Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-28 / 200. szám
10. OLDAL TANÉVKEZDÉS ELŐTT 1999. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT Tanévnyitó Kecskeméten A szakoktatási tanévnyitót az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezték meg.- Magyarországnak nem olcsó munkaerejével kell vonzóvá válnia a külföldi befektetők számára, hanem azzal, hogy minőségi munkát nyújtó, felkészült, magasan képzett szakemberei vannak - mondta tegnap a Kecskeméten tartott, regionális tanévnyitón Pokorni Zoltán. Az oktatási miniszter a főváros mellett öt megye - Bács- Kiskun, Heves, Nógrád, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok - szakképző intézeti igazgatóinak, kamarai képviselőinek részvételével zajlott tanácskozáson leszögezte: felértékelődik az élethosszig tartó tanulás jelentősége. Ennek megfelelően a specializált információkkal túlsúlyos tudáshalmaz helyett az oktatásnak megfelelő alapokat kell adnia, egyszersmind kialakítani az ismeretek gyarapításának igényét, a folytonos tanulásra való képességet, nyitottságot. Pokorni Zoltán a közoktatásra, a felsőfokú oktatásra és a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó törvények módosításának várható hatásait, valamint a tárca terveit részletezve hangsúlyozta: a közoktatásban meg kell erősíteni azokat az elemeket, amelyekkel a minőségi tanítás folytatható. Az oktatási ágazatra szánt pénz növekszik, a cél, hogy a többlettámogatás döntően a minőség javítását szolgálja. A kormány által már elfogadott, parlamenti jóváhagyásra váró költségvetési törvényjavaslat szerint átlagosan 22 százalékkal, ötvenmilliárd forinttal szeretnék emelni a normatív támogatásokat. A szakképzési normatívák mindegyike átlagosan 20 százalékkal nő, vannak azonban olyan területek - tette hozzá a Pokorni Zoltán miniszter -, ahol javaslataik szerint ennél nagyobb mértékű lesz a finanszírozás növekedése. Ezek közé tartozik a napközi-fenntartáshoz, a bejáró gyerekek utazási költségeihez kapcsolódó támogatás. Szándékaik szerint többet, a működési költségeket szinte teljesen fedező normatív támogatást kapnának a kollégiumok is. A miniszter szólt arról is, hogy az idei egymilliárd helyett jövőre hárommilliárd forintra kívánják növelni azt a keretösszeget, amely az 1100 lélekszám alatti településeken működő óvodák, alsó tagozatos iskolák fenntartására szolgál. A felsőoktatási törvény módosításáról szólva a miniszter elmondta: az integrált intézmények, mint amilyen Kecskeméten is létrejön, konvertálható, a piac, a társadalom igényeinek megfelelő képzést nyújtanak. Versenytársai lehetnek a fővárosi egyetemeknek. Az integráció célja ugyanakkor az is, hogy átláthatóbb intézmények jöjjenek létre, amelyek gazdálkodása racionális. Az integráció folyamata még az elejénél tart, de már most látható, hogy a többpólusú, több tudományágat ötvöző, integrált intézmények alkalmasak lesznek arra, hogy regionális szerepet töltsenek be. A miniszter beszédében kitért a felnőttoktatásra is. Mint mondta, az oktatási tárca soron következő nagy feladata a felnőttoktatásról szóló törvény- javaslat kidolgozása. Az első munkaértekezletet a szakképző intézmények bevonásával szeptemberben tartják. A délután szakmacsoportonkénti szekcióülésekkel folytatódott. A kecskeméti tanácskozás résztvevői előtt Endre Sándor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke a Duna-Tisza közi szakképzés helyzetéről számolt be. Benedek István, az oktatási tárca helyettes államtitkára pedig a szakképző intézetek előtt álló, a munkaerőpiac igényeihez jobban igazodó képzés megteremtésének feladatairól beszélt. Iskoláztatási támogatás a családi pótlék helyett Huszonötezer diák tanul református iskolákban A magyarországi református közoktatási intézmények közös tanévnyitó istentiszteletét ma délelőtt 10-től a kecskeméti református templomban tartják. Az ünnepségen részt vesz Papp Kornél is, a református egyház zsinati Irodpja iskolaügyi osztályának vezetője, akit a református közoktatás helyzetéről kérdeztünk.- Hány oktatási intézményt tart fenn a református egyház Magyarországon?- Ha előreszaladhatok képzeletben szeptember elsejéig, akkor azt mondhatom: intézményeink száma nyolcvan. A hét végén, illetve a jövő hét elején ugyanis hét új, illetve megújult intézménnyel gazdagodik a református óvoda- és iskolahálózat. Az új intézményekkel együtt 16 óvoda, 36 általános iskola, 19 gimnázium, 2 szakképző intézet, három művészeti alapiskola, három egészségügyi iskola, egy önálló kollégium, egy pedagógiai intézet, vagyis nyolcvan önálló intézmény fenntartásának szolgálatát vállalta fel a magyarországi református egyház. Ha a 12 internátus mellett a felsőoktatási intézményeket is számolom, az iskolarendszer több mint száz intézményből áll.- A feladat nem könnyű. Van-e hozzá eszköz? Vagyis milyen források állnak az intézményfenntartó rendelkezésére?- Az állami normatívát, amely a diáklétszám szerint jár, a református egyház is megkapja. Ez a fő költségvetési forrásunk. Ám a normatíva a költségeknek csupán 66- 67 százalékát fedezi. Ezt egészíti ki az egyházi intézményeknek járó állami, úgynevezett kiegészítő támogatás, amely a fenntartási költségek további 15 százalékára nyújt fedezetet. A hiányzó 15-18 százalékot saját erőből (saját bevételekből, egyházközségi, gyülekezeti adakozásból) kell fedeznünk. Az intézmények és a fenntartó egyházközségek azonban nincsenek egyforma anyagi helyzetben, sőt egy megyén belül is óriási különbségek tapasztalhatók. Elég talán Bács-Kiskunból a pénzügyi szempontból szerencsés helyzetben lévő Kecskemétet és a segítségre szoruló Kun- szentmiklóst említenem. Az intézményfenntartás idén különösen nehéz feladat elé állította egyébként a református egyházat: az év eleje óta hiába kértük, még mindig nem kaptuk meg a kollégisták után járó állami kiegészítő támogatást. Ezt a hiányzó 98 millió forintot magunknak kellett előteremtenünk. S bizony azok az iskolák is megérezték a hiányt, amelyek nem tartanak fenn internátust. Ha ugyanis a 98 millió forintot nem vettük volna el a fejlesztésektől - a pénzt úgy tudom, szeptember végén kapjuk meg visszamenőleg -, minden kollégiumunkat be kellett volna zárnunk ebben a tanévben.- Hány diák tanul az 1999/2000. tanévben református intézményben?- Ha a felsőoktatást is beleszámítom, 25 ezer diák kezdi, illetve folytatja tanulmányait az ország valamelyik református intézményében. Bács-Kis- kunban 2520 diákunk van, gimnáziumban 1316-an tanulnak.- Tervezik-e az iskolahálózat bővítését? Milyen fejlesztési elképzelések nyertek zsinati támogatást? Kérdezem ezt azért is, mert Kecskeméten küszöbön áll az Újkollégium épületének bővítése. A közel 750 millió forintos beruházás célja az, hogy legyen elegendő helye a nyolc évfolyamos általános iskolának és a négy, illetve hat évfolyamos gimnáziumnak.- Az intézményfejlesztés egyik kiemelt célja az óvodahálózat bővítése. Most szeptemberben három új református óvoda indul az országban, s még szeretnénk többet is indítani. A másik kiemelt cél az általános iskolák számának növelése. A második világháború előtt a református egyház 1100 általános iskolát működtetett. Ma 36-ot, s 2000-ben még talán öt új iskolát tudunk indítani. Az alapfokú oktatás fejlesztését azért tartjuk stratégiai célnak, mert úgy véljük: a keresztyén értékek szerinti nevelést, oktatást nem lehet a gimnáziumban elkezdeni. Ami Bács megyét illeti: szeretnénk Kiskunhalason egy speciális, az írás- és olvasási nehézségekkel küzdő kisdiákoknak segítő szakszolgálatot indítani. A kecskeméti beruházás konkrét támogatásáról még nincs döntés. A fejlesztés ugyanakkor mindannyiunk számára örömteli, hisz a kecskeméti gimnáziumot az ország legjobb református középiskolái között tartjuk számon. Ábrahám Eszter Három új tanteremmel bővül szeptembertől a kecskeméti református Újkollégium. Október 1-jétől a tanköteles korú gyermekek esetében a családi pótlékot az azzal azonos összegű iskoláztatási támogatás váltja fel - közölte a Szociális és Családügyi Minisztérium családpolitikai helyettes államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.- A családtámogatásokról szóló törvény szerint az iskoláztatási támogatást csak egyszer kell igényelni, azután a gyermek tanköteles koráig automatikusan folyósítják - mondta Lakner Zoltán. Hangsúlyozta: mivel ez a kezdő év, szeptemberben valameny- nyi, a közoktatásban tanuló gyermek után iskolai igazolást kell beadniuk a szülőknek a társadalombiztosítási kifizető- helyekhez azokon a munkahelyeken, ahol működik ilyen. Az összes többi esetben a megyei egészségbiztosítási pénztárakhoz szükséges eljuttatni az igazolásokat. Elmondta, hogy valamennyi oktatási intézményben rendelkezésre állnak a szükséges formanyomtatványok. A beadási határidő szeptember 30. A juttatás a gyermek 16 éves koráig jár. Ha a gyermek a közoktatásban ennél tovább anul, akkor legfeljebb 20 éves koráig folyósítható utána a támogatás. A felsőoktatási intézmények hallgatói után nem jár az ellátás. Az iskoláztatási támogatás összege megegyezik a családi pótlékéval. Eszerint egy gyermek esetén 3800 forint, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 4500 forint az ellátás összege. Két gyermek után gyermekenként 4700 forintot, egyedülálló szülő esetén gyermekenként 5400 forintot folyósítanak. Három vagy több gyermek esetén 5900, csonka családnál pedig 6300 forint jár gyermekenként. Lakner Zoltán kiemelte: a támogatást azért vezették be, mert a tanköteles korúak 5-8 százaléka nem jár rendszeresen iskolába. Az ellátástól azt remélik,.hogy ez az arány csökken. Az iskoláztatási támogatást nem vonják meg, ha a gyermek igazolatlan okból nem jár iskolába. Az intézmény igazgatójának és a település jegyzőjének jelzése alapján a gyermekjóléti szolgálatok kivizsgálják a hiányzás okát. Egyebek között kötelezhetik a szülőket arra, hogy számlával igazolják: a juttatás teljes összegét gyermekükre költötték. Végső esetben eseti gondnokot rendelnek ki, aki a gyermek iskoláztatására fordítja az összeget. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az iskoláztatási támogatás helyett továbbra is az emelt szintű családi pótlékot kapják azok, akik fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nevelnek. ATV nézés a programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben.
