Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-31 / 202. szám

1999. AUGUSZTUS 31., KEDD 11. OLDAL ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG Várható változások a jövő évi személyi jövedelemadó törvényben Bővül az átalányadózás lehetősége A személyi jövedelemadó jövő évre tervezett változásai­nak egyik legfontosabb jellemzője az, hogy változatlan adótábla és adójóváírás mellett növekednek a családi kedvezmények - derül ki a kormány által elfogadott jö­vő évi szja-törvényjavaslatból. Egységesítik a nyugdíj- pénztári befizetések után járó kedvezmény mértékét és átalakul az átalányadózás rendszerének jó pár eleme is. Ellenőrzés. Szigorúbb el­lenőrzést tartana célszerű­nek a minisztériumok költ­ségvetésből biztosított ki­adásai esetében Naszvadi György, a-Pénzügyminisz­térium közigazgatási ál­lamtitkára, aki erről hétfőn Budapesten számolt be. Szerinte már a tervezéskor pontosan meg kellene ha­tározni, hogy a minisztéri­umok mire kapnak pénzt a költségvetésből. Több sertés. Az ország sertésállománya egy év alatt 419 ezer darabbal, 8 százalékkal nőtt, augusz­tus elsején mintegy 5,837 millió sertést tartottak nyilván - olvasható a Köz­ponti Statisztikai Hivatal hétfői gyorsjelentésében. Az anyakocák száma egy év alatt 30 ezerrel, azaz szintén 8 százalékkal emel­kedett. Átutalás. Az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkeze­lő Rt. több mint 170 mil­lió forintot utal át kedden a villamosenergia-iparban működő szakszerveze­tek számlájára - jelentette be az ÁPV Rt. hétfőn. Az összeg célja, hogy eny­hítsenek a privatizáció nyomán elbocsátott szer­vezett dolgozók anyagi helyzetén. Nőtt az energiafogyasztás. Az év első hét hónapjában 597 petajoule energiát használtak fel a fogyasztók Magyarországon, ami 1,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban - tájékoz­tatta az Energia Informáci­ós Ügynökség a sajtót hét­főn. Az ok: az előző évinél kedvezőtlenebb időjárás. A 2000. évre tervezett törvény- javaslatban az szerepel, hogy az adókulcs 400 ezer forintig to­vábbra is 20 százalék, 400 ezer és egymillió forint között 30 százalék lesz, egymillió forint fe­lett pedig 40 százalékos kulcsot érvényesítenek az adózásban. Az adójóváírás a bérjövedelem 10 százaléka lesz 2000-ben is, de legfeljebb havi 3000, azaz évi 36 ezer forint vehető igénybe e címen, egymillió forint éves jö­vedelem felett pedig továbbra sem alkalmazható az adójóvá­írás. A családi kedvezmény mintegy 30 százalékkal emelkedik. Az idén az egy- és kétgyermekes csa­ládok esetében a havi adókedvez­mény 1700 forint, a három- és többgyermekes családoknál pedig 2300 forint. Ezzel szemben jövőre a kormányzat az egy- és kétgyer­mekes családoknak havi 2200 fo­rintot, a három- és többgyermeke­sek esetében 3000 forintos havi kedvezményt javasol. A fogyaté­kos gyermek után 2600 forintot le­het adókedvezményként igénybe venni az idén, míg jövőre a fogya­tékos gyermeket nevelő családok havi kedvezménye 3400 forintra nőne. Az adótábla és az adójóváírás változatlanul hagyása mellett - az átlagkeresetek 8,7 százalékos jövő évi növekedésével számolva - a kormányzat évi 866 milliárd forintos szja-bevétellel számol 2000-ben. Változik majd a kormány javas­lata szerint az önkéntes kölcsö­nös pénztári befizetések adóked­vezménye. Az indítvány az, hogy a befizetések adókedvezménye egységesen 30 százalékra módo­sulna, nem változna azonban a kedvezmény 100 ezer, illetőleg 130 ezer forintos felső határa. A jelenlegi szabályok szerint az ön­kéntes kölcsönös nyugdíjpénztá­ri befizetések kedvezményének mértéke 50 százalék, a kiegészítő egészség- és önsegélyező pénztári befizetések kedvezménye 25 szá­zalék. Ezzel párhuzamosan jövő­re 30 százalékra módosul a ma­gán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj kedvezménye is. A közcélú adomány alapján egységesen a befizetett összeg 30 százaléka vehető igénybe adóked­vezményként a kormány javasla­ta alapján. A tartós adományozás külön kedvezménye - további öt százalék - megmaradna. Az igénybe vehető kedvezmény ösz- szegére az szja százalékában meghatározott korlát helyébe pe­dig tételes összegű felső határ lépne, nevezetesen közhasznú szervezet támogatása és közérde­kű kötelezettségvállalás esetében 50 ezer, kiemelkedően közhasz­nú szervezetnek juttatott ado­mány esetében 100 ezer forint, együttes adományozás esetén pe­dig 150 ezer forint. Az egyéni vállalkozók adóter­heinek csökkentése és az adókö­telezettségek egyszerűsítése érde­kében kiszélesítik az átalányadó­zás választásának lehetőségét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy 2000-től a tevékenységüket kez­dő egyéni vállalkozók is jogosult­tá válnak az átalányadózás alkal­mazására, másrészt megszűnik általánosságban is a tevékenységi körökre vonatkozó korlátozás. Az átalányadózás lehetőségét to­vábbra is csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók részére bizto­sítják, és nem változik az a sza­bály sem, hogy a kizárólag kiske­reskedelmi tevékenységet végzők esetében évi 15 millió, a mező- gazdasági kistermelők esetében pedig évi 4 millió forint a válasz­tás bevételi összeghatára. Az átalányadózást minden olyan vállalkozó is választhatja - a kivételeket leszámítva -, akinek előző évi bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot, ez a felső határ 1999-ben még 3,5 millió fo­rint. A választásnak továbbá az a feltétele, hogy a vállalkozó az áfa­törvény szerinti alanyi adómen­tességet válasszon, amely eseté­ben ugyancsak 4 millió forint az alkalmazható felső összeg. Új vonás lesz, hogy az az egyéni vállalkozó, aki döntése vagy jogosultságának megszűné­se miatt kikerül az átalányadó­zásból, annak a megszűnés vagy kikerülés utáni négy adóévben nincs lehetősége arra, hogy is­mét az átalányadózást válassza. További kedvezményt jelent a tételes költségelszámolást alkal- mazó.egyéni vállalkozók és me­zőgazdasági őstermelők számá­ra, hogy a gyorsított értékcsök­kenési leírás összeghatára 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik 2000-ben a javaslat szerint. Újabb inkubátorházak Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium politikai állam­titkára tegnap beszámolt a mi­nisztérium két legújabb, a kis­vállalkozásokat támogató, úgy­nevezett inkubátorház pályáza­táról. Az inkubátorház az in­duló, vállalkozások számára biztosítja a szükséges infrast­ruktúrát, ezzel csökkenti az in­duló tőkehiányt és mérsékli a piaci és vállalkozásvezetési ta­pasztalatok hiánya miatt je­lentkező rizikótényezőket. A minisztérium most két pá­lyázatot hirdet meg. Az első cél­ja a működő inkubátorházak felújítása, kapacitásbővítése, technikai fejlesztése, a szolgál­tatás színvonalának emelése. Benyújtási határideje 1999. ok­tóber 15. A második pályázat új inkubá­torok létesítését kivánja elősegíte­ni. Ez a pályázat kétfordulós. Az első menetben előminősítésére nyújtható be pályázat 1999. no­vember 15-éig. Ebben minden olyan új inkubátorház megvalósí­tásának támogatására lehet pénzt szerezni, amelyhez már rendelke­zésre áll a helyi szükségletekhez és lehetőségekhez szabott megva­lósíthatósági tanulmány. Az előminősítésben megfelelt pályázatok részt vehetnek a má­sodik fordulóban, amelynek kere­tében az inkubátorház megvalósí­tásának költségeihez legfeljebb 50 millió forint vissza nem térí­tendő támogatás és a beruházás teljes költségének maximum egy- harmadáig kamatmentes kölcsön nyerhető el. K. T. A minőség dicsérete A családi vállalkozások óriási erőfeszítésének köszönhetően robbanás- szerű fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek­ben a szőlő- és borter­melés. A kormány min­den segítséget megad ahhoz, hogy a következő években javuljon az ága­zat jövedelmezősége - hangsúlyozta Sümegen Torgyán József, az agrár­tárca irányítója. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter bejelentette: tárcája az új szőlők telepítési költségének ötven százalékát vis­sza nem térítendő támogatás­ként juttatja a termelőknek, hi­telfelvétel esetén pedig a kama­tok negyven százalékát vállalja át az állam. így szeretnék ösztö­nözni a termelőket, hogy jó mi­nőségű, versenyképes borokkal jelenhessenek meg a külpiaco­kon. További segítséget jelent, hogy az elfekvő készletek miatt értékesítési gondokkal küszködő bortermelőket az idén is támo­gatják. Az FVM a közelmúltban 262 ezer hektoliter bor lepárlá­sát rendelte el. A miniszter a továbbiakban el­mondta: minőségi búzát egymil­lió hektáron célszerű vetni, a belföldi, szükségleteken felüli menynyiség biztonsággal értéke­síthető a külpiacokon. A terme­lőket támogatással ösztönzik a jó minőségű, fémzárolt vetőmag vásárlására. A kukoricatermesz­tésen belül a csemegekukorica vetését látják kifizetődőnek, mi­vel a hidegen sajtolt magvakhoz hasonlóan feldolgozva jól értéke­síthető. (u. g.) Finisben a dohánybetakarítás A mesterségesen szárított füstölnivalóért többet fizetnek A tiszaalpári Guzsik Jánosék idén egy holdon termesztettek dohányt. Már hetek óta szedik a dohányt Kiskunfélegyhá­zán és környékén. A be­takarítás valószínűleg szeptemberig befejező­dik. Idén közepes dohánytermés várható - vélekedett Bajnóczi József, a Budapesti Dohány- fermentáló Rt. kiskunfélegy­házi, beváltó üzemének igaz­gatója. A szakember elmond­ta, hogy idén Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megyében öt­száz hektáron termesztettek dohányt. Ennek 80 százalékát Bács-Kiskunban, 20 százalé­kát pedig Békés és Csongrád megyében. Ebben a régióban év elején hatszáz termelővel kötöttek szerződést, akik vár­hatóan ősszel 1000 tonna szá­raz dohányt adnak le. Ennek hatvan százaléka mestersége­sen, negyven százaléka pedig természetesen szárított. Bajnóczi Józseftől megtud­tuk: az idei csapadékos időjá­rás a dohánynak sem kedve­zett. Májusban, a beültetés időszakában az időjárás segí­tette a munkálatok elvégzését, a palánták gyorsan megered­tek. A későbbi esőzés és jég­verés viszont nagy károkat okozott. A beültetett területek öt százaléka a belvíz miatt ki­pusztult. A rendszeres perme­tezés ellenére jelentős a vírus és a lisztharmat okozta kár is. Az üzem igazgatója el­mondta: a mesterséges szárí­tású dohányok felvásárlása már elkezdődött. Reméli, no­vember végére a természete­sen szárított dohány átvételé­vel is végeznek. Idén átlago­san 400-450 ezer forintot fi­zetnek a mesterségesen szárí­tott dohányért tonnánként, a természetes szárításúért pedig 250-300 ezer forintot adnak. Bajnóczi József szerint ez el­fogadható ár. Úgy véli, aki a követelményeknek megfelelő­en végezte a termesztést, az nyereségesen zárja az évet. A részvénytársaság egyéb­ként többféle módon segíti a termelőket. Gépeket, vegy­szereket, palántákat, vala­mint kedvező kamatozású terméselőleget is biztosít szá­mukra. Vajda Piroska Díjnyertes alföldi borok a Kecskemétvin-2000 Rt.-tői Aki már vásárolt a kecskemé­ti székhelyű Kecskemétvin- 2000 Rt. boraiból, az tudja, a vállalkozás kiváló minőséget kínál kedvező áron. Átalakulásáig a Kecskemétvin Rt. Bács-Kiskun megye és az or­szág egyik legnagyobb pincé­szete volt. A. nagy előd nevét megtartva és tevékenységét folytatva jött létre néhány évvel ezelőtt a Kecskemétvin-2000 Borgazdasági Rt. A cég palac­kos asztali és minőségi borok termelésével és értékesítésével foglalkozik. Dabasi Gábor elnök vezér- igazgató elmondta, hogy a ha­gyományokra építve jelentős termékszerkezet-váltás történt a cégnél. Új termékekkel jelen­tek meg a piacon. Ezeket új ki­szerelésben, teljesen új design­nal kínálják. Mivel az alföldi borok hírnevét az utóbbi évek­ben igencsak lejáratták, nem könnyű egy erre a tájra jellem­ző nedűket termelő vállalkozás­nak talpon maradnia. A Kecske­métvin-2000 Rt. azonban jó úton jár. Ezt a cég eredményei is igazolják. Szerencsére a kül­földiek máshogyan ítélik meg az alföldi borokat, mint azt a magyar borfogyasztók teszik. Ennek is köszönhető, hogy a Kft. által termelt borok 55%-át külföldön tudják értékesí­teni. Fő exportpiacok: a Baltikum, Cseh- ország, Len­gyelország, az Európai Unió és Kanada. A Kecskemétvin-2000 Rt. termékeinek kiváló minősé­gét ismerték el akkor is, ami­kor a közelmúltban a me­gyeszékhelyen megrende­zett kettesfogathajtó világ- bajnokság hivatalos borának a ’Mét Cabernet Sauvignon-t választották. Ez a termék be­került a tíz legjobb alföldi bor közé is. Ezzel a fajtával és más borokkal jelen­tős sikereket ért el kü­lönböző hazai és kül­földi versenyeken a cég. Kecskeméti olasz- rizlingjük például a Kunsági Borverseny vándordíját nyerte el a ' közelmúltban. A többi mellett közkedvelt a Kis­kunfélegyházi kékfrankos, melynek ára is igen kedve­ző. Újra divat a rose bor. A Kecskemétvin-2000 Rt. e vá­sárlói igény kielégítésére száraz és félszáraz rose-val jelent meg a piacon. Dabasi Gábor hangsú­lyozta, hogy az alföldi ter­mőtájról kiváló minőségű borok kerülnek ki. A Kecs­kemétvin-2000 Rt. szak emberei az alföldi bo­rok hírnevének visz- szaszerzéséért dol­goznak. Kecskemétvin-2000 Bor- gazdasági Rt., 6000 Kecs­kemét, Kiskőrösi út 18-20. Tel.: 76/482-642, 76/487- 012, Fax: 76/482-690. * A4 ÉT VükM | MUV1Í

Next

/
Thumbnails
Contents