Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28 / 200. szám

1999. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR 5. OLDAL Ugrásra készen a frakciók Tegnap a MIÉP és az MSZP nyitotta, szeptem­ber 12-én a Fidesz zárja a szezonnyitó frakcióülé­sek sorát. Mint az a kör­kérdésünkre adott vála­szokból kiderül, a nyári szabadságukról visszaté­rő képviselők a parla­ment őszi ülésszaka előtti stratégiai egyezte­tésen leginkább a költ­ségvetésről és az adótör­vényekről alakítják ki ál­láspontjukat. Orbán Viktor miniszterelnök és a fideszes miniszterek is részt vesznek a vezető kormánypárt frakciójának szeptember 10-én kezdődő, háromnapos siófoki tanácskozásán. Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes szerint a munka gerincét a szakmai kabi­netek helyzetértékelése adja majd. Valószínűleg a jövő évi költségvetés fő számairól, illet­ve az adótörvényekről esik a leg­több szó, miközben mód lesz a miniszterek, illetve a kormány tevékenységének értékelésére is. Répássy úgy véli: képviselőik többségének tetszik a kabinet eddigi határozottsága, ám kifo­gásolják, hogy bizonyos ügyek­ben a kormány defenzívába vo­nul. Átengedi a kezdeményező szerepet az ellenzéknek, holott nem a kisebbségnek kellene kita­lálnia, miről szóljon a politika.- A kisgazda miniszterek, ál­lamtitkárok és megyei elnökök részvételével augusztus 30-án Gödön, 31-én pedig a Képviselői Irodaházban egyezteti az őszi ülésszakra vonatkozó elképzelé­seit az FKgP frakciója - mondta Túri-Kovács Béla, a képviselőcso­port helyettes vezetője. A legfon­tosabb téma itt is a büdzsé és az adótörvények alakulása, ezen be­lül az FVM-nek jutó állami támo­gatás mértéke. Túri-Kovács leszö­gezte; a Torgyán József által kért 413 milliárd - amelyhez ragasz­kodnak - inkább alul-, mint fe­lülértékelt összeg, ennél sokkal többre volna szüksége a tárcá­nak. Mint megtudtuk, a képvise­lőcsoport a T. Ház elé kerülő törvénytervezetek közül a legna­gyobb figyelmet a szövetkezeti törvény módosítására, a Btk. szi­gorítására, illetve az önkormány­zati képviselők összeférhetetlen­ségének szabályozására fordítja majd. A II. félév feszítettebb időbe­osztása miatt a gyorsabb, mégis hatékonyabb törvénykezésre tö­rekszik az MDF - számolt be a képviselőcsoport terveiről Balsai István frakcióvezető, aki elmond­ta, hogy szeptember 3-án tartják szezonnyitó ülésüket. A demok­rata fórum egyetért azzal a kor­mányzati elképzeléssel, hogy a jövő évi költségvetésben kiemelt szerepet kapjon a család- és ott­honteremtési támogatás, ellenzi azonban az áfa-visszatérítés átfu­tási idejének 30-ról 45 napra tör­ténő emelését, mert az egymillió kisvállalkozót hozna lehetetlen helyzetbe. Balsai reméli, hogy az őszi ülésszak mentes lesz a korábban tapasztalt, durva hang­vételű összecsapásoktól. Szerin­te a frakciók e téren példát ve­hetnének a mindig mérsékelt és higgadt hangnemet megütő MDF-ről. Az elkövetkező hónapokban az embereket leginkább érintő té­mákra, például az egészségüggyel és a mezőgazdasággal kapcsola­tos előterjesztésekre szeretnék összpontosítani figyelmüket a szocialisták - avatott be az e hét végén Balatonfüreden zajló frak­cióülés várható döntéseibe Lam- perth Mónika, a képviselőcsoport helyettes vezetője. Magyarázat­képpen elmondta, hogy elsősor­ban olyan kérdésekkel foglalkoz­nak a frakció munkacsoportjai, amelyeket szerintük az Orbán- kormány eddig hanyagolt. A szo­cialista honatyák szerint a nyá­ri szünet nem feledtetheti a kor­mánypártok által lebegtetett, őket érintő botrányokat, mint ahogy nem lehet belenyugodni a működésképtelen háromhetes ülésezési rendbe sem. Az MSZP arra törekszik, hogy végre meg­honosodjon a T. Ház falai között a kulturált vitastílus, de - tette hozzá a képviselőnő - „amíg a kormány nem hajlandó a párbe­szédre, addig a patkó másik olda­láról nehéz példát mutatni”. A költségvetés alultervezett ki­adásairól és felültervezett bevéte­leiről is szó lesz az SZDSZ szep­tember 2-án és 3-án a Mátrában tartandó frakcióülésén - fogal­mazott Fodor Gábor, a képviselő- csoport helyettes vezetője, aki szerint ezekben a napokban dön­tenek majd arról is, hogy milyen stratégiát kövessenek a szabad- demokraták az őszi ülésszak so­rán. Az már biztos, hogy harmad­szor is benyújtják az általános hadkötelezettség eltörlését szor­galmazó javaslatukat, de feszege­tik a nyugdíjpénztárak működé­sének alkotmányosságát is. A MIÉP tegnapi frakcióülé­sének helyzetértékeléséből kide­rült, hogy a párt támogatja a kor­mány családpolitikai, valamint a kis- és középvállalkozásokat felkaroló intézkedéseit, elveti vi­szont a csak a bankszférának előnyös, a hazai realitásokat nél­külöző költségvetést - tudtuk meg Győri Béla szóvivőtől. El­mondta: a MIÉP-frakció csak akkor szavazza meg a Torgyán által kért 413 milliárdos FVM- támogatást, ha a miniszter bizo­nyítani tudja, hogy a pénz a rá­szorulókhoz jut, s azt nem a tsz- lobbik fölözik le. A képviselő- csoport hamarosan kezdemé­nyezni fogja az ukránokkal, ro­mánokkal és szlovákokkal kö­tött alapszerződések felülvizsgá­latát, s szót emel a háromhetes parlamenti munkarend megvál­toztatása érdekében is. Takács Mariann Mir: nyugodjék békében! Amerikában megrendezik a világ első űrárverését Néhány nap híján 13 évet és hét hónapot töltött az űrben a magyarul Béke névre hallgató, szov­jet-orosz űrállomás. A 136 tonnás, 33 méter hosz- szú monstrum, „az emberiség előőrse”, 78 ezer­szer kerülte meg - óránként 28 ezer kilométeres sebességgel - a Földet. A különféle nemzetiségű 87 űrhajósnak hosszabb- rövidebb ideig otthont, kísérletezési lehetőséget kínáló űrjármű utolsó három lakója, az orosz Viktor Afanaszjev és Szergej Avdejev, valamint a francia vendég, Jean-Pierre Haignere ma tér vissza a Földre. A Mir jövő áprilisig rója még köreit bolygónk körül, majd távvezérléssel visszahozzák a Föld lég­körébe, s végül Ausztrália térségében tervszerűen bezuhan a Csendes-óceánba. A hasonló célú és küldetésű amerikai Skylab ellenőrizetlenül zuhant le az ausztráliai sivatag fölött 1979-ben. Az űrállomás első részegységeit 1986. február 2-án juttatták föl az űrbe az akkor még létező Szov­jetunió területéről. A szovjet birodalom azóta már rég széthullott, az eredetileg hét évre épített Mir Mától lakatlan az űrállomás. FOTÓ: FEB/REUTERS azonban, ha gondok, izgalmak és megpróbáltatá­sok közepette is, túlélte a nem csupán a történel­mi megrázkódtatásokat. Legalább 1500-szor kel­lett javít(gat)ni, ám az emberi tudás és leleményes­ség minden alkalommal győzedelmeskedett. * Bár még csak az előkészületei folynak, máris óriá­si érdeklődés kiséri a Christie’s aukciós ház leg­első űraukcióját. A szeptemberre meghirdetett licit időzítésében annak is szerepe van, hogy az idén volt az első holdutazás 30. évfordulója. An­nak a bizonyos „egyetlen ember számára kis lé­pést” megtevő, Neil Armstrongnak a tartalék űrru­hája is árverésre kerül a több mint 300 tétel kö­zött. Holdporral fedett NASA-embléma, amerikai és orosz űrhajósok naplói és emléktárgyai szerepel­nek a katalógusban. Az aukció legértékesebb da­rabjának a néhai Jurij Gagarin, az emberiség első asztronautája által viselt űrruha prototípusát tart­ják. Egyelőre még „csak” 250 ezer dolláros el­adási árat jósolnak eme unikumnak, ami így sem kevés pénz, de minden bizonnyal ennél is maga­sabb összegért fog elkelni. * A földi irányító központba küldte első két felvé­telét a Chandra amerikai röntgenteleszkóp. A tu­dósok lenyűgözőnek nevezték a képeket, amelyek az eddigieknél jóval nagyobb felbontásban mu­tatnak egy szupernóvát és egy kvazárt. A NASA, az amerikai űrkutatási hivatal közlése szerint az egyik képen a Kasziopeia csillagképben egy 300 éve keletkezett szupernóvát olyan részletesség­gel mutatott ki a teleszkóp, hogy a szakemberek az annak közepén lévő fekete lyukat is meg tudják különböztetni. A másik kép egy kvazárból kiáram­ló, 200 ezer fényévnyire lévő röntgensugárzást áb­rázol. A Chandrát július végén állította Föld körüli pá­lyára a Columbia amerikai űrrepülőgép. Az űrte­leszkóp röntgenállományban pásztázza a világ- egyetemet, azaz olyan részleteket tud kimutatni, amelyeket emberi szemmel nem lehet megkülön­böztetni. A szakértők szerint a Chandra első ké­pei igazolják azokat a várakozásokat, amelyek szerint a teleszkóp új fejezetet nyit a nagy-energiá­jú csillagászatban. Ferenczy Europress Harc a kollégiumi helyekért Elégedetlen a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége a kollégiumi helyzettel. A diákok számá­nak növekedésével nem tartott lépést a férőhelyek száma. A minisztérium fejlesztési programjait most dolgozzák ki a szakértőik. A szervezet tanácskozásán megál­lapították, hogy az összesen 39 ezer férőhely kevés, a házak zsú­foltak és korszerűtlenek. Koncz Gábor elnök lapunknak elmondta, hogy jelenleg kétszer annyian jár­nak főiskolára, egyetemre, mint korábban, de a kollégiumi férőhe­lyek száma ezzel nem tartott lé­pést, az igénylők fele kimarad. A diákotthoni elhelyezésre jogosult, de helyhiány miatt elutasított hall­gatók lakhatási támogatásban ré­szesülhetnek, aminek mértéke in­tézményenként változó, ám szin­te sehol nem fedezi az albérlet költségeit. A szaktárca illetékese, Gál András Levente is elismeri, hogy a kollégiumok infrastruktu­rális fejlesztése nagyon fontos, de ehhez több milliárd forint kellene. Erre vonatkozóan egyelőre csak tervek léteznek a minisztérium­ban, konkrét programok még nin­csenek. Sok vitát vált ki a rászorultság megállapításának módja is, mert vannak, akik ki tudják játszani a szabályokat, és hamis jövedelem- igazolásokkal jogosulatlanul is bejutnak. Előfordul, hogy protek­cióval, ismeretség vagy megvesz­tegetés útján kerülnek be hallga­tók a kollégiumokba - mondta el lapunknak az egyik intézmény magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője. A havi kollégiumi díj a felsőok­tatási törvény, illetve az egyik kor­mányrendelet szerint mindenhol legfeljebb háromezer-ötszáz forint lehetne, de ez a gyakorlatban ke­vés helyen van így. A szabályozá­sok nem határozzák meg a kollé­giumok által nyújtandó alapszol­gáltatások körét, ezért az oktatási intézmények nagy része pluszjut­tatás címén sok mindent külön felszámol. A havonta fizetendő térítés így öt-hatezer forintra is megnő. Ez azonban még mindig elfogadhatóbb összeg, mint a négyszer-ötször magasabb albérle­ti díj. (wilk) Az első régió. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye megalakítja az Észak-Alföld Regionális Fejlesztési Tanácsot. Az alakuló ülést augusztus 31- én Debrecenben tartják. Erről állapodtak meg a három megye és a megyei jogú városok veze­tői pénteken, a hét elején kez­dett tárgyalásaik befejezésekor. A tanácskozást követően beje­lentették: a régió központja Debrecen lesz. Ugyanakkor a munkaszervezet - az Észak- Alföld Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. - központjául Űjfehértót jelölték ki kompro­misszumos megoldásként. Költözik a hivatal. A szep­tember végén kezdődő költözkö­dés ideje alatt sem tart munka­szünetet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ap­parátusa, amely a Szalay utcá­ból a VII. kerületi, Wesselényi utca 20-22. szám alatti épületbe teszi át a székhelyét - mondta Prőhle Gergely, a tárca közigaz­gatási államtitkára. Az eredeti­leg az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP) megrende­lésére épült irodaház belső te­reit a minisztérium igényeinek megfelelően alakították-alakít- ják át. Almashow. Évente négy-ötezer hektárnyi intenzív gyümölcste­lepítést tud támogatni a tárca. A cél: előmozdítani, hogy az EU-csatlakozásig 25 százalékra növekedjék a korszerű fajták aránya - közölte Torgyán József pénteken, a Zala megyei Nagy­kutason rendezett IV. Magyar Almashow-n. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: nem csak az el­avult almásokat, hanem a kor­szerűtlen gyümölcsvertikum egészét meg kell szüntetni. Aktahalom. A bíróságokon az első fél évben csökkent a beérkezett, illetve a folyamatban lévő ügyek száma, ugyanakkor nőtt az eljárások időtartama - mondta újságírók előtt Erményi Lajos, az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács (ÓIT) főosz­tályvezetője pénteken. A legne­hezebb helyzetben a Legfelsőbb Bíróság van, ott a közigazgatá­si ügyek 61 százaléka több mint egy éve vár elintézésre. Az első félévi, összesen mintegy félmil­lió ügyből 334 ezer indult a he­lyi bíróságokon. Országjárás. A Független Kis­gazdapárt budapesti elnöksé­ge elhamarkodottnak tartja és értetlenül fogadta a Nemze­ti Kulturális Örökség Minisz­tériumának (NKÖM) sajtóköz­leményét, amelyben a tárca megvalósíthatatlannak és mél­tatlannak tartja a Szent Korona országjárását, amire „A Szent Korona Éve” elnevezéssel ala­pítványt hoznak létre a kisgaz­dák. A romániai Kisompolyban egy barlangász véletlenül lelt az őskövekre, amelyek bebizonyíthatják, hogy Európának ezen a ré­szén használták először a követ építőanyagként. Előbb, mint a Stonehenge, s előbb, mint az Akropolisz! Többet szóban és képben a Petőfi Népe Vasárnap Reggelben. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Aláírás: a csonka híd tövében Orbán Viktor és Dzurinda találkozója Madarászon Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák mi­niszterelnök pénteki, nem hivatalos, négyszemközti megbeszélésük után a szlovákiai Madarászon bejelen­tették, hogy szeptember 16-án a Párkány-Esztergom kö­zötti csonka híd tövében személyesen írják alá a híd fel­építéséről szóló szerződést, a „visegrádi országok” ve­zetői pedig októberben újabb találkozót tartanak. A két kormányfő az Együtt Euró­pába elnevezésű nyári szabadegye­tem előadójaként több mint három­száz magyar, szlovák és kárpátal­jai fiatal tusnádfürdőihez hasonló találkozóján vesz részt. A nyári egyetem vendégei és előadói között ott van Bugár Béla, a szlovák par­lament alelnöke, a szlovák és a ma­gyar T. Ház több tagja, a közélet ismert képviselői. Közös közép-európai álláspont kialakításának gondolatát vetette fel a szabadegyetem fórumán Or­bán Viktor miniszterelnök. Szerin­te az eddiginél „több személyes fi­gyelmet” kell szentelni a határ men­ti együttműködés kérdésének, első­sorban azért, mert a következő esz­tendőben várható, hogy ennek elő­segítésére az Európai Unió költség- vetéséből nagyon jelentős gazdasá­gi források nyílnak meg. „Szlovákiában és Magyarorszá­gon már megvan a politikai szán­dék, hogy ezeket a forrásokat a sa­ját gazdaságainkba is beemeljük, de a regionális együttműködés na­gyon bonyolult jogi kérdései közül jó néhányat még nem válaszoltunk meg, és a határ menti együttműkö­dés lehető legpontosabb jogi szabá­lyozása még hiányzik” - mondta Orbán. A magyar kormányfő a szabad- egyetem résztvevőinek figyelmébe ajánlotta azt a gondolatot, misze­rint jóllehet Szlovákia még nem tagja a NATO-nak, és még nincs benne azon országok körében, amelyekkel már folynak a teljes jo­gú EU-tagságot célzó tárgyalások, „igenis vannak olyan, az egész kon­tinens és a világ erőviszonyait meg­határozó kérdések, amelyekben Közép-Európának hallatnia kellene a hangját. Szerintem nem csupán magyar, hanem közép-európai ál­láspontot is meg kellene kísérel­nünk képviselni a világban.” i t Stonehenge Erdélyben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents