­ákkal. Kosovska Mitrovica 30 kilo­méterre északnyugatra van Pristinától. A várost egyaránt lak­ják albánok és szerbek, akik kö­zött régóta feszült a viszony. A te­lepülést kettészelő Ibar folyó híd­ja a NATO-hadjárat befejezése óta a két népcsoport torzsalkodá­sának tárgya. Koszovóban tovább fokozó­dott a feszültség az UCK-milícia és az KFOR biztonsági alakulata között, miután ismeretlen tette­sek pokolgépes merényletet haj­tottak végre az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Szervezet pristinai székháza ellen. A robba­nószerkezet vasárnap éjjel lépett működésbe, egy ember megsebe­sült. A KFOR katonái lezárták az utcát, és átvizsgálták a detonáció színhelyét. A békefenntartók pa­rancsnoksága felszólította az UCK fegyvereseit: fogadják el a nemzetközi közösség ajánlatát, és vegyenek részt a rendőrség munkájában, segítsenek elháríta­ni egy újabb etnikai katasztrófát. Szerbiában a hét végén több városban is folytatódtak a belgrá­di vezetés leváltását követelő el­lenzéki tüntetések. Dihtátori árverés. Augusztus 9. és 12. között rendezik meg Bukarestben azt az aukciót, amelyen a Ceausescu házaspár egykori használati tárgyaira: autókra, bútorokra, szőnyegekre, képekre lehet licitálni. FOTÓ: DIÓSI IMRE Tüntetők a pápánál Olasz gazdák öt traktor­ral és két autóbusszal vo­nultak a castelgandolfói pápai nyaralóhoz, hogy a katolikus egyházfő szoli­daritását kérjék az állam­mal támadt pénzügyi vitá­jukban. II. János Pál pápa tüntető tejtermelők előtt vasárnap azt mondta: na­gyon közel érzi magát a földművesek világához. Észak-olaszországi marhatartók­tól 661 milliárd líra (86 milliárd forint) bírságot akar behajtani az állam, mert 1995 és 199? között több tejet termeltek, mint ameny- nyit az Európai Unió engedélye­zett nekik. A megbírságolt tejter­melők nem akarnak fizetni, és ar­ra hivatkoznak, hogy az állam el­mulasztotta előzetes tájékoztatá­si kötelezettségét. Hosszú hóna­pok óta tüntetnek különféle akci­ókkal, tavaly egy traktorkonvoj még Brüsszelbe is elment. Paolo de Castro mezőgazdasági miniszter minden lehetséges fize­tési könnyítést megígért a gaz­dáknak, és hangoztatja, hogy so­ha többé nem szabnak ki bünte­tést, de Olaszország szavahihető­sége miatt ragaszkodik a már ki­rótt bírság behajtásához. Itália a jövő esztendőtől évi 600 ezer tonnával több tej előállítására ka­pott engedélyt, ami a miniszter szerint elegendő lesz a teljes hazai termeléshez. Nem ez az első eset, hogy a kvóták ellen tüntető olasz tejter­melők a pápa erkölcsi támogatá­sát kérik. 1997 decemberének egyik vasárnapján a római Szent Péter teret szállták meg traktora­ikkal, és akkori Úrangyala-imád- ságában II. János Pál fel is hívta a figyelmet „súlyos problémáik­ra”. A gazdák akkor a pápának akarták ajándékozni küzdelmük jelképét, az Ercolina nevű tehe­net, de a Vatikán elutasította az állatátvételét. Német-orosz kémügy Eladták az európai vadászgép dokumentációit Sajtóértesülések szerint a német hatóság emberei nemrég őrizetbe vettek két, az orosz titkosszol­gálatnak dolgozó német személyt. A két letartóztatott férfi a közös európai vadászgép, az Euro­fighter rakétarendszerével kap­csolatos több kötetnyi informáci­ót adott át az „orosz megrendelő­nek”. Egyikük mérnökként a német DASA cég rakétatechnikai eszkö­zöket gyártó, münchen-otto- brunni leányvállalatánál dolgo­zott. Ez a vállalat foglalkozik az Eurofighter rakétarendszerének kifejlesztésével,’^vadászgépen lé­vő fegyverzet találati pontosságá­nak javításával. A dokumentáció­kat a mérnök társa, egy hannove­ri kereskedő vitte Moszkvába, ahol többször is megfordult az utóbbi hónapokban. A kémduóra a Focus című hamburgi hírmaga­zin értesülése szerint egy volt ke­letnémet állambiztonsági (Stasi) tiszt hívta fel az illetékesek figyel­mét. A bonni védelmi minisztérium­ban megkezdték a kémkedés ál­tal okozott kár felmérését. A karlsruhei ügyészség szóvivője „klasszikus, nagyszabású kém­ügynek" minősítette az esetet. A Focus tudni véli, hogy Németor­szág moszkvai nagykövete a kö­zeli napokban hivatalosan tilta­kozni fog az ügy miatt azoroSz hatóságoknál. Virágzó hulladékipar A súlyos válsággal küzdő orosz atomipar elvállalná nyugati országok nukleá­ris hulladékának tárolá­sát. Az amerikaiak ké­szek arra, hogy nukleáris hulladékot befogadó tá­rolót építsenek Oroszor­szágban. Adamov atomipari miniszter nemrég fölvette a kapcsolatot egy amerikai nagyvállalattal, amely­nek élén William Webster, a CIA egykori vezetője áll. Érdeklődést mutat ezenkívül Németország, Svájc, Spanyolország, Dél-Korea, esetleg Japán is, miközben az orosz fél készen állna teljes körű szolgáltatásokra: nemcsak raktá­rozná a használt hasadóanyago­kat, hanem vállalkozna az újrafel­dolgozásra és további tárolásra is. Az oroszok kilogrammonként ezer dollárt kérnek a művelete­kért, míg ugyanez nyugat-euró­pai cégeknél négyszer annyiba kerül. A tervnek egyetlen szépséghi­bája van: az orosz törvények ér­telmében radioaktív hulladékok bevitele tilos az országba. A környezetvédők tiltakoznak is a kormány tervei ellen, hiszen az atom már eddig is szörnyű pusztításokat végzett Oroszor­szágban. Egy Krasznojarszkhoz közeli barlangrendszerben rég­óta raktároznak atomhulladé­kot, amely szivárog, és a szen­nyeződés a Jenyiszej folyót fe­nyegeti. Beszélő csimpánz „Kérem, kaphatnék egy Jegeskávét?” - kérdezi a 14 éves csimpánz­hölgy. Amiben nem az a meglepő, hogy az em­berszabású majom sze­reti az ínyencséget, ha­nem az, hogy „emberül” fejezi ki magát. A Georgia Egyetemen tudo­mányos kutatómunkát folyta­tó Rumbaugh házaspár, vala­mint segítőjük, Ludwig Huber bécsi biológus professzor sze­rint Panbanisha már három­ezer szót ismer és képes logi­kus mondatok szerkesztésére. A majombeszéd persze nem olyan egyszerű. A kutatók olyan billentyűzetet alakítot­tak ki, amelyen négyszáz jelet nyomhat le a majom. Használ­nak elvont fogalmakra utaló kifejezéseket: a jót vagy a rosz- szat, a „kéremet” és a „segíts nekemet”. Ha az állat a megfe­lelő jelzéseket használja, a komputer a szöveget mestersé­ges emberi hanggá alakítja át. Az osztrák professzor szerint az, amit eddig a majmok be­szédértésének tartottak, volta­képpen utánzás volt. Ám őt is meglepte, hogy ezúttal önálló mondatfűzésről van szó. A nőstény csimpánz egy­éves kölyke, Nyota szintén „be­szél emberül”, igaz sokkal kez­detlegesebben, mint az anyja. Erre az anyacsimpánz tanítot­ta meg, s van rá remény, hogy az évek múlásával még beszé­desebbé válik. Remélik, hogy a két majom talán az emberi kommunikáció felhasználásá­val is érintkezik egymással. FEB Veszélyes a szivar Először a világon az Egyesült Államokban kötelezték a ciga­rettagyártó cégeket, hogy termé­keiken figyelmeztessék a fo­gyasztókat: a dohányzás súlyos egészségi ártalmakkal járhat. Most újra ők vannak soron, ám ezúttal egy másik termék, a szi­var vonatkozásában. Az illeté­kes kormányhivatal azt javasol­ta a törvényhozásnak: kötelez­zék a dohánygyárakat, tüntessék fel a csomagoláson, miszerint a rendszeres szivarozás nyelv- és nyelőcsőrákot okozhat, a szivar­füst belélegzése pedig tüdőrák­hoz vezethet. A feliratok arra is figyelmeztessenek, hogy a szivar távolról sem veszélytelen helyet­tesítője a cigarettának. A készü­lő törvény azért is időszerű, mert az USA-ban az elmúlt években fellendült a szivarfo­gyasztás, főként a fiatalok köré­ben. Koldusmaffiák Pekingben Ötvenévi szocializmus sem tudta megszüntetni a kol­dulást Kínában. Peking pedig, amely október 1-jén ün­nepli a népköztársaság fennállásának fél évszázados évfordulóját, hallgatásba burkolózik. Talán úgy vélik: amiről nem beszélnek, az nincs is. A kínai főváros súlyos problé­mája a kéregetők hada. Szá­muk ráadásul egyre nagyobb, és mind gyakrabban lepik el a koldulok a követségi negyede­ket, az ötcsillagos szállodák, az előkelő üzletek környékét. So­kan a porontyaikat is maguk­kal cipelik. Rimánkodva, ese­dezve szinte rátapadnak a job­ban öltözött járókelőkre. A többség azonban a magyar fővárosból is ismert, szervezett koldusmaffia tagja. Hivatásos kéregető kijelölt működési te­rülettel és szerencsétlen, köl­csönzött gyerekekkel. Bár­mennyire szívszaggató is a lát­vány, a kép hamis: az erősza­kos koldus korántsem valódi földönfutó. Az igazán elesettek, a gyá- molításra szoruló nincstelenek csöndes megadással várnak ar­ra, hogy megkönyörüljenek rajtuk. Ők a súlyos testi fogya­tékosok, torzszülöttek, árvíz és földrengés sújtotta, ágrólsza- kadt nyomorultak, a 11 milliós világváros páriái. S még őket is tisztességtelenségre kényszerí­tik a nyomorúság vámszedői: reggelente összegyűjtik a nyo­morékokat onnan, ahol éjjelre meghúzták magukat, és sorra kirakják mindet a pénzesnek vélt helyekre. A falusi koldu­sok is Pekinget dézsmálják, ad­dig járják az éttermeket és nyekergetik hegedűjüket, amíg kapnak egy marék rizst, pár fillért. Hivatalosan senki sem ta­gadja Kínában, hogy létezik még szegénység. Két évtized­del ezelőtt a milliárdnyi lakos­ság negyede nyomorgott, éhe­zett. Az időközben megvalósí­tott reformoknak köszönhető­en ma már „csak” 42 millióan vannak. Nem számítják közé­jük viszont a némán nyomor­gókat: a család, rokonság nél­kül tengődőket, a kukakotró­kat, azokat a nyomorultakat, akik a „gazdagok” nagyvonalú­an kihajított üvegpalackjaiból, papír- és fémhulladékból ten­getik életüket. Kulcsár László

Next

/
Thumbnails
Contents